Somogyi Ujsag, 1942. december (24. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-01 / 272. szám

2 so Moeninsffi 1942. december 1. Vitéz Csicsery-Rónay István, a kaposvárvidéki kerület képviselője a magyar külpolitikáról Előadói beszéd a magyar külpolitika útjairól A külügyi tárca költségvetési tárgyalásán vitéz Csicsery-Rónay István előadó ismertette a költségvetés adatait s azt fejtegette, hogy már a múlt évi külügyi költségvetési vita idején a külpolitika békés eszközeit a fegyverek szava váltotta fel. Honvédeink messze, az 1500 év előtti őshaza területén, a Don mentén harcolva védelmezik Magyarország határait. Ez a küzdelem a szövetséges tengelyhatalmak, finn testvéreink s az európai népek légiós oldalán a minden kultúrát és európai civilizációt végpusztulással fenyegető, s a legkorszerűbb fegyverzettel ellátott milliós bolseviki hadsereggel szemben éppen úgy élethalálharca a magyarságnak, mint a németségnek és az egész európai népközösségnek. Ebbe a háborúba való belépésünk azoknak a nemzeti érdekeknek a helyes felismeréséből adódott, melyeket külügyi kormányzatunk a trianoni béklyólerázása után a legalkalmasabbnak találtak arra, hogy a magyarság jövőjét szolgálja. A bolsevikiek repülőorvtámadása és határainkat fenyegető magatartása, de európai hivatásunk átérzéseés az adott szóhoz való hagyományos hűség) parancsolólag követelte a háborúba való belépésünket. Ezért lett Magyarország hadviselő állam és a nagy világválságban eddig is elfoglalt, félreérthetetlen magatartását most már a fegyverek erejével és a kiöntött drága magyar vérrel pecsételi meg. A mi háborúnk, híven a háromhatalmi egyezmény szelleméhez, védelmi háború, mert nincs szándékunk az Óorosz Birodalom testéből területet kiszakítani. Minthogy a világtörténelem legnagyobb háborúja folyik, célszerűnek látszik megállapítani effektív helyzetünket és azt, hogy miként viszonylik ez az örök magyar célhoz, a Pax Hungaricához, a Kárpátok koszorúzta Duna-medencében, amelyért harcolni nem szűnhetünk meg soha. T. Ház ! A magyarság birodalomalkotó nép. A birodalomalkotó népek élete harc, felelősségvállalás ama hagy hivatásukért, hogy más népek számára biztosítják a békét. Mi magyarok nem adtuk fel azt a jogunkat, hogy a Kárpátok medencéjében mi teremtsünk rendet, még a trianon legnyomorúságosabb éveiben sem, mert tudtuk, hogy az emberileg elérhető legmagasabb rendű életet, kultúrát és biztonságot mi tudjuk biztosítani ennek az, Európa legszegényebb részén fekvő területnek. És mivel ezen meggyőződésünk nem szűnt meg egy pillanatra sem, kötelességünk volt vállalni ennek a nagy hivatásnak áldozatos, de magyarhoz méltó útját. A birodalomalkotó népnek példát kell mutatni az alkotásban, hősiességben és áldozatban, mert addig ismerik el vezetőnek, amíg különbnek tartják. Külpolitikánk helyes vonalvezetéséről tanúskodik az a tény, hogy a nemzet lelkében élő elhivatottság tudatát az elmúlt két évtized alatt a népek közösségében úgy képviselte, hogy hazánk az eszmék és irányzatok forrongó atmoszférájában megnyomorított állapotából képes volt a maga biztonsága és jövő fejlődése garanciáját megszerezni és történelmi tradíciójának megfelelő helyzetet teremteni, mégpedig a belső erők tudatos erősítésével és sorsközösség alapján közelálló nemzetek baráti kapcsolatainak felvételével. Megszüntette a pénzügyi ellenőrzést és a fegyverkezési korlátozást. Ehhez nagymértékben járult hozzá az a pénzügyi politika, amely az államháztartás egyensúlyát helyreállította és megvalósította a milliárdos beruházási programmot és ennek révén átütőerejű hadsereget hívott életre. Külügyi kormányzatunk sohasem lépett a képzelődésnek, az irreális tervezgetésnek és kísérletezésnek útjára, hanem becsületesen s igazságos békéért dolgozott. Értékes, nagy barátokat szerzett a nemzetnek, a nyugodt, biztos élet garanciáját építette ki, előkészítette a békés revíziót. Reálpolitikai célkitűzéseiben külügyi kormányunk nem a lemondás és a megalkuvás békéjét munkálta, hanem a megértés és igazságosság békéjét. A Berlin—Róma tengelyhatalmaival fennálló szoros kapcsolatunk, az antikomintern ligához történt csatlakozásunk, a szabadkőműves népszövetségből való kilépésünk, a hármashatalmi egyezményhez való csatlakozásunk világosan határozták meg helyünket az európai, államok rendszerében. Nemzetünk nagy barátainak, az olasz és német nép vezéreinek támogatásával a megcsonkított ország területének kétszeresére, lakossága másfélszeresére emelkedett. A tekintélyben és anyagiakban megerősödött ország, mint jelentős középhatalom, ma az elsők között áll a kifakuló új európai rendben. Ma, T. Ház, a világtörténelem legnagyobb háborúja dúl, amely méltóbban fogja viselni a világháború elnevezést, mint a mellette kisméretűnek látszó 1914—18-as elődje. Ennek a háborúnak a lényege az, hogy Anglia megszervezte Európa ellen az összes távolálló hatalmakat, amelyeknek Európa egysége és hatalma kellemetlen, vagy amelyeknek éppen Európával szemben vannak hatalmi és gazdasági imperialisztikus szándékai. Ezek előtt a hatalmak előtt gyűlölt volt minden olyan mozgalom, kormány és államforma, amely aktívvá tudja tenni azokat az erőket, amelyeknek természetes érdekeivel ellenkezett a Versaillesben és Trianonban teremtett rendszer. (Folytatjuk.) Karácsonyfa céljaira csemetekerti lucfenyő 4—5.000 db eladó. Háromnegyed méterestől kétméteresig. — Megtekinthető bármikor, vasútállomása Vízvár Somogyi Hercegi Erdőgondnokság Vízvár. A statáriális bíróságot elkerülte, rendes bíróság fegyházbüntetésre ítélte a sérsekszőllősi merénylőt A Somogyi Újság olvasói előtt ismert az a bűncselekmény, mely a kaposvári statáriális bíróságot is foglalkoztatta ez év augusztus elsején. Keszthelyi János 54 éves sérsekszőllősi bognármester felett ítélkezett a rögtönítélő bíróság hatósági közeg ellen felfegyverkezve elkövetett erőszak bűntette miatt. A Keszthelyi János, mint híradásunkból ismert, ez év július 25-én éjszaka szolgálati fegyverével rálőtt Fábri József s érsekszőllősi gazda, községi tűzoltóparancsnokra, aki a községben ellenőrző körútját végezte. A könnyen halállal végződhető lövést az váltotta ki, hogy Keszthelyi János és társai éjszakai őrségre kirendelt tűzfigyelők, nem tartózkodtak kint a falu határában, hanem bent a községben voltak, amikor Fábri ellenőrizte szolgálatukat. Fábri kérdőre vonta őket, mire Keszthelyi indulatosan visszautasította a tűzoltóparancsnok figyelmeztetését, majd a keletkezett szóváltás hevében Keszthelyi előkapta revolverét és rálőtt Fábrira, akin a golyó szerencsére csak kisebb sérülést okozott. A statáriális bíróság az augusztus elejején megtartott tárgyaláson Keszthelyi János ügyét rendes bíróság elé utasította, tekintettel az orvosszakértő véleményére, aki Szakértői véleményében előadta, hogy Keszthelyi egy korábbi sérülése következtében kisebb agydefektusban szenved. Ilyen előzmények után került sor a rendes bíróság tárgyalására, melyet tegnap tartottak meg a kir. törvényszéken. A bíróság bűnösnek mondta ki Keszthelyi Jánost és három évi fegyházbüntetésre, valamint 10 évi jogvesztésre ítélte. Pedagógiai szeminárium volt Marcaliban is A Somogyvármegyei Tankerület szombaton Marcaliban tartotta meg pedagógiai szemináriumát a marcali járás tanítósága részére. A hősi halottak lelki üdvéért végezett rekviem után a járás csaknem minden nő és férfi tanítója megjelent a r.kát. népiskola e célra kijelölt termében és azt zsúfolásig megtöltötte. A Magyar Hiszekegy elhangzása utá dt Bocsánczi Lukács, Somogyvármegye lelkes tanfelügyelője 9 órakor atyai szeretetet árasztó beszédével nyitotta meg a pedagógiai szemináriumot, melynek keretében meleg szavakkal üdvözölte a megjelent vendégek sorában a tanítóság szeretetében álló vitéz Pisky Zolánt, a nagyrabecsült és a tanítóságot nemzetnevelési tevékenysége révén jobb sorsra érdemesítő Szaghmeiszter Pál járási főszolgabírót, Gosztolya János rk. esperest, Sajgó Istvánt, járási leventeparancsnokot, Vida József levente körzetparancsnokot, a r. kat. és prot. egyházaklelkészeit, a közvetlen munkatársai köréből dr Moldoványi Endre fogalmazót, a körzeti iskolafelügyelőket, valamint a mindenkor sokra értékelt tanítói kart. Az elnöki megnyitót követően Henger László szenyéri rk. tanító, „A hazaszeretet kifejlesztése a történelem és fölrajz tanítása körében az új tanterv és útmutatás alapján“ címen tartott költői dimenziókban szárnyaló előadást. Ezen elméleti előadás intencióinak földrajz- és történelemtanítás keretében való megvalósítása Kész Lajos körzeti iskolafelügyelőre, illetve Virág István rk. tanítóra hárult. Mindketten kiváló képességüknek adták bizonyítékát és a vállalt feladatukat mintaszerűen oldották meg. Kricsfalussy Sándor körzeti iskolafelügyelő „A tanító szociális feladata a mai háborús viszonyok között“ címen a szociális problémák megoldására vonatkozó direktívák nyújtásával tartott értékes értekezést, melynek kapcsán dr Bocsánczi Lukács kir. tanfelügyelő az ifjúsági vöröskeresztek megalakításának fontosságát és ezek szociális nevelőértékeit ecsetelte.. Ezután Vida József sikeres előadása következett, melynek során a tanító leventenevelési kérdéseit taglalta. Igen élvezetes volt a tiszteletbeli tanítónak aposztrofált vitéz Pisky Zoltán leventehadosztályparancsnok, a magyar nemzet szebb jövőjének kilátásait vázoló felszólalása, melynek figyelmet lekötő fonalát csak a szűkreszabott idő vágta el. *■ A minden részében értékes, változatos és mindenki számára épületes pedagógiai szeminárium dr Bocsánczi Lukács kir. tanfelügyelő zárószavai után a Himnusszal ért véget. . 1 Szerezzen örömet harctéri hőseinknek ! A kiolvasott Somogyi Újságot címezze meg valamelyik ismerősének a harctérre és bélyeg nélkül dobja be a levélszekrénybe. Mindenről legjobb értesülései vannak azoknak, akik a Somogyi Újság előfizetői és olvasói. Teljes helyi hírszolgálat, pontos, gyors és megbízható kispolitikai beszámoló. Mindenki biuaky a Somogyi Újságra. SZEMÜVEGEKET CSAK A G H Y órás, ékszerész és látszerészeti szaküzletében a legtökéletesebb összeállításban vásárolhat KORONA U. 1.