Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1991. október 31., csütörtök Speciális hajók Az építőiparban világszerte egyre növekvő mennyiségben van szükség kavicsra. Földünk kavicskészletei azonban végesek. Az egykori ősfolyók helyén, a nyitott szárazföldi kavicsbányák többsége már kitermelés alatt áll, a mai folyók medréből pedig jóval nagyobb ütemben folyik a kavicskotrás, mint amilyen mértékben pótlódik a készlet. Számítani lehet még ugyan a sivatagi kőzetekből szétaprózott és szél csiszolta sivatagi kavicsra, és a gleccserektől lehordott és felhalmozott morénakavicsra is, ám ezek mennyisége is véges. Viszont jókora kavicsvagyonnal lehet számolni a tengerek és óceánok part menti szakaszain, ahol folyóbeömlések vannak. A tengeri kavics gazdaságos kitermelésére speciális hajót konstruáltak angol szakemberek. A képen látható kavicskotró hajó 1000 tonna kavicsot termelhet ki a part menti részeken, majd óránként 18-20 ki Kavics a tengerből lométeres sebességgel szállyére, ahol 2,5 óra alatt — ha szabadulhat teljes rakomátíthatja azt a rendeltetési he ruk segítsége nélkül — meg nyától. Nonstop agrárvásár 1993 tavaszán Párizsban nyílik meg a világ első állandó mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítása. A folyamatos vásárra mintegy ezer céget, átlagosan 600 négyzetméteren kiállító vállalatokat várnak. A kiállítás 60 százalékán francia, 40 százalékán külföldi cégekkel számolnak a tervezők. A jelentősebb agrárországok máris jelentkeztek képviseletükkel. Volkswagen Csehszlovákiából A Volkswagen AG a közelmúltban bejelentette, hogy csehszlovák érdekeltségét, a Skoda Automobilova AS-t bízta meg a VW-személygépkocsik és furgonok, valamint ugyancsak a német cég által gyártott Audik csehszlovákiai forgalmazásával. A jövő év végéig húsz Volkswagen-kereskedést kívánnak nyitni Csehországban. Kiállítás Izraelben Nyolcadik alkalommal rendezik meg Jeruzsálemben a MEDAX 91 nemzetközi orvosi felszerelés- és műszerkiállítást az izraeli orvosi egyesület világkongresszusával egyidejűleg. A november elején sorra kerülő rendezvényen 30 ország mintegy 700 cége állítja ki legújabb termékeit. konyhamúzeum A keszthelyi Festetics-kastély több lépcsős rekonstrukciójában angol szakemberek is segítenek. Folyik az Eiffel-tervezte, csaknem 100 éves pálmaház-rendszer felújítása, amelyhez 2,5 hektáros területű Balaton-vidéki botanikus kert kapcsolódik majd. Közép-Európában is ritkaságnak ígérkezik a régi főúri konyhamúzeum és a vallatóeszköz-gyűjtemény, amely a középkori városfalakat magába foglaló pincehálózatban kap majd helyet. A magánvállalkozók pénzhiánya Egy éve, mikor a KIOSZ átalakult az Ipartestületek Országos Szövetségévé, többen úgy vélték, hogy csak a névtáblát festették át, s minden marad a régiben. Néhány hónap alatt azonban kiderült, hogy valóban vannak különbségek a régi és az új szervezet között, az IPOSZ a magánvállalkozásokat érintő minden lényeges kérdésben hallatja véleményét. Ahogy az IPOSZ elnöke mondta: “ A gazdaság válságos állapotából való kilábalás egyik esélye a vállalkozásbarát, vállalkozásélénkítő gazdaságpoltika, és ennek a törvényekben, a kormányzati munkában is meg kell jelennie. A kilencven százalékos állami tulajdon lebontását nemcsak szavakban, programokban kell meghirdetni, konkrét lépésekre is szükség van a magánszféra érdekében. — Szeretnénk, ha a vállalkozóknak nem csupán tönkrement vállalatokat ajánlanának fel — mondta az elnök —, hanem olyanokat is, amelyek némi tőkével, kis átalakítással rentábilissá tehetők. h ha az állam nem fizeti ki a magánkézbe kerülő vállalatok adósságát, akkor csak a gazdálkodás formáját változtatja meg, a működési feltételeket nem. Az egzisztenciahitellel és más hitelkonstrukciókkal bizonyára lesz annyi pénzük a vállalkozóknak, hogy állami vagyonrészt vásároljanak. Ha ez párosul a befektetési társaságok tevékenységével, akkor a magánszféra képes bekapcsolódni a privatizációs folyamatokba. Sajnos, a magánszféra tőke- és pénzhiánya kritikus. Óriási, személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási elvonás mellett kellene tőkét képeznie. Ez szinte képtelenség! Szükség lenne elkülönített, kisvállalkozói pénzintézetek garancia biztosítótársaságok létrehozására. A szervezés kezdeményezői a pénzintézetekkel közösen mindenütt az ipartestületek. Az Ipartestületek Országos Szövetségének az ország 260 pontján működik tagszervezete. A tavaly szeptemberi átalakuláskor hitet tettek egy politikailag független, de a politikai pártokkal és minden társadalmi szervezettel együttműködő szövetség mellett. A biztonságos páncélüveg Az erős ütéssel járó erőszakos behatolás, a fegyveres támadás ellen ma már olyan üvegtáblákat alkalmaznak, amelyeket több üvegrétegből rugalmas ragasztóanyaggal állítanak össze. Ezeket általában páncélüvegnek nevezik, de használatos a biztonságos üveg elnevezés is, ha a tábla összvastagsága nem éri el a 25 millimétert. A páncélüvegre nemcsak ütés vagy lövés esetén van szükség, hanem olyankor is, amikor azt nagy statikai nyomás éri. Aerodinamikai nyomáskamrát, szélcsatornát azonban már páncélüveggel kell ablakozni. A páncélüveg keretbe helyezése ilyen esetben igen kényes feladat. A gumikeret nem alkalmas, a műanyag kitt is csak akkor megfelelő, ha külön erre a célra készül és kétféle komponensű, az egyik hőre keményedő, a másik lágyuló. A tengeralattjárók páncélüvegezésénél például ily módon keretezett páncélüveget használnak. Képünkön: páncélüveg-próba: nagy erejű krikettlabdával sikertelenül próbálják áttörni a páncélüveget. Adórendszer és erkölcs A hatalom fél a hangosaktól Az erkölcsről rengeteg szó esik, azt azonban naivitás elképzelni, hogy javulhat az erkölcs ott, ahol a gazdasági rendszer, mindenekelőtt az adórendszer bünteti az erkölcsösöket, jutalmazza az erkölcsteleneket, ahol az adórendszer nem azt adóztatja, amit a gazdasági és erkölcsi érdekek megkövetelnének, hanem azt, amit technikai szemponból a legegyszerűbbnek tart. Nálunk magasak az adóterhek. Ez nemcsak abból következik, hogy a modern társadalomban a nemzeti jövedelem jelentős hányadát újra kell elosztani, hanem abból is, hogy az elmúlt negyven év során az a filozófia érvényesült: az államnak kell szinte mindent magára vállalni. A fogyasztói társadalmak jóléti társadalmak is, tehát magas költségvetési hányaddal dolgoznak. Ebből fakad aztán, hogy a társadalomellenes magatartások között előkelő helyet kell elfoglalnia az adócsalásnak. A közvélemény az adócsalást felmentő ítéletben részesíti. Az elmúlt évszázadok során ugyanis az a tudat alakult ki, hogy ami az államkasszába megy, abból az állampolgárok aránytalanul kevés részt kapnak. Illyés Gyula a Puszták népében írta: a cselédek előtt nem volt bűn az uraságot meglopni, de annál nagyobb bűn volt egymás megkárosítása. Ezen a téren az erkölcsi megítélés nem változott, az sokkal nehezebb megérteni illetékesek türelmét az adócsalókkal szemben. Az állam olyan szűkében van a pénzbevételeknek, hogy szándéka ellenére nyomorgatni kénytelen az öregeket, a nagycsaládosokat, évek óta csökkenteni a reálbéreket. Mégis vonakodik az adócsalók szigorú felelősségre vonásától. Tény, hogy az adócsalók felháborodással vennék tudomásul a törvények betartását. A hatalom pedig fél a hangosaktól, az erőszakosaktól, inkább hagyja őket és nyomorgatja a védteleneket, a csöndeseket. Nem állja meg a helyét az az érv sem, hogy nem tudják kik az adócsalók. Azért vettek és használnak drága számítógépeket, azért kell minden bevételkor megadni a személyi számunkat, hogy az adóhivatalban tudják, kitől és mennyit kaptunk. De az így begyűjtött adatokat nemigen használják fel arra, hogy számon kérjék a csalókat. A jól keresők világában még nem találkoztam olyan vállalkozóval, akit lelepleztek volna. Ennek pedig nem az az oka, hogy mindenki tisztességgel bevallja az adóját. És a lakosság 90 százalékára egyre súlyosabb teher hárul. Személyes ismereteim alapján több tízmilliárdra becsülöm a be nem vallott jövedelmek adóját. Márpedig nem leszünk addig Európa, amíg az adócsalás nem lesz súlyos bűn, amíg nem leplezik le nyilvánosan az adócsalókat. És ahol nincs adómorál, ott nem lesz más morál sem. Kopátsy Sándor Milyen lesz a devizaszabályozás? Út a konvertibilitáshoz A forint konvertibilitása a magyar kormányprogram szerint a fokozatos - a forint és a gazdaság helyzetéhez igazodó - intézkedések útján érhető el. Ezzel összhangban a Pénzügyminisztérium 1992-re több devizaszabályozást módosító intézkedést tervez. Várható a hivatalos célú utazásokkal kapcsolatos devizavásárlási szabályok további liberalizálása, és a lehetőségek szerint normatív módon szabályozzák újra a deviza belföldiek külföldi vállalkozásainak devizafeltételeit. Tervezik a szervezett turizmust érintő szabályok oldását is. Az elgondolások szerint 1992-től a napidíjakat és a tartósan kiküldöttek devizaellátmányát az ENSZ kiadványában szereplő megélhetési index figyelembevételével alakítják majd ki. A tervek szerint a szabályozás csak az alapösszeget és a legmagasabb szorzót állapítaná meg, és ezen belül a kiküldő szerv dönthetne a pontos öszegről. A külföldiek ingatlanvásárlásainál meg kívánják szüntetni azt a rendszert, hogy a Pénzintézeti Központ egyedi engedélyezési jogkörrel rendelkezzen. A minisztériumi szándék szerint a külföldiek akkor vásárolhatnának forintért ingatlant, ha a pénz az MNB által felhatalmazott helyen történt beváltásból származik, illetve, ha az összeget úgynevezett szabad felhasználású forintszámlán írták jóvá. A PM véleménye szerint a makrogazdasági előfeltételek megvalósulása esetén 1993-tól további határozott lépések tehetők a teljes konvertibilitás felé. A feltételek hiányában azonban nem szabad siettetni az előrelépést, mert annak kedvezőtlen, végeredményben a konvertibilitás ügyének ártó következményei lennének. Nyugdíjban a régi KRESZ Európa az országutak ámokfutói ellen Az egységes Európa kialakítása napirendre tűzte a Közös Piac tagországainak új, tervezett közlekedési rendjét is. Vagyis 1993-tól minden érintett ország nyugdíjba küldi a régi KRESZ előírásait és előveszi az újat, melyet már számos országban vitatnak. Az olasz honatyák a közelmúltban kapták meg azt a 2000 oldalas tervezetet, amely már az új szabályokat tartalmazza. A legnagyobb sebesség — autósztrádán — 130 km, autóúton 110 km. Lakott területen 50 km-t, ezen túlmenve 90 km-t engedélyeznek. A sebességhatár túllépőit aszerint bírságolják, hogy mennyivel lépte túl a megengedettet. Harcot indítanak a hangos autók ellen. A zajszint túllépőinek bírságtarifája 50 ezertől 200 ezer líráig terjed.