Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
* v í • U, VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! XXXI. évfolyam 154. szám Ara: 80 fillér 1976. július 1, csütörtök Befejeződött az európai kommunista és munkáspártok értekezlete Záródokumentumot fogadtak el Kádár János felszólalása Tegnap, magyar idő szerint 9 órakor folytatta munkáját Berlinben az európai kommunista és munkáspártok konferenciája, amelynek munkájában 39 küldöttség vesz részt. A konferencia hatodik ülésének elnöki tisztét Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt delegációjának vezetője, a párt főtitkára tölti be. , mondotta a JKSZ A konferencia második napjának első szónoka Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége küldöttségének vezetője, a JKSZ elnöke. Joszip Broz Tito beszédében kijelentette, hogy meggyőződése szerint az ezen a konferencián kialakult nyílt és szabad eszmecsere jelentősen hozzájárul, hogy megvalósulhassanak a konferencia céljai: a kommunista és munkáspártok még erőteljesebben járulhassanak hozzá az európai béke és biztonság szilárdulásához, az európai általános, mindenoldalú együttműködés fejlesztéséhez és az európai társadalmi haladáshoz. Az egész mai nemzetközi helyzet bonyolult és ellentmondásos elnöke, de megfigyelhető, hogyan törnek előre a demokrácia, a haladás és a szocializmus erői. A világ jelenlegi fejlődését erőteljesen jellemzi a kapitalista rendszer válsága, a régi ellentmondások halmozódnak, és újakat hívnak életre. Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai és erkölcsi válság is egyúttal. Ebben az időszakban, amikor a kapitalista országokban a gazdagok még gazdagabbá, a szegények pedig még szegényebbé válnak, az a jelen parancsa, hogy a szocializmus és a demokrácia erőinek tovább kell fokozniuk harcukat. Korszakunkban egyre erőteljesebb szerepet játszanak a dolgozó tömegek, s azok növekvő politikai öntudata. A szocializmus erői képesek túlszárnyalni mindazokat pozitív politikai, gazdasági és a szellemi értékeket, amelyeket a demokrácia eddig fel tudott mutatni. A szocializmus és a demokrácia értékei korunkban azonos, egymással megegyező fogalmak, s ezek: emberi igazságosság és szabadság, függetlenség, egyenjogúság. A JKSZ elnöke a továbbiakban rámutatott, a függetlenségükért harcoló népek ma már behatoltak a nemzetközi porondra. A katonai tömbön kívül álló országok mozgalma közvetlen ellenállást tanúsít realista politikával az impeszemben. Tito különösen jelentősnek minősítette az ilyen országok államfőinek és miniszterelnökeinek hamarosan sorra kerülő colombói értekezletét. A nemzeti kisebbség jogainak figyelmen kívül hagyása, azok jogainak elhanyagolása ellentétes a legelemibb emberi jogokkal, s különösen ellentétes a nemzeti kérdés marxista—leninista megközelítésével A kommunista mozgalom problémáiról szólva Tito hangsúlyozta, hogy minden forradalmi mozgalom közvetlenül saját munkásosztályának és saját népének felelős, s pozitívan hat a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, ha figyelembe veszik, hogy a szocializmusért vívott harcának különböző útjai lehetségesek. Utalt arra, hogy milyen felemelő politikai légkörben történt ennek a konferenciának az előkészítése, s milyen kitűnő a konferencia légköre is. Itt teljesen nyílt a légkör, mindenki megértő a másik álláspontja iránt, vagy lehetővé válik egymás álláspontjainak jobb megismerése és a fő kérdésekben könnyebb kialakítani egységes álláspontot. Meggyőződése, hogy a szocializmus feltartóztathatatlan világfolyamat. Kars Werner, a Svéd Baloldali Párt — kommunisták — elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a legutóbbi években a világon pozitív változások történtek. Erre példa az amerikai imperialisták indokínai veresége. Az imperializmus elvesztette a volt portugál gyarmatokat is. Pozitív változások történtek földrészünkön is. Ez kifejezésre jutott a helsinki konferencián. Mindez azonban nem jelenti, hogy az amerikai imperializmus és a NATO elvesztette volna fenyegető jellegét. Továbbra igyekeznek beavatkozni más országok belügyeibe. Ebben a harcban mind nagyobb szerepet játszik az internacionalista szolidaritás. A szónok kifejtette, hogy a svéd kommunisták a proletár internacionalizmus hívei. Ez természetesen megerősíti a pártoknak azt a jogát, hogy stratégiájukat és taktikájukat önmaguk dolgozzák ki. Lars Werner ezután arról beszélt, hogy pártja nagyra értékeli azokat a vívmányokat, amelyeket a szocialista országok a szocialista demokrácia kialakításában elértek. A Német Szocialista Egységpárt azt a szilárd akaratát fejezi ki, hogy hozzá fog járulni ahhoz, hogy az európai békéért, biztonságért és együttműködésért vívott harcban új sikerek szülessenek — kezdte beszédét Erich Homeker, az NSZEP KB főtitkára. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Európa békés jövőjéért folyó harcban milyen nagy súlya van a kommunisták szavának. A mi pártjaink természetesen saját munkásosztályukhoz, saját népükhöz szólnak, de minél erősebb a nemzetközi szolidaritás, minél jobban megértjük egymást a közös harci célokat illetően, és minél inkább ennek megfelelően cselekszünk, annál nagyobb lesz sikerünk, amelyre mindnyájan törekszünk. A továbbiakban a szónok kifejtette, hogy az értekezlet dokumentuma a kérdéseknek csupán egy bizonyos, korlátozott körét fogja át, de ezek olyan kérdések, amelyek azét a reakciós egész emberiségre nézve nagy , amelyek nem mondanak jelentőségűek, a szó legigazibb értelmében a népek számára életfontosságúak. A legutóbbi években az enyhülés a világpolitika fő iránya lett. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a békét előmozdító sikerek csakis antiimperialista harcban érhetők el. Ezek sikerek elsősorban a Szovjetauniónak köszönhetők. Az NSZEP főtitkára a továbbiakban azt hangsúlyozta, a helsinki konferencia óta eltelt időben is beigazolódott, hogy a béke ingatag mindaddig, amíg az imperializmus 1 lájukért, a mérhetetlen módon tovább fegyverkezik. A politikai enyhülést katonainak kell követnie. Az imperializmus egyik legnagyobb csalása, amikor úgy tünteti fel a dolgot, hogy az enyhülés egyúttal területi státus quot is jelent a kapitalista kizsákmányolás és a szocializmus között. Olyan elméleteket hirdetnek, mintha a világot befolyási szférákra osztották volna fel. Ezért aztán igyekeznek beavatkozni más népek belügyeibe. Ilyesmi elsősorban az Egyesült Államok és az NSZK uralkodó köreiben jelentkezik. Ez egyértelműleg a népek nemzeti önrendelkezési jogának megtagadása. Ez a konferencia is visszatükrözte: a szocialista és a kapitalista országok munkásosztályának közösek az érdekei. Senki sem felejti el, hogy a harci feltételek természetesen különbözőek, hiszen ezek a teljesen különböző társadalmi-gazdasági rendszerekből fakadnak. De elválaszthatatlanul összekapcsol bennünket a cél közössége. Közös ellenségünk az imperializmus, amely nemcsak a békét, hanem az emberiség haladását is veszélyezteti. Enrico BerUnguer beszéde bevezetőjében felhívta a figyelmet arra a rendkívüli érdeklődésre, amelyet a nemzetközi közvélemény és a világsajtó tanúsít az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezlete iránt. Természetesen nincs hiány kritikusokban sem — fűzte hozzá —, akiket már az a tény felizgatott, hogy az európai testvérpártok találkozót határoztak el. «•Pártunk örül annak, hogy e konferencia kezdeményezői közé tartozik« — mondotta. Az olasz pártküldöttség vezetője utalt arra, hogy a berlini értekezletet hosszú és fáradságos előkészítő munka előzte meg az értekezlet dokumentumainak kidolgozására. A munka demokratikus alapon folyt és kikristályosodott az ilyen okmányok összeállításának három főbb ismérve, nevezetesen, hogy az okmánynak meghatározott témákra kell korlátozódnia, hogy nélkülözhetetlen a konszenzus, végül, hogy az okmány nem érintheti egyetlen párt függetlenségét sem. Az Olasz EP főtitkára ezután a nemzetközi helyzet enyhüléséről beszélt. Hangsúlyozta a harc szükségesséerők ellen, le arról, hogy ilyen vagy olyan módon hátráltassák vagy visszafordítsák az enyhülési folyamatot. «Minden kommunista párt lényeges vonása az internacionalizmus — hangsúlyozta Enrico Berlinguer. — Ez azt jelenti, hogy elkötelezetten részt vesz abban az akcióban, amely hazájában és nemzetközi méretekben kibontakozik, részt vesz a dolgozók, a népek közös mozgalmában, akik, illetve amelyek saját társadalmi és politikai felszabaduenueti függetlenségért, az egész emberiség békéjéért és haladásáért küzdenek.« Berlinguer annak a véleményének adott hangot, hogy ez a mozgalom már túlnő a kommunista pártokon, s a legkülönbözőbb irányzatú politikai és szellemi társadalmi erőket ragadja magával. Ebben a széles és differenciált mozgalomban uralkodó tendencia a mai társadalom problémáinak megoldását olyan úton keresni, amely a szocializmushoz vezet. Olaszországban, ahol a demokrácia kivívásáért, megvédelmezéséért és fejlesztéséért folytatott harc fő erői mindig is a munkásosztály és pártunk volt és maradt, mi olyan szocialista társadalomért küzdünk, amely az egyéni és kollektív szabadságjogok értékének és biztosítékainak megerősítésén épül fel — jelentette ki Enrico BerUnguer. Beszéde további részében elemezte a nyugat-európai testvérpártok közötti együttműködés egyes területeit, majd általában a kommunista és munkáspártok közötti szolidaritásról szólt. Az olasz pártvezető hangsúlyozta a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása nem zárja ki, hogy szabad megítélni más pártok elméleti és politikai állásfoglalásait, valamint a nemzetközi élet és a munkásmozgalom bizonyos fejleményeit. «Más kommunista és munkáspártokhoz tartozó elvtársak is kifejtették beszédeikben és cikkeikben — egyenesen vagy közvetve — bíráló megjegyzéseket orientációnkról vagy meggyőződésünkről. Óhajtjuk is, hogy a nagy témában tovább folytatódjék a vita a munkásmozgalomban, a barátság és a megértés szellemében, mind szabadabban és nyíltabban.« Enrico Berlinguer beszéde befejező részét a parlamenti változások utáni olaszországi helyzet elemzésének szenttelte. Dominique Urb fing]uxemburgi Kommunista a Lu-Párt elnöke, a berlini konferencia hetedik ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi erőviszonyok alapvetően a haladás erőinek javára változtak meg. A Luxemburgi Kommunista Párt elnöke felszólalásában kiemelte, hogy a hidegháború korszakából az enyhüléshez vezető történelmi fordulat, a béke és a haladás erői előtt nyílt újabb lehetőségek a szocialista országok sikereinek és töretlen köszönhetők felemelkedésének A berlini értekezlet szerda délelőtti ülésén szólalt fel Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Bevezetőben rámutatott, hogy az enyhülés, a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés kedvező feltételeket teremt a népeknek a demokráciáért, a haladásért és valódi nemzeti függetlenségért a vívott harcához. A portugál forradalom — mondotta a továbbiakban — megteremtette az előfeltételeket a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, valamint a dik világ országaival hármaés az egykori portugál gyarmatokkal. Kivételt képez a Kínai Népköztársaság, amely mind a mai napig elutasította kapcsolatok felvételét az új, a demokratikus Portugáliával, ugyanakkor azonban kifejezte készségét kapcsolatok létesítésére abban az esetben, ha Portugáliában a kommunisták részvétele nélkül jobboldali kormány alakul. A reakciós és konzervatív erők, valamint akik Portugáliában a mindazok, külföldi imperializmus érdekeit szolgálják, nem érdekeltek ezeknek a kapcsolatoknak fejlesztésében. A rágalomhadajáratok, a provokációk, az állami szervek részéről megnyilvánuló közömbösség és hanyagság, a különböző szinteken elkövetett szabotázsakciók mind azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a szocialista országokkal való együttműködés továbbfejlesztését Portugália két évig tartott, rendkívül bizonytalan, ideiglenes jellegű demokratikus helyzet után — most új alkotmány életbe lépésével egy új, demokratikus rend kezdetét éli át. Vannak olyan emberek, akik azon a nyen vannak, hogy a véleméforradalmi erők, különösen a PKP, olyan ritmust erőltettek forradalomra, amely nem felel meg a reális erőviszonyoknak. Az igazság az — szögezte le a PKP főtitkára —, hogy Portugáliában már régen restaurálták volna a fasizmust, ha a forradalmi erőknek nem lett volna bátorságuk felvenni a harcot a monopolkapitalizmus és a nagybirtok ellen, ha a munkásosztály nem ragadta volna magához az élet hatékony ellenőrzését a gazdaság számos fontos területén. Alvaro Cunhal a továbbiakban kijelentette: elengedhetetlenül szükséges figyelmesen tanulmányozni a mozgalmak és más forradalmi országok testvérpártjainak a tapasztalatait. A portugál demokrácia felépítéséhez vezető út nem lehet a monopolkapitalizmushoz való visszatérés, hanem a már elért történelmi vívmányok megszilárdítása az alkotmányban rögzített szocialista perspektíva révén. Ennek az érdekezletnek a megrendezése — hangsúlyozta a PKP főtitkára — rendkívüli jelentőségű a pártjaink közötti baráti kapcsolatok, együttműködés és szolidaritás megszilárdítása szempontjából. Noha egyik vagy másik problémát illetően lönbözőségek vannak nézetkütünk, noha a különböző közötországokban kialakult helyzet sajátosságai, követelnek meg, sajátosságokat a cókban, a taktikában koncepcs a társadalmi haladás felé vezető utat tekintve is, alapvető célunk közös. Az osztályérdekek azonossága képezi objektív alapját egységünknek, a kommunista és iflunkus pártok közötti kölcsönös szolidaritásnak, a proletár internacionalizmus magas elveinek. Martin Gunnar Knutsen a Norvég Kommunista Párt elnöke, a berlini konferencia szerdai ülésén elhangzott beszédében többek között hangsúlyozta: a konferencia húszhónapos előkészületeit az egyes pártok függetlenségének és egyenjogúságának legnagyobb tiszteletben tartása jellemezte. A Norvég KP elnöke rámutatott, hogy Norvégia manapság, mint a Szovjetunió NATO szomszédja, stratégiailag igen fontos és együttműködik az katonailag Az Északi-tengerben USA-val felfedezett gazdag miatt az ország olajlelőhelyek jobban a gyújtópontba került, mint bármikor a múltban. Erősödik a vezető NATO-országok nyomása, amelyek azt akarják, hogy az országban atomfegyvereket tárolhassanak és külföldi erőket állomásoztathassanak. Egyidejűleg erősödik a helsinki szellemével szöges ellentétben álló antikommunista és szovjetellenes propaganda is azzal a nyilvánvaló célzattal, hogy félelmet és bizalmatlanságot keltsenek a Szovjetunió iránt. A norvég kommunistáknak elsőrendű feladata lesz, hogy az összes haladó erőkkel együtt közösen fokozzák a harcot a támaszpontpolitika, valamint az antikommunizmus és a szovjetellenesség ellen — hangsúlyozta Knutsen. Ermenegildo Gasperoni, a San Marino-i Kommunista Párt elnöke, beszédében örömmel nyugtázta, hogy a több hónapos véleménycsere eredményeként összehívták az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját egy olyan dokumentum alapján, amellyel valamennyi részvevő egyetért A kommunisták, a munkásosztály és a különböző politikai beállítottságú dolgozók nagy érdeklődéssel figyelik találkozót, amelyet nyílt véleménycsere jellemez, s amely a részt vevő kommunista és munkáspártok egyike számára sem állapít meg előírásokat vagy kötelezettségeket Az ülés utolsó felszólalója Kádár János, az MSZMP KB első titkára volt. Az ülésen Gordon McLennan, Britannia Kommunista Nagy Pártjának főtitkára elnökölt. 1 (Folytatás a 2. oldalon) - A konferencia színhelye: a berlini Hotel Stadt Berlin épülete.