Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

VILÁG FROLETÁRJ­AI. E­G­Y­E­S­Ü­­­L­E­T­E­K 1 Ára: 80 fillér Somogyi Néplap M­S­Z­M­F, SO­MOGY M­EGYE­I B­I­Z­OTTSÁGÁN­AK LAPJA XXXI. évfolyam 282. szám 197$. december 2., kedd fltanácsadók felelőssége Sokszor és sok helyen el­mondják: a vezetőnek dön­tés előtt meg kell kérdeznie másokat és nagyon hasznos, ha minél több illetékes mun­katársától kér véleményt. E­z a követelmény a vezetéstudo­mány alapfokú ismeretei kö­zé tartozik. A döntéselőkészí­tés — az érintett beosztottak és az érdekelt szakemberek hozzászólása — egyben az üzemi demokrácia szerves ré­sze is. Ma már egyre több vállalatnál alakul e norma szerint a vezetés gyakorlata. Rendjén is van a dolog, ha e nagyon fontos vezetői nor­mán kívül mindenütt megfo­galmaznak egy másikat is — vagy legalább kimondatla­nul, de aszerint cselekszenek. Pontosabban, hogy a tanács­adók is felelősek a döntése­kért. Sőt ahhoz, hogy a kol­lektív döntéselőkészítés va­lóban a legjobb legyen, tehát a legeredményesebb progra­mot alakítsa ki, a jó és kor­szerű vezetési stíluson kívül nélkülözhetetlen a megkér­dezettek mindegyikének mély­séges felelősségérzete. Hogy mit helyegel, mit bírál és szól-e, amikor szükséges, vagy képes-e azt is megmon­dani, hogy ő sem lát tisztán. Félreviheti a vállalatot az is, ha a vezető azt képzeli magáról: mindehhez felsőfo­kon ért, s képes mindent egymaga — konzultációk nél­kül — helyesen megítélni. vállalatot mellékvágányra te­r­relheti azonban az is, ha a tanácsadók csak formális gesztusnak vélik a megkér­dezést, s azt érzik »kötelessé­güknek«, hogy — óvatosság­ból, rosszul értelmezett ta­pintatból — azt mondják, amit a vezetőjük hallani sze­retne. Ilyesmire persze okot adhat egy-egy úrhatnám fő­nök is. Olyan, aki csupán di­vatos kulisszának tartja a de­mokratikus formákat, s ha valakinek ellenvéleménye is van, arról később »nem feledkezik meg«. Ilyen az, ha nem az értekezlet és nem az érdemi munka főként de­mokratikus — csupán a meg­­­­beszélés formája: mindenki hozzászól, ezt el is várják —, épp csak senki nem mond egyebet, mint azt, hogy egyetért. Nagyot lépnek előre — a tartalmas értekezletek, beszélések felé —, ahol meg­ki­mondják: csak az szóljon, aki valamivel nem ért egyet, más javaslata van. Néhány éve kedvezőbb volt a nemzetközi gazdasági hely­zet, és a vállalatok meg egy­máshoz való kapcsolódásuk még korántsem volt a mas­hoz hasonlóan összetett. Ak­kor egy-egy döntés — ha nem sikerült — esetleg fele részben sem érte el még a mai tévedések vagy tétová­zások, taktikázások anyagi kihatásainak mértékét. Akkor még mindezt, a tanácsadók esetleges taktikázását is egy­szerűen csak morális kérdés­ként kezelhette a társadalom. Ma viszont sokkal nagyobb súlya van minden rossz orientációjú, téves vagy ma­nipulált információn alapu­ló döntésnek, olyan »tanács«. Tehát minden amely első helyen nem a közösség érde­keit, nem a gyorsabb fejlő­dést, a jobb fegyelmet, az ésszerűbb munkát és a vesz­teségek megszüntetését szol­gálja, kegyetlenül, veszélyes lehet. A vállalatok előtt álló feladatok megoldásához pe­dig a taktikázás aligha elég; csak a megfontolt tervezés, az áttekinthető, hathatós döntés hozhat gyors ered­ményt — ha szókimondással párosul. Harmincegy éve szabad Kaposvár Ünnepi megemlékezés a városházán Emlékplakettek, díszpolgári oklevél Harmincegy évvel ezelőtt szabadult föl Kaposvár. A kétnapos rendezvénysorozat nyitányaként ünnepi megem­lékezést tartottak tegnap dél­után a városi tanács nagyter­mében. Az elnökségben he­lyet foglaltak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képvise­lői, illetve Évin Sándor vezér­őrnagy, a város társadalmi szervezeteinek vezetői, ország­­gyűlési képviselői, díszpolgá­rai. A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után Komá­romi Veronika elmondta Szemjon Kirszanov Nem adom című költeményét. Csapó Sán­dor, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg az ün­nepi megemlékezést, hangsú­­­lyozva, hogy nemcsak ünne­­­­pelünk, hanem számvetést is­­ készítünk városunk felszaba­­­­dulásának 31. évfordulója al­kalmából. Ezután Kovács Fe­renc tanácselnök mondott ün­­­­nepi megemlékezést. — Ez­ az évforduló ki­emel­­­­­kedik a többiek, az ünnepek­­ sorából, mert újat hozó, meg­­­­újhodást jelentő. Olyan jelen­tős évforduló és ünnep ez szá­­­­munkra, amely sorsfordulót­­ jelent, amelyből kinőtt a vá­­­­ros mai békés, termékeny al­­­­kotómunkája, szocialista épí­­­­­­tőmunkánk minden sikere. Az­ ünnepség szónoka ez­­­­után felidézte a megyeszék­­­­hely több mint három évtize­­­­des fejlődésének különböző­­ szakaszait. — Kaposvár ma egyike or­szágunk legdinamikusabban fejlődő középvárosainak; a felszabadulástól napjainkig a Dél-Dunántúl egyik szervező- és irányítócentrumává lett. Az­ előrehaladás lemérhető abból is, hogyan fejlődött Kaposvár lakosságának közösségi érzé­se, felelősségtudata, cselek­vése. Ennek eredménye, hogy növekszik az egy lakosra­­ jutó társadalmi munka értéke, társadalmi összefogás egy-egy a közös cél megvalósítására. Kovács Ferenc kiemelte: most az a legfontosabb fel­adat, hogy befejezzük a IV. ötéves tervet, s ezzel alapot teremtsünk a január 1-én kez­dődő V. ötéves terv feladatai­nak megoldásához. (Folytatás a 3. oldalon) Kovács Ferenc tanácselnök mondott ünnepi megemlékezést. Villáminterjú Gázosok - készenlétben Több hete tart a fűtési idény. Kaposvár sok lakásá­ban gázkonvektor adja a me­leget. Az ez évi tapasztalatok­ról kérdeztük Fábián Győr­*­­­gyöt, a Közép-dunántúli Gáz- ] szolgáltató és Szerelő Vállalat üzem­vezető-helyettesét. — Hány készülék működik [ a városban? — ötvenezer. A fogyasztók ] száma Kaposváron több mint­­ 6 ezer 400, a megyében pedig 1­9 ezer 340. A tapasztalataink­ vegyesek: általában ismerik az emberek, hogyan kell bán­ni a konvektorokkal, de gyak­ran jönnek zavarba táskor. A közelmúltban begyúj­pél­dául kényszerű gázszünet volt, és sokan jelezték: nem tudják ismét üzembe helyezni a fűtőtesteket. — Gyakran nyúlnak az em­berek avatatlan kézzel a ké­szülékekhez? — Ezt nem mondhatom. A durva beavatkozásokat külön­ben is észreveszi a szerelő. Ha pedig hozzányúlnak, ezt rend­szerint nem hozzák a tudomá­sunkra ... — Hány szerelő gondoskodik a hibás készülékek javításá­ról? — 24 órás szolgálatot tar­tunk, éjszaka egy szerelő ott­hon, a lakásán van készenlét­ben, itt a telepen pedig egy úgynevezett portai ügyeletes. Van mellette egy szerelő is, de javításokat az éjszakai órákban nem végzünk, csak a hibát hárítjuk el. Délután ketten dolgoznak, ők javítják az öt óra után bejelentett hi­bákat. Délelőtt öten-hatan járják állandóan a várost. Rendelkezésre áll még egy riadókocsi is, ez fel van sze­relve minden, a javításhoz szükséges eszközzel, berende­zéssel. — Mennyi hibabejelentés volt eddig? ■— Az év­ elejétől csaknem 1 ezer 770. Októberben, a fű­tési idény kezdetének hónap­jában pedig 942. M. A. Fejlődő Kaposvár Kádár János fogadta Werner Lamberz­et Kádár János, a Magyar Szo­­­­cialista Munkáspárt Központi­ Bizottságának első titkára­ hétfőn fogadta a hazánkban tartózkodó Werner Lamberzet, a Német Szocialista Egység­párt Politikai­­ Bizottságának tagját, a központi bizottság­­ titkárát, valamint a kíséreté­­­ben levő Kurt Tiedkét és Rudolf Asingert, a kb tagjait. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen rész­t vett Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkára és Grósz Ká­roly, a KB osztályvezetője. Jelen volt Gerhard Reiner, az NDK budapesti nagykövete is. Ifjúsági küldöttség utazott Helsinkibe Dr. Maróthy Lászlónak, a­­ Magyar Szocialista Munkás­­­­párt Politikai Bizottsága tag­­­­jának, a magyar Kommunis­­­­ta Ifjúsági Szövetség központi­­ bizottsága első titkárának ve­zetésével , a Finn Demokra­­­­tikus Ifjúsági Szövetség és a Finn Központi Szociáldemok­­a­­­rata Ifjúsági Szövetség közös­­ meghívására — vasárnap if­­j­júsági küldöttség utazott Hel­­­­sinkibe.­­ A magyar ifjúsági küldött­ség hétfőn Helsinkiben talál­­j­kozott a Finn Kommunista­­ Párt vezetőivel. A magyar de­­­­legációt a párt székházában­­ fogadta Aarne Saarinen, a­­ Finn KP elnöke és Aarvo­n Aalto, a Finn KP főtitkára. A­­ szívélyes, elvtársi légkörben­­ lezajlott találkozón a delegá­­­­ció tájékoztatót kapott az ak­tuális finn belpolitikai hely­­­­zetről. (MTI) Értekezletet tartottak az ország­gyűlés tisztségviselői A Parlamentben tegnap ér­tekezletet tartottak az ország­­gyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, a fő­városi és a megyei képviselő­­csoportok­­ vezetői. A tanácsko­záson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, vala­mint Péter János. Inok­ai Já­nos és Raffai Sarolta, az or­szággyűlés alelnöke — első­ként Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tájé­koztatta a képviselőket a par­lament következő — téli — ülésszakának előkészítéséről,­­ és az abból adódó feladatok­ról.­­ Ezután Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságá­­­­nak tagja, a Minisztertanács­­ elnökhelyettese, az Országos­­ Tervhivatal elnöke vázolta az I­V. ötéves tervről szóló tör­­­­vényjavaslat főbb , majd Madarász Attila vonásait, pénz­­­­ügyi államtitkár számolt be az­­ államháztartás jövő évi­­ megvetésének tervezetéről, költ­­il­­­­letve a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervéről. Az előadásokat követő vitá­ban felszólalt dr. Pesta László,­­ dr. Ortutay Gyula, dr. Vida Miklós, dr. Lakatos Pál, Rujsz­­ Lászlóné, dr. Gonda György, Juratovics Aladár, Nagy Mik­­­­lós, Gócza József, dr. Szabó József és Sándor József or­szággyűlési képviselő. Az ér­tekezlet Apró Antal zársza­vával ért véget. (MTI) Sürget a mélyszántás Továbbra is segítik a tsz-eket A múlt hét közepén beszá­moltunk arról, hogy a megye állami gazdaságai milyen je­lentős segítséget nyújtanak a somogyi termelőszövetkeze­teknek az őszi munka végzé­séhez. Amolyan leltárfélét ké­szítettünk az addigi teljesít­ményekről, s a kialakult kép nagyon kedvező volt, még teljesebbé vált.­­ Azóta vető­­szántást, a magágykészítést, a búzavetést — a tsz-ek földjén — jóval több mint 2500 hek­táron elvégezték az állami gazdasági gépek és traktoro­sok, s ugyanakkor jelentős te­rületről betakarították a ku­koricát és számottevő men­­­nyiségű terményt is szárítot­tak. Tegnap arról értesültünk, hogy már jócskán »belemen­tek« az őszi mélyszántásba is a közös gazdaságok tábláin, s továbbra is dolgoznak a ku­koricabetakarító kombájnok. Mindaddig, amíg a szövetke­­­­zetek a segítségre igényt tar­tanak. Mindez természetesen föl­­­­tételezi, hogy állami gazdasá­­­­gaink jól állnak az időszerű­­ tennivalókkal, különben nem­­ küldhetnék gépeiket a közös­­ gazdaságok munkáinak gyor­­­­sítására. Nos, a mezőgazdaság­i állami nagyüzemeiben e hét elején már nem volt a ha­tárban betakarítatlan ter­mény. Az­ elvetett kalászosok­nál a hideg hatására lassult a kelés, egyébként azonban a szakemberek elégedettek az állománnyal. A fő feladatot most a mélyszántás adja. Amikor az idő téliesre fordult s megfagyott a föld, gyakori volt a törés a szántásban részt vevő gépeknél. Azóta a­ hely­zet kedvezőbb lett, s tegnapig az őszi mélyszántás 67 száza­lékával végeztek a somogyi állami gazdaságok. A hátra­levő egyharmad rész is nagy terület, hiszen az összes szán­­tanivaló nem kevesebb, mint 20 500 hektár. S ebben nincs benne az a segítség, amelyet a termelőszövetkezetektől át­vállaltak. Ezzel a munkával egy időben történik a gazda­ságokban a szervestrágyázás­­ is: szeretnének minél gyor­­­­sabban előbbre jutni , amíg az időjárás közbe ezzel, nem szólt Tanácskozott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfő megtartotta a magyar szal­szervezetek december 8-á kezdődő 23. kongresszusa előt­ti utolsó ülését. Az elnöksé Herczeg Károly szóbeli kiegi­szítőse után megvitatta é jóváhagyta a jogsegélyszolgálat szakszervezet tapasztala­tait összefoglaló jelentést, va­lamint a kongresszusi és fel­szabadulási munkaverseny­ ér­tékeléséről és elismerési rend­szeréről készült előterjesztést.

Next