Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

SZEMBESÍTÉS Lapszemle 1945 kora tavaszáról „Most végre felröppenhet a szabad szó piros rakétája a fekete magyar égre”. (Népszava, február 18.) Március 28-án, szerdán Szabad Nép a Kunság szélé­n­re látogató Rideg Sándor írását közli:­­„Autóba olyankor ültem, mikor letartóztattak vagy egyik börtönből a másikba hurcoltak, mert bár ezerszer megalaptak,­ még mindig nem voltam alázatos és sem tudtam szolgálni­ urakat S most alig tíz nappal ez­előtt újra autóba kellett ül­nöm. A volán mellett a pár­tom sofőrje­­ ült, magam az urak helyén kényelmesked­­tem, talpig érő télikabátom­ba burkolózva. A gép meg­­veszekedetten rohant az or­szágúton, az elmaradozó hal­mok és tanyák forogni lát­szottak a szemem előtt. Hu­szonöt év rettenetessége után most először simogatta meg homlokomat a szabadság le­­­­vegője, ezen a reggelen érez­tem először azt, hogy szabad vagyok. Nemsokára utunk céljához érkeztünk. Elv­társaink már vártak reánk. Innen is, on­nan is szíveskedő asszonyok és jobbágyarcú emberek ke­rülnek elő. Barátkozunk, az­után kevés szóval, de alapo­san tájékozódunk a dolgok állásáról. A földigénylő bi­zottság már működik, éppen a vetőmag elosztásával van elfoglalva — közük velem —, a földesurak elszöktek és az uradalom veszendőnek in­dult dolgaival is ők törőd­nek. — A földet minden hiva­talos hercehurca nélkül el kell foglalnotok és meg kell művelni — magyarázom —, a vészmadarakat és gáncsos­­kodóka­t félre kell tolni. Vi­­­tatkozásra van még vagy öt­megelőzve a­­ Gammába, Budára történő együttes, há­­­­tizsákos átvonulást, még feb­ruár 12-én vagy 13-án hir­detést olvastam a Szabad­ságban, hogy a pesti olda­lon tartózkodó ga­mmások je­lentkezzenek a Baross utca 86-ban. Abban a gyárban voltam esztergályos 1939-től, nem csoda, ha örömmel tettem eleget a­­ felszólításnak.­­ A négyemeletes épület udvarán, kapualjában, függőfolyosóin vagy ötszáz ember tolongott. A második emeleten lakott Dánfi Mihály igazgató, be­kopogtam hozzá. Ott talál­tam László Á­rpádot, a moz­gósítás fő szervezőjét. Fel­világosítottak, hogy üzemi bizottságot akarnak válasz­tani. „Álljanak meg, ez így nem megy! Függesszék fel a tár­gyalást, míg körülnézek a vasasszakszervezetnél’ — mondtam nekik. Nem kellett nagy utat tennem a szomszé­dos Vasas-székházig. Láttam a dúlás nyomait, személyi­­ kartotékok hevertek szerte­szét. Rábukkantam egy szak­szervezeti titkárra, Molnár elvtársra. Megbeszéltem ve­le, adjon lehetőséget, hogy a gyűlést nálunk tartsuk. Bevonultak a Gamma mun­kásai, alkalmazottai a vasa­sok nagytermébe. Molnár elvtárs elnökölt, még beide­­ ■­zetőt is mondott. Jelölések alapján személyenként zaj­lott a szavazás. Engem is beválasztottak, gondolom, azért, mert sokan ismertek. Tudták rólam, hogy összeüt­közésbe kerültem a nyilasok­kal. Az üzemi bizottságban el­osztottuk a tisztségeket. Buj­dos Pál lett az elnök, én a titkár. Egyre szaporodott nép, a gammások riadólánc­­a szeri­en egymást értesítették. Bacsó Béla úti otthonunkban — azóta is ott lakom — ál­lítottam ki az igazolványokat, rájuk ütve az a. b. pecsét­­­­jét. Naponta százak adták egymásnak a kilincset, ngy­ven esztendőnk és szavakban sem lesz hiány, csak vegyé­tek kézbe a földeket. Az lesz a tietek, ami most a kezetek között marad.” Másnap, a Szabad Népben napvilágot lát egy hír, mi­szerint rendőrkézre került Szalasi és Vörös János „uno­kahúga” : „Kál községben és a kör­nyező falvakban hónapokon át félrevezetté a közönséget egy szélhámosnő, aki a né­met megszállás alatt Szálasi unokahugaként járta a hiva­talokat és a nyilas­ hatóságo­kat, s így szerzett magának­ nagy jövedelmet. A Vörös Hadsereg bevonulása után egyszerre, mint Vörös János honvédelmi miniszter húga kezdett, szerepelgetni, amíg azután az egri rendőrkapi­tányság vezetője le nem lep­lezte. A szélhámosságok egész sorozatát lehetett rá­bizonyítani és ennek eredmé­nyeképp most Somkk­uti Já­­nosnét letartóztatták”. a Március 31 -én, szombaton Szabadságban hirdetések olvashatók: „Gam­ma-felhívás, A pesti oldalon tartózkodó Gamma szakmunkások, segédmunká­sok, műszaki rajzolók saját érdekükben munkafe­lvétel céljából, hátizsákkal, jelent­kezzenek 1945. április 3-án reggel 7 órakor az Andrássy út 17. számú ház udvarán. Innen együttes átvonulás a gyárba. Üzemi Bizottság. A Frank Kávégyár alkal­mazottait kormánybiztosi jó­váhagyással április 1-én az üzemi bizottság megválasztá­sa céljából felkérem, jelenje­nek meg fél 11 órakor a budai Ketler-vendéglőben, hogy a feleségem a gyere­kekkel kiszorult a másik szo­bába. Két hét múlva Kisházi Ödön segítségével független ügyintéző települt a Vasas­székházba, azontúl ő fogadta a jelentkezőket. fi Március közepe táján Dán­igazgató társaságában, akiről később kiderült, hogy múltját politikai bűncselek­mények terhelik, egy Adler­­gépkocsival küldetésben jár­tam Debrecenben. Az ideig­lenes kormány illetékes mi­nisztereinek Gamma-gyárt­mányokat ajánlottunk fel a megszervezendő demokrati­kus magyar alakulatok ellá­tásához. Majd megtaláltuk a kap­csolatot gyárunk katonai pa­rancsnokával, Sikman szov­jet tiszttel, aki kíséretet biz­­­tosított, hogy az emberek a pesti oldalról átvonuljanak a mostani Szabadság-hídon, amelynek felrobbantott ré­szeit pontonokkal pótolják. Juhász István, a tulajdonos az Andrássy úton lakott, nem messze az Operától. Ott gyü­lekeztek április 3-án, onnan indult a hátizsákos menet. A gyárban új, egyesített üzemi bizottságot választottak a dolgozók, amelynek ismét titkára lettem. Megkezdőd­hetett a helyreállítás, a ter­melés. Több éves gyakorlattal rendelkező, 40 éves, családos vezető gépész, általános sze­relő ,praxissal, állást keres vidékre. Mint ismert sport­ember, vállalja üzemek, köz­ségek sportoktatását is. Vá­laszokat jó szakember jeligé­re a kiadóba kérek. " Ne csináljon lakásgondot, keresse föl ifj. Nagyot. Vas utca 5. Citrompótló akkor jó, ha márkája Apolló. Petróleumlámpa kanóccal, üveg nélkül égőolaj, balta, kalapács kapható Österrei­cher, Pozsonyi út 54. V. 3.” Április 1-én, vasárnap Szabad Nép közzéteszi az új a nemzetgyűlési képviselők névsorát: „Az Ideiglenes Nemzetgyű­lésbe a Magyar Kommunista Párt Budapestről és Pest­­környékről a következőket küldte be: Apró Antal festő, Drah06 Lajos vasas, ifj. Fock Jenő műszerész, Házi Árpád sza­bó, Horváth Márton újságíró, Jászi Ferenc fodrász, Kádár János műszerész, Kállai Gyu­la újságíró, Kiss Károly ci­pész, Kovács István kárpitos, Köböl József faj­munkás, Lu­kács György, Mód Aladár újságíró, Major Tamás szí­nész, Orbán László jogász, O­rlai Károly kér. alkalma­zott, Péter Gábor szabó, Ru­das László, Ratulovszky Já­nos textilmun­kás, Somogyi Miklós ács, Szabó Is­tván, Szabó Piroska vasas, Várad­i József textilmunkás, Veres József lakatos, Dr. Weil Emil orvos”. én: Az Új Szó 1945. április 4- i szerdán beszámol az Operaház díszelőadásáról, amelyet a Vörös Hadsereg tiszteletére rendeztek:­­ „Húsvét vasárnap az Ope­raház Aida-előadásán látta­­ vendégül a Vörös Hadsereg tábornokait, tisztjeit és kato­náit. A vendégeiket Csorba Já­nos, Budapest polgármester­e üdvözölte. Beszédében emlé­keztette Budapest népét, hogy évek óta most először érezheti az igazi feltámadás hangulatát. A főváros közön­sége nevében háláiért szívvel mondott köszönetet a felsza­badító sereg diadalmas pa­rancsnokának, Malinovszki marsallnak. — Boldoggá tesz a tudat — mondta Csorba polgármester —, hogy épp az Operaházban mondhatunk köszönetet, mert ez jelképe annak, hogy a győzelmes Vörös Hadsereg harcai nyomán mindenütt feltámad a kultúra, és a mu­zsika melódiái váltják fel az ágyúik dörgését. A Vörös Hadsereg győzelmei nyomán felragyog a tudomány, a mű­vészet és a munka csillaga, és a sokat szenvedett embe­riségre egy hosszú, boldog béke korszaka következik”. összeállította: Tuza István Hogyan történt ? Válaszol: Szigeti Pál A tlopZene hirdetői. A belorusz köztársaság fővárosában, Minszkben és más városokban a plakátokon gyakran szerepel a Maiisi család. Erről az együttes évről évre népszerűbb. Malisiék Zabijaki falucskában élnek. Nemzedékről nemzedékre örök­lődik náluk a népzene iránti szeretet. A gyerekek kicsi koruktól kezdve énekelnek nép­dalokat és játszanak népi hangszereken. A család műsorán belorusz, ukrán és orosz népdalok szerepelnek. Az amerikai színház Broadway és off Broadway „A New York-i diáknak manapság nem érdemes­­ ar­ra áldoznia idejét, hogy a Times Square fajból áhítattal szemétkosa­összeszedje a Broadway-színházak el­dobott műsorfüzeteit” — je­gyezte meg a minap egy be­mutatóról szóló méltatásá­ban Frank Rich, a New York Times színikritikusa, egyszersmind a Broadway egyik legrettegettebb embe­re. A világsikerre ítélt új darabok mintha fogyóban lennének, a nagy sztárok pe­dig kihalófélben. Az író, színész és a rendező örök ve­n­télkedőjéből mintha a pro­ducer került volna ki győz­tesen : a színháztechnikai is­meretekkel rendelkező öt­letteli üzletember, aki sem­mi máshoz nem ért annyira, mint a közönség becsaloga­tásához. Kivételek persze vannak. Ha a 46. utcában, a Sant Fontaine Színházban a ren­dező és a producer neve egyaránt kis betűkkel sze­repel a színlapon, az azért van, mert Elizabeth Taylor és Richard Burton neve fog­lal el minden helyet. Tizen­egy héten át lépnek föl majd sir Noel Coward 1930- ban írott Magánéletek című darabjában. Egy-két egész oldalas hirde­tés a" New York Timesban biztosítéknak itt sem árt, de ez a színlap még 45 dollárért is behozza a New York-iakat a szín­házba. Kate Jackson „Charlie angyalai”-nak egyike az ABC Televízió jóvoltából megpróbálkozott egy kétré­szes, hollywoodi témájú té­véjátékkal, amelyben a nor­málisnál egy­ icipicivel igé­nyesebb szerepet osztottak rá. „Művészi eszköztárának teljes üressége tisztán látha­tóvá vált” írta másnap a Washington Post. A Mali­­bu című tévéjáték ettől per­sze még learatta a maga húsz-harminc milliós néző­számát. Azért ilyen keveset, mert ugyanezen a téli esten egy másik televíziós állo­máson Charlie másik angya­la, a Grace Kelly életéről szóló kétrészes tévéjátékban hasonló színvonalú alakítás­sal ragadtatta el rajongóit. Azokat, akik a szőkéket kedvelik... A nagy színészi alakítások azért nemcsak­­ a színházban születnek, hanem­ — és fő­leg — a moziban. Legalább­is ott veszik észre őket! Legutóbb Newman Az íté­letben és Kingsley a Gan­dhiban tett bizonyságot ki­emelkedő színészi képessé­geiről. Az utóbbi eset igen jellegzetes: egy nagyszerű színpadi művész lépett föl, akit évtizedekig senki sem ismert, mivelhogy színház­ban játszott. Manapság az O’Neillek, az Arthur Millerek és a Tennesse Williamsek nem születnek sűrűn egymás után. Sajnos, inkább csak elmennek. A kiábrándult­ság, a kíméletlenül múlandó siker hajszolása miatt elég gyakran idő előtt. Ez tulaj­don­képpen a néhány hete 73 évesen elhunyt Tennesse Williamsra is vonatkozik. Még az utóbbi megtörtént,­­ hogy években­ is egy-egy darabja csak öt előadást ért meg. A halál oka: gyógysze­res üveg kupakja okozta fulladás. A gyógyszeres üve­gek sok-sok éve kísérték már. Mint korábban a sok­kal fiatalabb Elvis Presleyt, vagy a tavaly egészen fiata­lon elhunyt John Belushit. Mindezek után mégsem lenne pontos azt mondani, hogy a színházi élet válság­ban van — csak a Broad­way nagy színházainak rangja fakult­ meg. Richard Bryant, a washingtoni Are­na Stage és további két fő­városi színház reklámfőnöke a szerint „a szakma” túl van mélyponton. Az Arena Stage egy év alatt 17 száza­lékkal növelte a nézőszá­­­mot. Elősegítették a túlélést vidéki művészszínházak, amelyek már nem provin­ciálisak, mint tíz-húsz évvel ezelőtt, hanem a friss vér beáramlásának természetes erei, valamint New Yorkban az Off-Broadway (szó sze­rint: Broad­wayen kívüli) színházak. Az utóbbiak nem elhelyezkedésükben külön­böznek a Broadway teátru­maitól, hanem abban, hogy kisebb a nézőterük és ol­csóbb — azaz kevésbé koc­kázatos — produkciókat ké­szítenek. A republikánus kormány megpróbálta elsorvasztani a színházak állami támogatá­sát, amely amúgy sokkal alacsonyabb, mint bárhol Európá van. Koch New York-i polgármester a szín­ház- és mozijegyek meg­adóztatásával kísérletezik­. Eddig ezeket a támadásokat visszaverték. A megvan a maga színháznak befolyásos „lobbyja”. A minőség igé­nye az amerikai életben ki­írthatatlan.szellemi A washintoni Arena Stage 39 előadáson át volt képes műsoron tartani Örkény István Forgatókönyv című darabját, amely nálunk, odahaza is a szupernehéz kulturális­­ súlycsoportba tartozik. Ez azért sikerülhe­tett, mert a színháznak ál­landó társulata és állandó 18 ezer főnyi bérleti közön­sége van. Tíz évvel ezelőtt mindkét jelenség ismeretlen volt az amerikai színházi életben. Az életösztön felülkereke­dik és ha nincsenek új nagy produkciók a Broadwayn, vannak régebbiek. Az Am­bassador Színházban e sorok írásakor a Pillantás a híd­ról van műsoron, az Edison­ban — hány éve már — az Oh Calcutta, a Radio City Music Hallban a Porgy és Bess megy.. Moliére Mizant­rópja március 24-én búcsú­zott a Circle Színházban. Shakespeare-t ebben a sze­zonban még nem játszottak New Yorkban, ő itt a koc­kázatosabb vállalkozások közé számít,­­de még felfe­dezhetik. Bokor Pál Washington A szívinfarktus megelőzése — a gyermekkorban Mintegy s­záz orvos rész­vételével rendezték meg teg­nap Kaposváron a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Gyerekorvosok Társasága gyermekkardioló­­giai szekciójának az A szívinfarktus korai ülését, meg­előzése volt napirenden. Dr. Környei Vilmos kaposvári orvos tartott vezető elő­adást, vele beszélgettünik­ a tanácskozásról. — Már gyermekkorban ki­mutathatók azok a helytelen szokások, biológiai tényezők, amelyek később, felnőttkor­ban veszélyt jelenthetnek, szívinfarktushoz vezethetnek. A tanácskozáson elhangzó előadások erre igyekeztek rá­világítani. Hazánkban a szív­­infarktus gyakorisága nem­hogy csökken, inkább nő, és egyre fiatalabb korosztályok­nál tapasztalható. — Tehát már gyerekkor­ban kialakulnak a helyetelen szokások ... — Igen, és ez sok összete­vőből áll. Táplálkozási szo­­­­kásainkon változtatni kell, tartózkodni kell a nagy zsír­­tartalmú ételek fogyasztásá­tól. A gyerekek vérnyomásá­nak az ellenőrzésére az ed­diginél nagyobb gondot kell fordítani. Sajnos, a dohányo­sok táborában nagyon sok a fiatal. A szívinfarktus előz­ménye a szív koszorúereinek korai elmeszesedése. Az el­hízás és a testmozgás hiánya szintén súlyos egészségi kár­o­­sító tényező. — A fiatalkori magas vér­nyomásról szintén sok­­ szó esett a tanácskozáson. — Ez a betegség a szív­­infarktus létrejöttének csu­pán az egyik okozója. Ám hangsúlyoztuk, hogy a vér­nyomás ellenőrzésével töb­bet kell törődni a gyermek­­rendelőkben is. — A megelőzés sokunk dolga. — A helytelen szokások kialakulása ellen a szüleik és a pedagógusok is nagyon so­kat tehetnek. Nekünk, orvo­soknak pedig szintén nagy feladatunk. H. B. SOMOGYI NÉPLAP

Next