Sopronvármegye, 1927. július (30. évfolyam, 146-171. szám)

1927-07-01 / 146. szám

1927. juliua 1. 3ÖPRONVARMEOYE Wágner Mihály ünneplése Ezelőtt 25 évvel, Péter-Pál napján szen­telték pappá Wágner Mihály csornai plé­bánost. Csorna társadalma ünneppé, meghatóan szép ünneppé emelte Wágner Mihály ezüst­­­­miséjének napját. Wágner Mihály ünneplése már kedden este megkezdődött azzal a szerenáddal, ame­lyet a Csornai Iparos Dalkör adott tiz­te­­letére. Másnap, Péter-Pál napján reggel 8 órakor tartotta meg a jubiláns az ezüstmi­­séjét, amelyre a plébániáról a hívek százai­nak sorfala között vonult. Mise után dr. Sally László pápai kamarás ragyogó szó­noklatban méltatta Wágner Mihály fenkölt papi működését. Ezu­tán a templom közön­sége a fiúiskola udvarára vonult, hogy ré­szese legyen a kath. hitközség díszgyűlésé­­nek, amelynek keretében dr. Pintér István adott kifejezést a hívek szeretőjének és tol­mácsolta jókivánatait az ünnepeknek ezüst misés jubileuma alkalmából. A beszédre Wágner Mihály meghatóban mondott köszö­netet és kijelentette, hogy csornai plébá­­nosi működésének a legfőbb célja a jövő­ben az lesz, hogy híveit plébániatemplomhoz juttassa. Az egybegyűltek viharos tapssal és éljenzéssel fogadták e kijelentést, mert nyil­vánvaló volt, hogy a csornai hatalmas új templom felépítését megvalósítani olyan sziszifusi munka vállalását jelenti, amely­ik és idők jövendő hívő generác­iója ál­dani fogja annak a nevét, aki a templom felépítésének sok milliárdnyi fedezetét meg tudja teremteni. A díszközgyűlés a dalárda Himnuszá­val ért véget, ami után az ünnepelt plébá­nos a parókiára vonult, hogy fogadja a nagyközség elöljáróságának, államhivata­loknak, az összes társadalmi egyesületek­nek és a magánosok tömegének szívből jö­vő gratulációit. Délre járt az idő, amikorra a küldöttségjárás befejeződött, amelynek nyomán a plébánosi lak megteheti virággal, ajándéktárgyakkal, mint a hívek, apácák és tanulók kedveskedésének megható je­leivel. Este 8 órakor ünnepi vacsora követke­zett a Svat. Kör nagytermében, amely azon­ban az érkező vendégek számára szűknek bizonyult. A melléktermekbe, sőt az udvarra még háromszor annyi közönség szorult ki, mint amennyi a termet zsúfolásig megtöl­tötte. A vacsora alatt az első felköszöntőt Marinczer Jenő, a kör elnöke mondotta. Wágner Mihály hálás szívvel köszönte meg azt a szeretetet, amelynek megnyilvánu­lása annál nagyobb örömmel tölti el az ő lelkét, mert maga körül látja Csorna társa­dalmát rang­i valláskülönbség nélkül, ami azt bizonyítja, hogy a közös emberszeretet és békés megértés jegyében történő közéleti munkálkodása nem maradt eredménytelen. Csorna békéjére, virágzására és fejlődésére üríti poharát. Beszélt még Pödör István fő­jegyző a nagyközség, dr. Frankl Pál mint osztálytárs, Feichtinger Mátyás pápai ka­marás mint volt szemináriumi iskolatárs, dr. Havass Béla szolgabiró a közigazgatás, Rozsos Béla a Kereskedők Egyesülete, Ma­­gasházy István a tanítóság és Posszert Ja­kab csendőrszázados a csendőrség nevében. Mindannyian a tisztelet és szeretet legszebb szavaival halmozták el az ünnepeltet, akit végül Borsits Sándor farádi főjegyző a vi­dék nevében üdvözölt meleg tónusú szavak­ban. Nagyon ötletes volt Posszert százados felszólalása, aki a csendőrséget a földi élet, a plébánosokat pedig a túlvilági élet csend­őreinek aposztrofálta, a két hivatás között azonban az a különbség van, hogy míg a csendőrök a földi élet közbiztonságát gyak­ran megbilincselésekkel kénytlenek mun­kálni, addig az ünnepelt a túlvilági élet ügyeit lebilincselő szivjósággal plántálja. A vacsora alatt a zenét az ünnepelt tisz­teletére a „Turul“ diákzenekar látta el nagyszerű összetanulásban. Órákat ARANY- és EZÜST éksze­rket részletfizetésre jobban és olcsóbban vásárolhat, mint bárhol oo Schaffer )őszer órás és ékszerkereak de »om­«ro­­ifteleki'Utca 1. mm. Rábapordány ünnepe. Rábapordány nem építhetett kultúr­palotát, de Tóth József főtanító és segítő társainak munkája megteremtette a fo­gyasztási szövetkezet új házában a község művelődési céljainak szolgálatára a köz­ség kultúrtermét, melynek avatására szer­­dán Rábapordányba érkeztek Sopronból Gévay Wolff Lajos alispán, Papp Kál­mán prépostkanonok, Schlegel Károly kir. tanfelügyelő és Csupay Lajos népm. titkár. Részt vett az ünnpen a község és a kör­­nyék intelligenciája, a környékbeli papság képviselői, a falu gazdái, zsellérei és cse­lédjei szóval az egész község népe. Az ünnepi misét a község plébánosa, Ivánkovics János tartotta paptársainak segédletével, a kultúrteremben az avató beszédet Szűcs Géza nagyécsi plébános mondotta. Az épület zárókövét Gévay Wolff Lajos alispán tette le, akit a köz­ség leventéi, elöljárói fogadtak és üdvö­zöltek. Gévay Wolff alispán Rábapordány­ban élte gyermekkorát, minden embert is­mer s igy kétszeres volt öröme, hogy szü­lőfaluja szép ünnepén részt vehetett és el­­mondhatta a zárókőletétellel kapcsolatos beszédét, melyben irányt mutatott, miként kelt a község haladása érdekében dolgozni. A díszebéden Schlegel tanfelügyelő mondott felköszöntőt. Délután a műsoros előadáson a község polgáraiból alakult da­lárda és a tanulók énekkara klasszikus ze­neszerzők darabjainak előadásával igazol­ta, hogy igenis tud a magyar szép együttes­ben is dalolni. És igaza van Baán Jenő kormányfőtanácsosnak, hogy nekünk nem csupán tanítókra, hanem olyan tanítókra van szükségünk, akik népnevelők is tud­nak lenni. Tóth József rábapordányi főta­nító e műsoros előadása rendezésével be­bizonyította, hogy községének nemcsak fő­­tanítója, hanem a község népének áldo­zatkész nevelője is. Az ünnep során a Bella tanító veze­tése alatt álló leventék egész nap levente­módon viselkedtek, az ünnepi előadás részt­vevői pedig programszámaik jórészében művészetet nyújtottak a zsúfolt nagyte­rem közönségének. Bét és fílmillik­a ián mér a soproni Wes Morm. Már többször megemlékeztünk arról,­­ hogy mily jogos és sürgős beteljesedésre­­ váró óhaja a soproni főiskolai ifjúságnak­­ az, hogy Sopronban otthont létesítsenek a­­ főiskolások számára. Megírtuk azt is, hogy a­­ soproni főiskolai kollégium megteremtésén­­ két irányban is dolgoznak. A Főiskolai Ifjú­­­sági Kör és a főiskolán nemrég alakult­­ Szentimre Kör akarnak internátust építeni . Később a kétféle tervet sikerült egybehan­­­­golni, a két kör junku­mot kötött a kollé- I gium ügyében és elhatározták, hogy közös alapon építtetik meg az internátust. Glatt­­felder Gyula Csanádi püspök az idei balla­gásra le is jött Sopronba és itt személyesen meggyőződött arról, hogy a f­őiskolai ifjú­ság többé otthon nélkül nem maradhat és hogy a soproni főiskolai kollégiumot min­den körülmények között fel kell építeni. Glattfelder püspök ezzel a gondolattal utazott el Sopronból. Hogy tervét nem ejtet­te el, bizonyítja az a rövid, lakonikus táv­irat, mely tegnap érkezett a főiskolára és amely csupán azt tartalmazza, hogy a kol­légium felépítésére kétszázezer pengő ren­delkezésére áll a főiskolának. Most már csak rövid idő kérdése, hogy az internátus fel­épüljön és így a főiskolások jogos kívánsá­ga beteljesüljön. 3 l­ik Biti Sáling akciója az egyke ellen Érdekes vendégjáték a soproni szín­házban. Az öreg Zsikó végrendeletet csinál, mely bel­ fiára hagyja 90 hold prima földjét és minden egyébb dús ingó és ingatlan vágyá­nál, ha az örökösnek a már meglévő legif­jabb Zsikó Jánoson kívül több gyereke nem születik. Mert ez esetben az egész vagyon az egyházra száll. Az örökös széttépi a vég­rendeletet, az öregeket gyilkosoknak nevezi és kiutasítja a házból, asszonyától pedig sú­lyos esküt vesz ki, hogy nem veti magát alá a baba gyilkos machinációinak, akit a „ha­lál gyalogpostásának“ neveznek egykediva­tos magyar vidékeken. Ez a magva a vékonymeséjű háromfel­­vonásosnak, mellyel a Nemzeti Színház egyik élete-gárdája járja most az országot s Péter és Pál napján elvetődött Sopronba is. A fenti tartalmú vázlatból is kivehető már, hogy itt az egyke­ elleni küzdelem igen hatásos és érdekes formájával állunk szem­ben. Erre utal a szólap is, mely öles betűk­kel dr. Vass József nevét viseli védnökül. Kétségtelen, hogy a népjóléti miniszternek hivatali kötelessége erőteljes, irányító ini­­ciatívával részt venni a nemzetgyilkos egyke elleni harcban. Csak nem volt szerencsés ötlet a tendenciát ennyire kidomborítani. „Man merkt die Absicht und wird ver­stimmt.“ A kényesebb ízlésű közönség eleve bizalmatlansággal viseltetik a propaganda darabok iránt és ezt a bizalmatlanságot gyakran igazolja a tapasztalat. A szép, ne­mes eszme ritkán talál megfelelő művészi értékű és kifejező eszközökre. Kár volt a közönséget így előre infor­málni, mert ez is részes a tegnapi nézőtér nagy ürességeiben. Pedig azoknak a színé­szeknek a teljesítménye, akik tegnap „A gyerek“-et játszották a soproni­­színházban, minden pénzt megérő, kivételes műélvezet, még a dr. Erdős Lászlóénál sokkal rosszabb darabokban is. Ünnepi gyönyörűség hall­gatni, ahogy egy Mihályfi Károly, egy Bakó László, egy Szatmáry Lajos, egy Szabó Margit ízes és zengzetes szép nyelvünket beszélik. És látni a magyar őserő, a gátat nem ismerő szilajság és kősziklából virág­szívet fakasztó gyöngédség lobogását és sut­togását látni a magyar fajta olyan kivéte­les szép szál emberpéldányában, amilyen Cselényi József. És a fiatal magyar színész­­gárda legtehetségesebbje, a „kis Pethes“, mily felejthetetlen figurát csinált a meleg­szívű tótlegényből. És a többiek mind : Szatmáry Lajosné, Bálint Erzsi, Harsányi Géza, Ónody Lajos a magukkal hozott illú­ziót keltő díszletek közepette oly tökélete­sen harmonizált kórusát adták az emberábrázolásnak és beszédművészetnek, hogy a Ez ideig egyetlen ásványolaj sza­badraktár van megyénkben A Hifi. 2 a Sopronvjmegyei Helfi­­lazsik Ször­ezeténél ahol minden géphez megfelelő üzemanyagot úgymint: flizolajati motorbenzint petróleumot bármily tételben azonnali szállításra megrendelhet és kg-ként 1400 iC-t takarít meg, aki adó­mentes árut használ. Adómentes káro nyit mindenkinek díjtalanul intézzük el.

Next