Somogyi Ujság, 1943. június (25. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-01 / 123. szám
2 dOMMIll U fillé Hogyan ünnepelték Somogy községei a Hősök napját Tegnapi számunkban beszámoltunk Kaposvár város ünnepségéről , a Hősök napja és a Levente-nap al-kaiméból. Ezúttal a vidéki ünnepségek lefolyásáról adunk hírt. Somodorban Vasárnap délelőtt megható ünnepség színhelye volt a somodori hősök emlékműve előtti tér. Tábori mise után a helybeli és a somodorpusztai leventék, valamint az újonnan megalakult leventeleányok csapata fogadalomtétele következett, melyet megelőzőleg a leventelányok lelkes vezetője, Borossay Magdolna ismertette a leventelányok törvényeit. Azután következett a község hős tanítójának, Perjámosi Bélának arcképleleplezési ünnepélye. A népházban Kálmán László áll. tanító, a somodorpusztai leventeifjúság agilis vezetője, gyönyörű beszéd keretében adta át a községi elöljáróságnak a somodorpusztai derék leventék ajándékát, Perjámosi Béla igazgatótanító volt parancsnoknak arcképét, aki résztvett az első világháborúban is s a tavalyi nyári harcokban elesett a hazáért. Fonai József bíró, Somodor község nevében kegyelettel vette át az arcképet megőrzés végett. Perjámosi Béla, a somogyi tanítókar egyik büszkesége, 16 évi somodori működése alatt községének minden téren fáradhatatlan vezetője volt és most arcképének leleplezésén látszott meg, milyen mélységes szeretettel vette őt körül Somodor derék, hazafias magyar népe. Az egész község apraja, nagyja, könnyes szemmel, sírva áldozott, hősi halált halt tanítója nemes lelkének. Utána a Hősök-emlékműve előtt ünnepélyt rendezett a leventefiúk és leányok lelkes csapata, amelyen a frontharcosok és a harctérről nemrég hazatért somodori honvédek teljes számmal vettek részt. Nagy Gyula és Nagy Mária VIII. oszt. tanulók szavalatai után a leventezenekar hazafias énekeket adott elő. Rudnyánszky Miklós kaposvári hittanár ünnepi beszéde után a kis óvodások, majd Bencze Lajos és Kovács Piroska leventészavalatai következtek és Németh Dénes VIII. oszt. tanuló megkoszorúzta a somodori hősi emlékművet. Az emlékmű előtt az iskolásgyermekek által készített hét kis kereszt volt fölállítva, a második világháború harcaiban hősi halált halt somodori honvédek nevével. A hősök kis keresztjeit, hét fehérruhás iskoláslány koszorúzta meg egyszerre és díszítette föl május legszebb virágaival, a gyermeki szeretet hálás emlékezésével. A megható megkoszorúzás perceiben egyetlen szem sem maradt szárazon és Somodor hűséges magyar népe megmutatta, hogy valóban méltóan becsüli hőseinek emlékét. Azután Kovács Rózsi leventeleány kedves szavakkal köszöntötte a harctérről legutóbb hazatért somodori hősöket és a leventelányok lelkes csapata minden egyes hazatért honvédnek szép virágcsokrot adott át, a haza hálájának jelképéül. A lélekmegindító, gyönyörű ünnepség valóban becsületére vált a kis Somodor község derék népének! A rendezés Bukoveczky Mária állami tanítónő, Borossay Magdolna óvónő s Abonyi József leventeoktató lelkes munkáját dicséri. Taszáron Nagy ünnepéllyel tartotta a taszári Leventeegyesület a Hősök ünnepén rendezett tábortűzi játékát. Az egyesület és a közönség a Hiszek- hegyet énekelte, utána Háromfay Ist-ván a tábortűz meggyújtására kért Máté József körjegyzőtől engedélyt. Tábortűz meggyújtásakor Molnár István káplán beszédet mondott a magyar hősökről, utána rakéta és géppuska dörgés alatt a leventék több szavalattal és vidám jelenettel léptek fel. A nagy lelkesedés után a csapatparancsnok megköszönte a község népének a fáradságát és az ünnepély 10 óra előtt a Himnusz hangjai után végetért. Zselicszentpríl község leventéi és leventelányai is méltó módon vették ki részüket az országos ünnepélyekből. Délelőtt folyt le a Hősök-emlékműve előtt a szentpáli leventék kegyeletes ünnepsége, melyen az ünnepi beszédet Bóna Sándor igazgatótanító, leventeparancsnok mondotta, aki hazafiasságtól izzó beszédében hőseink múlhatatlan érdemeit méltatta, s állította a hős apákat az ifjú leventék elé követendő példaképül. Zomi László levente hatásos szavalata után Horváth Simon levente: Gondolatok a Hősök napján címen szólt az egybegyűlt ünneplő közönséghez. Az üneplők között első helyen helyett foglaló volt szentpáli honvédeket egy magyarruhás kislány köszöntötte, köszönetet mondva nékik vitézségükért és a téli hadjárat alatti szenvedéseikért. Minden honvédnek virágcsokorral kedveskedett. Az ünnepség befejező aktusa a leventelányok és fiuk nagyszerű díszfelvonulása volt az emlékmű előtt. Ugyancsak bensőséges ünnepséget rendezett a zselicszentpáli, most megalakult leventelány csapat Zrínyi Ilona születésének 300 éves évfordulója alkalmából. Bóna Sándorné, a leánylevente csapat parancsnoka, lelkes és mély gondolatokkal teli beszédben méltatta a nap jelentőségét és Zrínyi Ilonát minden magyar lány eszményképéül állította. Pető Irma, Vajda Márta, Horváth Ernő és Berkes Anna nagyszerű szavalatai tették változatossá még a műsort, majdszínműelőadás következett, amiből minden leventelány kivette a részét. A Zrínyi Ilona ünnepély megfedezéséért a leventeleány csapat vezetőjét, agilis parancsnokát, Bóna Sándornét illeti elismerés és dicséret. Szentbalázson kegyeletes bensőséggel ünnepelt Szentbalázs és környéke is. A falvak apraja, nagyja áhítattal sietett a templomba, ahol Novits István esp. plébános nagymisét mondott és lélekbemarkoló Szentbeszédben köszöntötte a frontról hazatért híveit. Rámutatott arra, hogy a sok ima, a buzgó fohászkodások nem voltak hiába. Kiemelte a hazafiasság és vallásosság együvétartozását. Fájdalommal emlékezett meg a hősi halottakról is. Beszéde végén a gyakorlati keresztény hitre hívta fel a bajtársak figyelmét. Szárnyaló hangon szállt fel az ének felajánláskor a hívek ajkáról: Imádkozzunk a hazáért. Gyönyörű volt nézni, amidőn tömött sorokban járultak a szentáldozáshoz a háborúból hazatértek és családjuk, akik fogadalomból és hálaképen itthonlétük óta többször példát mutattak. Mise után a templom falában elhelyezett hősök táblájánál volt a tulajdonképpeni ünnepély. A Himnusz hangjai után Pető Pál levente szavalt igazi átérzéssel, majd az ünnepi beszéd következett. A szónok, Marschall Lajos sántosi kántortanító volt. Könnyekig ható beszédében többek között rámutatott arra is, hogy az áldozatos munka a nehézségek elviselése is hazaszeretet. A beszéd végén a leventék ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy a hősöket mindig tisztelni, példájukat követni fogják. A gazdag műsorból, énekszámokból, melyeket Csutorás Lajos k. tanító vezetett , kiemelkedett Bárány Erzsébet leventelány szavalata, aki köszönetet mondott az élő hősöknek. A ősi emlékmű megkoszorúzása után az ünnepély befejező aktusaként a leventék díszmenetben vonultak el a nemzeti szászló és a sok szép virágtól díszes emléktábla előtt. A díszszázadot Horváth József k. tanító, leventeparancsnok vezette. Nagyatádon A fürdőpark Hősök-szobra előtt ünnepelte Nagyatád közönsége a Hősök és Leventék napját. A májusi virágokkal díszített Hősi-emlékmű előtt virágos oltáron mutatta be az ünnepi szentmisét P. Bakos Ágoston leventeegyesületi elnök, ugyanakkor a reformkus és evangélikus templomokban is istentisztelet volt., A Hősök terét s a park sétányait Nagyatád közönsége, honvédsége, s a leventék csapatai zsúfolásig megtöltötték. A hazafias műsorszámok lelkesülést, büszkeséget, reménykedést váltottak ki a lelkekből. Az egyesület, a zászlóalj, a tűzharcosok, a leventék szónokai, a fohászok, a szavalatok, az énekszámok, mind-mind az elesett és életben maradt hősök harctéri hőstetteit dicsőítették s a jövő magyar honvédségének leventéit buzdították, serkentették, hogy méltó utódjai legyenek a a hősi apáknak. A leventefogadalmat a járási leventeparancsnok kezébe tették le az újoncok. Majd zászlóalj parancsnoka a Hősök-szobra és a felavatott leventék előtt tűzte a vitézségi kitüntetéseket lélekbemarkoló, hazafias beszéd keretében a kitüntettek mellére. A hazafias kettős ünnepséget a honvédség, a tűzharcosok és leventék díszszázadainak hosszú sora zárta be. A zenés takaródót és ébresztőt a leventezenekar szolgáltatta és körútján egy honvéd-díszszakasz kísért. A kettős ünnepség műsorába tartozott a nagyatádi Szilágyi Erzsébet-zeneiskola hangversenye, mely egész jövedelmét a Vöröskeresztnek ajánlotta fel. A hangverseny közönsége teljesen megtöltötte a hatalmas mozi helyiséget. 1943. június 1. Felejthetetlen első szentáldozás a Donnervárosban Nagy és bensőségesen kedves ünnep volt a Donnervárosban. A városrész kicsi kis elsőáldozói járultak az első szentáldozáshoz. Ez az alkalom azonban nemcsak az ő ünnepük hanem az egész városrész társadalmának is felejthetetlen napja volt. Fél 9 órakor gyülekeztek az iskola udvarán nemcsak az első áldozók és azok szülei hozzátartozóikkal, hanem a Donnerváros egész társadalma, hitet téve vallásuk tántoríthatatlan megvallása mellett. Ott voltak: dr Kis György prépostplébános, Tankovich János kormányfőtanácsos, a Kálvária templom atyja, Király József ny. állomásfőnök, Szauerwald Vilmos ny. ezredes, Lengyel István, dr Jeli Ferenc árvaszéki ülnök, Tajnafői József főerdőmérnök, Cserei Gyula pénzügyi főtanácsos, Nagyvári József városi mérnök, Kovács Antal ny. igazgató, dr Léh Sándor orvos, Kovács Jenő festőművész, Frei Nándor ny. igazgató, vitéz Écsy Sándor a sétatéri iskola egész tantestületével, Halmos Jánosné, dr Gelencsér Ödönné, özv. dr Balassa Józsefné, Pelopotoczky Jenőné és még nagyon sokan. Ünnepélyes, zászlós körmenetben vonultak fel a Kálváriára, ahol dr Kis György prépost, esperesplébános végezte a szentmisét és az áldoztatást. Megkapó szentbeszédet intézett az első áldozókhoz, akiket buzdított a hősök napjának jelentőségére, hogy akkor lesznek igazi jó Krisztuskövető katolikusok, ha hazájukat is Krisztus példájára szeretik és szolgálják. A szentmise után a zászlódíszes körmenet az iskolába vonult, ahol Gramma Blanka tanítónő szorgoskodása folytán gazdagon terített asztalok várták az első áldozókat. A nap valóban a Hősök napja volt a Donnervárosban is. Olyan együvétartozás nyilvánult meg a hívek között, amely megmutatja, hogy a katolicizmus a lelket, a szívet hatja át krisztusi meleg, felebaráti szeretetre, amely mindkettőt egybeköti. Ötvenhét kicsi gyermek tért haza fehér lélekkel szüleihez. Ötvenhét családba tért be Krisztus, hisz a szülők gyermekeikkel áldoztak! És ez a szeretet egész Donner város társadalmát megmozdította a megértés, a szeretet és a lemondásban hozott áldozatban. Ilyen magyar társadalmon nehéz időkben is csak a jó Isten áldása lehet! Képkiállítás!!! Neves magyar mesterek műveinek kiállítása f unius hó 2.-ától 14-ig A TURUL SZÁLLÓ NAGYTERMÉBEN NYITVA: Reggel 9 órától este 9 óráig. Belépődíj díjtalan.