Sopronvármegye, 1922. november (25. évfolyam, 246-272. szám)
1922-11-01 / 246. szám
2 Gárdonyi Géza színművei a soproni színpadon. Halottak napján koszorúval emlékezünk map, kedveseinkről, barátainkról. Jut-e várjon ne íróknak is, akik ezernyi óra kedves emlékét illesztették be keserves életünk épületének rút vázába ? Van-e, aki ilyenkor megemlékezik róluk, ha véletlenül nem rokon, vagy barát ? Szegény Gárdonyi Gáza végzete úgy akarta, hogy épen a halottak szent sápján szállja meg az emberek szivét az emlékezete s újuljon meg halálozási napjánakkövetkező évfordulóin . . . Mennyi olvasója volt Sopronban is ! Kem akarjuk könyvtáraink, kereskedőink statisztikáit, e száraz, de beszédes adatokat a gyász meghatott hangjaiba elegyíteni, de a számok tanuskodtak mellette, hogy a legtöbbet olvasott élő írónk Gudonyi Géza volt . . . Legtöbbet olvasott marad továbbra is, de élő írónk már nem . . . Ahogy a közhely mondaná, szelleme köztünk marad s ahogy maga egyéni rövidségével sirzövére vésette a neve alá .Csak a teste.“ Milyen kár, hogy Sopron csak regényírói működését ismeri teljesen. Arról, hogy a magyar az év dobogását ő vitte át legmelegebben a színpadra, abból a pár darabból, ami itt megjelent, nem igen alkothattunk tiszta képet róla. Talán minden idők legmagasabb népszínműve, a „Bor“, kerek 20 évvel ezelőtt szerepelt először a soproni színpadon. Deák Péter gyönge társulata az „Ocakay brigadéros“ és „Cyrano* szomszédságában hozta színre. Az igazi premierje azonban a következő évben volt, amikor Szendrey Mihály, ma is emlékezetes társulata jelentős diadalra vitte.Mart korszakalkotó darab volt: népszínmű operett íz nélkül, amelyben csak egyszer éneke s arra is iskolázatlan, „periszténiklós“-t ír elő a szerző. És észrevették a soproniak az igazi magyar szivet: a koplaló parasztgazdát, aki mégsem vágja el csirkéjének a nyakát, mert nem viszi rá a lelke . . . Az igazi gavallériát a magyar parasztban, aki még akkor sem enged feleségére rágalmat szórni, mikor az valamiért megoldva otthagyta a gazdaságát s visszament a szüleihez . . . A „Bor“ első művészei? Szegény Hunyady Jóska a színpadon halt meg, mint egy katona a harctéren, Sopronban az ő remek Baracs Imréje mellett szeretettel emlékeznek vissza az első Kukorica Jancsi alakítására. György Ilona, a Baracsné, megfordult később a Nemzeti Szunházban is, ma ki tudja, hol játszik, ha ugyan egyáltalában játszik. És az első klasszikus Mihály bácsi, Bács Károly, már akkor is öreg színész önkezével vetett életének véget pár évvel a „Bor“ soproni diadala után. De a „Bor“ túlélte Sopronban első művészeit, játsszák sűrűn azóta is s túl fogjalini immár elhunyt szerzőjét. Azután sohá nem volt Gárdonyi bemutató Sopronban. Épen Gárdonyi legtermékenyebb írói korszakában ! Végre jött a „Fehér Anna“, egy népballada alapján kézsült utánérzése Serdoua Toscanának. Fedák Sári játszotta Pesten, nem tetszett sem ott, sem itt. Csak részleteiben sikerült. És 1911 telén szerény ijúsági előadáson, a színészek sem tudták, hogy „Annuska“ először választotta a soproni színpadon a zárdas fátyol helyett — a menyasszonyit. Az édes szavú Bányai Irén s a heves láegoláen Földes Dezső játéka nemcsak a fiatalságnak, hanem az akkoriban még az „ifjúsági“ iránt érdeklődő felnőtteknek is élménye maradt. Azóta, haj, változtak az idők ! Distruktiv darabnak nevezték ki egyik faluban s műkedvelői előadása elé akadályokat görditettüek. . . És ezzel be is fejeződött Gárdonyi pályafutása a soproni színpadon. Nem láttuk a legszebb magyar betlehemes játékot; a Karácsonyi álmot; nem a szabadsághoz egy véres epizódját derült magyar ég alatt lepergető Fekete napot; a Láthatatlan ember a kispadi változatát; a „Zétát és talán a legméltóbb párját a „Borinak, a Falusi verebeket. Ez volt az utolsó mérföldjelző kő Gárdonyi színpadi pályáján. Megbukott Pesten, a vidékre el sem jutott. Akkoriban nem kellett Pestnek a tiszta levegő, a darabot meg nem fűtötte tüzes erotikum. Csak valami könnyes mosolygós Sáraiam. Hanem mikor a háború első hatásául mutatkozott némi lelki tisztulás, felújította a Nemzeti Színház. Későn volt már, Gárdonyit anynyira bántotta az első bukás, hogy azóta nem irt több darabot. Hiába jött a sikeres repriz, hiába jegyezte fel a krónikás a meghatottságtól környező szemeket, a gyönyörködés mosolyában fürdő arcokat, Gárdonyi többet nem írt a színpad számára. . . De aki olyan szeretettel írta meg a darabjait, aki annyi mellékes utasítást adott a szereplő színészeknek zárójelek között, az talán csak a nyilvánosság előtt vett búcsút a színpadtól: ki tudja mi lappang az elhunyt író asztalának titkos fiókjában Andronius. SOPRON VÁRMEGYE 1922. november 1 Keresztek, fejfák és krizantérok ünnepe. Kereszt, fejfa és krizantémum árnyékolják Mindenszentek és Halottak napja ünnepét. A férfi határkő az életmesgye végén s mögötte átmenet nélkül hasad fel a nem-élet ismeretlen és kifürkészhetetlen mélysége. A kereszt kinllad, melyen csak egy Ember számára volt megváltás és istenülés, a többi embert ma is felfeszítik rá mindennap anélkül, hogy megváltatnék. A krizantémum pedig koporsó virág. És a Mindenszentek mégis mindig napos ünnep. A késő őszi napok görnyedt vénasszony búcsúé menetében mint ifjú fehér angyal lépked, akinek ajkán ugyan nincs mosoly, de a homloka glóriás derűvel fénylik. Tavaly végig szép volt az ősz. Mindenszentek napjáig tűrte rajtunk a könnyű ruhát. Idén már a szeptemberünk aranykorába jeget dobott. De tegnapelőtt éjjel szél támadt valahonnan, elfújt minden zúzmarát, esőt és hideget és eltisitított az égről minden felhőt az első novemberi holdfény elől. A Termésnél parancsa, hogy Mindenszentek a Béke ünnepe legyen. A fejfa, a kereset, a koporsó virág ismeretlen, sötét talány, de mindszenti napban és holdfényben ssend az árnyékuk — a krisantémumé lágyabb és finomabb, mint az Égő Lányszerelemé — az árnyékuk, mely alatt kisimult ökll, hangtalan,csöndesedett emberek pihennek. A Természet parancsa, hogy Mindenszentek és Halottak napján béke legyen a temetőkben. A sírokat, hová a szegény embernek nincs virága, nappal enyhe aranysugár szirmozza be, éjjel pedig csillag ragyogja be mécses helyett, melyre a már szűkös magyar elet pénzt nem juttathat. A Természet parancsa, hogy béke legyen a halottak között, mikor meglátogatják őket az élők, hogy tőlük tanulják el a föl . keresztek, fajfák és krizantémumok udvai megszeretni az élőét, melynek tsgy útja vasra Béke, hol a gyíkfárga gyermek békén karikázik el az emlékein andalgó agg reszketős lépte előtt és békén csókolja asszonyát a munkára és teremtésre érett férfi. Temetőből nézve, keresztek, fejfák és krizantémumok árnyékából nézve a céltalanság ködös horitornja mögé sáppad vissza máglyák, kardvihogások ás felhasított szívek bíbor vérangarásak fénye. Menjetek csak a temetőbe és higyjétek, hogy jövő novemberre is a magatok lábán mehettek oda és a kezetek tesz és nem a szivetek növeszt virágot a sírra. Menjetek és a sok apró sirmécses tűsét lopkodjátok össze a szivetekbe, hogy erősebben izzék tőle a parázs, mit igy hívnak : életkeretet. Jusson eszetekbe, hogy a halottak csak azért csendesek és békések, mert már nem élnek.Lázadjon föl bennetek a tiltakozás, lehetetlen, hogy olcsóbb áron ne lenne béke vásárolható. Menjetek a temetőbe és ünnepeljétek a halott hősöket zokogva és hamuhintett fajjel meakulpázva, mert a ti életetekért kellett meghalniok. Hozzatok vissza a temetőből olyan erős életszeretetet, mely nem nyugszik bele abba, hogy a jövendő életének a mi életünk a válsága. Menjetek a temetőbeés tanuljátok meg, hogy senkinek sincs joga más halálán keresztül az élethez. Menjetek a temetőbe és a keresztek, fejfák, krizantémumok békés birodalmában tanuljátok meg tisztelni az életet. Az új postai díjszabás. November elsejével, mint azt már jeleztük, a postai új díjszabás lép életbe, amely tetemesen drágább a mostanáig életben levő tarifánál. A helybeli levél portája 15 korona 20 grammig, azon felül minden 20 gramm után 10 K, a levelezőlap helyben 6 K. Belföldön vidékre 25 K a levél portója 20 gr.-ig, azonfelül minden 20 gr. 10 K, a levélesőlap portója 10 K. A nyomtatvány belföldön 10 gr.-ig 1 K, 50 gr.-ként 2 K, az áruminta belföldre 50 gr.-ként 2 K, de legalább 15 K. Az ajánlás dija bárhová 50 K, an expressdij bárhova 100 K, a belföld külső kézbesítő területére 250 K. Utalványdíj belföldre 1000 K-ig 10 K, 2500 K-ig 20 K, 5000 K-ig 40 K, ezen felül 5000 K-ként még 20 K. A csomagdíj belföldre 1) kizárólag élelmiszereket tartalmazó, vagy kizárólag csak ezek szállításához szükséges tartályok (láda, zsák, debijon) és bádogtartályokból álló csomagokért 1 kg.-ig 30 K, 15 kg.-ig 50 K, 5—10 ig 80 K, 10—15 kg.-ig 110 K, 15—20 kg.-ig 140 K; 2) minden más tartalmú csomagért 1 kg.-ig 40 K, 15 kg.-ig 60 K, 5—10 kg.-ig 100 K, 10—15 kg.-ig 140 K, 15—20 kg.-ig 180 K. Értéknyilvánítás után jár még a) értékdij: 30.000 K-ként 10 kor., b)jértéknyilvánítási dij 8000 K ig 30 K, 100.000 K-ig 50 korona. Külföldre egyszerű lévédija Ausztria, Csehszlovákia, Lengyel, Német, Olasz és Oláhországba 40 K, a levelezőlapé 22 K, nyomtatvány 50 gr.-ként 2 korona. Az áruminta dija 10 korona (legalább 25 K). Egyéb külföldre a levél 50 K, levelezőlap 30 korona. A telefon ári előfizetési dija egy állomás után 12 000 K, egy fő és egy mellékállomás után 18.605 K. Új távbeszélő állomás felszereléssel belépési dij *12.000 K. Beszélgetési dij I. dijövben 3 percenként 100 K. II. díjövben 200 K. III. dijövben 300 K és a IV. dijövben 400 K. Sopron—Wien közt 625 K. Wr.-Neustadt—Sopros közt 500 K. Sopron, Címfalva, Fájszerfalva, Kismarton, Savanyúkút és Vulkapordány közt 500 K. Átmeneti intézkedések, aki a tarifás emelés alkalmával állomását felmondankivánja s a felmondást 1. évi november hó 15 ig az 1. az. postahivatalnak bélyegmentes írásban bejelenteni 1. évi november 15 ig még a régi tarifi szerinti előfizetési dijat fizeti. Az e határidőn túl bejelentett felmondások esetén azonban az uj dij téte váját gyártmányúak, kévekötők, szőlőkötözők, zsákok, zsinegek, ponyvák, hevederek, rolettahevederek, hinták, függőágyak, ruhaszáritó kötelek. — Transmissiő-kötelek gyártását és szerelését vállalom. — Elsőrendű hollandi kocsikenőcs, valamint pozsonyi- olasz- és svájci gyártmányok cérnákban, szővőpamutok, burgani- és pohlendorfi gyártmányok legolcsóbban kaphatók.------------------------------------------------------------Horváth János afMs S3 OS LAJOS aliopió ihlete SzoiMMi, Mit Baldizsár-tér 3. sün Hitt.