Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETE I 3 óra: 1 forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam I. szám Nem túlzás azt mondani, hogy az 1975-ös esztendő a nagy megvalósulások és tervezgetések esztendeje Említsük csak negyedik volt, ötéves tervünket, amelyet most fejeztünk be, vagy az egymilliomodik lakást, amelybe az év utolsó hónapjában költöztek be. Ami pedig a terveket illeti: elkészült és a kongresszuson jóváhagyást kapott a párt 15—20 évre szóló, a fejlett szocialista társadalom felépítésének feladatait körvonalazó programja, az új ötéves tervet pedig az esztendő utolsó napjaiban hagyta jóvá az országgyűlés téli ülésszaka. Együtt, egységben munkálkodott az ország népe — mindazért, amit öt esztendei szorgalmas munka után magáénak mondhat. De együtt voltak a tervezgetésben is. Százezrek cseréltek véleményt az ország jövendő sorsának alakításáról, az évek fordulatairól, elkövetkező s tettek javaslatot minél célszerűbb megvalósításukra. A párt és a nép, a kormány és a dolgozó milliók szoros — ez volt sikereink kapcsolata eredője akkor is, mikor a hogyan tovább kérdéseiben döntöttünk az elmúlt öt évben, s benne a szokatlanul nehéz 1975-ös esztendőben és akkor is, amikor a határozatok, a döntések után a tetteké lett a szó, velük kellett bizonyítani egyetértésünket. Kádár János,a párt első titkára fogalmazta meg a XI. kongresszuson elhangzott zárszavában, az elmúlt évek politikájáról, a párt munkastílusáról szólva: »Előbb meggyőztük az embereket, s csak azután hajtottuk végre határozatainkat. Ezért nyugszik szilárd alapokon szocialista rendszerünk minden pillére. Ha a múlt esztendő sikereinek okát kutatjuk — akár a gazdaságban, akár az élet más területein — nemcsak a közös erőfeszítésekről, a felelősségtudattal, hozzáértéssel végzett munkáról szólhatunk, hanem arról a nélkülözhetetlen hajtóerőről is, amit a párt és a tömegek, a kormány és a nép összeforrottsága jelent. A bizalom pedig nagy erőforrás — tehát még ha az az állampolgárok tudatos, alkotó részvételével párosul. S ennek megmutatkoznak eredményei. Mindez a jó, a helyes politika bizonyságai. ugyanis nemcsak jelen Abban vannak a tömegek igényei, nemcsak fölismerheti benne mindenki a saját érdekeit is, hanem éppen ezáltal — és éppen ezért — válik megvalósíthatóvá, ezért forrnak vele össze a tömegek a teljesítés, a végrehajtás sokszor nehéz, olykor áldozatos munkát kívánó napjaiban. Hány és hány jelzés, tömegigény, bírálat formálódott döntéssé az elmúlt években és került vissza a tömegek közé — mint program, végrehajtandó határozat! A pártnak, a kormánynak és a dolgozóknak ez a bizalomteli, alkotó munkakapcsolata tette lehetővé, hogy elkerüljünk sok buktatót és hogy időben változtassunk az arra megérett feladatokon. Anélkül, hogy hallgatnánk róla: vannak még munkahelyek, ahol szó nélkül mennek el a dolgozók véleménye, bírálata mellett, nyugodtan elmondhatjuk, az utóbbi időkben egészséges érzékenység tanúi lehetünk. Érzékenyebbek lettek a pártmunkások, az állami tisztségviselők, a felelős közéleti emberek a dolgozók problémáira, jelzéseire, bírálataira, javaslataira. És érzékenyebbek lettek a tömegek is: jobban megértik az országos gondokat, felismerik lehetőségeink korlátait, és önkéntes munkájukkal nők ott, ahol az anyagi segítőkörök kimerülnek vagy észhatárt szabnak az igényeknek, a lehetőségeknek. A párt és a tömegek mindennapos, élő kapcsolatának eredményeként azok is megtanulnak nemzeti méretekben és keretekben gondolkodni — fölismerni és mérlegelni a nagy összefüggéseket —, akik eddig alig láttak túl tágabb munkahelyük vagy éppen a műhelyük, irodájuk ajtaján. A felelősségteljes, közösségi magatartás mindinkább jellemzője lesz minden dolgozónak, függetlenül munkahelyétől, beosztásától. Gazdag politikai—erkölcsi tőkével indulunk az új esztendőben, amely — akárcsak a múlt év — nehéz lesz. Talán nehezebb, mint volt eddig. Erről is őszintén szóltak az ország vezetői, és már figyelmeztetett rá a párt XI. kongresszusa, a Központi Bizottság legutóbbi, novemberi határozata, a szakszervezetek országos kongresszusa és parlament decemberi ülésszaka is. Íme, a bizonyság: őszintén szólunk — nemcsak a sikereinkről, hanem a gondjainkról is. Nem titkolunk el semmit, még az áremeléseket is előre tudatjuk. Nem kérkedni akarunk őszinteségünkkel; a párt és a kormány számára term - ''»tes ''" ,r. 1, mindenről tájékoztatja a tömegeket. Mert tudja: sokszor még a jót is csak így lehet elfogadtatni, hát még a kellemetlen dolgokat. És ezekből az utóbbi időben kijutott nekünk is, annak ellenére, hogy messze nem éreztük — viseltük a tőkés világ válságából hozzánk is elkerülhetetlenül ide jutó hatásokat oly mértékben, mint érezhettük volna, ha az állam nem veszi vállára azok jelentős részét. A párt és a kormány vezetői őszintén a nép elé tárták, hogy nem várhatunk csodára, a nehezebbé vált körülményekben elsősorban a saját erőnkre és lehetőségeinkre kell építenünk. A szellemi és anyagi tartalékok nem a határozaton kívül vannak, hanem azon belül, önmagunkban. íme, az őszinte szó, amely a kiindulópont, az első feltétel ahhoz, hogy egyáltalán felkutassuk tartalékainkat, hogy azután fölmutassuk, élhetünk ezekkel is, pótolhatjuk veszteségeinket. Így lesz válasz az őszinte szóra a kemény, a felelősségtudattal végzett munka, így születhetnek meg azok az intézkedések, amelyek számolnak a megtakarításokkal, az eddig rejtett erőforrásokkal, az egyének és a közösségek akaraterejével. Gazdag volt az eltelttendő országos szintű és eszméretű eszmecserékben, tanácskozásokban — a párt kongresszusától, a szakszervezetek kongresszusán át, a parlament legutóbbi ülésszakáig. És újabb, fontos tanácskozásokat tartogat számunkra az új esztendő is. De túl ezeken a tanácskozásokon, legyen továbbra is mindennapos a vezetésre hivatott szervek és tömegek párbeszéde, alkotó együttműködése! Ez volt és ez lesz a jövőben is sikereink legbiztosabb forrása. XI v J ti 1976. január 1., csütörtök Őszinte párbeszédA Helsinkiben elfogadott elvek megvalósításáért kell küzdenünk Államfők újévi üzenete Az újév alkalmával valamennyi ország állam-, illetve kormányfője üzenetet intézett a lakossághoz. Rádió- és tvbeszédükben az európai vezetők elsősorban a biztonsági konferencia történelmi jelentőségét hangsúlyozták, s méltatták — világszerte — a politikai enyhülés szerepét. Az alábbiakban röviden az államfők üzeneteit ismertetjük. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke hagyományos újévi tv-beszédében az európai biztonsági konferenciát »jelentős fejlődésként« értékelte. Hozzátette, hogy »most a Helsinkiben elfogadott elvek megvalósításáért kell nagy küzdelmet folytatni«. A jugoszláv elnök a továbbiakban foglalkozott a nehéz világgazdasági helyzettel, méltatta a vietnami, a kambodzsai és a laoszi nép történelmi győzelmének jelentőségét. A Német Demokratikus Köztársaságnak a nép jólétének megteremtésére irányuló politikája a társadalmi élet minden területén, az ország minden részében meghozta eredményeit — hangsúlyozta Willi Stoph, az NDK államtanácsának elnöke szerdán hangzott újévi beszédében,ésErről tanúskodnak — folytatta az NDK államfője — a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelésében elért. i_.e.'tc. ■ismerye'jr ■ valamint szocialista államunk stabilitásának és nek növekedése is.tekintélyekülpolitikai kérdésekről szólva Willi Stoph az NDK- ról mint »az egyre fejlődő szocialista világ elszakíthatatlan részéről« beszélt és méltatta hazája fejlődését, ami a Szovjetunióval való szétrombolhatatlan barátság szilárd alapján ment végbe. Hangsúlyozta: együttműködésünk a többi szocialista testvérországgal is mind erősebb és gyümölcsözőbb. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő, az újév alkalmából mondott rádió- és tv-beszédében nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozva kiemelte Helsinki jelentőségét. Gerald Ford amerikai elnök újévi üzenetében azzal a felhívással fordult az amerikaiakhoz, hogy »csatlakozzanak Amerika felvirágoztatásához és megvédelmezéséhez, és Isten segítségével újévben hazájukat«építsék az Az elnök utalt arra, hogy" az új esztendő egyben a függetlenségi nyilatkozat 200. évfordulójának éve is. Kijelentette: »Erősen és kétszáz év büszke örökségével kezdjük az új esztendőt«. »1976-nak Nagy-Britannia gazdasági megerősödése évévé kell válnia« — mondotta Harold Wilson brit miniszterelnök újévi üzenetében. Az angol kormányfő szerint olyan jelek vannak, hogy a gazdasági hanyatlás elérte mélypontját. — A munkáspártnak támogatnia kell a kormányt »nagy gazdasági harcában« — mondotta Wilson. A világgazdasági helyzet ma kedvezőbb, mint egy esztendeje — állapította meg tegnap este elhangzott újévi rádió- és televíziós beszédében Helmut Schmidt, az NcsEKl gikOTild. A nyugatnémet kormányfő újévi nyilatkozatában első helyen foglalkozott a nemzetközi gazdasági helyzettel és ..bizakodóan állapította meg, hogy várható a konjunkturális fellendülés— még ha visszafogottan is. Elismerte, hogy az EGK 1975-ben »kétszer is veszélybe került«, de — mint mondta — a kilenc kormányfőnek sikerült együtt tartania a közösséget. A politikai események közül Schmidt mindenekelőtt a helsinki csúcstalálkozót emelte ki, és az NSZK szempontjából igen fontosnak minősítette a Lengyelországgal és az NDK-val elért megállapodásokat. Ígéretet tett arra is, hogy kormánya a jövő évben is kitart a nemzetközi enyhülés politikája mellett. (MTI) Vezérlő — exportra Új típusú gumivulkanizáló présgép vezérlőberendezésének gyártását kezdték meg — szovjet exportra — a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában. Képünkön ellenőrzik az elkészült vezérlőszekrényt. Búcsú az óévtől — halvány reményekkel Néhány tény a Közös Piac gazdaságáról Súlyos gazdasági nehézségekkel és csupán halvány reményekkel búcsúzik az évtől az Európai Gazdasági Közösség.. A kilenc nyugat-európai tőkésország szervezetének tagjai• az EGK brüsseli bizottságának mérlege szerint — »a háború óta a legsúlyosabb válságot élik át«. A válság egyenlege: a bruttó nemzeti jövedelem 2,5 százalékos visszaesése a múlt évhez képest, ,az ipari termelés csaknem 12 százalékos hanyatlása. A Közös Piac gazdaságának helyzete 1975-ben az 1972-es szintre esett vissza. A termelés hanyatlása következtében egyetlen év alatt — a hivatalos statisztikák szerint — 3,5 millióról több mint 5 millióra emelkedett a kilenc országban, a teljesen munka nélkül evők száma és sok millió dolgozót érint a részleges munkanélküliség, munkaidő — és így a jövedelem — kényszerű korlátozása. Az EGK szakértői szerint 1976 első féléve még nem vet véget a gazdasági nehézségeknek, csupán a második félévre várható valamelyes javulás. Megalakult az atomerőmű-vállalat Csaknem másfél milliárdos beruházási program 1976-ban A nehézipari miniszter döntése alapján 1976. január elsejétől működik a paksi atomerőmű-vállalat a Magyar Villamos Művek Tröszt keretében. Székhelye a parti település, amelynek határában 1973 őszétől épül folyamatosan, gyorsuló ütemben a magyar és a szovjet kormány államközi egyezménye alapján létesülő első magyar atomerőmű. A vállalat alapvető feladata az üzemeltetésre való felkészülés. Mint ismeretes, az 1760 MW teljesítménnyel jóváhagyott beruházási programból 1980-ban készül el a paksi atomerőmű első, 4400 MW-os reaktorblokja. Egy évvel később újabb egység, majd további két blokk kezdi meg az áram termelését. Az új vállalat alapításáig több mint másfél milliárd forint értékű munka valósult meg az atomerőmű-programból. A Duna partján imponáló méretekkel bontakozik ki az új energiapázis, a folyóra tekintő magaslaton pedig terjeszkedik az 1800 lakással, korszerű és szép kommunális létesítménnyel tervezett lakótelep. A további teendőkről Szabó Benjamin, a beruházás miniszteri biztosa tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta, hogy 1975-ben felgyorsultak az atomerőmű beruházási munkái. Félezerrel gyarapodott a helyszínen dolgozók száma és ezzel az új év küszöbén elérte a 2600 főt. A jövő évi feladatok még nagyobb tempót diktálnak, hisz most már egy esztendő folyamán kell elvégezni csaknem igénylő másfél milliárd forintot munkát. Különösen nagy feladat hárul az építőiparra, amelynek közel egymilliárd forint értékű építést kell megvalósítania. Ez ugyan még messze nem jelenti az építési csúcsot — ami a későbbi éveikben következik —, de így Se kiemelkedik a magyarországi energiaberuházások egy évre ütemezett programjai közül. Az elkészült felvonulási épületekben például megkezdik a gépek, szerszámok felszerelését. Ezzel az építőipari vállalatok mellett a technológiai szerelést végző vállalatok felkészülése is előre halad. Előtérbe kerül az első ikerblokkot magában foglaló hatalmas főépület. Méretére jellemző, hogy helyén kilenc méter mélységig csaknem negyedmillió köbméter földet vájtak ki. Az óriás munkagödörben befejezik a 170 cm vastag teherviselő alaplemez betonozását, amely egymaga 20 ezer köbméter betont nyelt el. Megkezdődik a felmenő falak készítése is, úgyhogy az év végére a főépület eléri a terepszintet. Jelentősen előrehalad a vízkivételi mű és a kikötő építése. mm Visszahívták Chiléből a brit nagykövetet Callaghan levelében elítélte a terrort szerint — »meghatározatlan ideig« tartózkodik majd állai máshelyétől távol.A Callaghan vezette külügyminisztérium ezt a tiltakozó diplomáciai gesztust a szokványos jegyzékeknél erőteljesebb, de a teljes diplomáciai szakításnál enyhébb lépésnek szánja. Londonban közzétették annak a levélnek a szövegét is, amelyet Callaghan külügyminiszter küldött a chilei külügyminisztériumnak — tiltakozásul amiatt, hogy egy brit állampolgárt brutálisan megkínoztak a Pinochet-kormány pribékjei. A brit alattvaló, dr. Sheila Cassidy orvosnő amiatt került a fogdmegek kezére, mert nem jelentette föl Nelson Gutterrest, egy baloldali gerillaszervezet alvezérét. »Azt a civilizálatlan, brutális bánásmódot, amelyet egy állampolgárával szemben alkalmaztak, egyetlen brit kormány sem tűrheti el« — hangoztatta egyik nyilatkozatában Callaghan. A chilei külügyminisztériumhoz intézett levelében pedig megállapította, hogy Anglia elítéli a terrort és ugyanilyen mértékben az emberi jogok eltiprását is. Elhagyta Chilét Reginald Secondé brit nagykövet, aki — londoni kormányközlemény