Somogyvármegye, 1912. január-március (8. évfolyam, 1/1962-74/2035. szám)

1912-01-03 / 1. (1962.) szám

1912 január 3. Kaposváriak szereplése Barcson. A barcsi társaskör művész-estélye. A zenekedvelők vonósnégyesének sikere. — Saját tudósítónktól. — Barcs, január 1. Most már talán az egész világon tra­díció az u. n. Szilveszter-estének hangula­tos és lelkes elköszöntése, amikor az em­berek vidám, hangos szóval búcsúztatják a­­ letűnt évet és derűs, zajos ovációval fogad­ják az újat. Az emberek örülnek annak, hogy történik valami velük, rajtuk, amibe nincs beleszólás, ami ellen nincs argumen­tum, és nem használ a geniatitás. Az em­berek jókedvűek december 31-én, pedig 1 évvel mindenki — talán egy-két szívós asszonyt kivéve — öregebb lett, tehát egyet lépett mindenki az elmúlás felé és az emberhez tartozik, hogy azt is önelé­gült hősködéssel tudja csinálni. Az embe­rek örülnek, hogy újra elmúlott egy esz­tendő és úgy rémlik, mintha ebben az örömben az emberiség lelkiismeretének fá­tyol lebbenése volna látható. Ma már minden egyesületnek er­kölcsi kötelessége, hogy olyan Szilveszter­­estélyről gondoskodjék, melynek pro­­grammja kifogástalanul szolgálja az embe­rek örömünnepének ezt a napját. Szívesen szögezzük le, hogy ez a barcsi társaskör­nek teljesen sikerült is. Az estély pro­­grammja művészi nívón álló volt, melyet kaposvári vendégeinknek köszönhetünk. — Dyenes Izsó művészi hegedű-szólója, a kvartett: Dyenes Izsó, Székely Miksa, Langsfeld Jenő, Dénes Miksa pompás össz­­hangzatos játéka és amit talán első­sorban kellett volna említenem, Dénes Miksáné gyönyörű, csengő éneke a közönséget valósággal elragadta és a közönség szűnni nem akaró tapsviharral és lelkes ünneplés­sel jutalmazta az összes szereplőket. Az ének- és zeneszámokat Sós Imréné zongora­tanár kisérte zongorán a tőle megszokott precizitással. — A termet Barcs és kör­nyékének intelligenciája zsúfolásig megtöl­tődé. — A rendezést a »vig fiuk társasága« a legnagyobb megelégedésre és elisme­résre méltóan végezte. * Az estélyen a barcsi társaskör Bihari Ákost is szerződtette, aki a legutóbb általa rendezett vígszínházi matiné teljes pro­­grammját adta volna elő. Az előadás előtt váló napon azonban táviratozott Bihari, melyben jelezte, hogy az estélyre nem jö­het le, mert édesanyja temetése lesz azon a napon. A közönség, mely Biharit már itteni szerepléséről is jól ismeri, bizony nem örült az év ezen utolsó hírének. (C) « U. i. Az *Uttőrök"--ről irt tudósításo­mat némelyek nem helyesen értelmezték. Ezt igazán sajnálom. — A tudósító azon-­­­ban, ha riportot ir, mást, mint amit látott és hallott nem irhat. Hogy ez egyeseknek, csoportoknak vagy egyesületeknek tetszik, nem­ abszolúte lényegtelen dolog. Fontos mindig csak egy lehet: az igazság meg­írása. És ez minden más szempontot hát­térbe szorít. — Hogy e£y és ugyanazon dolgot lehet kétféleképpen is látni, azt Pi­­szár dr. cikke élénken igazolja, mi azonban olyan vitába, mely a célszerűséget és a tu­dományosságot lépegetteti egymás nyo­mába (hol ez, hol az jár elöl) nem bo­­csájtkozhatunk. (c) SOMOGYVÁRMEGYE Letartóztatott kaposvári sörgyáros. Egy pécsi rendőr, aki mindenkiben Bauer Lajost lát. Krausz Dezső kellemetlen kalandja. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, január 2. A pécsi vasúti állomáson kellemet­len, kínos kalandja volt Krausz Dezső ka­posvári sörgyárosnak, akit mindenképpen Bauer Lajosnak, a budapesti kereskedelmi bank sikkasztójának nézett egy túlbuzgó pécsi rendőr. Krausz Dezső, aki pécsi születésű, édes­anyja látogatására tegnap utazott el Kaposvárról Pécsre. A délutáni vonattal azonban már haza akart jönni Kaposvárra. Gyors léptekkel igyekezett a pécsi vasúti állomás felé. A rohanó léptekkel siető em­ber föltűnt a vasúti állomáson lévő rendőr­őrszemnek Szemügyre vette Krausz Dezsőt és úgy találta, hogy teljesen ráillik a buda­pesti vakmerő bankcsalás egyik tettesének, Bauer Lajosnak a személyleírása. Már meg akarta szólítani, amikor a sörgyáros gyors léptekben »elmenekült« előle. — Tehát mégsem tévedtem! — gon­dolhatta, vagy mondhatta a rendőr. — Ez Bauer Lajos, a sikkasztó, aki észrevette, hogy megismertem és most menekülni akar. De nem menekül meg, mert nyakon csípem ! Az nem egészen bizonyos, hogy ezeket, mondta a rendőr, lehet, hogy más szórendet használt, ellenben az már egé­szen bizonyos, hogy Krausz után sietett. Az ambiciózus rendőr markába neve­tett és a sörgyáros után ment. Mikor el­érte Krausz Dezsőt, igazolásra szólította föl. Mivel pedig az emberek általában nin­csenek berendezve arra, hogy sikkasztók­­nak nézzék őket, nem is igen szoktak ma­gukkal hordani semmiféle igazolványt. Ilyesmivel csak az jár, aki már átesett ha­sonló kellemetlenségeken. Mivel Krausz Dezsőnek még nem volt alkalma ehhez a kedves dologhoz és még eleddig nem érte az a szerencse, hogy olyan világhírre szert­ ­ tett emberrel, mint Bauer Lajos összeté­vesszék, következésképpen nem is tudta magát igazolni. Levelekből és egyéb iratokból ugyan próbálta bizonyítgatni, hogy ő valóban ő és nem más, hanem a rendőr nem a leg­hiszékenyebb ember a világon, amiben neki lehet igaza, mert hiszen neki a gya­­nakodás és nem a jóhiszeműség a kenyér­­keresete. Krausz Dezső, aki már szeretett volna a vonatra ülni, váltig erősítgette, hogy az életében nem volt a kereskedelmi bankban és Budapesten is csak ritkán fordul meg, de a rendőrség nem hitt neki. Végre is pécsi emberek mentek arra, akik Krausz Dezsőt ismerték. Ezek igazol­ták a sörgyárost, akit azután a rendőr sza­badon bocsájtott. ö­t­é­l­á­r­u­k, zsákok, ponyvák, pokró­cok, kévekötelek, szövő­fonalak, szőlőkötözőfona­lak és szakba vágó áruk beszerzési forrása: WEISZ JÓZSEF kötélgyártó KAPOSVÁR, ERZSÉBET UT. Próbarendelések bérmentve szállíttatnak, ha az áru és ennek ára meg nem felelne, bérmentetlenül visszaküldhető. HÍREK. ” Kaposvár, január 2. — Személyi hír. Kacskovics Lajos alispán tegnap Budapestre utazott, ahonnan holnap tér vissza Kaposvárra. — Városi közgyűlés. Kaposvár vá­ros képviselőtestülete f. hó 4-én, csütörtö­kön délután 3 órakor a városi székház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, amelyre Kovács Sebestény Gyula dr. pol­gármester most bocsátotta ki a meghívó­kat. A közgyűlés tárgysorozata a követ­kező : 1. Az 1911. évben folyósított állam­segély fölosztására vonatkozó tervezet be­­mutása és javaslat. 2. Kaposvár város szám­vitelének és pénzkezelésének megváltozta­tására vonatkozó alispáni leirat bemutatása és javaslat. Ezzel kapcsolatban a városi vízmű és villamtelepi számvitel és pénz­kezelésre vonatkozó javaslat. 3. A polgár­­mesteri hivatal közigazgatási ügyvitelének az 1901. évi XX. t.-c. értelmében történt átalakításáról jelentés. 4. A fogyasztási adó kezelésének megváltoztatásáról jelentés. 5. Az anyakönyvi kivonati dijak átengedése tárgyában hozott törvényhatósági határozat kihirdetése, s az 1911. és 1912. évekre a kivonati és családi értesítő dijak átenge­dése tárgyában javaslat. — Jegyzőválasztás Görgetegen. Tallián Andor nagyatádi főszolgabiró el­nöklésével december 30-án tartották meg Görgetegen a jegyzőválasztást. Három pi- szoba- és címfestészeti modernebb ------ munkálatokat ===== Selben Gara (+) Zsigmond szoba- és címfestő készít Kaposvár, Vár­ u. 8. Telefon: 163.

Next