Soproni Napló, 1918. április-június (22. évfolyam, 76-147. szám)
1918-04-02 / 76. szám
t szolgáló vállalkozással szemben megis szokott nagylelkűség nem indokolt. Bármennyire is keveselje a vállalkozó saját hasznát az üzletember mindig panaszkodik, annyi tagadhatatlan, hogy Balla Kálmán az idén, dacára a nagy fűtési költségeknek, oly hasznot szerzett a színházból, hogy még egy 15—20.000 koronás haszonbér sem volna az általa teljesíthetetlennek mondandó fizetések közé sorozandó. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy a rendkívüli költségnövekedést az egész társulat ■ akonzorcionális alapon működvén — együttesen viseli, úgy, hogy az igazgató-vállalkozó nyereségét nem érinti oly végzetes módon. Röviden: a városnak önmagával szűken a szíházlátogató) közönséggé szemül, a két kötelesség teljesítése között kell választania. Vagy szerződésileg megszabja a színház kulturmissziójának tejesítését biztosító klauzulákat és ily formán csak a kulturmintázis kétsgtelen tejesítése mellett engedi át ingyen a szírházat, vagy pedig mint lupin szórakozást nyújtó mulatóhelyet kezeli a színházat és ebben az esetben kizárólag megfelelő bérért engedi át a vállalkozónak Vagy garantálja az igazgató, hogy nívós előadásokat rendez, klasszikusokat legalább „is” szinte hoz és zenét is nyújt, akkor tessék még a fűtést is ingyen adni és esetleges deficitet is pótolni a kultúráéi érdekében, mert hiszen az ilyen beruházás százszorosan megtérül az idők folyamán, vagy pedig csináljunk üzeletet, szerződjünk le és követelünk a színház odaadásáért bért Mindez eszünkbe jut, amikor a német direktor azzal a meglepő évadnyitó nyilatkozattal szolgál, hogy Hildegard kisasszonyt hozza Sopronba, aki itt majd, — amint szószerint mondja — miután gyönyörű testű nő, teljesen mezítelen fog táncolni. A riporter félrebillenti teet, mire kaján szavak mégegyszer elébe idézk a várható gyönyörűséget: a mesztelen szép nőt... Nos, kérem, szerénységemet aligha érheti a prüdéria vádja, — még csupán erkölcsi túltengésben szenvedőnek sem vagyok mondható — tisztelem és csodálom is úgy a Wiesenthal nővérek remek táncait, mint Joachim von Seevitz és Kitty Strlig, Mára híreves hazája és Katja Sterna gyönyörű testritmikai prekcióit — de nem hallgathatom el, hogy mindezek, dacára annak, hogy táncműves , sőt, nagy táncművész, mégis mindannyian ruhában is meg tudják mutatni páratlan művészetüket. Ami a meztelen táncosnőket illeti, úgy, — bármennyire is legyen elismés,reméltó szándékaik szűzies tisztasága — az aligha lehet kétséges, hogy egy mesztelen nő tánca a nézők abszolút többségében nem éppen a klasszikus, ógörög testideál iránti bámulatot fogja felkelteni, hanem a meztelen testnek megfelelő meztelen ingert A meztelen táncoknak még zártkörű művésztársaságokban sincsen meg mindig a létjogosultsága és mikor a Bremondie a bécsi Künstlerhausban, meghívott vendégek előtt, táncolt, szomszédom, egyike a legismertebb bécsi aktfestőknek, azt mondotta: „Ez is a télsorba való, négyszemközt, de nem a többek jelenléte által már jóeleve előidézett, forróságba nemi ingerek és csípős ékek közép’ Meztelen tánc kifejezett varietészám. És amikor komoly művészet is elér a meztelen-' séghez, úgy minden elismerés dacára még n,em akadt ember (hetvenen, hatvanon, mond juk, harmincon alul...), aki ezt tisztára objektív művészeti szempontból mérleg hiúté, a nemiség teljes kizárásával. Röviden, summa summarum: vagy kultúrintézmény a színház, vagy üzlet. Vagy variété, vagy templorm. De Faust nem férhet meg a meztelen táncosnővel, mert a Faust helyenkét előtörtető gyönyörű meztelensége a géniusz messzi íveléséből fakadt, nem pedig „egy szép nő szép testének” (talán illatos testének) érzéki látásából. Ez a nagy differencia, amott a test gyönyörködtet, amitt a gyönyör testileg ingénél. A városnak, legelsősorban a színügyi bizottságnak, kötelessége lesz a jövőiben arról gondoskodnia, hogy a színigazgatók se használhassák fel Sopron szabad királyi város színházát neki tetsző üzleti vállalkozásokra. Ha a német direktor már mezítelen táncosnőket léptet fel, amennyiben a hatóság ezt engedi, nekünk csupán a platonikus bírálat joga marad fenn, úgy legközelebb a magyar direktor (abszolúte nem személyes értelemben véve), talán lehozza Sopronba Charly VIII-at, a legjobban idomított csimpánzot, avagy a Bobrey brotherseket, a kiváló has- beszélőket és Svengali mesterbűvészt .... Mert hiszen direkt but nik kellene mondanunk azt a színházi üzletembert, aki már azt nyújtja a közönségnek, ami telt fiúzat biztosít. Az ilyen auris a sziráziguzgató épp oly tehetségtelen és lehetetlen volna, mint az a vágási kommunitás, mely a kultúrát semmiképpen sem tudja az Üzlettől megkülönböztetni — és viszont. És amely végre Ballával szemben „erélyes’-’ áláspontta helyezkedett, ide egyazon pillanatban, a mégis mindenevőire a magyar szóért működő "Balla, Kálmán nyomán, lehetővé tette egy vendégként itt időző társulatnak, a színház varietészerű felhasználását. * Sch. H. SOPRONIKAPLO Április 3 -Dünkirchen bombázása. A SOPRONI NAPLÓ távirati hírszolgálata. Rotterdam, április 2. Londonból jelentik: Német messzehordó ágyúk újabban állandóan lövik Dünkirchent. A kár emberéletben és anyagiakban igen tekintélyes. Minden üzletember ellensége pénzének, ha üzletét nem szereli fel az eredeti amerikai I Kartoték-rendszerrel Vevőit, szállítóit, kinnlevőségeit, raktárát, szállításait és minden egyéb ügyeket könnyen, stregbízhatóan , és kevésmunkával ellenőrizheti. Szívesen szolgálunk minden üzletág számára speciális javaslattal és költségvetésekkel RÖTTIG GUSZTÁV ÉS FIA SOPRON, DEÁK TÉR 50. :■■■■■■■■■ nanaaBM dji hírek, ina Naptár-tájékoztató Kedd, április hó 2. Paulai Per. (Gör.-kath. naptár: Husvét k.) Sopron, április 2. Személyi hír. Cziráky József gróf főispán holnap Sopronba jön, hogy a csütörtöki közélelmezési értekezleten részt vehessen. A kormánybiztos Sopronban. Szmrecsányi György, Sopronváros és vármegye kormánybiztosa, szerdán este Sopronba érkezik, hogy a város és vármegye közélelmezéséről referáltasson magának és a kérdést tanulmányozza. Csütörtökön délelőtt 10 órakor részt vesz a vármegyeházán tartandó értekezleten, amelyen a közélelmezést vezető férfiak fognak megjelenni. Buben László dr. temetése. Iüben László dr., a nagymartoni járás volt főszolgabirája, tart. hadnagy, aki a román betörés alkalmával a gyimesi szorosban hősi halált halt, hazai földben fog nyugodni. Családja exhumáltatta és hazahozatta. Temetése április 4-én d. u. 4 órakor lesz Kisfaludon. Családi öröm. Barcza-Rotter Béla kir. ügyészéknek nagy ajándékkal kedveskedett a husvét. Egy szép erős fiúcskának adott Barcza- Rotter Béláné életet. A kereskedelmi miniszter leirata az iparkamarához. A kereskedelmi miniszter értesítette a soproni iparkamarát, hogy az általa tartatni szokott kereskedelmi és iparkamarai titkári értekezleteket személyes elnöklete alatt újból életbe lépteti. Az első ilyen értekezlet április első felében lesz. Az értekezlet tárgya a folyó ügyeken kívül, a kereskedelmi és iparkamarai választási eljárás reformjának kérdése lesz. Életunt fogházfelügyelő. Gáli László 63 éves fogházfelügyelő ma reggel hivatalos helyiségében íróasztala előtt halántékába lőtt és rövid haláltusa után kiszenvedett. Az öngyilkosságának oka ismeretlen. Köszönetnyilvánítás. A hadban elesett dupéfztusi ev. tanítók özvegyei és árvái jay^ef az ostffyasszonyfai nőegylettől 237 K^öt) f t, Papp Iluska soproni postamg^rnőtől -pedig 20 koronát vettem kpetfez, amit legházásabb köszönetem kifejezése mellett ezennel nyugtatok. Krug Lefjos egyik tanítóegyesületi elnök. A szegényeknek. Leinner Mihály és fiai kismartoni borkereskedő cég egyik beltagjának, Leinner Mihálynak, elhunyta alkalmából Kismarton város szegényei számára 2000 összeget küldött a város polgármesterének szétosztás céljából. Kismarton teljes fényben. Amit már oly régen láttunk, sőt az első percben mintegy csodálkozva tapasztaltunk, Kismartonban a feltámadási körmenet alatt az összes utcai lámpák békefényben ragyogtak. Az impozáns körmenet megkerülte az egész várost, részt vettek az összes hivatalok képviselői s Kismarton lakossága talán teljes számban.