Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, E­G­Y­E­S­Ü­L­J­E­T­E I­ 3 óra: 1 forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam I. szám Nem túlzás azt mondani, hogy az 1975-ös esztendő a nagy megvalósulások és ter­­vezgetések esztendeje Említsük csak negyedik volt, öt­éves tervünket, amelyet most fejeztünk be, vagy az egy­­milliomodik lakást, amelybe az év utolsó hónapjában köl­töztek be. Ami pedig a ter­veket illeti: elkészült és a kongresszuson jóváhagyást kapott a párt 15—20 évre szó­ló, a fejlett szocialista társa­dalom felépítésének felada­tait körvonalazó programja, az új ötéves tervet pedig az esztendő utolsó napjaiban hagyta jóvá az országgyűlés téli ülésszaka. Együtt, egységben munkál­kodott az ország népe — mindazért, amit öt esztendei szorgalmas munka után ma­gáénak mondhat. De együtt voltak a tervezgetésben is. Százezrek cseréltek véleményt az ország jövendő sorsának alakításáról, az évek fordulatairól, elkövetkező s tettek javaslatot minél célszerűbb megvalósításukra. A párt és a nép, a kormány és a dolgo­zó milliók szoros — ez volt sikereink kapcsolata eredője akkor is, mikor a hogyan to­vább kérdéseiben döntöttünk az elmúlt öt évben, s benne a szokatlanul nehéz 1975-ös esztendőben és akkor is, ami­kor a határozatok, a döntések után a tetteké lett a szó, ve­lük kellett bizonyítani egyet­értésünket. Kádár János,­­a párt első titkára fogalmazta meg a XI. kongresszuson el­hangzott zárszavában, az el­múlt évek politikájáról, a párt munkastílusáról szólva: »Előbb meggyőztük az embe­reket, s csak azután hajtottuk végre határozatainkat. Ezért nyugszik szilárd alapokon szocialista rendszerünk min­den pillére­­. Ha a múlt esztendő sike­reinek okát kutatjuk — akár a gazdaságban, akár az élet más területein — nemcsak a közös erőfeszítésekről, a fele­lősségtudattal, hozzáértéssel végzett munkáról szólhatunk, hanem arról a nélkülözhetet­len hajtóerőről is, amit a párt és a tömegek, a kormány és a nép összeforrottsága jelent. A bizalom pedig nagy erőfor­rás — tehát még ha az az ál­lampolgárok tudatos, alkotó részvételével párosul. S ennek megmutatkoznak eredményei. Mindez a jó, a helyes poli­tika bizonyságai. ugyanis nemcsak jelen Abban van­nak a tömegek igényei, nem­csak fölismerheti benne min­denki a saját érdekeit is, ha­nem éppen ezáltal — és ép­pen ezért — válik megvaló­­­síthatóvá, ezért forrnak vele össze a tömegek a teljesítés, a végrehajtás sokszor nehéz, olykor áldozatos munkát kí­vánó napjaiban. Hány és hány jelzés, tömegigény, bírálat formálódott döntéssé az el­múlt években és került vissza a tömegek közé — mint prog­ram, végrehajtandó határo­zat! A pártnak, a kormány­nak és a dolgozóknak ez a bizalomteli, alkotó munka­­kapcsolata tette lehetővé, hogy elkerüljünk sok bukta­tót és hogy időben változtas­sunk az arra megérett felada­tokon.­­ Anélkül, hogy hallgatnánk róla: vannak még munkahe­lyek, ahol szó nélkül mennek el a dolgozók véleménye, bí­rálata mellett, nyugodtan el­mondhatjuk, az utóbbi idők­ben egészséges érzékenység tanúi lehetünk. Érzékenyeb­bek lettek a pártmunkások, az állami tisztségviselők, a fe­lelős közéleti emberek a dol­gozók problémáira, jelzéseire, bírálataira, javaslataira. És érzékenyebbek lettek a töme­gek is: jobban megértik az országos gondokat, felismerik lehetőségeink korlátait, és ön­kéntes munkájukkal nők ott, ahol az anyagi segítő­körök kimerülnek vagy ész­ha­tárt szabnak az igényeknek, a lehetőségeknek. A párt és a tömegek mindennapos, élő kapcsolatának eredménye­ként azok is megtanulnak nemzeti méretekben és kere­tekben gondolkodni — fölis­merni és mérlegelni a nagy összefüggéseket —, akik ed­dig alig láttak túl tágabb munkahelyük vagy éppen a műhelyük, irodájuk ajtaján. A felelősségteljes, közösségi magatartás mindinkább jel­lemzője lesz minden dolgozó­nak, függetlenül munkahe­lyétől, beosztásától. Gazdag politikai—erkölcsi tőkével indulunk az új esz­tendőben, amely — akárcsak a múlt év — nehéz lesz. Ta­lán nehezebb, mint volt ed­dig. Erről is őszintén szóltak az ország vezetői, és már fi­gyelmeztetett rá a párt XI. kongresszusa, a Központi Bi­zottság legutóbbi, novemberi határozata, a szakszervezetek országos kongresszusa és parlament decemberi üléssza­­­ka is. Íme, a bizonyság: őszin­tén szólunk — nemcsak a si­kereinkről, hanem a gond­jainkról is. Nem titkolunk el semmit, még az áremeléseket is előre tudatjuk. Nem kér­kedni akarunk őszinteségünk­kel; a párt és a kormány szá­mára term - ''»tes ''" ,r. 1, mindenről tájékoztatja a tö­megeket. Mert tudja: sokszor még a jót is csak így lehet elfogadtatni, hát még a kel­lemetlen dolgokat. És ezekből az utóbbi időben kijutott ne­künk is, annak ellenére, hogy messze nem éreztük — visel­tük a tőkés világ válságából hozzánk is elkerülhetetlenül ide jutó hatásokat oly mér­tékben, mint érezhettük vol­na, ha az állam nem veszi vállára azok jelentős részét. A párt és a kormány veze­tői őszintén a nép elé tár­ták, hogy nem várhatunk cso­dára, a nehezebbé vált körül­ményekben elsősorban a sa­ját erőnkre és lehetőségeink­re kell építenünk. A szellemi és anyagi tartalékok nem a határozaton kívül vannak, hanem azon belül, önmagunk­ban. íme, az őszinte szó, amely a kiindulópont, az első feltétel ahhoz, hogy egyálta­lán felkutassuk tartalékain­kat, hogy azután fölmutas­suk, élhetünk ezekkel is, pó­tolhatjuk veszteségeinket. Így lesz válasz az őszinte szóra a kemény, a felelősségtudattal végzett munka, így születhet­nek meg azok az intézkedé­sek, amelyek számolnak a megtakarításokkal, az eddig rejtett erőforrásokkal, az egyének és a közösségek akaraterejével. Gazdag volt az eltelt­tendő országos szintű és esz­mé­retű eszmecserékben, tanács­kozásokban — a párt kong­resszusától, a szakszervezetek kongresszusán át, a parla­ment legutóbbi ülésszakáig. És újabb, fontos tanácskozá­sokat tartogat számunkra az új esztendő is. De túl ezeken a tanácskozásokon, legyen to­vábbra is mindennapos a ve­zetésre hivatott szervek és tömegek párbeszéde, alkotó együttműködése! Ez volt és ez lesz a jövőben is sikereink legbiztosabb forrása. XI v J ti 1976. január 1., csütörtök Őszinte párbeszédA Helsinkiben elfogadott elvek megvalósításáért kell kü­zdenü­nk Államfők újévi üzenete Az újév alkalmával valamennyi ország állam-, illetve kormányfője üzenetet intézett a lakossághoz. Rádió- és tv­­beszédükben az európai vezetők elsősorban a biztonsági konferencia történelmi jelentőségét hangsúlyozták, s mél­tatták — világszerte — a politikai enyhülés szerepét. Az alábbiakban röviden az államfők üzeneteit ismertetjük. Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke hagyomá­nyos újévi tv-beszédében­ az európai biztonsági konferen­ciát »jelentős fejlődésként« értékelte. Hozzátette, hogy »most a Helsinkiben­­ elfoga­dott elvek megvalósításáért kell nagy küzdelmet folytat­ni«. A jugoszláv elnök a to­vábbiakban foglalkozott a ne­héz világgazdasági helyzet­tel, méltatta a vietnami, a kambodzsai és a laoszi nép történelmi győzelmének je­lentőségét. A Német Demokratikus Köztársaságnak a nép jólété­nek megteremtésére irányuló politikája a társadalmi élet minden területén, az ország minden részében meghozta eredményeit — hangsúlyozta Willi Stoph, az NDK államta­nácsának elnöke szerdán hangzott újévi beszédében,és­Erről tanúskodnak — foly­tatta az NDK államfője — a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelésében elért. i_.e.'tc. ■i­smerye'jr ■ valamint szocialista államunk stabilitásának és nek növekedése is.tekintélye­külpolitikai kérdésekről szólva Willi Stoph az NDK- ról mint »az egyre fejlődő szocialista világ elszakíthatat­lan részéről« beszélt és mél­tatta hazája fejlődését, ami a Szovjetunióval való szétrom­­bolhatatlan barátság szilárd alapján ment végbe. Hangsú­lyozta: együttműködésünk a többi szocialista testvéror­szággal is mind erősebb és gyümölcsözőbb. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő, az újév alkalmából mondott rá­dió- és tv-beszédében nemzet­közi politikai kérdésekkel fog­lalkozva kiemelte Helsinki jelentőségét. Gerald Ford amerikai el­nök újévi üzenetében azzal a felhívással fordult az ameri­kaiakhoz, hogy »csatlakozza­nak Amerika felvirágoztatásá­hoz és megvédelmezéséhez, és Isten segítségével újévben hazájukat«­építsék az Az elnök utalt arra, hogy" az új esztendő egyben a függet­lenségi nyilatkozat 200. évfor­dulójának éve is. Kijelentet­te: »Erősen és kétszáz év büszke örökségével kezdjük az új esztendőt«. »1976-nak Nagy-Britannia gazdasági megerősödése évévé kell válnia« — mondotta Ha­rold Wilson brit miniszterel­nök újévi üzenetében. Az an­gol kormányfő szerint olyan jelek vannak, hogy a­­ gazda­sági hanyatlás elérte mély­pontját. — A munkáspártnak támo­gatnia kell a kormányt »nagy gazdasági harcában« — mon­dotta Wilson. A világgazdasági helyzet ma kedvezőbb, mint egy esz­­­tendeje — állapította meg tegnap este elhangzott újévi rádió- és televíziós beszédé­ben Helmut Schmidt, az NcsEKl gi­kOTil­d. A nyugatnémet kormányfő újévi nyilatkozatában első he­lyen­­­ foglalkozott a nemzet­közi­­ gazdasági helyzettel és ..bizakodóan állapította meg, hogy várható a konjunkturá­lis fellendülés— még ha vis­­­szafogottan is. Elismerte, hogy az EGK 1975-ben »kétszer is veszélybe került«, de — mint mondta — a kilenc kormány­főnek sikerült együtt tartania a közösséget. A politikai események kö­zül Schmidt mindenekelőtt a helsinki csúcstalálkozót emel­te ki, és az NSZK szempont­jából igen fontosnak minősí­tette a Lengyelországgal és az NDK-val elért megállapodáso­kat. Ígéretet tett arra is, hogy kormánya a jövő évben is ki­tart a nemzetközi enyhülés politikája mellett. (MTI) Vezérlő — exportra Új típusú gumivulkanizáló présgép vezérlőberendezésé­nek gyártását kezdték meg — szovjet exportra — a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában. Képünkön­ ellenőrzik az elkészült vezérlőszekrényt. Búcsú az óévtől — halvány reményekkel Néhány tény a Közös Piac gazdaságáról Súlyos gazdasági nehézsé­gekkel és csupán halvány re­ményekkel búcsúzik az évtől az Európai Gazdasági Közös­ség.. A kilenc nyugat-európai tőkésország szervezetének tagjai­­• az EGK brü­ss­eli bi­zottságának mérlege szerint — »a háború óta a legsúlyo­sabb válságot élik át«. A vál­ság egyenlege: a bruttó nem­zeti jövedelem 2,5 százalékos visszaesése a múlt évhez ké­pest, ,az ipari termelés csak­nem 12 százalékos hanyatlása. A Közös Piac gazdaságának helyzete 1975-ben az 1972-es szintre esett vissza. A termelés hanyatlása kö­vetkeztében­­ egyetlen év alatt — a hivatalos statisztikák sze­rint — 3,5 millióról több mint 5 millióra emelkedett a ki­lenc országban, a teljesen munka nélkül­­ evők száma és sok millió dolgozót érint a részleges munkanélküliség, munkaidő — és így a jöve­­­delem — kényszerű korláto­zása.­­ Az EGK­­ szakértői szerint 1976 első­ féléve még nem vet véget a gazdasági nehézségek­nek, csupán a második félév­re várható valamelyes javu­lás. Megalakult az atomerőmű-vállalat Csaknem másfél milliárdos beruházási program 1976-ban A nehézipari miniszter dön­tése alapján 1976. január el­sejétől működik a paksi atom­erőmű-vállalat a Magyar Vil­lamos Művek Tröszt kereté­ben. Székhelye a parti telepü­lés, amelynek határában 1973 őszétől épül folyamatosan, gyorsuló ütemben a magyar és a szovjet kormány állam­közi egyezménye alapján­ léte­sülő első magyar atomerőmű. A vállalat alapvető felada­ta az üzemeltetésre való fel­készülés. Mint ismeretes, az 1760 MW teljesítménnyel jó­váhagyott beruházási prog­ramból 1980-ban készül el a­­ paksi atomerőmű első, 440­0 MW-os­­ reaktorblokja. Egy év­­­­vel később újabb egység, majd további két blokk kezdi meg az áram termelését. Az új vállalat alapításáig több mint másfél milliárd fo­rint értékű munka valósult meg az atomerőmű-program­ból. A Duna partján imponáló méretekkel bontakozik ki az új energiapázis, a folyóra te­­­­kintő magaslaton pedig ter­jeszkedik az 1800 lakással, korszerű és szép kommunális létesítménnyel tervezett lakó­telep. A további teendőkről Szabó Benjamin, a beruházás minisz­teri biztosa tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondot­ta, hogy 1975-ben felgyorsul­tak az atomerőmű beruházási munkái. Félezerrel gyarapo­dott a helyszínen dolgozók száma és ezzel az új év küszö­bén elérte a 2600 főt. A jövő évi feladatok még nagyobb tempót diktálnak, hisz most már egy esztendő folyamán kell elvégezni csak­nem igénylő másfél milliárd forintot munkát. Különösen nagy feladat hárul az építő­iparra, amelynek közel egy­­milliárd forint értékű építést kell megvalósítania. Ez ugyan még messze nem jelenti az építési csúcsot — ami a ké­sőbbi éveikben következik —, de így Se kiemelkedik a ma­­­gyarországi energiaberuházá­­sok egy évre ütemezett prog­ramjai közül. Az elkészült felvonulási épületekben például megkez­dik a gépek, szerszámok fel­szerelését. Ezzel az építőipari vállalatok mellett a techno­lógiai szerelést végző vállala­tok felkészülése is előre ha­lad. Előtérbe kerül az első iker­blokkot magában foglaló ha­talmas főépület. Méretére jel­lemző, hogy helyén kilenc méter mélységig csaknem ne­gyedmillió köbméter földet vájtak ki. Az óriás munkagö­dörben befejezik a 170 cm vastag teherviselő alaplemez betonozását, amely egymaga 20 ezer köbméter betont nyelt el. Megkezdődik a felmenő falak készítése is, úgyhogy az év végére a főépület eléri a terepszintet. Jelentősen előre­halad a vízkivételi mű és a kikötő építése. mm Visszahívták Chiléből a brit nagykövetet Callaghan levelében elítélte a terrort szerint — »meghatározatlan ideig« tartózkodik majd állai máshelyétől távol.­­A Callag­han vezette külügyminiszté­rium ezt a tiltakozó diplomá­ciai gesztust a szokványos jegyzékeknél erőteljesebb, de a teljes diplomáciai szakítás­nál enyhébb lépésnek szánja. Londonban közzétették an­nak a levélnek a szövegét is, amelyet Callaghan külügymi­niszter küldött a chilei kül­ügyminisztériumnak — tilta­kozásul amiatt, hogy egy brit állampolgárt brutálisan meg­kínoztak a Pinochet-kormány pribékjei. A brit alattvaló, dr. Sheila Cassidy orvosnő amiatt került a fogdmegek kezére, mert nem jelentette föl Nelson Gutterrest,­ egy baloldali gerillaszervezet al­­vezérét. »Azt a civilizálatlan, bru­tális bánásmódot, amelyet egy állampolgárával szemben al­kalmaztak, egyetlen brit kor­mány sem tűrheti el« — han­goztatta egyik nyilatkozatában Callaghan. A chilei külügy­minisztériumhoz intézett leve­lében pedig megállapította, hogy Anglia elítéli a terrort és ugyanilyen mértékben az emberi jogok eltiprását is. Elhagyta Chilét Reginald Secondé brit nagykövet, aki — londoni kormányközlemény

Next