Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

Ara: 1,40 Ft NÉPLAP SOMOGYI AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I-*'. V..-' ' . V XXXIX. évfolyam, 77. szám 1983. április 1., péntek Számítás­technikai program Ax 1971-ben S Sámítástechnikai meghirdetett központi fejlesztési program végre­hajtása során hazánkban széles körben meghonosodott a számítástechnika, létrejöt­tek az alapvető fejlesztő, ér­tékesítő, oktatási és szol­gáltató kapacitások, korsze­rű gyártástechnológián ala­puló számítástechnikai ipar­ág alakult ki. Az új műsza­ki és alkalmazástechnikai megoldásokat — nem egy­szer a gazdasági kényszer hatására — mind többen ve­szik igénybe. A felhasználók száma 1982-ben meghaladta a 3990-et, ez az összes gaz­dálkodó szervezetnek több mint a felét jelenti. Kedve­ző, hogy a termelés- és fo­lyamatirányításra, a mérnö­ki munkák automatizálására növekvő arányban használ­nak számítógépeket. A szer­vezetek mintegy egy harma­da igényesebb átfogó fel­adatok megoldását kezdte el, kétharmaduk egyelőre egyszerűbb, rutinjellegű, de a számítógép igénybevétele nélkül ma már elvégezhe­­tetlen munkák feldolgozását végzi — állapította meg a kormány tegnapi ülésén. A gazdálkodó egységeknél a­ számítógépesítés üteme a nehezebb gazdasági tények ellenére sem körül­csök­kent. A gépek száma a prog­ram 12 éve alatt nyolcszo­rosára nőtt — mintegy 2990 van jelenleg, — gazdasá­gunk fejlettségi szintjéhez képest azonban ez még ke­vés, kihasználása eléri a nemzetközi szintet. A haté­kony alkalmazást gyakran gátolja a felhasználó kör­nyezet nem megfelelő mun­kakultúrája. 1982-ben a szolgáltatások konvertibilis exportja csak­nem 29« millió forint volt, melynek zöme Nyugat- E­urópában kelt . A hazai számítástechnikai ipar bel­földre az elmúlt két évben közvetlenül alkalmazási cé­lokra mintegy másfél mil­liárd forintért számítástechnikai értékesített eszközö­ket. tás. A számítástechnikai kuta­fejlesztés és gyártás, valamint a hazai alkalma­zás szempontjából alapvető jelentőségű a nemzetközi együttműködés. A szocialis­ta országok sok, illetve két­oldalú kapcsolatai egyre­­ erősödnek. A számítástech­nikai kormányközi bizottság munkája elősegíti a na­gyobb sorozatú, tehát gaz­daságosabb gyártást. Fon­tos együttműködési terület az export fokozását a mik­roprocesszoros technika és az ipari robotok fejlesztése is. A központi fejlesztési program végrehajtásával szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a számí­tástechnika a gazdaság meg­újulásának fontos tényezője. Az elkövetkező évek fej­lesztéseinél kell fordítani nagy figyelmet az informá­­ciókat „kezdő” eljárások és kapcsolatok ésszerű egysége­sítésére. Figyelembe kell venni, hogy a mikroszámí­tógépek a tervezettnél is je­lentősebb szerepet játszanak a kis- és közepes méretű szervezetek információellá­tásában, a termelő és szol­gáltató tevékenység segítésé­ben. Kádár János fogadja Petar Sztambolicsot Országaink kapcsolata kiegyensúlyozott, fejlődik A jugoszláv államfő tárgyalásairól közleményt adtak ki Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön a KB szék­házában fogadta Petar Sztambolicsot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnökségének elnö­két. Áttekintették a két szom­szédos szocialista ország kapcsolatainak alakulását és véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. Megelégedéssel állapították meg, hogy or­szágaink együttműködése kiegyensúlyozottan, gyümöl­csözően fejlődik és megerő­sítették készségüket a köl­csönösen előnyös kapcsola­tok további elmélyítésére, ami megfelel népeink érde­keinek. Hivatalos, baráti látoga­tását befejezve csütörtökön, a délutáni órákban elutazott Budapestről Petar Sztambo­­lics. A szomszédos baráti szocialista ország államfőjét ünnepélyesen búcsúztatták. Az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren felsora­kozott a Magyar Néphadse­reg díszzászlóalja. A vendé­gek búcsúztatására megje­lent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Sarlós Ist­ván, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Péter János, az Ország­­gyűlés alelnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Pója Frigyes külügyminisz­ter, a kormány több más tagja, s az állami, a társa­dalmi élet számos vezető képviselője. Ott volt Simon Pál, Magyarország belgrádi és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete, vala­mint a Budapesten akkredi­tált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A himnuszok elhangzása után a magas rangú vendég Losonczi Pál társaságában elhaladt a katonák sorfala előtt, üdvözölte a búcsúzta­tásra a téren összegyűlt bu­dapesti dolgozókat, fiatalo­kat. A jugoszláv államfő és kíséretének tagjai elköszön­tek a magyar közéleti veze­tőktől, s a budapesti diplo­máciai testület megjelent képviselőitől. Az ünnepélyes esemény a zászlóalj díszme­netével zárult. Ezután a vendégek Lo­sonczi Pál és felesége társa­ságában gépkocsikba száll­tak és díszmotorosok kísére­tében a Keleti-pályaudvarra hajtattak. A pályaudvaron Losonczi Pál és felesége baráti búcsút vett Petar Sztambolicstól és feleségétől, s néhány perc múlva az elnöki különvonat kigördült a pályaudvarról. A jugoszláv államfő ma­gyarországi tárgyalásairól közleményt adtak ki, ame­lyet a 2. oldalon közlünk. Rózsa - díjasok Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója­­ alkalmából újságírókat tüntettek ki teg­nap a Parlament vadászter­mé­ben. Kimagasló újságírói mun­kája elismer­ésekén­t Rózsa Ferenc-díjat kapott: Bánkúti Gábor, a Magyar Rádió fő­­munkatársa; Bernáth László, az Esti Hírlap rovatvezetője; Gömöri Endre, a Magyaror­szág rovatvezetője; Iglói Zoltán, az MTI pécsi szer­kesztőségének vezetője; Má­­riássy Judit, az Élet és Iro­dalom rovatvezetője; Nemes János, a Budapester Rund­schau főszerkesztője; Sági Ágnes, a Pest megyei Hír­lap főszerkesztője; Szabó L. István, a Népszabadság ro­vatvezető-helyettese. Lézerek az iparban. A lézer a legutóbbi nőkig elsősorban laboratóriumi eszköz volt, az iparban csak mé­rési és beállítási célokra kezdett elterjedni A nagy telje­sítményű lézerek kifejlesztése azonban megteremti a széles körű ipari elterjedés lehetőségét is, elsősorban fémek hő­­kezelésére, vágására és hegesztésére lehet előnyösen alkal­mazni. Ipari anyagmegmunkálásokra az 1 kW-nál nagyobb teljesítményű lézereket szánják. A képünkön látható 2,5 kW teljesítményű folyamatos üzemű gáznyalábját a kúpos végén át vezetik széndioxid-lézer só­a munkadarabra, egy atomreaktor­ üzemanyagtartó elemére Ölést tartott a Minisztertanács Nagyobb hangsúly a számítástechnikára A Kormány Tájékoztatási Hivatala t­özlte: A Minisztertanács tegnapi ülésén tájékoztatás­t kapott a lakásgazdálkodással kapcso­latos jogszabályok végrehaj­tását, valamint a lakbérren­­dezés elő­készítését szolgáló munkálatok menetéről és a további tennivalókról. En­nek keretében elfogadta azo­kat az irányelveket, melyek alapul szolgálnak építés- és fenntartás a lakás­helyi támogatási rendszerének véglegesítéséhez. A kormány elfogadta mezőgazdasági és élelmezés­­­ügyi miniszter jelentését, amelyben számot adott az 1963. évi feladatokra való felkés­züllésről. Megállapí­totta, hogy az időben és jó minőségben elvégzett őszi és tavaszi munkáik, valamint a rendelkezésre álló anyagi­­mítozaiki eszközök — átlagos időjárással számolva — megfelelő induló feltételeket biztosítanak a termelési elő­irányzatok teljesítéséhez. A kormány felhívta az irányító szerveket, hogy a mezőgaz­daság előtt álló további fel­adatok végrehajtásához ad­ják meg a szükséges támo­gatást. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének je­lentését a termelői és a fo­gyasztói árak ellenőrzésének 1982. évi tapasztalatairól. Megállapította, hogy az elő­ző évekhez viszonyítva a helyzet javult, de tovább kell erősíteni az árak ellenőrzé­sét és nagyobb szigorral kell fellépni a szabályok megsér­tőivel szem­ben. A tapaszta­latokat az árrendszer to­vábbfejlesztésében is haszno­sítani kell. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság ál­lásfoglalását, amely felada­tul tűzi ki, hogy a Számítás­technikai Központi fejlesztési program végrehajtásának menetében az eddiginél na­gyobb hangsúlyt kell helyez­ni a számítástechnika alkal­mazását, különösen a mikro­számítógépek tömeges elter­jedését segítő társadalmi, műszaki és gazdaság felté­telek összehangolt fejleszté­sére. Ünnepség a mezőgazdasági főiskolán Kiváló lett a kollégium A Kaposvári Mezőgazda­­sági Főiskola történetében piros betűs ünnepnek számít a tegnapi nap. Az intézmény Csukás Zoltán Kollégiuma elnyerte a megtisztelő kivá­ló kollégium címek — A múlt év novemberében a KISZ KB megbízásá­ból — gyakorló pedagógu­sokból álló bizottság vizs­gálta a kaposvári kollégium tevékenységét Sokrétűen tették mérlegre a diákok és a pedagógusok munkájuk az eredményeket. A felmérés kiterjedt a diákönkormány­zat fejlettségére, a pedagó­giai irányításra, a tartalmi munkára, ezen belül kiemel­ten értékelték a politikai ne­velést és a közművelődési tevékenységet. A főiskolán végzett TIT-munkát és a közművelődési szakkollégiu­mot követendő példaként ál­lították a táraintézmények elé. A kollégiumnak nemcsak feladata, hanem célja is a szakmai tudás elmélyítése, a leendő hivatásra való felké­szítés. Ennek érdekében rendszeresen szerveznek ta­lálkozókat falun dolgozó ag­rár szakemberekkel, szakmai kapcsolatokat alakítanak ki mezőgazdasági jellegű okta­tási intézményekkel, helyet adnak a különböző­ megyék klubjainak. A kiemelten jó szállás-, szociális és szórakozási le­hetőségek mellett a főisko­lások életében fontos szere­pet tölt be a kollégiumi stú­dió, amely napi két-három órás adásával lényeges szer­vező erő — nagy a szerepe az információs rendszerben. Sikeres vetélkedőket is ren­deznek itt. A stúdió tavaly nyerte el a kiváló címet, s ugyancsak a múlt évben ítélte oda a kollégiumnak a Tiszta, rendes otthon címet a városi Vöröskereszt. Az­előtt az Agragon-klub és a KISZ-szervezet kapott ilyen elismerést. A folyamatos munka legkiemelkedőbb eredménye a tegnap átadott kitüntetés.

Next