Soproni Hirlap, 1928. november (15. évfolyam, 249-272. szám)
1928-11-03 / 249. szám
XV. évf. 249. szám. Sopron, 1928 november 3. szombat Ára 16 fillér. Soproni Hírlap KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyed évre.......................840 pengő Egy hónapra.......................280 pengő Szerkesztőség: Sopron, Várkerület 66. Telefonszám: 345. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. CSERMÁK GONTRAND Egyes példány ára helybeni és vidéki árusítóinknál köznapokon 16 fillér, vásár- és ünnepnapokon 20 fillér. Kiadóhivatal: Sopron, Várkerület 66. Telefon-szám: 394. Tegnap délben letartóztatták a virágvölgyi rablógyilkost (Részletes tudósítás a negyedik oldalon) Hamvadó tüzek Irta: Sphinx Mindszentek vecsernyéje után a zárdák titokzatos csendjében halk zsolozsmák szállnak az Úrhoz. A halottak lelkeiért imádkoznak. Odilo cugny-i apát 998 táján rendelte el a halottak ünnepét s később a pápák a rendeletet az egész Egyházra kiterjesztették. Csütörtökön este az ájtatos hívők ezrei zarándokoltak a temetőkbe. A Várkerületen végig sötét emberrajok vonultak a Szent Mihály-temető felé, hogy virágot hintsenek a néma sirhalmokra és csendes imát mondjanak az elköltözött lelkekért. Végig az ódon utcákon amerre elhaladtak az emberek ezrei, a lüktető élet zsibongása hangzott. A temető kapujában aztán elcsendesült a lárma. Az elmúlás szomorú gondolata költözött az emberek szívébe. Hiszen mindenkinek van halottja, mindenkinek van valakije, akit forrón szeretett, aki már nincs itt, aki már elment. A néma sírokon kigyúltak a lángok és úgy ragyogtak, mint a földrehullott csillagok. S amint leszálltak az alkony árnyai, a gyönyörű őszi est borongós hangulata könnyeket csalt sok ember szemébe. Halottak napjának előestéjén a temetőbe sietnek az élők, hogy a holtak birodalmában találkozzanak elhunyt kedveseikkel. S amikor megállnak a szeretett kedves sírja előtt, az ajkak elcsendesülnek s csak a bús emlékek beszélnek. Az egyik sírnál egy hat éves kislány siratja az anyját. A hangja elcsuklik, csendesen zokog. Mellette áll összeszorított ajkakkal az apa — az elhunyt férje — és csitítgatva simogatja a fájdalomtól remegő gyermek fejét. Nincsen vigasztaló szava, de remegő keze gyöngéd szeretettel simul a kislány homlokára. Görcsös félelemmel ragadja a gyermek kezét, mintha féltené a Haláltól. Őszhajú idős hölgy áll némán egy régi sírnál. Könnytelen szemekkel néz a gyertyák lobogó fényébe. Pillantása a keresztre téved, melyen elhunyt férjének és gyermekeinek nevei sötétlenek. S ekkor könny szökik a szemébe, s a csillogó könnyek mint apró gyöngyszemek peregnek végig az arcán. Akiket szeretett s akik őt szerették már nincsenek. Egyedül maradt. Bizonytalanul néz a néma sirok felé, ahol már nem égnek gyertyák. Az arca nyugodt lesz, talán arra az időre gondol, amikor övéinek sirján is elalszik az utolsó fény. Fenn, a nagy kőkereszt tövében is lobognak a lángok. Ide azok jönnek, akik távoli halottjukat gyászolják. Talán jeltelen sírban pihennek az olasz hegyek között, vagy az elcsendesült orosz csatamezők végtelen zónáin nyugosznak. Pillantásunk a közeli határok felé siklik és elszorul a szívünk. Dermedt sötétbe borul a tájék Északon, Keleten, Nyugaton és Délen, ahol idegen bitorlók gyűlölete eloltotta a szeretet lángját. Csend borul a temetőre, itt is, ott is utolsót lobbannak a lángok, aztán sötét lesz. Díszes emlékművel örökítették meg a bágyogi hősök emlékét Nagy Gyula plébános kezdeményezésére a bágyogi hősök emlékére emlékművet helyeztek el a plébániatemplom falában. Az emlékmű margittai kőkeretben ruszkicai fehérmárvány dombormű, Pieta, Dömötör József győri szobrász műve. Az emlékmű 880 pengőbe került, melyet gyűjtés útján biztosítottak. Az emlékmű megszentelése vasárnap volt. Papp Kálmán prépostkanonok, városplébános mondta a szentbeszédet és az ünnepi szentmisét, utánna az emlékműnél vitéz Rátvay Imre ny. tábornok mondott ünnepi beszédet. A leleplezés után Papp Kálmán prépost megszentelte az emlékművet, melyre koszorút helyeztek a soproni helyőrség, a rábapordányi csendőrőrs, a községi képviselőtestület, a hadviseltek, a hadiárvák, a tűzoltótestület, az elemi iskolások és a leventék. A hadiözvegyek nevében Nagy Imre özvegye tette le az emlékműre a koszorút, a hadiárvák nevében Horváth Annuska, a leventék nevében vitéz Péter Lajos, a hadviseltek nevében vitéz Szabó Kálmán. A leventék, tűzoltók és hadviseltek díszellépése után társasebéd volt a plébánián. A bágyogi hősök névsora az alábbi: Csizmazia János, Eszes István, Fekete József, Horváth G. Gyula, Horváth G. Sándor, Horváth János, Juronics Ferenc, Kiss Ferenc, Kováts György, Nagy Imre, Nagy József, Németh György, Pongrátz Gyula, Szabó József, id. Takáts Gáspár, ifj. Takáts Gáspár, Tóth Pál, Vitéz István, Vitéz Péter, Vörös István, Vörös Vince. Megdicsérték a soproni leventéket és lelkes vezetőiket A város testnevelési vezetősége átiratot kapott vitéz Liszkay Viktortól, a vármegyei testnevelési felügyelőtől, melyben a következők vannak: „Az október 27-én és 28-án lezajlott OTT társelnöki szemle minden tekintetben megnyerte pávai vitéz Mátyás Sándor vezértanácsnok úr tetszését és távozásakor ezt dicsérőleg kiemelte azzal, hogy a két versenynap valóban mintarendezésű volt. Péter altanácsnok, Saubert tanácsnok uraknak, Takács Ferenc vezető főoktatónak, az összes főoktatóknak fáradtságos munkálkodásuk és a rendezésben való közreműködésükért, valamint a városi leventéknek és levetítezenekarnak a nagy haladásért és fegyelmezett magatartásukért az intézmény nevében a leghálásabb köszönetem és elismerésem fejezem ki. Szolgáljon buzdításul mindenki részére az a tudat, hogy az október 28-án bemutatott fényes eredmény rövid másfél év lankadatlan kitartó, lelkes munka gyümölcse, mely fényesen bizonyítja, hogy a városi leventeegyesület, mely eddig az utolsó sorokban volt, most az elsők sorába küzdötte fel magát.“ Az átirat közli még azt is, hogy a jövő év június havában Sopronban tartják meg a III. kerületi atlétikai versenyt. Magyar Hét Mai nappal kezdetét vette a „Magyar Hét”. Az üzletek feldíszített kirakatai országszerte a magyar ipari termelés európai színvonalát és azt hirdetik, hogy alig van olyan ipari cikk, amelyet az utolsó évtizedben hatalmas arányú fejlődésen átment magyar ipar versenyképes minőségben és árban elő nem állítaná. Hirdetik a kirakatok, hogy valóban teljesen megokolatlan a magyar ipari gyártmányokkal szemben nem ritkán megnyilatkozó idegenkedés, de hirdetik azt is, hogy az egyetemes nemzeti érdekeknek saját érdekeinek legparányibb sérelme nélkül tesz szolgálatot az, aki jövőben vásárlásainál a magyar gyártmányú áruk fokozott keresésével külkereskedelmi mérlegünk aggasztó mérvű passzivitását csökkenteni segíti. Sopronban 251 kirakat áll az akció szolgálatában. Ezek a kirakatok a bennük elhelyezett magyar címeres igazoló táblákról ismerhetők fel. A táblácskák a kirakatba Ott állunk némán kimondhatatlan fájdalommal a kőkereszt tövében és nézünk a titokzatos sötétbe. Gondolatban leborulunk kedveseink emléke előtt, akiknek sirkantján helyezett áruk magyar eredetét .Ez mind magyar áru“, illetve „Magyar munka* felírással jelzik. Tekintse meg Sopron minden lakosa az akcióban résztvevő kirakatokat. Aki pedig a «Magyar Hét“ tartama alatt vásárol, kérjen a kereskedőtől elsősorban magyar árut. Tartsa szem előtt mindenki, hogy a magyar áruk vásárlása a magyar társadadalomnak a gazdasági helyzet javítása, Magyarország szebb jövője érdekében való összefogásával és a hazafias meggyőződés tettekben való megnyilvánulásával egyértelmű. E helyütt tolmácsoljuk a kamarának aMagyar Hét» soproni résztvevőihez intézett azt a kérelmét, hogy a „Magyar Hét» tartama alatt a külföldi áruknak hirdetésétől tartózkodjanak s a sajtónak magyar árukat propagáló hirdetéseket adjanak át közlésre. most nem égnek a gyertyák. Szemünk a végtelen égre téved, ahol a csillagok milliárdjai ragyognak. Virrasztanak az árván maradt néma sírok felett.