Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1886
A vallásos és tudományos világnézet összhangzása. »Tunc perfecte nos scire arbitramur, quando primam causam cognoscimus. ' St. Thom. Summa contra Gent. III. 25. Soha ellenmondás és bizonytalanság nem hóditott akkora tért, mint éppen napjainkban, midőn a gondolatok közlésének legfinomabb és leggyorsabb eszközei is oly galádul bevonatnak a hazugság és elferdités szolgálatába s ha valaha, ugy bizonyára most van némi jogosultsága a skepticismusnak, a midőn látjuk, hogy a legegyszerűbb igazságok és tények is a sajtó selejtes részének s némely szerzőknek célzatos törekvései által valódiságukból kiforgatva, ugy bocsáttatnak világgá, „ut in errorem inducantur, si fieri posset, etiam electi." Valóban elbámul az ember azon vastag szemtelenségen, melylyel egyikmásik jól ismert, közöttünk lefolyt tény tárgyilagosságából kiforgatva sokszor éppen ellentétes érzeményezéssel közöltetik. Örökös ellenmondás és harcban áll az egész emberiség részint a physikai, részint a szellemi téren, s ha már 18 századdal előbb fölveti Pilatus a kérdést, hogy mi az igazság, úgy még jogosultabban lehet e kérdést ma kockáztatni, a midőn ezen beteges skeptikus irány — ezen kételykór — mint a jelenidő egyik legmélyebb fekélye rágódik a társadalom testén. És tagadhatatlan, hogy ha mindjárt hatalmasak és megrendítők is ama harcok, melyeket a népek physikai erői napjainkban olykor egymással vívnak, mégis következményeikben sokkal mélyrehatóbbak és terhesebbek ama küzdelmek, melyekben a szellemi hatalmak, az eszmék és elvek oly hevesen egymás ellen síkra szállanak. És ha azoknál az anyagi, úgy ezeknél bizonyára a szellemi világuralom forog kérdésben vagyis arról van szó, hol fekszik ama szellemi súlypont, mely körül valamint az egyes, úgy az egész emberiség életének keringenie kell .