Soproni Hirlap, 1938. november (25. évfolyam, 247-271. szám)

1938-11-01 / 247. szám

2 nül szükséges erőkifejtést apasztja.­­ Ezt a szívességet pedig nem tesszük meg ellenségeinknek! Fegyelmet hát! Önkéntes lelki hódolást, mely kötelezzen mindenkit. A nagyot a testvéri gondosságra az elesett iránt, a jólétben élőt a nélkülöző könnyeinek fel­­szárítására, a mohó önzést becsületes lel­­kiismeretvizsgálásra, a zabolátlant az en­gedelmesség boldog vállalására. Kevesen vagyunk, sorainkat senki ked­véért meg nem bontjuk, mert győzni aka­runk! A győzelem megéri az áldozatot, melyért áldó unokák mondják majd el neveinket. Fegyelmezett zárt sorokban induljunk hát előre! A miniszterelnöki hil­iálláshoz Egyáltalán nincs ma irigylendő sorsa Ma­gyarország miniszterelnökének. Nehéz volna eldönteni, személyes végzete vagy a magya­rok szerencséje állította-e Imrédy Bélát ép­pen most a kormány élére. Idegei és energia­­készlete bőven rongyokká tépődhetne, ha csak a megoldásra váró kérdések roppant halmazával mérnénk teljesítőképességét. Több ez, mint egész férfinak való feladat. A legkevesebb ház, amivel támogathatjuk meg­­csukló erejét, ha feltétlen bizalommal és tü­relemmel várjuk ki a feszülő magyar igaz­ság beteljesülését. Mégis — amellett, hogy az időszerűség megállapítását teljesen Imrédy Bélára bíz­zuk, — a kegyetlen külpolitikai csaták utáni új, jelentőségben amazoknál semmivel sem kevésbbé fontos harcokra vonatkozólag, őszinte lélekkel és nyíltsággal már előre fi­gyelmébe szeretnénk valamit ajánlani. A háborgó és változást­ jajongó idők méhe már őelőtte is megszülte a magyarnak egy vezércsillagát. Fanatikus tömegek kiáltoztak heurékát a reformokkal terhes fellegek felé, mikor befutott elérkezésének órája. Millió ráesküvő magyarok szorongtak a rádió mel­lett bemutatkozásakor és felgyulladásának első sugaraiban kipirult arcuk már szinte érezte, égő szemük előre látta a kövér, bátor, hatalmas rendeket, mikre a nagy magyar tarló új kaszása már évek óta fenle lendülő szerszámát. De az új csillag nem az lett, akinek a mély sötétség és a nemzet bizalma felvillantotta­. Szegény néhai Gömbös Gyulának a kezét lefogták a múltak fúriái, világnézeti és gaz­dasági sárkányai. Mint a polipok tekered­­tek rá, mert nem tekerte ki a nyakukat rög­tön, a meglepetés első, bágyasztó bódulatá­ban. Nem eszmei elcsúszás, nem elalkuvás — hiszen lelkében talán senki sem szomjazta nálánál jobban az új világot — de az el­mondottakon kivil a nemzet egy részének meg nem értése, a betegséggel felőrölt ener­giák, a kora vég voltak az okai, hogy a biz­tató fogamzás meddőséggel verte meg ra­jongó híveit és szeretett népét. Nem tehetünk róla, talán nincs is rá okunk, de sokan vagyunk, akiket e rettentő analógiának megismétlődése kísért, alakta­lan, hidegrázó aggodalommal a várakozás figyelő éjszakáiban. Pedig ez a nemzet nem bir el még egy csalódást. Utána már csak­ az apokalipszis vagy a nirvána lehet a soros. A cselekvés óráját minden polgára e ha­zának rá fogja bízni Imrédy Bélára. De ha az eljön, akkor cselekedjék vitézi karral és vitézi szívvel. Akkor vágjon az elszántság pörölyével, az igazság kérlelhetetlenségével és a tisztalátás megkörnyékezhetetlenségé­­vel. Ha egyedül hagyják, ha rettegtetik vagy elhagyják társai, akkor lesz legkevésbbé egyedül. Tudja jól, hogy minden hatalom­, minden vezérlés egyetlen forrása a nemzet. Ha nem akarnak vele osztozni a felelősség vállalásában, szólítsa fel az országot s az majd rendel neki fegyverhordó társakat. Bár nem gyenge legény, de ha mégis, vagy éppen ezért annál inkább meg akarnák bé­nítani az új világ ellenségei, kérdezze meg a nemzetet és a helyeslés orkánjával fogja harsogni, hogy a felelős miniszterelnöki meg­nyilatkozása az egyetemleges magyar és el­szánt akarat is egyben. Uj célok felé, uj utakon, uj emberekkel. Megfejelt csizmákra, megrokkant slepphor­­dozókra, ingafejű törtetőkre sem neki, sem az országnak nincs szüksége. Pókjárta sarok­ba, csutorarágó nyugalomba velük. Nem az arénára és nem tettrekész vezér kullancsai­nak szaporítására. A politikai, a közéleti ta­pasztalat? Igen, arra­ is szükség van. Aki ha­szonnal beállítható, annak a rostában van a helye és nem a rosta alatt. A keresztény erények, a fajszeretet, a jószándék és okos­ság összefogására sohasem volt nagyobb szükség, mint most. De bölcsességet kíván mindenki és nem akadékoskodást. Megfon­tolást és nem zsugori dekázást. A megátal­kodott, csökönyös, avas kopony­ák szelepei ne fertőzzék meg a megújhodás azonát. Ezt várjuk vitéz Imrédy Béla miniszter­elnöktől vasárnapi hitvallása után s oly jól esik hinnünk, hogy nem fogunk benne csa­lódni. Komlós Géza, — —■—I. i Ünnepélyesen megnyitották az egyházasfalui téli gazdasági tanfolyamot A m. kir. földmivelésügyi minisztérium ál­tal rendezett egyházasfalui m. kir. téli gaz­­­dasági tanfolyam október hó 24-én tartotta megnyitóját. A megnyitón megjelent Balogh Dénes járási főszolgabíró, Elekes Imre várme­gyei m. kir. gazd. főfelügyelő, Sáp Antal tb. kanonok, helybeli esperes-plébános, több vidéki gazdatiszt, a tanfolyami előadók, a községi elöljáróság és a tanfolyamra beirat­kozott hallgatók. A Magyar Hiszekegy eléneklése után H­a­­j­á­k Gyula okt. gazda, v. jószágfelügyelő, a tanfolyam vezetője üdvözölve a tanfolyam megnyitóján megjelenteket, ismertette a tanfolyam célját és felhívta a tanfolyamra beiratkozott hall­gatókat, hogy majd a tanfolyamon hallot­takat és tanultakat alkalmazzák a saját gyakorlati életükben is, a siker nem fog elmaradni. A siker nemcsak az egyéni jobb létben és jobb boldogulásban, hanem az általános gazdasági élet fejlődésében és megerősödésében is meg fog nyilvá­nulni. Majd felkérte a járási főszolgabírót a tan­folyam hivatalos megnyitására. A tanfolyamot megnyitó főbíró lelkesítő és buzdító szavai után Sáp Antal tb. kano­nok, helybeli esperes-plébános köszönetét fejezte ki a község nevében Elekes Imre várm­. gazd. főfelügyelőnek, hogy a tanfolyam székhelyének kijelölésénél község érdekében a földmivelésügyi minisz­tériumban közreműködött. Elekes Imre várm­. m. kir. gazd. főfel­ügyelő a tanfolyamra beiratkozott hangás­zokhoz intézett lelkesítő beszédében vázolta a kisgazdákra nézve olyan fon­tos és nélkülözhetetlen gazdasági alap­ismeretek elsajátításának szükségessé­gét, amelyeknek sikeres alkalmazásával majdan megdönthetik a kisgazdák azon statisztikai megállapítását, mely szerint a nagybirtok ter­méseredménye vármegyénkben 1,2 mázsá­val magasabb a kisgazdáink terméseredmé­nyeinél. A megnyitó ünnepség a Himnusz elének­ l­ésével ért véget. SOPRONI HÍRLAP 1938. november 1. Függönykészítést, fehérneművarrást a legszebb kivitelben vállal NEUBAUER KAROA­SSZT Színház u. 28. Telefon: 7-43. Az összes kézimunka kellékek nagy választékban. Jászszentandrás és Jászapáti között az or­szágúton a hajnali járókelők holtan ta­lálták Mayr Elekné 46 éves asszonyt, egy jászapáti altiszt feleségét. A csendőri nyo­mozás megállapította, hogy gépkocsi gá­zolta halálra. A gázoló autó a szerencsét­lenség után tovább robogott. Felkutatásá­ra megindult a vizsgálat. , Svülkéden Molnár Sándor községi mezőőr összeveszett Csömör Jenő gazdalegénnyel. A szóváltás hevében dulakodni kezdtek. Csömör Jenő előkapta hatalmas fokosát és avval agyba-főbe verte áldozatát. Mol­nár se volt rest, előkapta revolverét, egy­ lövést le is adott, de a golyó szerencsére nem talált. Az eljárás megindult. Ser­am­o környékén Campotosto mellett el­kezdődtek a munkálatok egy mesterséges tó létesítésére. A tavat, amely félmilliárd köbméter köbtartalommal fog bírni és amely ezek szerint Európa legnagyobb mesterséges tava lesz, a tenger színe fe­lett 1300 méter magasságban tervezik. Nyíregyházán Fábián Béla 21 éves fiatal­ember halálosan szerelmes volt. A lány szülei azonban nem akarták hozzáadni gyermeküket. A fiatal fodrászsegéd emiatt felakasztotta magát. Búcsúlevelében töb­bek között ezt írja: «Így jár mindenki, laki szerelmes.» A bécsi W. Lőw szeszgyári vállalatot, amely­nek négy ipartelepe van, közel 10 millió márka pénzbüntetéssel sújtották. Az al­kalmazottak kereseti adójának levonása körül történtek súlyos mulasztások és emiatt szabták ki a 9,6 millió márka pénz­­büntetést. Pénteken késő este Budapesten a dunaparti teherpályaudvaron a Horthy Miklós-híd alatt halálos gázolás történt: Steiner An­dor 36 éves gázolómestert gázolta el egy­ tolatómozdony. Steiner nem vette észre a közeledő mozdonyt és saját figyelmet­lensége okozta a gázolást. Nyirbértek községbben Pécsi János vadőr az egyik napon alkonyatkor a határban kóbor kutyát vett észre és sörétes puská­jával rálőtt. Mikor a helyszínre ment, meg­döbbenve látta, hogy egy vérzőtestű em­ber fekszik, akit hét helyen sebesített meg a sörét. A vizsgálat megindult. Kaposvárott Gulyás Gyula és Bóna Sándor mosdósi pályamunkások az Attal-Csoma és Bálé között a vasúti sínek közé egy acél­golyót helyeztek. A merényletet Gyarmati Sándor pályamester vette észre, aki kézi­­hajtányával felülvizsgálta a vonalat. A haj­tány előtt már két személyvonat is átment a vonalon, de nem siklottak ki. A vizsgálat megindult. . . » A Giurgioi mellett fekvő Silistea községben 109 ember veszett disznó húsából evett. A mérgezési tünet csakhamar elharapódzot­t íegy-két nap leforgása­ alatt a község lakos­ságának nagy része borzasztó kínok kö­zött felrengett. A betegeket a bukaresti Pasteur-intézetbe szállították. Valódi versért Tudom, tudom, minden valódi versek Nálad vannak, ki bennem élsz, Uram. Halkult, szegény ma hangom, így csengek Egyetlen versért árva harcosan. Úgy szólok Hozzád, végtelen Kegyelmes, Mint fecske, melyet Dél vár arra túl, Már hozzá vágya messzi tengerekhez, De az eresz alatt még dalt tanul. Remeg tagom szomjazva, égi Törvény, Ezért a versért, a legszebb rímért, Amely nem sorral s strófával kimért. Kis értemért könyörgök én, gyötört lény, Hogy ahhoz, ahhoz adj szép dallamot­­ . S Veled majd győzzek, hogyha meghalok". Endrédy Zoltán Sándor.

Next