Somogyvármegye, 1914. január-március (10. évfolyam, 1/2558-73/2630. szám)
1914-01-01 / 1. (2558.) szám
1+ 2. A kaposvári gyermekbiróság. Irta és a dec. 18-iki értekezleten fölolvasta: Gábor Mátyás a kaposvári fiatalkorúak bírája. Kaposvár, december 31. II. Ha csak egy futó tekintetet vetünk is az állami gyermekvédelmi törvény alkotásaira, nem zárkózhatunk el annak az igazságnak a megállapításától, hogy minden egyes ily törvényalkotási intézkedés, a fiatalkorúak erkölcsi és szociális megerősödését célozza, s hogy ennek megvalósításában a társadalom hathatós támogatását igényli. Mert úgy a büntető novellán, mint különösen az új gyermekbírósági törvényen az a szociális vezérelv húzódik végig, hogy a gyermeklés fiatalkorú erkölcsi életét meg kell menteni. Evégből a biró az eléje kerülő fiatalkorúnál megvizsgálja a bűnözés és a kriminalitás összes tényezőit s ehhez képest választja ki aztán azt a mentő intézkedést, amelyet a fiatalkorú fölismert életviszonyai figyelembevétele mellett, az ő erkölcsi megmentése érdekében legalkalmasabbnak vél. A törvény nagy szociális jelentősége éppen itt domborodik ki s attól függ ennek a humánus törvénynek mindenblen sikere, ha váljon a társadalom, az ő megmérhetlen erejével oda áll-e segítőtársul a bíró mellé, hogy közös erővel fölszínre hozzák azokat az életviszonyokat, amelyekből a fiatalkorú egyénisége a maga valóságában előbukkan, mert Plutarchi szerint is a gyermek lelke hasonló a lágy viaszhoz, amely minden alakot fölvesz, s csak ha megkeményszik, válik nehezen gyúrhatóvá. ^ Miután az a kór, a gyermekek züllése, amely ellen állam és társadalom az együttes védőkénz-en keres panaceát, maga is társadalmi betegség, nyilvánvaló, hogy ennek tüneteit éppen magában a társadalomban kell keresnünk. Hogy tehát a fiatalkorú egyéniségének hű tükréhez jussunk, különös vizsgálódásunk tárgyává kell tennünk azt, váljon a fiatalkorút nem-e az ő testiszellemi degeneráltsági elfajultságai, társadalmi okok, családi környezet, avagy kereseti viszonyok sodorták a züllés útjára. A fiatalkorú egyéniségének vizsgálódásánál elsősorban magára a családra esik tekintetünk. Itt bő tere és alkalma van a kutatónak fölszínre hozni úgy az erkölcsi gyémántokat, mint a bűn, nyomor fortelmeit, melyek egyformán föltalálhatók a kunyhóban és fényes palotákban. Nem kell messze mennünk, csak ki hol vizsgálja meg saját családi életét, nem-e arra az eredményre jut, hogy egész élete a gyermekek miatti aggodalomban, rettegésben telik el? Nem csak testi épségét, egészséges életét féltjük, s legkisebb baj esetén orvos után szaladgálunk, de nem kisebb gondolatok az ő erkölcsi épségük, jövőjük! Hisz egy tanári intő a gyermek rossz magaviseletéről elégséges a család békéjének, lelki nyugalmának a megzavarására. És mégis mindeme gondos nevelés, felügyelet dacára megesik, hogy egyikünkmásikunk féltve őrzött kincse, büszkesége, egyetlen reménye, rossz társaságba kerül, s mielőtt hozzátartozói erről tudomást szereznének, már az erkölcsi fertőbe fetreng, ahonnan vajmi ritkán van menekülés. Ha a kultúra, erkölcs és kedvező vagyoni helyzet minden védelmi eszközeivel ellátott és fölszerelt családok gyermekét is megejtheti s megkerütheti a bűn, mit szóljunk az olyan gyermekekről, akik vagy egyáltalán család nélkül az utcán élnek, vagy akiknek családja nem ismeri az erkölcsi védelemnek imént fölsorolt eszközeit? Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha gyermekvédelmi akciónkban, különösen a fiatalkorú bűnözőnek egyénisége fölismerésében eredményes munkát akarunk végezni, akkor nem szabad irtóznunk attól a bűztől, undortól sem, amely egy züllött család megtekintésénél az orrunkat megüli. Csak lépjünk be egy ilyen családba s tekintsünk körül! Mit látunk!? Egyik apa reggeltől estig jár az éhenhalástól és még éjszakai mun■rt négy-öt nyernem tud keresni, s vagy mint mosónő, vagy mint karítónő szintén a házon kivül tölti idejét, úgy, hogy az a 4—5 gyermek egész nap felügyelet nélkül magára van hagyatva, miből folyóan kikerülnek az utcára, ahonnan aztán már egy lépés a bűn. A másik helyen tekintetünk már sokkal komorabb, mert itt nem annyira a nyomort, mint magát az erkölcsi züllést, a bűnt egész meztelenségében vehetjük szemünkre. Ott van az életerős családfő, aki elég jól keres, úgy, hogy ebből a családját tisztességesen eltarthatná, de ehelyett keresményét a korcsmában hagyja, s midőn este egy fillér nélkül éhező családjához hazatér, s ezek kenyér után sírnak,, őket üti-veri, a legmegátalkottabb trágár szavakkal illeti. Vagy ott látjuk ugyancsak a másik életerős apát, amint az egész napot munkátlanul, henyélve tölti el, s az est beálltával távozik hazulról, de nem ám azért, hogy éhező gyermekeinek kenyeret keressen, hanem hogy lopjon. Mikor zsákmányával hazatér, gyermekeinek dicsekedve mondja el, hogy a lopást mily ügyesen, észrevétlenül hajtotta végbe, sőt legközelebbi alkalommal legnagyobb fiát, a 10—11 éves Pista gyereket is szoktatóba magával viszi, mialatt többi gyermekei magára hagyása mellett az asszony szintén házon kívül, testi munkával keresi a tollas kalapra és selyem vigadóra valót. (Folyt. köv.) Miről gondolkodik a művész. A „Somogyvármegye“ eredeti tárcája. Irta: Golein Gábor dr. II. Van itt, például a kisteremben egy baromfiudvarról tollrajz. Öt-hat disznó is van nagy művészettel papírra vetve, de édes istenem, csak nem gondolt ezalatt folyton ezekre a disznókra. Elgondolkodva nézem a rajzot. De, nini, mi ez, hisz ezen a rajzon írás is van. Aláírás lenne? Nem, annak túl hoszszú. Dedikáció? Az sem. Hát mi? Böngésszük a félhomályos teremben a betűket.— »Csak progresszív ember lehet modern.« Mi ez ? Jól látunk ? Hogy tartozik ez a baromfiudvarhoz? Sehogyan sem. A művész , mivel épp toll volt a kezében, amivel rajzolt, szinte öntudatlanul, véletlenül ráírta a papírlapba azt a gondolatot, amin éppen rajzolgatás közben rágódott. Ezzel a véletlenül nyitva hagyott ablakán a művész lelkének, — beleláthatunk a művész munka közbeni gondolatvilágába. És ez a mondat sokat elárul. Ha a képet letakarjuk és csak a művész által írt mondatot mutatjuk meg, — ebből nem találjuk ki, hogy mit ábrázol ez a kép. De arra el lehetünk készülve és előre megmondhatjuk, hogy ez a művész nem a régii nyomokon halad, nem tartozik egy régi iskolába sem, ez a művész újat produkál. Biztosan elgondolhatjuk, hogy a milleniumi hódolat festője vagy Kézdi-Kovács László egyik vázlatára sem írt, még véletlenül sem írt iyen mondatot. Kíváncsian kutatjuk most már a rajzokat, talán más magafeledkezésre is találunk, amelyeken keresztül a művésznek munka közben akadt a problémáira, bukkanunk. És tényleg. A következő mondatok alakulnak ki a sililabizált szavakból : — »Arra a művészetre nincs szükség, amelyiknek nincs szociális értéke.« — Vagy egy másik képen: — »Miután a művésznek csak önmagából és a természetből lehet újat meríteni, jobban kell a természetben elmerülni, mint a régi stílusok általunk kevésbé ismert szellemében. Igaz, ez nehezebb feladat a művésznek, mert több haladást jelent, amivel megbirkózni nehéz dologi!« Vázlatozás közben papírra firkált szavak, de oly súlyosak, hogy hozzáértő ember ebből fölépíthetné és megmagyarázhatná Rippl-Rónai művészetét, művészi programmját. Én azonban — mint látni méltóztatik — hozzáértő ember nem vagyok s ezért pár szóval csak azzal próbálkozom meg, hogy laikus szemmel e pár szóból keressem meg a kulcsot, amelynek segítségével laikus ember is közelebb jut Rippl-Rónai képeihez. » ... modern ember ... a művész csak önmagából meríthet újat... ez haladást jelent... megbirkózni nehéz dolog.« Egy művészi élet küzdelmeire világítanak e szavak, egy művészére, aki bármily művészit alkot, bármily tökéletességgel közelít meg képeivel egy új irányban, amit maga teremtett, nincs magával megelégedve, keresi a maga művészetét, a jobbat, a szebbet, haladni, fejlődni akar. Ez a küzdelem, ez a magával meg nemű elégedés jellemzi Rippl-Rónai képeit. Ha egy középtehetségű festőművész kiépett keletkezésük SOMOGYVÁRMEGYE 1914. január 1. ♦ A Jém általános Biztosító Részvénytársaság kaposvári Főügynöksége A NÉPTAKARÉXPÉNZTÁR Rt.-nál KAPOSVÉROCC Részvénytőke: 6.000.000'— korona. Elnök: Gróf Károlyi Imre. Alelnök: Báró Fejérváry Imre. Választmányi elnök: Gróf Tisza Kálmán. Tűz-, baleset-, szavatossági, élet- és népbiztosítás, betörés-, jég-, üveg- és állatbiztosítás. Olcsó dijak modern feltételek ! Kartellen Mpfilt Hivatalos helyisége: Kaposvárott, Kontrássy utca 4. szám alatt.