Somogyi Ujsag, 1942. december (24. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-01 / 272. szám

2 so Moeninsffi 1942. december 1. Vitéz Csicsery-Rónay István, a kaposvárvidéki kerület képvi­selője a magyar külpolitikáról Előadói beszéd a magyar külpolitika útjairól A külügyi tárca költségvetési tár­gyalásán vitéz Csicsery-Rónay Ist­ván előadó ismertette a költségvetés adatait s azt fejtegette, hogy már a múlt évi külügyi költségvetési vi­ta idején a külpolitika békés eszkö­zeit a fegyverek szava váltotta fel. Honvédeink messze, az 1500 év előtti őshaza területén, a Don men­tén harcolva védelmezik Magyaror­szág határait. Ez a küzdelem a szö­vetséges tengelyhatalmak, finn test­véreink s az európai népek légiós oldalán a minden kultúrát és euró­pai civilizációt végpusztulással fe­nyegető, s a legkorszerűbb fegyver­zettel ellátott milliós bolseviki had­sereggel szemben éppen úgy élet­halálharca a magyarságnak, mint a németségnek és az egész európai népközösségnek. Ebbe a háborúba való belépésünk azoknak a nemzeti érdekeknek a helyes felismeréséből adódott, me­lyeket külügyi kormányzatunk a trianoni béklyó­­lerázása után a leg­alkalmasabbnak találtak arra, hogy a magyarság jövőjét szolgálja. A bolsevikiek repülőorvtámadása és határainkat fenyegető magatar­tása, de európai hivatásunk átérzése­­és az adott szóhoz való hagyomá­nyos hűség) pa­rancsolólag követelte a háborúba való belépésünket. Ezért lett Magyarország hadviselő állam és a nagy világválságban eddig is el­foglalt, félreérthetetlen ma­gatartását most már a fegyverek erejével és a kiöntött drága magyar vérrel pecsételi meg. A mi háborúnk, híven a háromha­talmi egyezmény szelleméhez, vé­delmi háború, mert nincs szándé­kunk az Óorosz­ Birodalom testéből területet kiszakítani. Minthogy a világtörténelem leg­nagyobb háborúja folyik, célszerű­nek látszik megállapítani effektív helyzetünket és azt, hogy miként vi­­szonylik ez az örök magyar célhoz, a Pax­ Hungaricához, a Kárpátok koszorúzta Duna-medencében, ame­lyért harcolni nem szűnhetünk meg soha. T. Ház ! A magyarság birodalom­alkotó nép. A birodalomalkotó né­pek élete harc, felelősségvállalás ama hagy hivatásukért, hogy más népek számára biztosítják a békét. Mi magyarok nem adtuk fel azt a jogunkat, hogy a Kárpátok meden­céjében mi teremtsünk rendet, még a trianon legnyomorúságosabb évei­ben sem, mert tudtuk, hogy az em­berileg elérhető legmagasabb rendű életet, kultúrát és biztonságot mi tudjuk biztosítani ennek az, Európa legszegényebb részén fekvő terület­nek. És mivel ezen meggyőződésünk nem szűnt meg egy pillanatra sem, kötelességünk volt vállalni ennek a nagy hivatásnak áldozatos, de ma­gyarhoz méltó útját. A birodalomal­kotó népnek példát kell mutatni az alkotásban, hősiességben és áldozat­ban, mert addig ismerik el vezető­nek, amíg különbnek tartják. Külpolitikánk helyes vonalveze­téséről tanúskodik az a tény, hogy a nemzet lelkében élő elhivatottság tudatát az elmúlt két évtized alatt a népek közösségében úgy képviselte, hogy hazánk az eszmék és irányza­tok forrongó atmoszférájában meg­nyomorított állapotából képes volt a maga biztonsága és jövő fejlődése garanciáját megszerezni és történel­mi tradíciójának megfelelő helyzetet teremteni, mégpedig a belső erők tudatos erősítésével és sorsközösség alapján közelálló nemzetek baráti kapcsolatainak felvételével. Meg­szüntette a pénzügyi ellenőrzést és a fegyverkezési korlátozást. Ehhez nagymértékben járult hozzá az a pénzügyi politika, amely az állam­­háztartás egyensúlyát helyreállítot­ta és megvalósította a milliárdos beruházási programmot és ennek révén átütőerejű hadsereget hívott életre. Külügyi kormányzatunk sohasem lépett a képzelődésnek, az irreális tervezgetésnek és kísérletezésnek útjára, hanem becsületesen s igaz­ságos békéért dolgozott. Értékes, nagy barátokat szerzett a nemzet­nek, a nyugodt, biztos élet garanciá­ját építette ki, előkészítette a békés revíziót. Reálpolitikai célkitűzései­ben külügyi kormányunk nem a le­mondás és a megalkuvás békéjét munkálta, hanem a megértés és igaz­ságosság békéjét. A Berlin—Róma tengelyhatalmaival fennálló szoros kapcsolatunk, az antikomintern li­gához történt csatlakozásunk, a sza­badkőműves népszövetségből való kilépésünk, a hármashatalmi egyez­ményhez való csatlakozásunk vilá­gosan határozták meg helyünket az­­ európai, államok rendszerében. Nem­zetünk nagy barátainak, az olasz és német nép vezéreinek támogatásá­val a megcsonkított ország területé­nek kétszeresére, lakossága másfél­­szeresére emelkedett. A tekintély­ben és anyagiakban megerősödött ország, mint jelentős középhatalom, ma az elsők között áll a kifakuló új európai rendben. Ma, T. Ház, a világtörténelem leg­nagyobb háborúja dúl, amely mél­tóbban fogja viselni a világháború elnevezést, mint a mellette kismére­tűnek látszó 1914—18-as elődje. En­nek a háborúnak a lényege az, hogy Anglia megszervezte Európa ellen az összes távolálló hatalmakat, ame­lyeknek Európa egysége és hatalma kellemetlen, vagy amelyeknek ép­pen Európával szemben vannak ha­talmi és gazdasági imperialisztikus szándékai. Ezek előtt a hatalmak előtt gyűlölt volt minden olyan moz­galom, kormány és államforma, amely aktívvá tudja tenni azokat az erőket, amelyeknek természetes ér­dekeivel ellenkezett a Versaillesben és Trianonban teremtett rendszer. (Folytatjuk.) Karácsonyfa céljaira csemetekerti lucfenyő 4—5.000 db eladó. Háromnegyed méterestől kétmétere­sig. — Megtekinthető bármikor, vasútállo­mása Vízvár Somogyi Hercegi Erdőgondnokság Vízvár. A statáriális bíróságot elkerülte, rendes bíróság fegyházbüntetésre ítélte a sérsekszőllősi merénylőt A Somogyi Újság olvasói előtt is­mert az a bűncselekmény, mely a kaposvári statáriális bíróságot is foglalkoztatta ez év augusztus else­jén. Keszthelyi János 54 éves sér­­sekszőllősi bognármester felett ítél­kezett a rögtönítélő bíróság hatósági közeg ellen felfegyverkezve elköve­tett erőszak bűntette miatt. A Keszthelyi János, mint híradá­­sunkból ismert, ez év július 25-én éj­szaka szolgálati fegyverével rálőtt Fábri József s érsekszőllősi gazda, községi tűzoltóparancsnokra, aki a községben ellenőrző körútját végez­te. A könnyen halállal végződhető lövést az váltotta ki, hogy Keszthe­lyi János és társai éjszakai őrségre kirendelt tűzfigyelők, nem tartóz­kodtak kint a falu határában, ha­nem bent a községben voltak, ami­kor Fábri ellenőrizte szolgálatukat. Fábri kérdőre vonta őket, mire Keszthelyi indulatosan visszautasí­totta a tűzoltóparancsnok figyelmez­tetését, majd a keletkezett szóváltás hevében Keszthelyi előkapta revol­verét és rálőtt Fábrira, akin a go­lyó szerencsére csak kisebb sérülést okozott. A statáriális bíróság az augusz­tus elejején megtartott tárgyaláson Keszthelyi János ügyét rendes bíró­ság elé utasította, tekintettel az or­vosszakértő véleményére, aki Szak­értői véleményében előadta, hogy Keszthelyi egy korábbi sérülése kö­vetkeztében kisebb agydefektusban szenved. Ilyen előzmények után került sor a rendes bíróság tárgyalására, me­lyet tegnap tartottak meg a kir. tör­vényszéken. A bíróság bűnösnek mondta ki Keszthelyi Jánost és há­rom évi fegyházbüntetésre, vala­mint 10 évi jogvesztésre ítélte. Pedagógiai szeminárium volt Marcaliban is A Somogyvármegyei Tankerület szombaton Marcaliban tartotta meg pedagógiai szemináriumát a marcali járás tanítósága részére. A hősi halottak lelki üdvéért vég­ezett rekviem után a járás csaknem minden nő és férfi tanítója megje­lent a r.­kát. népiskola e célra kije­lölt termében és azt zsúfolásig meg­töltötte. A Magyar Hiszekegy el­hangzása utá dt Bocsánczi Lukács, Somogyvármegye lelkes tanfelügye­lője 9 órakor atyai szeretetet árasz­tó beszédével nyitotta meg a peda­gógiai szemináriumot, melynek ke­retében meleg szavakkal üdvözölte a megjelent vendégek sorában a ta­nítóság szeretetében álló vitéz Pisky Zol­ánt, a nagyrabecsült és a tanító­ságot nemzetnevelési tevékenysége révén jobb sorsra érdemesítő Szagh­­meiszter Pál járási főszolgabírót, Gosztolya János rk. esperest, Sajgó Istvánt, járási leventeparancsnokot, Vida József levente körzetparancs­nokot, a r. kat. és prot. egyházak­­lelkészeit, a közvetlen munkatársai köréből dr Moldoványi Endre fogal­mazót, a körzeti iskolafelügyelőket, valamint a mindenkor sokra értékelt tanítói kart. Az elnöki megnyitót követően Henger László szenyéri rk. tanító, „A hazaszeretet kifejlesztése a törté­nelem és fölrajz tanítása körében az új tanterv és útmutatás alapján“ címen tartott költői dimenziókban szárnyaló előadást. Ezen elméleti előadás intencióinak földrajz- és tör­ténelemtanítás keretében való meg­valósítása Kész Lajos körzeti iskola­felügyelőre, illetve Virág István rk. tanítóra hárult. Mindketten kiváló képességüknek adták bizonyítékát és a vállalt feladatukat mintasze­rűen oldották meg. Kricsfalussy Sándor körzeti iskolafelügyelő „A tanító szociális feladata a mai há­borús viszonyok között“ címen a szo­ciális problémák megoldására vo­natkozó direktívák nyújtásával tar­tott értékes értekezést, melynek kapcsán dr Bocsánczi Lukács kir. tanfelügyelő az ifjúsági vöröskeresz­tek megalakításának fontosságát és ezek szociális nevelőértékeit ecsetel­te.. Ezután Vida József sikeres elő­adása következett, melynek során a tanító leventenevelési kérdéseit tag­lalta. Igen élvezetes volt a tisztelet­beli tanítónak aposztrofált vitéz Pisky Zoltán leventehadosztálypa­rancsnok, a magyar nemzet szebb jövőjének kilátásait vázoló felszóla­lása, melynek figyelmet lekötő fona­lát csak a szűkreszabott idő vágta el. *■ A minden részében értékes, válto­zatos és mindenki számára épületes pedagógiai szeminárium dr Bo­csánczi Lukács kir. tanfelügyelő zá­ró­szavai után a Himnusszal ért vé­get. . 1 Szerezzen öröm­et harctéri hőseinknek ! A kiolvasott Somogyi Újságot cí­mezze meg valamelyik ismerősé­nek a harctérre és bélyeg nélkül dobja be a levélszekrénybe. Mindenről legjobb értesülései vannak azoknak, akik a Somogyi Újság előfizetői és olvasói. Teljes helyi hírszolgálat, pontos, gyors és megbízható kispo­­litikai beszámoló. Mindenki biuaky a Somogyi Újságra. SZEMÜVEGEKET C­S­A­K A G H Y órás, ékszerész és látszerészeti szak­üzletében a legtökéletesebb össze­állításban vásárolhat KORONA­ U. 1.

Next