Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

VÉDJEGY Hol vannak a jól hangzó, régi márkanevek? S azok a kifejező, szellemes védje­gyek, amelyekre elegendő volt rápillantani, hogy fel­­idéződjön bennünk az illető, semmivel össze sem téveszt­hető termelő vagy kereske­delmi vállalat neve, s ismert árucikke. Ezek a védjegyek természetesen nem csupán a reklám, az eligazítás és fi­gyelemfelkeltés fontos eszkö­zei, hanem a megbízható, jó minőségű termék garanciái is voltak. Szerencsére az utóbbi évek­ben megmozdult valami magyar gazdaságban. Ismét, a örvendetesen szaporodnak az iparban, kereskedelemben a könnyen kiejthető cégnevek, és a grafikusok által rajzolt, gyorsan megjegyezhető vál­lalati emblémák, védjegyek. Az­­ élénkülő verseny­helyzet­re belföldön, és a növekvő exportfeladatokra külföldön a legkézenfekvőbb vállalati reagálás a termék minősé­gének és csomagolásának, megjelenésének javítása, va­lamint a jól csengő márka­név, goodwill megteremtése. Nemcsak arról van szó, hogy újraélesztették a külföldön is elismert, régi cégjelzéseket: Richter, Tungsram, Pick­, hanem kifejező, új vállalat­nevek is születtek: az Ika­rus, a Videoton, a Taurus jellemző példa, sőt a külföl­dön kiejthetetlen nevű Du­nai Vasmű is Dunaferr név­re „keresztelkedett” át. A védjegy és a jól hangzó vállalat-, illetve márkanév megválasztása azonban csak fontos fontos külsőség, a jó hírnév megszerzéséhez sok­kal inkább a tartalom, a bel­becs megteremtése a döntő. A két összetevő: a védjegy és a hozzátartozó áru, szol­gáltatás megbízható, kiváló minősége együttesen hozhat­ja meg a hosszú távú üzleti sikert. Akár úgy, hogy a re­gisztrált elnevezésű áru ön­magában is jó minőséget, va­lamiben utánozhatatlan jel­legzetességet jelent, vagy másképpen: a Kiváló Áruk Fóruma ismert háromszög­jele garantálja a termék tar­tós kiválóságát. Ezt a címkét egyébként érdemes volna külföldön is ismertté tenni, valahogy úgy, ahogyan az osztrák árukat ellátják a nemzetiszínű, Austria-jel­­zéssel. Akár így, akár úgy, a magyar gazdaságnak létkér­dése, hogy jelentősen növel­je a jelenlegi pár tucat, kül­földön is versenyképes áru­cikke körét, s a mostani 850 KÁF-emblémás termék kí­nálatát. Tévedés ne essék, nem ar­ról van szó, hogy csupa drá­ga luxusholmit gyártsunk, hanem arról is, hogy az ol­csóbb, ám nélkülözhetetlen hétköznapi árucikkeink is megbízhatóak, tartósak és célszerűek legyenek. Az utóbbi időben sokat beszé­lünk az ösztönző érdekeltség szükségességéről, és vállalati berkekben ezen többnyire a megfelelő mértékű, az áru milyenségét is elismerő ár­emelést értenek. Csakhogy az is érdekeltség, sőt feszítő kényszer, ha a gyengébb mi­nőségű, silány csomagolású termékre itthon sem találnak vevőt, ha a kereskedelem a keresletet és az igényeket jobban figyelembe vevő, igé­nyesebb árubeszerzést foly­tat. Zsiday Csaba AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 258. szám Ára: 2,20 Ft 1986. november 1., szombat Nemzetközi kerekasztal-konferencia Az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdéseit vitatják meg Az MSZMP október 31-november 1-jén Budapesten hat párti kommunista-szociáldemokrata kerekasztal-konferenciát rendez. Résztvevőit Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön este fogadta. A tanácskozáson a Belga (Flamand) Szocialista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Dán Szociáldemokrata Párt, a Holland Munkapárt és a Német Szocialista Egységpárt, illetve az MSZMP képviselői elsősorban az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdéseit vi­tatják meg. A konferenciát pénteken Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője nyitotta meg. A részt­vevők köszöntése után kifej­tette: az enyhülés, az euró­pai együttműködés iránti el­kötelezettség indíttatta a hat ország pártjait arra, hogy közösen gondolkodjanak, keressék a cselekvés lehető­s­­égét az előrelépés érdeké­ben. Ebben a szellemben ke­rült sor a hat ország párt­jainak első tanácskozására 1985 márciusában. Aláhúzta: a kommunista és szociálde­mokrata pártok számos kér­désben eltérő ideológiai, po­litikai nézeteket képviselnek, ez azonban nem akadályoz­hatja meg közös kezdemé­nyezésüket. Különösen alkal­massá teszi a kommunista és szociáldemokrata pártokat az együttműködésre az a körül­mény, hogy az igazságosabb világ megteremtésével kap­csolatos céljaik és érdekeik sok tekintetben egybees­nek. A nemzetközi folyamato­kat elemezve rámutatott, hogy a kelet—nyugati vi­szonyban áttörés ugyan nem következett be, de az elmúlt másfél évben, kiváltképp az 1985 novemberi genfi szov­jet—amerikai csúcstalálkozó nyomán mégis javultak egy biztonságosabb világ kialakí­tásának esélyei. Az előreha­ladást azonban továbbra akadályozza a bizalom hiá­n­­nya. A fegyverzetkorlátozási tárgyalások során nem lehet kitörni a zárt körből úgy, hogy az egyik fél — a má­sik szándékáról megalapo­zatlan feltételezéseket han­goztatva — a katonai erőfö­lény szerződéses szavatolá­sára törekszik. Nehéz feladat a kölcsönösen előnyös gaz­dasági együttműködésről megbeszéléseket folytatni ak­kor, amikor az egyik fél em­bargóval, különböző szank­ciókkal, a fegyverkezési ver­seny újabb fordulójának ki­(Folytatás a 2. oldalon) Gerardo Iglesias magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására októ­ber 28—31. között látoga­tást tett hazánkban Gerardo Iglesias, a Spanyol­munista Párt főtitkára. Rém­kí­séretében volt José Sando­val, az SKP Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a Mundo Obrero főszerkesztője, Marxista Kutatások Alapít­­­­ványának elnöke. Kádár János, az MSZMP főtitkára megbeszélést foly­tatott Gerardo Iglesiassal. Az SKP főtitkárával talál­kozott és­­ tárgyalt Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Inté­zetének főigazgatója, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnö­ke, a Politikai Bizottság tag­jai, és Szűrös Mátyás, az­­ MSZMP KB titkára. A két párt vezetői véleményt cse­réltek a nemzetközi élet. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszéléseken kölcsö­­ nösen tájékoztatták egymást két ország helyzetéről, pártjuk tevékenységéről, és áttekintették az MSZMP és az LKP közötti kapcsolatok további fejlesztésének lehe­tőségeit. A spanyol vendégek láto­gatást tettek Tatabányán és megtekintették a Lencsehegy II. bányaüzemet. José Samdovalnak, a Nóg­rádi-partizáncsoport volt rá­diósának Ispánovits Márton, a MEASZ főtitkára partizán emlékérem kitüntetést nyúj­tott át. Gerardo Iglesias pénteken délelőtt elutazott Budapest­ről, a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás búcsúztatta. — A VEGA-programban való sikeres részvétel után újabb feladatokat old meg a Budapesti Műszaki Egyetem űrku­tató csoportja. A digitá­lis labor az Interkoz­­mosz program keretében egy távmérésre alkalmas rendszer fedélzeti adat­gyűjtőjét fejleszti most ki. A berendezések nyolc, az ionoszférát kutató műholdra kerülnek. A csoport részt vesz a Föld mágneses tulajdonságát kutató programban is. Ehhez kapcsolódik a rá­diófrekvenciás labor munkája is. Fedélzeti adókat és földi vevőbe­rendezéseket fejleszte­nek a gyors digitális in­formációk átviteléhez. Képünkön: az űrkuta­tó csoport nagyfrekven­ciás laborja A közös magyar-­csehszlovák beruházásként megvalósuló bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerben készül az erőmű, a hajózsilip. A bősi vízlépcső a Dunakilitinél épülő víztároló­ból kiinduló 25 kilométeres csatornában létesül. A munká­latok alkalmával 13 millió köbméter földet mozgatnak meg, 1,3 millió köbméter betont, illetve vasbetont építenek be, a technológiai berendezések tömege pedig 33 ezer tonna. Az összesen 720 megawatt teljesítményű vízierőmű első egy­sége 1990­-j­en kezdi meg az áramszolgáltatást. Teljes elké­szülte után egy átlagos vízhozamú évben 2600 gigawattóra energiát termel majd AZ ELNÖKI TANÁCS ÜLÉSE Lehetséges a haladás a kapcsolatok fejlesztésében Tj Pénteken ülést tartott a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa. A testület megtárgyalta a Beatrix holland királynő és dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztár­saság elnöke közelmúltban Magyarországon tett hivata­los látogatásáról szóló jelen­tést. Beatrix holland királyné magyarországi látogatása, a magyar vezetőkkel való ta­lálkozása és tárgyalásai so­rán megvitatták a nemzetkö­zi élet legfontosabb kérdése­it, különös tekintettel a fe­szültség csökkentésére és a fegyverkezés korlátozására, az európai biztonsági és együttműködési folyamat to­vábbvitelének lehetőségeire. A megbeszéléseken kölcsönö­sen kifejezték érdekeltségü­ket a kétoldalú ködlés fejlesztésében.együttmű­Dt. Richard von Weizsäc­­ker-nek, az NSZK elnökének magyarországi hivatalos lá­togatása és az ennek során folytatott magas szintű tár­gyalások jó lehetőséget adtak a beható véleménycserére a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről. Egyetértés volt abban, hogy mindkét szövet­ségi rendszer országainak folytatniuk kell az erőfeszí­téseket a fegyverzetkorláto­zás előmozdítása, a bizalom építése, az enyhülési folya­mat továbbvitele érdekében. A tárgyalások során megelé­gedéssel szóltak a kapcsola­tok fejlesztésének eddigi eredményeiről, s mindkét fél részéről hangsúlyozták, hogy a két ország viszonya prob­lémamentes. Az Elnöki Tanács a jelen­tést egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: Magyar Népköztársaság és a a Holland Királyság, illetve a Német Szövetségi Köztársa­ság közötti államközi viszo­nyok rendezettek, s ez nem­csak ezen államok népei kö­zötti jobb megértést segíti elő, hanem eredményesen já­rul hozzá az európai együtt­működés és biztonság erősí­téséhez. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének október 30-án hazánkban tett mun­kalátogatásáról, amelynek so­rán megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és közös érdekű nemzetközi kérdésekről. A Tanács tájékoztatót az Elnöki egyetértéssel tudo­másul vette. Az Elnöki Tanács megtár­gyalva a Minisztertanács elő­terjesztését, módosította Magyar Vöröskeresztről szóló a 1955. évi 25. számú törvény­­erejű rendeletet. A társadal­mi szervként működő Ma­gyar Vöröskereszt felügyele­tét a jövőben nem az egész­ségügyi miniszter, hanem a Minisztertanács fogja ellátni. A módosítást e szervezetnek a betegségek megelőzése ér­dekében az állami szervek­kel kialakult széles körű együttműködése és feladatkö­rének bővülése tette indo­kolttá. A testület határozott a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója al­kalmából adományozandó ki­tüntetésekről, bírákat men­tett fel és választott meg, majd egyéb időszerű témák­ról fágylalt.

Next