Somogyi Ujsag, 1932. május (14. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-26 / 117. szám

2 Lélek és kenyér írta: Horváth József dr Körülbelül egy esztendeje csattant el az a pofon, melyet az irodalmi No­­bel-díjról lemaradt Theodor Dreisler mért a díjnyertes Lewis Sinclair-re. Ez a szokatlan elégtétel élénk vissz­hangot keltett és csakhamar az egész amerikai közvélemény Theodor Dreisler elle­n indult. A még min­dig sértődött író ekkor lázas tevé­kenységgel munkához fogott. Ada­­tot-tadatra halmozva megírta »Tra­gikus Amerika«, vagy másként »Amerikai tragédia« című könyvét. Ha tollát nem is a pártatlanság vezette, a­műt mégis alkalmas arra, hogy bepillantást engedjen a típussá­talakult és előttünk mégis idegen amerikai lélekbe. Nekünk majdnem visszataszító volt az a törtetés, mely a tengeren túl az embert is a gépek sorába állította és sohasem tudtunk megbarátkozni ennek természetes kö­vetkezményeivel. Azzal sem volt az öreg Európa tisztában, hogy fej­­lődés-e ez az eltávolodás, vagy őrült­ség, amely előbb-utóbb a sírját ást­a meg a törtető Amerikának? De ezek a kérdések is csak a legjobban rá­­érőket érdekelték. És milyen óriási volt a meglepetés, amikor a világ­háború által megrázott föld felett egyre erőteljesebben rengett »Bus­­sines« győzelmi dala, melyre fázó­san borzongott meg a sejtő emberi lélek, érezve azt, hogy új világ haj­nalhasadásához értünk, ahol az ed­digi méltósága helyett koldusvom­­­agyokat kell felöltenie. Ez meg is történt. Az Apokalipsis lovasai­­végignyargaltak a földön, gyűlöletet,­­ínséget és halált hagy­tak maguk mögött. Erkölcsi és gaz­dasági világválság következtében a meghasonlott ember elveszíti önma­gát és­­a Holnap gondjai tekintetét a földre kényszerítik. És a fáradt ember csüggedten viszi ólmos ter­hét­­a poros életútán, ahol íme határozottabb alakot ölt a gond, a jövőtől való félelem és a remény­telenség. Zuhan a lélek az áldatlan kenyérharcban és magával rántja az­­embert. Soha rafináltabb bűnök nem teremtek, mint manapság. Bi­ahol végre kialudta magát Csoko­­nai. Kellemetlen meglepetésre éb­redt azonban. Észrevette, hogy el­hagyta porköpönyegét és »az tzifra­­ládája kulcsát«. Napok teltek el nyugtalan vára­kozással, míg végre ezt a levelet ír­hatta a tiszteletesnek: »Az Urnák Veres Izráel uramnak barátságosan­zalmatlanság és gyűlölet üli meg a szíveket.­­Szülőktől gyermeket ra­bolnak, agg államférfiakat gyilkol­nak esztelenül. Miért? Csak azért, mert a lélek piedeszná­jára a kenyér került.­­És a trónjától megfosztott lélekről még csak hallani sem akar­nak. Talán jobb is — gondolják —, ha örökre néma marad. Nem vállal, nem követel áldozatokat. Igaz, örö­met­­sem nyújt,­­de lelki örömekre nincs is szükségük. Tragikus Amerikától rövid az út a tragikus Európáig. És milyen ha­tározottsággal léptünk rá erre az útra. XIII. Leó »Rerum Novarum« c. enciklikájában már majdnem egy félszázaddal ezelőtt figyelmeztette a világot a­­szociális veszedelmekre­, melyeknek bekövetkezése a vil­ág arculatát­­szomorúvá teszik. Szavai hatástalan­ok maradtak, bár a történ­tek igazát szóról-szóra bebizonyítot­ták.. .Újabban P. Csávossy M. J. igyekszik felrázni a világot szociális fásultságából. — A gazdasági válság okát az erkölcsi válságban kell ke­resnünk, mely pedig a lélekm­élküli­­ségben találja létalapját. Nemrég egy könyv hagyta el a sajtót »Krisz­tus, kenyeret!« címmel. Enyhén szól­va különös ez a követelő hang. — Krisztustól semmi követelni valónk nincs. Kérés nélkül kaptunk lelket, amit könnyelműen elhallgattunk. Ad­junk helyet neki, hogy vezesse éle­tünket és akkor lesz kenyerünk is. Amikor a romlás okait magunkban hozdjuk, ne kiáltozzunk az ég felé. A cél és az eszköz viszonyán alapul­ó: lélek és kenyér kérdése. És a viszony zsinórmértékét Don Bosco szavaiban lássuk: »Da mihi animlas, caetera autem tolle«! Szobba. Édes jó Barátom! Szívességét, mely szerént a’ por­­köpönyeg eránt szorgoskodni nem sajnállott, teljes indulattal köszönöm. A tzifra ládaku­lts pedig megvan. — Ugyanis az Fő Biró Urnak vissza­tért kotsisától az Szentai vendég­­fogathfenén­ak is, az kinél csom­láz­­tunk, hasonló kis futtábal’ való tzé­­dulát írtam, mellyre ő másnap Ist­ván király napi misére beájtatoskod­­v­án, az kultsot is kezeimhez kül­dötte egy tzigányasszony által így tehát a mai napon az tiszte­­letes ur az porköpönyeget is bé­­küldvén, semmiben sints vesztesé­gem. Tisztelem a Tiszteletes Asszonyt és mindenjóknak kívánása mellett maradok állandóul az Urnák, Bará­tom Uramnak tisztaszivü kész szol­gája Csokonai Vitéz Mihály«. (Folytatjuk.) 1932 május 26 SOMOtíll­UMO A gyapjas pille életmódja, pusztítása és az ellene való védekezés Irta: Apáti László, erdőmérnök A biológiai egyensúly és felborulása Ezek a felsorolt segítőcsapatok ál­landóan támadják az erdőben meg­telepedett gyapjas pillét és rendes kö­rülmények között a két ellenfél harcá­nak a­z az eredménye, hogy a gyap­jas pille egyes, rá nagyon kedvező körülményekkel bíró helyeken az úgy­nevezett gócpontokon túl terjedni nem tud. Ez az egyensúly azonban a gyap­jas pille javára felborulhat a helytelen gazdálkodás miatt, a felsorolt hasznos állatok kellő védelmének elmulasztá­sa következtében, vagy mivel a hasz­nos állatok megtelepedését és elsza­porodását a környék lakosai és erdő­­birtokosai megfelelően nem támogat­ták, a hernyók fejlődésének kedvező állandóan száraz és meleg időjárás folyományaként, vagy még ismeretlen egyéb okok miatt. Az egyensúly felborulásának követ­kezménye lesz természetesen a gyap­jas pille mind fokozottabb elterjedése és ha ennek a természet vagy az ember gátat nem vet, hernyódulás kö­vetkezik be. A hernyódulás megakadályozása végett is kötelessége tehát minden erdőbirtokosnak a hasznos állatok védelme, megtelepedésük és elszapo­rodásuk előmozdítása. Emellett állan­dóan figyelemmel kell kisérni a gyap­jas pille előfordulását és a rendes kö­rülmények között észlelt petecsomók erélyes irtásával kell a baj tovább ter­jedésének gátat vetni. A gyapjas pille Ame­rikában A gyapjas pille pusztításait Euró­pában már közel 100 éve észlelik. Hernyódulásai szakkörökben mindig élénk eszmecserére adtak alkalmat. Életmódjának és­­ellenségeinek fel­derítését újabban nagyban elősegíti az a körülmény, hogy az Egyesült Államok az utóbbi években amerikai arányokban láttak hozzá a gyapjas pille és ellenségei életmódjának fel­kutatásához. Ennek az az oka, hogy az 1868- ban Európából Amerikába behurcolt gyapjas pille ott már a XIX. század végén annyira elszaporodott, hogy az összes irtószerek és anyagok hiába­valóknak bizonyultak ellene, pedig 1 889-től évente egy millió dollárt költöttek pusztítására. Ekkorr Howard az Unió rovartani­­állomásának vezetője, a biológiai egyensúly megteremtése véget­t mes­terségesen kezdette az Egyesült Ál­lamokba betelepíteni a gyapjas pillé­nek azokat a rovar ellenségeit, ame­lyek ott addig nem fordultak elő.­­ Emellett Európa minden erdős orszá­gában kísérleti állomásokat létesített, ahol részben a gyapjas pillének és ellenségeinek életmódját ügyelik áll­andó­an, részben pedig a hasznos ro­varok újabb és újabb szállítmányait gyűjtik össze és küldik Amerikába, ahol azokat a veszélyeztetett terüle­teken kibocsátják. Ezek a védekező munkák az utóbbi években 3 milió dollárt emésztettek fel. Ebből a csonkamagyarországi munkálatok az alkalmazottak fizeté­sén kívül évi 30.000 pengőbe kerül­nek. A gyapjas pille So­mogy vármegyében A gyapjas pille Somogyvármegyé­­ben 1929-ben lépett fel tömegeseb­ben és azóta évről-évre terjed. Míg a megye északi részein fekvő egyes erdőbirtokokon már a hernyódulás összeomlása volt észlelhető, addig a középső és déli részeken a pete­csomók eddig még csak szórványo­san fordultak­­elő. Emiatt az erdő­­rendészeti hatóság már három ízben rendelte el a petecsomók irtását. Kaposvár határában fekvő u. n. Nádasdi erdőben pl. a petecsomók előfordulása a folyó év telén csak szórványos volt. Emiatt irtásuk iránt a megfelelő intézkedéseket az illeté­kes hatóság megtette. A Csonkaország erősen megcsap­pant erdőállományának minél jobb karban való fenntartása érdekében minden erdőgazdának elsőrendű ér­deke, hogy ezt a veszélyes erdőkáro­­sító rovart állandóan éber figyelem­mel kisérje és ellene szükség esetén a legerélyesebben fellépjen. A dene­vérek, hasznos madarak és hasznos rovarok megtelepedésének, elszapo­rodásának és védelmének előmozdítá­sa utján az erdőgazdaságnak segít­ségére kell sietni pedig nem csak az erdőbirtokosoknak, hanem mindenki­nek hazafias kötelessége. "­­ Vége. ­j-------------------------------------------------------------------------­T Boldog szivek 37­5-vasárnap­­ SCHNEIDER MAGDA 9 j ■HIHB^ROSIMOZihbb « I T Szerelem fél 9 szerda egy éjszakán át IFI Szerelem ^ csü­törtök egy éjszakán Át 9 T Boldog szivek «7, péntek SCHNEIDER MAGDA T Boldog szivek «,7, szombat SCHNEIDER MAGDA Mielőtt bárhol villatelket vásárol, okvetlenül nézze meg Balaton-Lidót Gyönyörű magas fekvése, dús fásítása, széles utai, fö­­venyes fürdőpartja a nyara­lás és fürdőzés céljait leg­jobban szolgálják. Ne sajnálja tehát a fárad­ságot és nézze meg a Sió­foktól 2 kilométernyire fekvő Balaton-Lidót, mert a jól választott nyaraló­hely hosszú évekre örömet nyújt, míg a helytelen vá­lasztás ugyanannyi bosszú­ságot szerez. Prospektust díjtalanul küldünk! Bővebb felvilágosítást nyújt: Balaton-Lidó Fürdőtelep par­cellázási vállalat központja Budapest, VI., Teréz­ körút 26. és a „Somogyi Újság kiadóhivatala, Kaposvár

Next