Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-04 / 29. szám

8. OLDAL BÁT-összefoglaló A jen hete A Budapesti Árutőzsde határ­idős devizapiacán az elmúlt hé­ten a legtöbb üzletet kivételesen nem euróra, hanem japán jenre kötötték. Az európai fizetőesz­köz árfolyama minden határidő­re csökkent, kivéve a 0,56 forint­tal 246,50 forintra erősödő már­ciusi lejáratot. Februárra 0,43 fo­rinttal, 244,32 forintra gyengült. A távolabbi lejáratokon 1,02-2,00 forintot veszített értékéből az euró. Az amerikai dollár az elmúlt héten 1,50-3,00 forintos sávban drágult. Februárra a zöldhasú 2,90 forinttal ér töb­bet, 282,40 forinton cserélt gaz­dát. A japán jen 100 egysége 3­ 00 forinttal, 213,00 forintra erősödött márciusra, a héten megnyílt februári lejáraton 212,96 forinton állt záráskor. A svájci frank márciusra továbbra is 168 forintba kerül. A gabonapiacon a búza elszá­molóára 300-1600 forinttal esett. A márciusi szállítású termék 1320 forinttal, 25 300 forintra gyengült. A legnagyobb mérték­ben a búza májusi lejáratának ára változott, 1600 forinttal, 25 350 forintra esett. A takarmánykukorica piacán is estek az árak. Márciusra 1200 forinttal, 20100 forintra süllyedt a termék értéke. Májusra ennél is többet, 1630 forintot veszített értékéből,­ 20520 forinton állt záráskor. A takarmánybúza márciusi elszámolóértéke 22 000 forint maradt, a májusi azonban 200 forinttal alacso­nyabban, 23 000 forinton zárt. A napraforgó márciusra 75500 forinton zárt pénteken, csakúgy mint az előző héten. Októberre 450 forintot drágulva, 64 000 forinton zárt a termék. A gabonaindex márciusi érté­ke 890 forinttal, 23 000 forintra csökkent. G­A­Z­D­A­S­Á­G­I TÜKÖR Katona vagy komputer George Bush amerikai elnök ma terjeszti be a Kongresszusnak a 2003. évi költségvetés ter­vezetét; a büdzsé legvitatottabb része a hon­védelmi kiadások összetétele. Washington Amerikai lapértesülések szerint Donald Rumsfeld védelmi miniszter a katonai kiadásokból 9 mil­liárd dollárt a csúcstechnika fejlesztésére szeretne fordítani. Elképzelése kemény ellenállásra talált, a vezérkar tábornokai ugyanis inkább 50 ezer fős létszámnövelést próbálnak elérni. Az amerikai hadseregben jelenleg 1,4 millió katona szolgál, s a terrortámadások óta megerősödött azoknak a tá­bora, akik a létszám emelését sürgetik. Rumsfeld azonban megtiltotta a bővítést a héten kezdődő kongresszusi meghallgatásokig. A katonai kiadásokat a washingtoni kormány­zat 14 százalékkal emelné jövőre, így az elérné a 379 milliárd dollárt. A különböző érdekcsoportok azonban eltérően vélekednek a katonai kiadások irányát és összetételét illetően. Egyik legutóbbi beszédében Rumsfeld azt szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok új típusú védelmi technikákat dolgozzon ki olyan támadások ellen, „amelyek nagyobb pusztítással járhatnak, mint a szeptem­ber 11-i terrorakciók”. A miniszter már korábban is síkraszállt olyan csúcstechnikát képviselő fegy­verek kifejlesztése mellett, amelyek a hadsereget mobilabbá tehetnék a 21. században. Az afganisz­táni háború kezdetén a vitát félretették, de a költ­ségvetési vita előestéjén az érvek ismét össze­csaptak. A hadsereg legalább­ 40 ezer fős bővítést tart szükségesnek; ebből 3 ezer fő olyan különleges kiképzésű erőt képviselne, amilyet az afganisztá­ni hegyekben vetettek be. A légierő 8 ezerrel, a tengerészet 3 ezerrel akarja növelni a létszámot. A Pentagon azonban ellenáll, s Rumsfeld szerint a csúcstechnika hatékonyabb a terrortámadások megelőzésében, illetve megtorlásában, mint az emberi erő. Elképzelése szerint legalább 3 milliár­­dot az elektronikus felderítésre és a számítógép­hálózat bővítésére kell fordítani. Jelentős része a javasolt büdzsének a pilóta nélküli repülőgépek és a lopakodó bombázók szá­mának növelése. A Pentagon emellett sokat vár a távirányítású, robot jellegű tüzérségtől, valamint az világűrbe telepített radarrendszerek újabb ge­nerációjától. Rumsfeld végül nyolc és fél milliárd dollárt igényel a védelmi rakétarendszer további fejlesztésére. _________________________________________________­CSÁKI Hazaiakat a pályára! A környezetvédelmi iparban becslések szerint mintegy 2500 milliárd forint befektetésre lenne szükség az uniós felzárkó­záshoz. A hazai cégek többsége azonban a kedvezőtlen feltéte­lek miatt még a hazai pályázati lehetőségeket sem tudja ki­használni. Budapest A magyar környezetvédelmi ipar 2001-ben 120-130 milliárd forint árbevételt ért el a megelőző évi mintegy 100 milliárd forinthoz képest - nyilatkozta Székely Anna, a Környezetvédelmi Szol­gáltatók és Gyártók Szövetségé­nek ügyvezetője. Elmondta: a környezetvédelem folyamatosan bővülő piac, ahol jelenleg 2000- 2200 vállalkozás tevékenykedik. Becslések szerint mintegy 2500 milliárd forint beruházásra lenne szükség a magyar környezetvé­delem Európai Unióhoz való fel­zárkóztatására. Ezt felismerik a külföldi cégek is, amelyek egyre szívesebben ruháznak be ma­gyarországi környezetvédelmi projektekbe, az iparág árbevételé­nek fele tavaly külföldi tulajdonú cégekhez folyt be. Az integrációt követően jelen­tősen megnőnek majd a környe­zetvédelemre rendelkezésre álló támogatási források, ám a lehető­ségek kihasználásához a magyar cégeket „helyzetbe kell hozni”. A közbeszerzési eljárásokon előnyben kellene részesíteni e vállalkozásokat, valamint adó­­kedvezményekkel is támogatni szükséges fejlődésüket - véleke­dett Székely Anna. Hozzátette, hogy jelenleg is rendelkezésre áll­nak bizonyos pályázati lehetősé­gek a Környezetvédelmi Minisz­tériumnál és a gazdasági tárcánál, ám a kedvezőtlen feltételek miatt a környezetvédelmi iparban érde­kelt társaságok nemigen használ­ják ki ezeket. A Környezetvédelmi Szolgálta­tók és Gyártók Szövetsége a ma­gyar környezetvédelmi ipar uniós csatlakozásra való felkészítése ér­dekében konferenciákat szervez, folyóiratokat ad ki. 2002. Február 4., hétfő Weboldal a felkészülésért BUDAPEST EUfórium néven indult inter­aktív, a világháló eszközeit felhasználó program, amely­nek célja az uniós források igénybevételéhez feltétlenül szükséges Nemzeti Fejleszté­si Terv egyeztetésének ki­­terjesztése. EUfórium néven interaktív prog­ram indult, amelynek célja a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) társadalmi, szakmai és civil egyeztetésének széles körű ki­­terjesztése - mondta Baráth Etele, az MSZP frakcióvezető-helyettese vasárnap. A terv olyan, az EU által meg­határozott tervezési időszakra vo­natkozó stratégiai dokumentum, amely ahhoz szükséges, hogy a régiók igénybe vehessék az Unió strukturális alapjainak támogatá­sát. Ennek meglétét az EU kötele­zően előírja a csatlakozásra váró országoknak, hiszen ezeknek a forrásoknak elsősorban az Unión belüli regionális egyenlőtlenségek csökkentése a feladata. Az NFT- ben meg kell határozni a struktu­rális támogatási célokat, a meg­valósításhoz szükséges legfonto­sabb programok ütemezését, a végrehajtás intézményrendszerét és az állami támogatások nagy­ságrendjét. A most indult program kereté­ben a www.enfonum.hu inter­netes oldalon az egyes témákban viták lefolytatására nyílik lehető­ség, ehhez az alapítvány szakértő­ket is bevon. A honlapon meg­találhatók az európai uniós alap­dokumentumok, valamint hát­térmunkák is. Inotai András, a Világgazdasá­gi Kutatóintézet igazgatója, az Eu­rópa 2002 Alapítvány kuratóriu­mának elnöke elmondta: az EUfórium segíthet abban, hogy 2004-re az ország alkalmas legyen a támogatási keretek felhasználá­sára. Aláhúzta: ehhez azonban korán el kell kezdeni az egyezteté­seket, hogy időben társadalmi konszenzus alakuljon ki az NFT kidolgozásában. Az EUfórium program elindítását a szervezők szerint az indokolta, hogy a Nem­zeti Fejlesztési Terv kidolgozásá­ba az összes szervezet, vállalko­zás, sőt akár magánszemélyek is beleszólhassanak. K. Z. A. Egyharmadával több tőke Budapest Magyarországon tavaly januártól novemberig 2 milliárd 285 millió eurót fektettek be külföldiek, ami­­ 30,9 százalékkal több, mint 2000 első tizenegy hónapjában - nyilat­kozta Pongorné Csákvári Marian­na, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára pén­teken. Ezzel 25,4 milliárd euróra növekedett a Magyarországon be­fektetett külföldi tőke nagysága. A legnagyobb külföldi befekte­tő a tavalyi év első tizenegy hó­napjának adatai alapján 25 száza­lékos részesedésével Japán volt. Az említett időszakban a külföldi tőke 16 százalékát Németország, 15 százalékát Hollandia, 12 száza­lékát az USA beruházói fektették be. Jelentős beruházást hajtott végre tavaly Ausztria, Svájc, Svéd­ország, Franciaország, Olasz­ország. A külföldi beruházások között egyre több a beszállítóiparhoz kö­tődő beruházás, és növekszik a magyarországi beszállítások rész­aránya egyrészt a magyar cégek új beruházásai révén, másrészt az­által, hogy az évek óta Magyar­­országon lévő külföldi nagyberu­házókat követik beszállítóik, mti paravanazam ■ Praktikumos vagy Bee-s telefonodról egy számot féláron, akár bruttó 24 forintért­ hívhatsz csúcsidőben! Rendeld meg te is a díjmentesen hívható 1741-es számon, ahol megtudhatod a további részleteket! A szolgáltatás aktiválásáról SMS-ben értesítünk, és egy Pannonos vagy vezetékes számot** máris féláron hívhatsz csúcsidőben Praktikumos vagy Bee-s telefonodról! Hogy mindent elmondhass, amit csak szeretnél! A szolgáltatás havidíj-mentes. A regisztrációs díj bruttó 250 forint, amit minden egyes új telefonszám megadásakor levonunk egyenlegedből. *Érvényes 2002. február 11-től, Praktikum Pro tarifa­­csomag esetén és 14400 Ft-os feltöltőkártya használatával. **Kivéve a 40-es, 50-es, 80-as, 81-es és 90-es körzetszámú vezetékes, illetve nem­zetközi hívószámokat, valamint a Pannon GSM szolgáltatásainak telefonszámait. Pannon GSM nonstop ügyfélszolgálat: 1220. wtNW.pannongsm­.hu a- élvonal ■kHMM ÉnánJI GSM

Next