Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

flLAÛ PROLETÁRJA!, E G Y E S U L J E T E K î XL évfolyam, 51. szám Émï 1,41 Pt CO SOMOGYINÉPUP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI B­I­Z­O­T­T­S­Á­G­Á­N­A­K L­A­P­J­A y , ‘­­ A' ' / NM, március 1., csütörtök Ülést tartott a megyei pártbizottság Kle­novits Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével tegnap ülést tartott a vezető testület. A tanács­kozáson részt vett és felszólalt Gál László, a SZOT főtitkár­­hely­ettese. Első napirendi pontként Tanai Imrének, a megyei párt­­bizottság titkárának szóbeli kiegészítője után — meghívottak jelenlétében és részvételével — a szakszervezeti mozgalom helyzetéről, pártirányításáról és a feladatokról szóló jelentést vitatta meg a testület a Központi Bizottság 1983. október 12-ii állásfoglalása alapján, majd megyei állásfoglalást foga­dott el. Ezután Horváth Lászlónak, a megyei párt-vb tagjának előterjesztése alapján jóváhagyta a pártbizottság azt a je­lentést, amely a két pártbizottsági ülés között végzett végre­hajtó bizottsági munkáról számolt be. Végül személyi ügyekben döntött a testület. Deák Ferencet saját kérésére, testületi munkáját elismer­ve fölmentette végrehajtó bizottsági tagsága alól. A vb-­ben megüresedett két helyre a megyei párt-végre­hajtó bizottság tagjaivá választották: Boros Józsefet, a me­gyei pártbizottság tagját,­ a Kaposvári Mezőgazdasági Gép­gyártó Vállalat igazgatóját és Tolnai Sándort, a megyi pártbizottság tagját, a kaposvári városi pártbizottság első titkárát. Tárgyaltak a nők helyzetéről A mezőgazdasági szövet­kezetek egymilliós tagságá­nak 40 százaléka nő; hely­zetüket, élet- és munkakö­rülményeik alakulását vi­tatta meg a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa elnökségének szerdai ülésén. Amint a testület elé terjesz­tett írásos beszámolóból ki­tűnt: az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szövetkeze­tek többsége a nehezebbé vált gazdasági feltételek kö­zött is további erőfeszítése­ket tett a nők helyzetének, élet- és munkakörülményei­nek javítására. Az elnökség a tanácsko­zás tapasztalatait összegez­ve megállapította: a szövet­kezeti mozgalom számára továbbra is fontos feladat a nők rendszeres és állandó jellegű foglalkoztatása. Az országos és a területi ér­dekképviseleti szerveknek fokozottabb segítséget kell nyújtaniuk a lehetséges munkahelyek, illetve mun­kaalkalmak feltárásában. B POLITIKAI BIZOTTSÁG TAGJAINAK LÁTOGATÁSAI Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra szerdán Bács-Kiskun me­gyébe látogatott. Kecskemé­ten a megyei pártbizottság székházában Romany Pál, a megyei pártbizottság első­ tit­kára és Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszön­tötte. Ezután Korom Mihály j­em­­­ keres­te a Magyar Néphad­­­­sereg egyik repülőalakulatát,­­ s ott tájékozódott az egység­­ feladatáról, a szolgálatot tel­­­jesí­tő katonák életkörülmé­­­nyeiről, majd kiképzési ob­jektumokat tekintett meg. A vendég az alakulat hivatásos katonáinak, valamint a fegy­veres erők és testületek me­gyei képviselőinek aktívaér­tekezletén tájékoztatót tar­tott időszerű politikai kérdé­sekről. Délután a Központi Bizott­ság titkára Kecskeméten a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági otthonban ismerke­dett a két hónap óta mű­ködő jogiklubbal. Itt a szá­mítógépes oktatótermekben naponta 70—80 általános is­kolás gyermek foglalkozik a számítástechnikával. A me­gyében tett látogatásának be­fejező programjaként a Po­litikai Bizottság tagja fölke­reste a Magyar Néphadsereg helyőrségi művelődési köz­pontját. Zárszámadó • • •közgyűlést rendeztek szerdán­ Budapes­ten, az Ikarus művelődési házában a kerepest­arcaai Szilas mer­ti Termelőszövet­kezet dolgozói. Az ese­ményen részt vett és felszó­lalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese is. de A termelőszövetkezet elsö­be számolójában egyebek között megállapította: a ta­valyi szárazság, a szigorúbb gazdasági feltételek közepet­te is elérték legfontosabb céljaikat, bevételük a terve­zettnél több, 1 milliárd 114 millió forint. Nyereségük 71 millió forint volt. A Szilas menti Termelőszövetkezet az ország egyik legjelentősebb gyógy- és fűszernövény-ter­mesztő gazdasága. • * » A drágszéli művelődési központban tegnap tartotta zárszámadási közgyűlését miskei Március 15. Terme­­­lőszövetkezet. A két község lakosságát érintő szövetkezeti számadáson részt vett és fel­szólalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a budapesti párt­­bizottság első titkára is. (MTI) Több vetőburgonyát kértek Szaporítóanyag nagyüzemeknek, kistermelőknek A vetőmag termeltető és -értékesítő vállalat dombó­vári területi központjának az átlagostól eltérő, nagyobb feladatot jelent, hogy ez év tavaszán kellő mennyiségű és minőségű vetőmaggal a lássa el a nagyüzemeket és kistermelőket Amíg nagyüzemeket eltérő módon aj sújtotta a múlt év kedvezőt­len időjárása, s mód volt a veszteségeket esetleges más tevékenységekkel ellensú­lyozni, s a vetőmagtermeltető vállalatnál az aszály okozta károk sokkal nehezebben ki­védhetők. Egyes növény­fajtákban nem termett meg a várt mennyiségű szaporí­tóanyag, gondoskodni kell a pótlásáról, s ha szűköseb­bek a készletek, nagyobb szerepe van a pontos szer­vezésnek; vonatkozik ez az igénybejelentéstől a szállí­tásig mindenre. A három megyét — Ba­ranyát, Somogyot, Tolnát — ellátó területi központ a ter­melési rendszerekkel együtt­működve hagyományosan nagy igyekezettel munkál­kodik a termelők igényei­nek kielégítésén. Az előző évihez képest csökkent a nagyüzemek kereslete a ta­vaszi vetésű kalászosok iránt, összefügg ez azzal, hogy a gazdaságok többsége tavaly növelte az őszi kalá­szosok vetésterületét. Me­gyénk gazdaságai tavaszi árpából az előző évinél mintegy kétszáz tonnával kevesebbet, 479 tonnát ren­deltek, zabbal az igény en­­­nél jóval mérsékeltebben, csak mintegy hatvan tonná­val csökkent. Rövidesen mindkét növényből a ter­melőknél lesz teljes mennyisége, a vetőmag kalászosokból tehát Tavaszi mara­déktalanul ki tudja elégíte­ni az üzemek igényét a vál­lalat, sőt arra is felkészül­tek, hogy esetleges pótmeg­rendeléseknek is eleget te­gyenek. Néhány helyről ugyanis már érkeztek jelzé­sek, hogy az őszi aszály után rosszul telelt gabonák helyére — ha nem menthe­tők meg ezek a kultúrák — tavasziakat szándékoznak vetni. Évek óta ez a tavasz az első, amikor nő a kereslet a vetőburgonya iránt. A terü­leti központ felkészült a növekvő igények sére, a szaporító kielégítő­gazdasá­goknál 1970 tonna vetőgu­mót tárolnak. A három me­gye nagyüzemei és — áfész­eken keresztül — az a kistermelők csaknem ezer­­háromszáz tonna vetőgumót várnak, ennek több mint fele — nyolcszáztizenhat tonna — Somogyba kerül. Mivel elsősorban az Alföl­dön nagy a vetőgumó iránti kereslet, a somogyi terme­lőknek érdeke — ha még nem tették meg —, hogy mielőbb továbbítsák meg­rendeléseiket. A vetőmagte­r­me­l­é­s­ben is a kukoricát sújtotta legin­kább a múlt évi aszály. Az igen korai és a korai hibri­dekből a vetőmag ellátás jó, a legnagyobb gondot a kö­zepes érésű fajták hiánya okozza. Mivel ezekkel azo­nos termők­épességű, azonos éréscsoportba tartozó hibri­dek nem állnak rendelke­zésre, helyettesítésükre egyetlen megoldásnak a rövidebb tenyészidejű faj­ták kínálkoznak. Fontos kö­zös érdek, hogy a fajtacse­réről mielőbb döntsenek a gazdaságok. Említésre mél­tó, hogy a dombóvári köz­ponttól összesen negyvenegy fajta rendeltek kukoricavetőmagot az üzemek, és változatlanul a legkereset­tebbek a Pioneer cég hib­ridjei. A szerződések meg­kötése után a kukoricavető­magvak kiszállítása is megkezdődött. Évről évre növekvő fel­adatot jelent a területi központ számára a lakosság vetőmagellátása. A termelői kedv fellendülését jelzi, hogy amíg 1981-ben nem ér­te el a hár­om és fél milliót, az idén több mint ötmillió tasak vetőmagot biztosíta­nak számukra. Ennek csak­nem fele Somogyban — két­­százhetvennyolc boltban —­ kerül forgalomba. A szállí­tások már a múlt év végén megkezdődtek, s a vetésű magvak több tavaszi mint nyolcvan százaléka kapható az üzletekben. már A vállalattól kapott legutóbbi tájékoztatás szerint két-há­rom héten belül valamennyi bolt megkapja az igényenek megfelelő mennyiséget, Magyar—szovjet munkaverseny A MÁV vezérigazgatósá­gán szerdán a szovjet és a magyar vasút képviselői kö­zösen értékelték a záhonyi MÁV üzemigazgatóság vas­utasai és a szovjet vasút határállomási közötti nemzetikörű kollektívás munka­­verseny tavalyi eredmé­nyeit. A két vasút által ala­pított Vörös vándorlásaiért ezúttal a szovjet vasutasok nyerték el. A magyar és szovjet vas­utak dolgozóinak munka­­versenye 28 éve segíti az évről évre növekvő nemzet­közi áruforgalom lebonyolí­tását. A verseny fő célkitű­zése a krUtperesterkorm áru­szállítási tervek telj­eítése. A szerdai találkozón, a két vasút képviselői megegyez­tek abban, hogy a Magyar­­ország felszabadul­ásának 48. évfordulója tiszteletére ki­­borít afcoeő m­ankaverse­ny keretében teljesítésével többletvállalások m­ég eredmé­nyesebben f­ogna együttmű­ködni. Karhantsrílí? Januárban kezdték meg az évi nagy kar-HUN­KUN­ul 100. ban tartást a Kaposvári Cukorgyárban. Az idén kevesebb idegen vállalat közreműködésével folynak a munkák ; ennek oka, hogy a felújításon dolgozó munkások többet váltatnak, másrészt négy új vállalati gazdasági mun­kaközösség alakult 50 dolgozóval. Ők végzik a cukorkr­is­­tályosító berendezés áthelyezését, a födémek megerősítését és cseréjét, valamint a vezetékek, csövek cseréjét is. Jelen­leg a hajtóművek, szelepek és motorok kiszerelése, javítása folyik a jól felszerelt szakműhelyekben. (Makai Karaig felvétele © A békéről, az ember felősségéről Folytatta munkáját a konferencia Szerdán folytatta munkáját Budapesten a SZOT közpon­ti iskoláján Az ember fele­lőssége a mai világban cím­mel szervezett nemzetközi tu­dományos konferencia, ame­lyen 15 országból mintegy 100 neves személyiség, jeles mar­xista filozófus és vallásos vi­lágnézetű gondolkodó, teoló­gus vesz részt. Ma, Elsősként Antoine Casano­nak, a La Pensée című lap­párt a Francia Kommunista folyóiratának főszer­kesztője tartott előadást. Mondandóját a béke, az igazságosság és a világban kialakuló új életérzés, élet­mód kérdései köré csoporto­sította. Kifejtette: a mai fegyverkezési verseny, s kü­­lönösan a nukleáris veszély fokozódása ráébresztette a B­aiiba­ ieeget arra, a háború egyenlő az ömpusz­títással. E felismerés vezet­te mind a marxistákat, mind pedig a keresztényeket arra, hogy a háború kérdését új­ból átgondolják. Az eszmecsere második ré­szében Kocsis Elemér, a deb­receni Református Teológiai Akadémia professzora mond­ta el A közös felelősség ant­ropológiai és szociáletik­a megalapozása című referátu­mát. Előadásában megállapí­totta: lehetséges a felelősség­­teljes dialógus marxisták és hívők között, s ebben ugyan mind­két fél megőrzi alapel­­veit, mégis felfedezhetnek közös gondolatokat eszme­rendszereikben. Mind a mar­xizmus, mind a protestantiz­mus nyitott gondolati rend­szerré vált korunkban, jólle­het világnézetileg ellentmon­danak egymásnak, de a szo­ciális magatartás, az erkölcs kérdéseiben sok közös vonás fedezhető fel bennük. Ez a konferencia páratlan és új lehetőség a keresztények és a marxisták közti dialógusra. Az eszmecsere újabb lehető­séget ad az együttműködés­re — hangoztatta. A tanács­kozások szünetében a konfe­rencia több résztvevője nyi­latkozott az MTI mmunkatár­sMIB-nak. Borisz­­ Bigorjan, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­ja Filozófiai Intézetének tu­dományos főmunkatársa el­mondotta: napjainkban alap­vető feladat korunk legfon­tosabb emberi értékeinek, normáinak meghatározása és egyeztetése az eltérő világné­(Folytatás a 2. oldalon)

Next