Soproni Napló, 1919. január-február (23. évfolyam, 1-49. szám)
1919-01-01 / 1. szám
Január 1. SOPRONI NAPLÓ ragadta ez a szokatlan tetszésnyilvánítás a civil közönséget is, amely bizonyára nem kapta meg jutalmát a tiszturaknak rendezett banketten, a „Magyar királyiban. Frankenburg még egy ki® pikáns históriát is elmesél ezzel az előadással kapcsolatban A darab fő női szerepének kreálója, U e b e r s e tz e r kisasszony nemcsak sikereit gyarapította e nevezetes napon, hanem az emberiséget is egy egészséges gyermekkel. Ez utóbbi esemény az előadást megelőző reggelen történt legyen. Az ifjú szerző reményeit nem akarta-e megbolygatni az előadás elhalasztásával, vagy pedig a tiszturak kegyét óhajtotta volna ezzel a bravúrral elnyerni, bizonytalan, mint ahogy az egész történet csak szóbeszédnek látszik. Különben is a színházi hetilapokat megelőzőleg is mindig kapcsolatos volt a színház a pletykával. Jóllehet ez időben csak német szó hangzott a soproni festett világban, a színészek nem éppen osztrákokból kerültek ki, így a közönség kedvence, az akkori Pataky Vester Sándor a magyar szabadságharcot mint guerillavezér küzdötte végiig a felvidékem. A régi soproniakra sehogy sem illik rá az a közmondás, melyet az igaz emberről szoktak mondani: „ami szivén, az a száján”, mert hiszen németül beszéltek, de a szivük mindig magyar volt. Csaka Endre, Altomonte Márton. A „Soproni Napló“ karácsonyi számában megpendítettem a sopromegyei bárok művészet topográfiájának eszméjét. Hogy az eszme testet öltsön, magam járok elő jó példával. Altomonte Mártonról és Bertalanról szóló megemlékezésemet pillérekül szánom e vállalkozáshoz. Megvallom őszintén, az eszme nem az enyém. De engem is megérintett az a lelkesedés, amellyel osztrák bencések, különösen P. Martin Riesenhuber, seitenstetteni bencés az osztrák barok művészetet felkarolta. Der Barockstil in Oesterreich c. munkája, továbbá Topographie Niederösterreichs, Oesterreichische Kunsttopographie lebegnek szemem előtt, amikor barokkultuszt akarok felvirágoztatni vármegyénkben. Persze sokan azt mondják, nyugodtabb idők kellenek ehhez. Én meg viszont azt mondom, hogy a zavarok közt meneküljünk olykor-olykor a művészet nyújtotta széphez, gyönyörűségekhez. Hadd pihenjen a lelek. Hisz ha mindig feszülnek a hurok, egyszer csak elpattannak. Altomonte Márton 1657-ben máj. 8-án született Nápolyban. Atyja a tiroli származású Hohenberg Mihály pékmester, anyja Marianna nevű bajor nő volt. 16 éves korában már Gaulli mester tanítványa, akinek római alkotásai Baciccia néven ismeretesek. (1639—1709.) Abban az időben Róma, a bárok művészetnek ez az ősi fészke, volt a gyülekező helye a művészeknek és tanítványoknak egyaránt. Az előbbiek gazdagon megfizetett megrendeléseket, az utóbbiak tehetségüknek nagyszerű iskoláját találták itt fel. Róma szinte varázsütésre magába szívta a renaissance-kori itáliai vidéki iskolákat. Michelangelo, Rafael, Benoini stb. alkotásai a nevelő iskolák, a templomok, a főpapi és főúri palazzók díszítése a munkaprogramot, a vallás a martyrologium, a mythologie, az allegorie s a németalföldiektől felfedezett csendéleti és tájképi elem, a kincsesbánya, amelyből motívumokat aknáznak. Ebbe a monumentálisan díszítő áramlatba sodródik bele első mesterével, Bacicciával Altomonte. Az olajfestésben másik mesterének Marattának (1625—1713) hatása alatt áll. De mesterének nyugodtabb vonalvezetéséből hamarosan átcsap a nyugtalanabb vonalvezetésű, bárok irányba. A hagyomány szerint az ügyes színkeverő finesszében nem kisebb ember, mint Musillo fedezte fel a festői talentumot Bacchiónál tett látogatása alkalmából. 1684-ben nagy fordulat áll be Altomonte Márton életében. Sobiesky 111. János, a törökverő király, Bécs felszabadítója, a híres Marco d’Ariano kapucinus atya tanácsára meghívta udvari festőjének. Hogy a vérbeli olasz mesterek tekintélyével léphessen fel, német hangzású nevét ekkor változtatta végleg Altomontéra. Első feladata az volt, hogy az 1683-i török háború nagyszerű jeleneteit megörökítse. Egész sor történeti kép alkotására adott ez lökést: Bécs felmentése stb. Maecenásnak korai halála után Bécsbe vonult, ahol Lipót császár az újonnan alapított festészeti és szobrászati akadémián az első igazgató mellé társul nevezte ki (P07.) Állandó működési tere ettől fogva Alsó- és Felső-Ausztria, nevezetesen Bécs, St.Florian, Heiligenkreuz, Kremsmünster, Lambach, Linz, továbbá Salzburg. Ami családi életét illeti, arról keveset tudunk. Valószínűleg Varsóban házasodott meg. Borbála nevű nejétől itt született fia és festőtehetségének örököse. Bertalan, akit Rómában iskoláztatott s akivel a St.-Fiorian kolostor diszítésén már együtt dolgoznak. A kolostor feljegyzései szerint 1730-ban halt meg neje. Ettől kezdve élete nagy részét Heiligenkreuzben tölti, ahol ha nem is a laikus testvérek, de a kültagok (farriiliaris) közé felvéteti magát. Magas kort ért el. 87 éves korában halt meg Bécsben, ahonnan Heiligenkreuzbe vitték s ott temették el. Festészete majdnem teljesen az egyház szolgálatában áll. Főkép vásznon dolgozik, hisz ő még a bárok stílus ama fejlődési fokán él, amikor a templom szabad falmezőit nem freskókkal, hanem stukkókkal ékesítik (l. a mi dómtemplomunkat szemben a freskókkal ékesített Szentlélek-templommal). Először 1722-ben próbálkozik meg a nagy távlatokat nyitó monumentális mennyezetfestéssel a St.Florian kolostorban. (Császárterem ) Fia ihlette erre a munkára, aki éppen akkor tért haza olaszországi útjáról. Sopronban nem legszerencsésebb képén, a dómtemplom főoltárképén szemlélhetjük Altomonte Márton művészetét. Diocletianus császárnak legendás tisztjét (tribunusát), Szent Györgyöt ábrázolja a kép, amint rövid, erős, szinte herkulesi testével féltérdre ereszkedve fogadja egy angyal kezéből a vértanúság pálmáját. Fegyverzetén térdel s angyalok rajongják körül. A kép balsarkán a vértanuság van ábrázolva, amint egy fiatalos mozdulatu katona a vértanúnak esetlen tartásu törzséről levágja fejét s a magasba tartja. Néptömeg rajongja körül a jelenetet; egyik ember kezét tördeli, a másik szinte a lovon ülő tyrannust akarja torkon ragadni. A kép jobb sarkában egy másik jelenet zajlik le. A legendaben szűz megmentése a sárkány hatalmából. Kitárt karokkal imádkozik a megmentett, a sárkánynak az idomtalan alakja meg szinte belevonaglik Szent György lándzsadöfésébe, így szinte három önálló részre tagozódik a kép, ami bizony az egységnek nagy rovására esik. A vonalvezetés nyugodt. A színekben nincs meg a bároknak semmi elevensége, behízelgő melegsége, egymásba olvadása. Komor színhangulat ömlik el rajta. A dóm főoltárképe tehát fejlődésének elején mutatja be a művészt. Mohi Adolf apátkanonok úr szíves közlése szerint Lorettóban is van egy Altomonte kép. Ismertetését legközelebb várjuk. Egyébként is sokat remél a topográfia ügye a kiváló tudóstól, kinek egész élete nem volt más, mint állandó kutatás az egyházmegye területén történeti és művészeti emlékek után s állandó érintkezésben volt paptársaival művészeti és történelmi kérdésekben. Mihályi Ernő: MINDEN HU 1l.pn új előfizetést nyújtunk a SOPRONI NAPLÓ politikai napilapra! Iöli Kérjen mutatványszámot. | ______ ^ n 3 Közgyűlés a városnál. * Mióta a népkormány Thurner Mihály drt, főispáni teendőkkel megbízott kormánybiztossá nevezte ki, ma először volt közgyűlés a városházán s igy az ünnepélyes formalitásokkal kezdődött. Thurner dr ebben a minőségben letette a hivatalos esküt. Az eskü letétele után rövid lelkes beszédet intézett a törvényhatósághoz, amelyben hivatkozott a hazafias kötelességre, mely az ország nehéz helyzetében mindenkire hárul. Ezért vállalta ő is a felelősségteljes állást és örömmel állapítta meg, hogy terhes munkájában mellette volt és hiszi hogy mellette marad a polgárság bizalma. Köszönetet mond a támogatásért a polgárságnak, a szervezett munkásoknak és összetartást, összefogást kér a kritikus időkben. A Tisztújítás következett ezután. A polgármesteri szék betöltése nem szavazás, hanem ajánlat folytán történik. Kilencvenhét aláírás érkezett be, mely Thurner Mihály azt ajánlja, aki tehát megmarad, illetve újra megriasztanak polgármesternek. Ebben a minőségben is leteszi a hivatalos esküt. A választás útján betöltendő állásokra nézve a polgármester indítványára úgy határozott a közgyűlés, hogy az eddigi személyekkel tölti be az állásokat s az új, üresedésben levő helyeket akkor töltik be, amikor az új néptörvény alapján választhatnak, így tehát a városi tisztviselők eddigi állásukban lettek újra megválasztva. A közgyűlés legérdekesebb pontjának a Pinezus dr. interpellációja ígérkezett, aki a Zsombor szereplése miatt szólalt fel. Azt kérdezi a polgármestertől: Hajlandó-e a kormányt felvilágosítani arról, hogy az az értekezlet, melyet Zsombor december 22-én összehívott nem tekinthető a nyugatmagyarországi németségnek és a határozat a polgárság határozatának. Mielőtt a polgármester válaszolhatott volna Pinezis úrnak, Zsombor felállott, hogy interpelláció alakjában adja meg a választ, amelyhez úgymond joga van. Szatirikusan kezeli a témát. Kerülgeti. Érzékenynek vélt pontokat keres. Felvilágosítja Pinezitset, hogy most nem sommás perről van szó. Népmozgalmaknál nem szokás felhatalmazást kérni. Pinezits közbevág , mire vita keletkezik közöttük. Az elnöklő polgármester teremt rendet. Zsombor tovább beszél a nemzetiségi törvényekről, a melyet nem hajtottak végre, nem fejlesztettek. Wilsonról, a ki a népek önrendelkezési jogáról programmot adott, melyet Károlyi, Jászi és a kormány elfogadott s a melyet mint demokratikus ember ő is magáénak vall. Ezt a programmot fogadja el, éppen a magyar állam érdekében. Fejtegeti, hogy csak ezen az úton lehet megtartani a nyugatmagyarországi németséget Magyarország számára. Az úgynevezett titkos értekezleten hozott határozatokat egyhangúlag fogadta el a minisztertanács. Ő maga indítványozta a kormánynál, hogy Sopronban üljön össze az az ankét, melyen az autonómia részleteit megtárgyalja. Erre az ankétra ő indítványozta, hogy hívják meg a közigazgatások fejeit. Meg akarja keresni a kivezető utat a magyar tisztviselők elhelyezésére. A német községek lakosságát — ott, ahol a jegyző tisztességes ember volt — rávette arra, hogy a jegyzőt meghagyják állásába még akkor is, ha nem tud németül. Zsombor beszél, beszél az ő módján, vagdalva, csipkedve, ironizálva. Egy órakor egy krigli vizet hoznak a számára. Talán még most is beszél. E&SZÍNHÁZ. 1RPft Heti műsor. Kedd : Kabaré-est. Szerda d. u.: Hejehuta báró. Peste: Legénybucsu.