Somogyi Hirlap, 1911. szeptember (8. évfolyam, 200-223. szám)
1911-09-02 / 200. szám
Szombat Kaposvár, 1911. szeptember 2. VIII. évfolyam 200. szám. B AffcaiAd Egy évre 16 korona, fél évre 1 korona, negyedévre 4 kor., .7. C“* «ay hónapra 1 korona 50 fillér. Egyat szám ára 4 fillér, üljj — Vasárnap 1 fillér. — Tanítóknak: Egész évra 12 korona. Kegyeltnik hétfő kivételivel mindet up. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: MIJAJLÓS GYULA. m T Szerkesztőség és Kiadóhivatal, Kereia-utca 7. szar. Nyílttér, reklámközlemények, vigalmi kimutatások soránkint . 60 fillér Eljegyzési és elketési értesítések dija................................5 katona . A magyar türelem . . . Holmi agyalágyult külföldi tudós rá-ráront Magyarországra és olyan híreket bocsát világgá, amelyekből Európa népe jogosan azt hiszi, hogy Magyarországon a nemzetiségiek rettenetesen el vannak nyomva és jogaikat egyetlen irányban sem érvényesíthetik. Pedig ha jól szemügyre vesszük a dolgot, ennek éppen az ellenkezőjét látjuk. Nézzük csak a Gyékényesen túl levő horvátországi magyar iskolákat. A községi bírótól kezdve az összes közigazgatási hatóságok hol passiv akadékoskodással, hol pedig nyílt erőszakoskodással bénítják meg a horvátországi magyar iskolák munkáját és ahol csak lehet, megakadályozzák azt, hogy újabb magyar iskola létesüljön. Csak nemrégiben Pétervárad elöljárósága egyszerűen megtiltotta a magyar iskolás gyermekeknek az újvidéki magyar iskolába való átjárást. Ez az e járás elég élénken illusztrálja azt, hogy a horvát elöljáróságok milyen eszközökkel akarják a magyarokat terrorizálni és miképen kívánják a Horvátországban letelepedett magyarok szabad nevelési jogát korlátozni. Ilyesmiről természetesen nem számolnak be a külföldön, nem állítják oda a magyar állam nagy türelmességét és lojalitását, amellyel megengedi minden felekezetnek és társaságnak az iskolák fölállítását, csupán azt az egyet kötve ki, hogy az államnyelvet tanítsák és az állam törvényei ellen ne cselekedjenek. A magyar államnak Horvátország területén mindenesetre joga lenne arra, hogy a fönnálló iskolák ügyét ne csak a legerősebb energiával pártolja, hanem meggátolja az ottani hatóságokat abban, hogy a magyar iskola működése elé minduntalan gátat vessenek. És annál csodálatosabb a horvát hatóságok kapcáskodása, mert a magyar iskolák Horvát-Szlavónországban bizonyos népszerűségnek is örvendenek. Nem minden horvát olyan elvakult — különösen ott, ahol sűrűbben érintkezik a magyar lakossággal — hogy be ne lássa annak hasznát, ha a gyermeke magyarul is megtanul. Nagyon jól tudja, hogy ezzel módot nyújt neki, hogy a közös hivatalokban, de még a kereskedelem és ipar terén is könnyebben boldogulhasson. Mi is örülünk annak, ha a gyermekeink idegen nyelvet tanulnak és éppen ezért a horvátoktól is csak okosság lenne, ha a magyar nyelv tanyásával gyermekeik műveltségét és az életben előrehaladásokat előmozdítanák. Ott természetesen máskép fogják föl a dolgot. Ők minden magyarban halálos ellenséget látnak és irtóznak attól, hogy az iskolában magyar szót is halljanak. Jelenleg Horvát Szlavónország területén 65 magyar népiskola van, amelyből csak egyetlenegy községi, 10 felekezeti, 54 pedig a Julián-egyesület tulajdona. Hogy ezek a magyar iskolák mennyire haladnak és milyen missziót teljesítenek, arra nem szükséges egyebet fölhozni, mint azt, hogy a múlt esztendőben ezekben az iskolákban 9342 tanulót neveltek, vagyis hétszázzal többet, mint az előző esztendőben. Ez a 65 iskola némiképen biztosítja, hogy a százezer főre menő magyarság megtarthatja anyanyelvét és talán valamikor hozzájárulhat ahhoz is, hogy Magyarország és Horvátország a jelenleg nagyon is meglazult barátságot erősebbé és állandóbbá tegye. LEGÚJABB (DÉLUTÁN ÉRKEZETT TÁVIRATI ÉS TELEFONJELENTÉSEK) A képviselőházból Egy kis vita napirend előtt az interpellációk miatt, majd újra név- I szerinti szavazás. Ennyiből állott ma újra a Ház ülése. Budapest, szeptember 1. Berzeviczy Albert elnök tíz órakor nyitja meg az ülést. A múlt ülés jegyzőkönyvénak fölolvasása és hitelesítése után Elnök fölolvastatja az interpellációs könyvet. Beszkid Antal és Benedek János kifogásolják, hogy a miniszterek nyolcvanhét interpellációra nem feleltek. Rudnay Béla: Minden sorára jön. Sághy Gyula: Ne nyaraljanak, hanem dolgozzanak ! Polónyi Dezső: Tartsák meg a házszabályokat. Benedek János az interpellációra választ követel. Elnök kijelenti, hogy az ő kötelessége fölolvastatni az interpellá-ciós könyvet. Ha a Ház kívánja, határozza el, hogy a minisztereket sürgessék meg a válaszadásra. Ezután név szerinti szavazás volt egész negyed egy óráig. Nadányi Gyula állott ekkor szólásra és hosszasan beszélt a katonai javaslatok ellen. Az ülés vége délután fél háromkor. A Ház ülése Budapest, szeptember 1. A Ház folyosóján ma beszélték, hogy a jövő hét péntekjén és szombatján nem lesz ülés. Kedden vagy szerdán fog a kérdés fölött határozni a Ház. A helyzet Budapest, szeptember 1. A miniszterelnök ma több újságíró előtt kijelentette, hogy a Kossuth-párt tegnap esti értekezlete az ő számításait nem zavarja, mert csak anynyit tudtak elérni, hogy a válaztójog kérdésében való állásfoglalásnak elodázásával megmentették a pártot a bomlástól. Jó volna, mondta a miniszterelnök, ha a két függetlenségi párt egyesülne, mert akkor csak egy párttal kellene megküzdenem. Különben nem a pártértekezletek vannak hivatva dönteni az ország sorsa fölött, hanem maga az ország, az pedig a kormány mellett van. A sztropkói hadgyakorlatok Budapest, szeptember 1. Sátoraljaújhelyre a kabinetiroda ma levelet küldött, melyben arról értesítette a megyét, hogy a trónörökös a hadgyakorlatok alatt csak a főispánt, alispánt és a sztropkói főszolgabírót fogadja. Ha itt a kolera . . . Hogyan kell védekezni a bajtól? Tanácsadás a betegség ellen Itt együnk, igyunk és mitől óvakodjunk ? Kaposvár, szeptember 1. (A „Somogyi Hírlap“ tudósítójától.) Kovách Aladár dr királyi tanácsos, a budapesti mentők igazgató főorvosa, a közönség részére könyvet írt a koleráról és az ellene való védekezésről. A közhasznú könyvből időszerűnek tartjuk közölni a legszükségesebb tudnivalókat: N a kolera és mi okozza ? Az ázsiai kolera olyan betegség, mely az egyénről másra átvihető. E betegség rövid