Soproni Szemle, 1984 (38. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 3. szám - Hárs József: A Soproni Ünnepi Hetek előzményei II. rész

lehetünk. A veronai aréna kivételével akusztikailag az összes többi helyek al­kalmatlanok [...] A szabadtéri színpaddal csak azért rokonszenvezem, mert olcsó és így a nép széles rétegei is látogathatják”.46 A csillagos éggel harmonizáló görögök színjátszását Jászai Mari támasz­totta föl Nagyváradon 1897-ben. Elektráját a gorsiumi játékokig, a szombat­­helyi Iseumig és a mi barlangszínházi bemutatóinkig (1970) sehol az ország­ban nem követte hasonló. Szombathelyen is, a Barlangszínházban is Huszár Klára a rendező, Gorsiumban azok a győriek játszanak, akik nálunk edződtek a szabadtérhez!47 A soproni Háry János elmaradt, de megtartották Szombathelyen, 1934. szept. 1-én és 2-án, az ottani ünnepi hét első két napján. A Gy. H. szerint a budapesti IBUSZ-hoz küldött 2000 db belépőjegyet igen hamar szétkapkodták, újabb 2000-et kellett postázni. A Szent István parkban, a Kálvária mellett meg­tartott első előadásról riport olvasható az előbb említett újságban. Ebből meg­tudjuk, hogy a főpróbán esett az eső, s azt is, hogy lám a szombathelyiek lel­kesedését még ez sem lohasztotta le. Ez annál is inkább becsülendő, mert az előző év Cigánybáró-bemutatója a rossz idő miatt nem hozta meg a várt be­vételt: a 3500 P-s kiadás ellentétele mindössze 2400 P volt (Svm. 1933. júl. 13.). A Cigánybárót ifj. Roubal (Rubányi) Vilmos vezényelte, s operaházi tagok alakították főbb szerepeit. Az egy évvel későbbi Háry címszerepét Palló Imre énekelte, s ígérték közvetítését a rádióban.48 49 Az amatőrök körében szinte divattá vált szabadtéri játékok rendezése, alaposan megnehezítve ezzel a hivatásos színészek dolgát. Egyesek kis ráfordí­tással nagy bevételt reméltek olyan helyeken, ahol se színházépület, se szín­házi kultúra nem volt, s ahol meg lehetett lovagolni a tömegek vallásos ér­zületét, vagy egyszerűen igénytelenségét. Mikópusztától Vasvár-Szentkútig (népies misztériumjátékok a búcsún) vagy Bábolnapusztától a Kurucdombig sok­felé próbálkoztak jótékony célú vagy kevésbé jótékony célú jövedelemszerzés­sel. A divatra jellemző, s a kíméletlen verseny hatását is jelzi egy ágrólszakadt cirkuszi társulat hirdetése a Gy. H.-ban: ezek erénynek próbálták feltüntetni azt, hogy még ponyvájuk sem volt.4'­ 46 Sergio Failoni: Hangfogó nélkül. Bp., 1962, 25. és 28. lap. A Veronában (1890) született karmester évtizedekig a bp.-i Operaház és zenei élet vezető egyénisége. Felesége Klier Nelly balettművésznő, Klier Márkus soproni ékszerész lánya. Failoni Sopronban halt meg (1948). Lányuk, Donatella mint zongoraművésznő többször szerepelt városunkban az Országos Fil­harmónia szólistájaként (legutóbb 1983. ápr. 26-án). 47 Jászai kísérletét Id. Hegedűs Géza—Pukánszkyné—Staud Géza: A színfalak között. Bp., 1967, 210. Egyesek Justh Zsigmond parasztszínházát (1890—94) is az első kísérletek közé számít­ják, ott azonban Plautusnál korábbi szerzőket nem vettek elő. Ld. Staud Géza (szerk.): A színház világtörténete II. köt. Bp., 1972, 751. 48 A szombathelyiek 1933. évi rendezvényéről: „A szabadtéri ünnepi játékok július 8-án”. Vasvármegye, 1933. júl. 2. 4. p.; Heintz Fülöp: „Kétezer ember tapsolta végig a Cigánybáró előadását". Uo. 1933. júl. 9. 3. p.; (Szitár): Nagy anyagi veszteséggel végződött a szabadtéri színjáték”. uo. 1933., júl. 12. 2—3. p.; 1934-ről pedig Id. a Gy. H. tudósításait Újlaki Andor tollá­ból: 1934. szept. 1., aug. 31., szept. 2. A Svm. 1933. jún. 20. hibásan júl. 1-re teszi az előadást. Szombathelyi és kőszegi tervek szerint ott júl. és aug. hónapokban kéthetente, esetleg hetente ren­deztek volna operaelőadásokat, ahogy azok 1964 óta megvalósultak. Szombathelyen az Iseumot 1956 után tárták csak fel, tehát ott korábban nem is alakulhatott volna ki Mozart-kultusz a napkorongos Sarastróval. 49 Szabadtéri előadás a Kurucdombon: Svm. 1937. aug. 7. Orovits (ld. SSz. 1982, 66—72) rendezésében a Szélmalomlaktanya udvarán táncoltak és előadták Pálfy Magdolna 14 éves kislány „Szellő tündér bűnhődése” c. mesejátékát. A győri hirdetés: „Katona szabadtéri cir­kusza (teljesen ponyva nélkül) városunkba érkezett”. Gy. H. 1933. szept. 7. 224

Next