Sopron, 1904. szeptember-november (34. évfolyam, 106-144. szám)
1904-09-02 / 106. szám
106. szám XXXIV. évfolyam.__________ Péntek 1904. szeptember 2. SOPRON A SOPRONI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT KÖZLÖNYE. —^—(SOPRONI ÚJSÁG.) Megjelenik: Szerdán, pénteken és vasárnap. (SOPRONI HÍRLAP.) Előfizetési árak: Felelős szerkesztők: Dl. KOVátS ISzTÍR ÉS Dl. MfiiSZÜGl EKi, Hirdetések közlése a legolcsóbb díjtétel szerint Helyben: Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, negyed évre 3 korona, egy hóra I korona. Vidékre : Egész évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyed évre 4 korona, egy hóra 1 korona 40 fillér. Egy példánynak ára helyben 6 fillér, vidéken 8 fillér*.Előfizetni az év bármely napjától lehet. Helyközi távbeszélő 25. szám. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Hirdetések, úgymint előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. Mindennemű fizetés teljesítési helye Sopron. A szerkesztőség kéziratok visszaküldésé: ■ vállalkozik. Laptulajdonos: Berecz Ábel. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Várkerület 121., I. emelet. Az a bizonyos rokonszenv. Sopron, szeptember 1. Ekkehardt, a szent-galleni szerzetes legnagyobb megbotránkozással beszéli el azt, amit a magyar vitézek a klastromban miveitek. A buzgó és elfogult keresztyén előtt a legégbekiáltóbb, legelvetemedettebb gonoszságnak tűnt fel az, hogy e keleti pogány fajzat a templomba köti be lovát; a szentelt viz tartót etető vályúnak használja fel és más egyébb szörnyűbbnél szörnyűbb dolgokat mivel. Nem emelkedett még fel az akkori miveltség fokánál fogva a tárgyilagosság azon magaslatára, hol beláthatta volna, hogy a keresztény templom iránti tiszteletlenség csak az ő szemében, a keresztény és azon felül szerzetes gondolkodása szerint bűn, istenkáromlás, de azok a szabad emberek, kik a kék égboltozat alatt, berkek árnyában, források csörgedezése mellett szokták imádni Istenüket, annak a szent épületnek nem tulajdonítanak semmi fontosságot. Azt se gondolta meg, s az akkori felfogás szerint nem is gondolhatta meg a jámbor barát, hogy a keresztények sem tanúsítanak a más vallásnak templomai, istentiszteletei, vallásos szokásai iránt több tiszteletet. Lám például nálunk a keresztény papok elpusztítottak minden oltárt, minden felszerelést, az isteni tiszteletnek minden eszközét, melyek ősi vallásunkra emlékeztetnének, még írásjegyeinket is. Vájjon mi nagyobb barbárság, az-e amit a magyarok cselekedtek a szerb-galleni zárdában, vagy amit a keresztények vittek véghez a mi őstörténelmünk emlékein ? Ma már magasabb szempontból tekintve a föld kerekségén hullámzó jelenségeket nem tartjuk miveletlenségnek az egyes népek, nemzetek egyéni tulajdonainak megnyilvánulásait. Mert minden nemzetnek, államnak vannak bizonyos egyéni sajátságai. És a miveltség nem abban áll, hogy ezeket az egyéni sajátságokat levetkőzzük, hanem inkább, hogy kifejlesszük oly módon, hogy azok az általános emberi mivelődés, értelmi és erkölcsi haladásának erőivel összhangzatosan működjenek. Ha Tisza István gróf azon szavaival, miszerint: „igyekezzünk a magunk részéről is megadni (a király és a főhercegek ittartózkodásának) előfeltételeit a magyar társadalmi életnek és a magyar közéletnek olyan kialakítása által, amely vonzerőt gyakorol, rokonszenvet ébreszt, mely tiszteletet és becsülést parancsol“ ; ha mondom, e szavak azt akarják jelenteni, hogy az osztrák urak ízlése kedvéért sarkantyúinkkal és forgótollainkkal együtt vessük el mindazon tulajdonainkat is, melyek ezeréves fennállásunk alapjait és védbástyáit képezik, milyenek például a szabadságszeretet, alkotmányosság, tisztesség, mely az anyagi érdekeknek mindig föléje helyezi a becsületérzést, akkor az ő álláspontja semmiben se különbözik az ezer évvel ezelőtt élt kegyes barát korlátolt felfogásától, akkor ő ép úgy lenézi sőt talán megveti a mi nemzeti jellemünket, mint a mily malaszt teljes fensőségből kicsinyeivé szemlélte Ekkhardt a mi őseink derült vidámságát és szilaj divaskodásait. Más tekintetben pedig az elfogulatlan szemlélő alig állítja, hogy a bécsi társadalmi és közélet sokkal magasabb színvonalon állana, mint a budapesti. Azok a kellemetlenségek, melyekkel nálunk az idegen az utcán, a közhelyeken, főkép pedig hivatalainkban találkozik, több kevesebb mértékben máshol is előfordulnak. A harácsolok felekezete — azokat értem, kik állásuk, befolyásuk okos és szabadelvű felhasználásával a közjavak fájának törzsébe és ágaiba bocsátják nedvszívó gyökereiket — aránylag ott sem lesz kisebb, mint nálunk. A felebaráti szeretet ott sem lobog magasabb lángokkal, mint itten. A törvény iránti tiszteletlenségnek talán több jelével találkozunk hazánk határain túl, mint belül. És ha akadnak egyesek, kik a mi állapotainkat általában véve kicsinyleni szeretik, azt hiszem, hogy a nemzet túlnyomó többsége nemes büszkeséggel emeli föl fejét annak tudatában, miszerint van annyi joga tiszteletet követelni maga iránt, mint bármelyik európai népnek. Az bizonyos, hogy vannak olyan tulajdonaink, melyek Bécs szemében sohase voltak és hacsak Bécs meg nem változik, sohasem lesznek rokonszenvesek. De ezeket illetőleg nem a mi kötelességünk Bécs kedvéért átalakulni, nem lehet a mi hivatásunk Bécsre vonzó erőt gyakorolni, Bécs rokonszenve után áhítozni, hanem bizonyára Bécsnek kötelessége, talán hivatása is volna felemelkedni a politikai belátás és lelki műveltség azon magaslatára, ahonnan az elfogulatlan és önzetlen fej az egyes nemzetek egyéni tulajdonságainak jogosultságát elismeri és az emberi művelődés teljessége érdekében méltányolni tudja. Kemenes Iván, Városi közgyűlés. Sopron, szeptember 1. Sopron sz. kir. város törvényhatósági bizottsága egy havi vakációzás után tegnap tartotta meg e havi rendes közgyűlését Töper Kálmán dr. polgármester elnöklésével. A közgyűlés lefolyásáról következőkben számolunk be : A belügyminisztérium számtételileg helyesnek találta a az 1902. évre vonatkozó zárszámadást és a nyugdíjalapra vonatkozó számadást azzal, hogy a vagyonleltárra nézve észrevétel nem merült fel. A belügyminisztérium számtételileg helyesnek találta városi gyámpénztárnak az 1904. évi első negyedében foganatosított vizsgálatról felvett jegyzőkönyvet és az 1903. évi mérleget. A belügyminisztérium tudomásul veszi a 350.000 korona kölcsön felhasználása tárgyában hozott közgyűlési határozatot. A tanács előterjeszti a belügyminisztériumnak leirata értelmében átdolgozott színházi szabályrendeletet. A belügyminisztérium helybenhagyja a közgyűlés által magalkotott szabályrendeletet a saját termésű boraikat kimérők által megtartandó záróra tárgyában. Tudomásul szolgáltak. A belügyminiszter a közgyűlés ama határozatát, mellyel az új építkezéseknek községi adómentességet biztosított, nem hagyta jóvá, hanem megengedhetőnek tartja, hogy a régi házak lebontásával megüresedett helyen építendő új házaknak a város községi adómentességet adjon. Ily értelemben határoztak. A belügyminisztérium helybenhagyta a villamos vasút „Pannónia“-szálloda és közvágóhídi vonalának megszüntetése s a sörgyári vonalnak kiépítése tárgyában hozott közgyűlési határozatot. Tudomásul szolgál. A tanács előterjeszti a középítési és pénzügyi szakbizottságnak egybehangzó javaslatát az Eötvös és Magyar utcáknak átkövezése tárgyában. Steiner György hozzászólása után a javaslatot a közgyűlés elfogadta. A belügyminisztérium jóváhagyván a szélmalmi laktanya átalakítására vonatkozó közgyűlési határozatot, a tanács előterjeszti a honvédelmi minisztérium leiratát, mely szerint a szélmalmi laktanyának átalakítására vonatkozó terveket egy zászlóalj elhelyezésére elfogadta és a bérmegtérítést 25 évre biztosította. Egyúttal előterjeszti az V. hadtestparancsnokság átiratát a hadügyminisztérium által átdolgozott részletes tervek és észrevételek kapcsán azzal a javaslattal, hogy a költségek fedezésére 60.000 korona kölcsön vétessék fel. A pályázatra felhívott hat pénzintézet közül a „Soproni Takarékpénztár“ ajánlatát fogadták el, mely 4*/* % -ra ad kölcsönt. A belügyminisztérium jóváhagyta a marhavásártéri szállásoknak villamos lámpákkal való megvilágítására vonatkozó közgyűlési határozatot. A főispán Scheffer Oszkár dr. gyakorló orvost tiszteletbeli kerületi orvossá kinevezte. A főispán Lacza József okleveles állatorvost napidíjas állatorvossá kinevezte. Szmeringa Szilveszter, városi állat