Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1886

A vallásos és tudományos világ­nézet összhangzása. »Tunc perfecte nos scire arbitramur, quando pri­mam causam cognoscimus. ' St. Thom. Summa contra Gent. III. 25. Soha ellenmondás és bizonytalanság nem hóditott akkora tért, mint éppen napjainkban, midőn a gondolatok közlésének legfinomabb és leggyorsabb eszközei is oly galádul bevonatnak a hazugság és elfer­dités szolgálatába s ha valaha, ugy bizonyára most van némi jogosult­sága a skepticismusnak, a midőn látjuk, hogy a legegyszerűbb igaz­ságok és tények is a sajtó selejtes részének s némely szerzőknek cél­zatos törekvései által valódiságukból kiforgatva, ugy bocsáttatnak világgá, „ut in errorem inducantur, si fieri posset, etiam electi." Való­ban elbámul az ember azon vastag szemtelenségen, melylyel egyik­másik jól ismert, közöttünk lefolyt tény tárgyilagosságából kiforgatva sokszor éppen ellentétes érzeményezéssel közöltetik. Örökös ellenmondás és harcban áll az egész emberiség részint a physikai, részint a szellemi téren, s ha már 18 századdal előbb fölveti Pilatus a kérdést, hogy mi az igazság, úgy még jogosultabban lehet e kérdést ma kockáztatni, a midőn ezen beteges skeptikus irány — ezen kételykór — mint a jelenidő egyik legmélyebb fekélye rágódik a társadalom testén. És tagadhatatlan, hogy ha mindjárt hatalmasak és megrendítők is ama har­cok, melyeket a népek physikai erői napjainkban olykor egymással vívnak, mégis következményeikben sokkal mélyrehatóbbak és terhe­sebbek ama küzdelmek, melyekben a szellemi hatalmak, az eszmék és elvek oly hevesen egymás ellen síkra szállanak. És ha azoknál az anyagi, úgy ezeknél bizonyára a szellemi világuralom forog kérdésben vagyis arról van szó, hol fekszik ama szellemi súlypont, mely körül valamint az egyes, úgy az egész emberiség életének keringenie kell .

Next