Somogyi Hirlap, 1911. november (8. évfolyam, 250-274. szám)
1911-11-01 / 250. szám
SiiAfiaotáel Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre ♦ kor., tsiunaeiesi eTM hónapra 1 korona 50 fillér. Egyetekm áré ♦ fillér. — Ól]: — Vaakinep 6 fillér. — Tanítóknak: Egén évre 12 koréira. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utea 7. sias, Nyilttér, reklámközlemények, vigalmi kimutatások soronkint . 60 fillér Eljegyzési és esketési értesítések díja . . . .5 korona A HELYZET (1) A képviselőház ülését ma ismét végigtechnikázták azok, akik a parlament munkaképességének helyreállítását állítólag csak úgy akarják, mint a többség. Az erre vonatkozó tárgyalások ma szüneteltek elterjedt hírek szerint azért, mert azok előrehaladott stádiuma már Khuen-Héderváry Károly gróf beavatkozását áhítja, a miniszterelnök pedig a mai napot Bécsben töltötte. Ha ezt a hírt föntartással reprodukáljuk is, annyi tény, hogy az ellenzéki vezérek értekezletéről kiküldött hármas albizottság elkészült feladatával, amennyiben sikerült a választói jog kérdésében a függetlenségi pártok különböző fölfogását egymáshoz, annyira amennyire, közel hoznia. Ezt a bizonyosságot megerősíti Kossuth Ferenc vasárnapi cikke is, amelyet páártjának hivatalos lapja közölt. Ebben Kossuth azt a meggyőződését hangoztatja, hogy a választói reform kérdésében a függetlenségi pártok között nézeteltérés nem lehet. Ez hálásan fogadja Kossuth állásfoglalását, amelyről a ma általános tájékozatlanságában még egyáltalában nem tudni, lesz-e befolyással a békeakció további fejlődésére és ha igen, mennyiben. Több mint valószínű egyébként, hogy ezen a héten pontot tesznek a tárgyalások mögé, akármint végződjenek is azok. Túlságosan fokozottaknak a beavatott politikai körök reménységei nem mondhatók, különösen Justh Gyulának a képviselőház folyosóján ma tett ama kijelentése után nem, hogy ő nem adta föl a választójog dolgában az elsőség követelésének álláspontját. A horvát-szerb koalíció lapjai hevesen állást foglalnak a magyar miniszterelnöknek és Tisza István grófnak a magyar képviselőház pénzügyi bizottságában a Tomasics bánra vonatkozóan legutóbb tett nyilatkozatai ellen. A Pokret szerint a béke mindaddig nem jöhet létre, amíg létezik magyar ember, aki hasonlóképpen gondolkozik Horvátország közjogi helyzetéről. Pribicsevics szemére vetette a bánnak, hogy a magyar politika vezető embereinek ilyen túlkapásait tűri, sőt támogatja. A koalíció éppen azért semmiféle tárgyalásokba nem bocsátkozik a bánnal. * Mint irányadó helyről közült, a bán elsőbben arról az időpontról fog tájékozódni, mikorra lehet egybehívni a horvát országgyűlést, hogy Kaposvár, október 31. (A „Somogyi Hírlap“ tudósítójától.) Dús aratása vett a halálnak az elmúlt évben. Elemi csapások, katasztrófák, betegségek, háború pusztították tömegesen az embereket a világ minden tájékán s alig van nemzet, amelyre az elmúlt év hozott volna súlyos gyászt. Szomorú statisztkkát lehetne összeállítani ez év halottairól, embertömegek katasztrófák pusztulásáról, nagy emberek múlásának hosszú sorozatáról. Sokan költöztek el közülünk, akiknek eltűnte nagy veszteséget, mély űrt hagyott maga után. Halottak napján, a múlandóságnak e szomorú napján, emlékezzünk az elhunytakra. Lapozzunk vissza egy évre, tekintsünk át azon ismert közéleti nagyságok névsorán, akik egy év előtt még itt éltek közöttünk, irányító, vezető szerepet játszottak, s ma már csak dicső emlékük juttatják eszünkbe, hogy nagyok, kicsik, egyformán mulandók vagyunk. Az 1910-iki év november elsejétől, ez év halottak napjáig elhunyt közéleti kitűnőségek névsorát alább közöljük: Kaposváron több érdemes, vezető polgára a városnak halt meg egy év alatt. Íme a szomorú névsor : 1910 december 21-én Csörsz Lajos rendőrkapitány. Ugyane hó 28-án Borovitz Manó építési vállalkozó. 1911. január 10-én Svastics Imréné, született Plainer Etelka honvédfőhadnagyné. E hó 25-én dr Androsits Istvánná, ügyvéd neje. Február 18-án özvegy Szalay Károlyné, volt országgyűlési képviselő, híres kaposvári ügyvéd neje, Kisfaludy Atala költőnő, a Petőfi-társaság első női tagja. E hó 20-án Csorba Ede királyi tanácsos, takarékpénztári igazgató. Március 1-én Nemes Polányi Lajos dr. Kaposvár örökös városi főorvosa. Ugyane hó azután erre vonatkozó előterjesztéseit illetékes helyen megtehesse. E tényből kiviláglik, hogy mindezek a Zágrábból eredő hírek, amelyek az országgyűlésnek már megtörtént egybehívásáról, vagy pedig az egybehívás időpontjának már megállapított voltáról szólanak, merőben találgatáson alapulnak. 30-án Matzenauer Aladár cukorgyári tisztviselő agyonlőtte magát. Július 4 én Kemény Samu takarékpénztári igazgató, a kaposvári izraelita hitközség elnöke. Augusztus 8-án Háj Ede római katolikus plébános. Ugyané hó 26 án a közeli Endrédpusztán öngyilkos lett Füzék Lajos gazdatiszt. Szeptember 16-án Dobszay János, a kerületi munkásbiztosító tisztviselője. Ugyané hó 25-én Németh István polgármester. Október 6-án Goszthony Géza, a lápai gazdasági kerület intézője. 23-án Kacskovics Géza földbirtokos, volt országgyűlési képviselő és özvegy Zoér Vilmosné Szennán. 24-én Strém Dénesné. 27 én Jakab Andor tb. főszolgabíró. Az országban sok nagynevű vezérünk hűlt ki az élők sorából. A politikai, szellemi és társadalmi élet számos neves tagja halt meg ez év leforgása alatt. Meghaltak: 1910. november 2-án Kamjonkai Szemző Gyula volt országgyűlési képviselő. December 1-én Illyés Bálint református pap, költő, volt országgyűlési képviselő. Ugyane hó 12-én Lipcsey Ádám országgyűlési képviselő, író, a Borsszem Jankó szerkesztője. 14-én Olay Lajos közjegyző, volt országgyűlési képviselő. 29-én Kaas Ivor báró volt országgyűlési képviselő, híres publicista. 1911. január 6-án Fekete Lajos volt országgyűlési képviselő. E hó 17-én Lénárd Ernő keszthelyi királyi közjegyzőt a nyilt utcán agyonlőtték. E hó 20-án Ugron Gábor országgyűlési képviselő. Február 5-én Luby Géza függetlenségi képviselő. E hó 9-én Majlender Mihály Fiume országgyűlési képviselője. Ugyan e hó 24 én Stolczer László böszörményi járásbiró agyonlőtte magát. AZ ÉV HAJLOTTJl