Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SOMOGYI XXXIX. évfolyam, 11. szám A nagy lehetőség Az emberiség nagy lehe­tősége a szocializmus az Aczél György által — ez m­ált gondolat mintegy defi­jel­szava, meghatározó tartalma lehetne annak az országos tanácskozásnak, amely e na­pokban zajlott Budapesten az MSZMP Központi Bizott­sága rendezésében. Egy évti­zede nem ült össze hason­­­­lóan széles körű és ilyen át­fogóan gazdag tematikájú konferencia művelődéspoli­tikánk, ideológiai életünk időszerű teendőiről, s a hoz­zá kapcsolódó agitációs, pro­paganda munkáról. Különle­ges szerepe volt abban, hogy az ideológia, a politika, a gazdaság, a társadalom, a történelem legfontosabb na­pi kérdéseiről összetetten tárgyaltak tudósok és írók, újságírók, művészek, műve­lődési intézmények vezető munkatársai fizikai életünk társadalmi-po­illetékes sze­mélyiségeivel, az ország va­lamennyi megyéje ideológiai életének vezető képviselői­vel. Végül is — már amen­­­nyire a két nap erre módot adott — az egész mai ma­gyar valóság jelen volt referátum után kialakult vi­­­tában. Kimondva, kimondat­lanul minden fölszólalás, akárcsak a vitaindító, a szo­cializmus nagy lehetőségét elemezte, járta körül azt ku­tatva, hogy napjainkban, a­­ jelenlegi helyzetben miként tudunk élni vele. Megújulás és aktívabb cse­lekvőkészség! Előrehaladá­sunk két elválaszthatatlan alkotóeleme, melynek kibon­takoztatása nem megy, nem is mehet viták nélkül. Ezek azonban csak akkor kennek, ha különböző termé­meg­közelítési oldalakról is egy irányba hatnak, a magyar nép szocialista fejlődését kí­vánják elősegíteni. Ezen tanácskozáson is kommunis­­­ták és pártonkívüliek egy­aránt részt vettek és kifej­tették véleményüket, sőt két­ségeiket. Esetenként érződ­tek felfogásbeli­ségek, aminthogy különböző­a terem falain kívül is így van ez az országban. Ám anélkül, hogy elhangzott volna a ma gya­korta használt közmegegye­zés, mégis az eltérő nézetek­nek és véleményeknek ez adta meg a közös Azon az alapon, hogy vonását, meg­újulási igényünk és útkere­séseink mellett is változat­lanul egy közös célunk van: a szocializmus építése. Hi­szen éppen ezt­ a célt szol­gálja az igényesebb megúju­lás, amely abból indul ki, hogy soha nem volt és a jö­vőben sem lehet perfekt, befejezett marxizmus. A tár­sadalom fejlődnie kell előrehaladásával az ideológiá­nak, sőt elől kell járnia. Megújuló világ formálódik hazánkban, pontosabban vár megújulásra a mi cselekvő politikánk révén. Nem azért, mintha zsákutcában lennénk — amint ellenfeleink han­goztatják —, vagy rosszul csináltunk valamit, hanem elsősorban azért, mert a szo­cializmus sem lehet soha be­fejezett. Állandóan tovább­fejlődő rendszer. Éppen an­nak érdekében, hogy a vi­lágban végbemenő folyama­tokhoz, változásokhoz rugal­masan alkalmazkodva segít­hesse elő az emberek anyagi boldogulásáért folytatott igyekezetét. Eközben érvény­re kívánjuk juttatni nemes, igazi emberi értékeinket, er­kölcsi elveinket. Erről van szó, amikor a szocialista tár­sadalom reformján gondol­kodunk. Nem jelent tehát negatívumot, mivel ott van­nak benne és mögötte a megteremtett értékeink, az eddig megtett út eredményei is. Ezeket védelmezzük! A sokat emlegetett gazdasági reformunkat, az 1968-ban megkezdett úgynevezett új mechanizmust is ilyen érték­nek tekintjük. Legfőbb nemzeti sorskérdé­sünk is éppen ezért a szo­cializmus építésének korsze­rű továbbfolytatása. Ettől függ minden más ezért kap napjainkban egyéb, oly erőteljes hangsúlyt minden fórumon. Ezért állt e tanács­kozás középpontjában is. közvéleményt élénken foglal­­­koztató egyéb — jogosan nemzeti sorskérdésnek neve­zett — gondok is ennek ta­laján számolhatók fel vagy csökkenthetők. Mert valóban aggasztó a tömegméretű al­koholizmus, az öngyilkossá­gok magas aránya, a népsza­porulat kedvezőtlen alakulá­sa, a leggyakrabban emle­getett fájó jelenségek közül. Az előzmények, méghozzá régi világba visszanyúló előz­­­mények ismerete nélkül, s önmagunkban külön-külön kezelve aligha lehetséges a felszámolásuk. Számon kell tartani őket annak tudatá­val, hogy a nép, a nemzet jövőjét hosszú időre megha­tározó korszakban élünk, mely megteremtheti a felté­teleit, a marxista elemzés segíti a valóság pontos isme­retét, tettekre sarkalló erővel mindazért, ami közös érdek és közös érték ebben az or­szágban. Ennek a közös­ ügynek az érzete is olyan szükséglet, amelyre az ideológiai mun­ka nagy mértékben rádöb­bentheti az embereket és késztetheti a további cselek­vésre. A közös érdekek föl­ismerése, ami valójában szocialista nemzeti egységben­­ testesül meg, most talán na­gyobb hajtóerő, mint valaha. Amikor közismerten nehe­zebbek az életviszonyaink a korábbinál, amikor fenyege­tő veszélyek hírei röppennek föl napról napra az imperia­lista táborból, akkor nekünk itt, Közép-Kelet-Európa e kis területén még jobban kell támaszkodnunk a vívmánya­inkra, még jobban bele kell kapaszkodnunk, abba az erő­be, amelynek eddigi ered­ményeinket is köszönhetjük: a párt vezető szerepébe. Az ideológiai helytállás — amelyre ez a tanácskozás a résztvevők körén túl is tö­­­­megeket ösztönzött — most olyan erő, amelyet a magunk érdekében, de a szocializ­musban reménykedő száz­milliók érdekében is vállal­nunk kell. Keresve, kutatva ugyanakkor az új útjait az előrejutásnak, az átmeneti megállások, a jelenlegi meg­torpanás utáni fölemelkedés­nek. Bármilyen furcsán hang­zik, mégis igaz a tanácsko­zásnak az az egyik konklú­ziója, hogy talán éppen a jelenlegi nehezebb idők kényszere visz közelebb ben­nünket az eszmeileg meg­alapozott, határozottabb cse­lekvéshez, s egy jobb, szo­cialistább társadalomhoz. Különösen, ha érvényesül a tanácskozó termen kívül az a termékeny együttműkö­d­­dés, amely a különféle terü­letek művelőit itt jellemez­te. Mintegy demonstrálva, hogy nem választható el éle­sen egymástól, sőt szorosan összefügg a politika, ideoló­gia, a gazdaság, a történe­lem — és társadalomkutatás. Mint ahogyan szorosan együtt kell munkálnia, hat­nia a napi élet minden sík­ján, termékenyítve és len­dítve a mindannyiunk termelőmunkát, anyagi bázi­sát, : „ V , _ < V Ára: 1,40 Ft NÉPLAP 1983. január 14., péntek VSZ — Honvédelmi miniszterek tanácskozása Befejeződött a háromnapos ülés Prágában befejeződött Varsói Szerződés tagállamai a honvédelmi miniszterei bi­zottságának háromnapos rendes ülése. Az ülésről a következő közleményt adták ki: 1983. január 11—13-a kö­zött a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság fővárosában, Prágában megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága. Az ülés munkájában részt vet­tek a Varsói Szerződés tag­államainak honvédelmi mi­niszterei, az egyesített fegy­veres erők főparancsnoka és törzsének főnöke. A honvédelmi miniszteri bizottság megtárgyalta az egyesített fegyveres erők gyakorlati tevékenységének kérdéseit, és megfelelő ha­tározatokat hozott. Az ülé­sen Martin Dzur hadsereg­­tábornok, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság nemzet­­védelmi minisztere elnökölt Az ülés tárgyszerű légkör­ben, a barátság és kölcsönös egyetértés jegyében folyt le. * * * Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke csütör­tökön a prágai várban fo­gadta azokat a személyisé­geket, akik részt vettek Varsói Szerződés tagállamai a honvédelmi minisztereinek bizottságának a csehszlovák fővárosban január 11—13-án megtartott rendes ülésén. A miniszterek tájékoztat­ták vendéglátójukat a bi­zottsági ülésről, annak ered­ményeiről. Gustáv Husák megállapította, hogy a Var­sói Szerződés tagállamainak szövetséges hadseregei a je­lenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben igen fontos hi­vatást teljesítenek népeik megbízható védelmével. Han­goztatta: a Szovjetunió és a szocialista közösséghez tar­tozó többi ország politikája következetesen az atomhábo­rú veszélyének elhárítására és a tartós béke megőrzésé­re irányul, egyúttal pjedig folyamatosan gondoskodik a szocialista közösség államai­nak védelmi képességéről. • *­­ A Czinege Lajos hadse­regtábornok, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttség csütör­tökön hazaérkezett Prágából. A tanácskozás résztvevőit csütörtökön fogadta Gustáv Hu­sák, a CSKP KB főtitkára is Két napig tartják sózókádban a Balaton sajtot Tejipari Vállalat marcali üzemében. A tizenöt hatalmas kád a méreteire jellemző, egyetlen kádban egyszerre kilenc má­zsa sajt sózását végezhetik el. Németh Károly megbeszélése a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács vezetőivel Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön látogatást tett a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsánál, ahol ta­lálkozott a mozgalom vezető tisztségviselőivel. Meghall­gatta Pozsgay Imre főtitkár és a HNF OT titkárainak tá­jékoztatóját a népfronti moz­­galom múlt évi tevékenysé­géről, és idei terveiről. Ezután az Országos Béke­tanácsot kereste fel: itt Se­bestyén Nándorné elnök és Sarkadi Nagy Barna főtit­kár adott tájékoztatást a békemozgalom munkájáról, az 1983-as év terveiről, a Prágában megrendezendő béke-világkonferenciára való felkészülésről. A megbeszéléseken átte­kintették a szövetségi politi­ka időszerű tennivalóit, a népfrontmozgalom felada­tait és politikai szerepét tár­­sa­dalmunkban, valamint béke megőrzésére tett erő­­­feszítéseinket, s Németh Ká­roly szólt a bel- és külpoli­­­tika aktuális kérdéseiről. Kifejezte a Központi Bizott­ság köszönetét sét a mozgalom és elismerő­aktivistái­nak, akik odaadó és lelkiis­meretes munkát végeznek. (MTI) Köpeczi Béla Moszkvába utazott Köpeczi Béla művelődési miniszter vezetésével csütör­tökön küldöttség utazott a Szovjetunióba. A delegáció a kulturális és oktatási együttműködés aktuális kér­déseiről folytat eszmecserét a szovjet partnerekkel. Hatalmas ‘O év * » / Ünnepség a Siófoki Állami Gazdaság székházában A Szovjetunió megalaku­lásának 60. évfordulójáról emlékeztek meg tegnap dél­után a Balaton-parti­ város dolgozói , a­ Siófoki Állami Gazdaság székházában. A rendezvényen — amelyen Bíró­­ Gyula, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fő­titkára mondott beszédet — részt vett Tóth János, a sió­foki pártbizottság első titká­ra, s az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet katonák képviselői is együtt ünnepeltek a siófokiakkal. Bíró Gyula beszédében fölidézte a világtörténelmi fordulat, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kö­rülményeit, s méltatta jelen­tőségét, hangsúlyozva, hogy ez a forradalom nemcsak ígért szabadságot, hanem adott is a soknemzetiségű cári birodalom évszázados rabságában görnyedő, pusz­tító háborúkban megtizedelt népének. Rengeteg küzdelem s áldozat következett ezután , majd az egész világot ámulatba ejtő gigantikus építőmunka. Már az első össznépi kongresszus megál­lapította, hogy a különálló kis államok képtelenek az újjáépítés óriási feladatának elvégzésére, s ezért az össze­fogás eszméje szükségszerűséggé történelmi, vált. Az államszövetség megalakulá­sakor csak a szocializmus küszöbéig jutott el a nép, viszont nagy lehetőségek nyíltak meg előtte. Ma világ ipari termelésének ötö­­­dét adja a Szovjetunió, ahol a lakosság több mint felé­nek közép- és felsőfokú vég­zettsége van. Nyolcvankilenc nyelven nyomtatnak szép­­irodalmi műveket e hatal­mas országban, amelynek 50 nemzetisége csupán a forra­­­­dalom után, az új rendszer­ben juthatott el az írásbeli­séghez. S ma elmondhatjuk, hogy a világ egyhatodán a fejlett szocialista társadal­mat építi a száznyelvű, de egyszívű nép. A Szovjetunió, mint isme­retes, fennállása­­ óta, a bé­­kepolitika híve. Két elv ve­zérli: a proletár internacio­nalizmus és a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének el­ismerése. Bír­ó Gyula rész­letesen ismertette e békepo­litika jellemző megnyilvánu­lásait, a nagy fontosságú diplomáciai kezdeményezé­seket. A Szovjetunió szá­mottevő javaslatokat tesz a különböző külpolitikai fóru­mokon, elutasítja a fegyver­kezési versenyt meg nem tá­madási szerződést ajánl, és kimondja azt is, hogy első­nek nem alkalmaz nukleáris fegyvereket. A szovjethatalom létrejöt­téért — mint ismeretes — egykori magyar hadifoglyok is harcoltak, s később itthon az illegális kommunista párt csakis az első szocialista ál­lam sikereiből meríthetett erőt. A két testvérpárt kap­csolata és a különböző tár­sadalmi szervek együttmű­ködése azóta sokat fejlődött, s évről évre gyümölcsözőbb — a magyar és a szovjet nép javára egyaránt. Jelentősek kulturális kap­csolataink is. Hazánk neves művészeit jól ismerik a Szovjetunióban és az ottani alkotók Magyarországon is többször szerepelnek. A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza fővárosunkban sokat tesz a testvéri ország eredményeinek népszerűsíté­séért. Jelenleg 80 témában dolgoznak együtt magyar és szovjet tudósok, s több mint 1200 magyar fiatal tanul szovjet egyetemeken, főisko­lákon. — A szocialista közössé­gek ereje — mondotta vé­gül Bíró Gyula — e hatal­mas 60 évben kiteljesedett. És bizalommal tölti el, mindenütt a világon, a bé­kés munkára, emberhez mél­tó életre vágyódó népeket A megemlékezés után ün­nepi műsor­­ következett. Balla Ilona és együttese, va­lamint a siófoki Kodály Női Kar adott műsort. Az ün­nepség résztvevői ezután megtekintették a gazdaság székházának előcsarnokában rendezett, a Szovjetunió éle­tét­­ bemutató­ kiállítást._

Next