Sporthirlap, 1924. augusztus (15. évfolyam, 128-148. szám)
1924-08-02 / 128. szám
128. szám 3. oldal SPORTHÍRLAP Középegyesilsiek, tiludásegyesitek, kisegyesületek a professzionalizmus bevezetéséről H a Törekvés. Zuglói VII. ker. AC( MACI főv. T.«kép és URALT intézetnek véleménye. — A futballsport tengelye, amely föörül a magyar futballélet forog: a professzionalizmus kérdésének elintézése. Egyesületek, játékosok és közönség egyaránt lázas izgalommal várják a fejleményeket, mindenki érzi, hogy az eddigi beteg állapotok tovább fenn nem tarthatók, hogy a közeli hetekben át kell esnie a magyar futballsportnak a krízisen. Érthető, hogy az egyesületek körében a várakozás már türelmetlenséggé vált, hiszen közvetlenül a szezon előtt nem tudják még, hogyan rendezkedhetnek be a jövő bajnoki évre, játékosaik közül kikre számíthatnak, általában mit várhatnak az új helyzettől. Ezeknek a várakozásoknak óhajtunk hangot adni akkor, amidőn megszólaltatjuk a különböző jellegű egyesületek képviselőjét. Bár ezek a vélemények az osztálybeli összes egyesületekre nem általánosíthatók, nagy általánosságban fogalmat alkothatunk belőlük a professzionalizmus bevezetésének várható fogadtatásáról. Pártos Gyula, a Törekvés futballintézője: — A professzionalizmustól a pályával rendelkező munkásegyesületek éppen annyit várnak, mint a pálya nélküliek. A kis pályák igazán nem jövedelmeznek annyira, hogy annak a kedvéért a munkásegyesületeket két kategóriába kellene osztani. A professzionalizmus bevezetése egyet jelent az ortodox amatőrszabályok életbeléptetésével. Ha pedig ez bekövetkezik, a versenyzésszerű sportolás lehetősége a játékosok 70 százalékától meg lenne vonva. A munkabérmegtérítés beszüntetése ugyan még nem jelenti az amatőrség helyreállítását, de egy szegény munkásjátékosra már az is nagy csapás lenne. Az ortodox amatőrség felújítása az amatőrsport végzetét jelenti, erre az amatőr eszme képviselőinek is gondolni kellene. A profisport bevezetését óhajtó futballkorifeusok találták ki a két irányzat szigorú kettéválasztását, mert csak így szabadulhatnak meg a veszélyes konkurrenciától. De különben is ki biztosítja azt, hogy az álamatőrizmus megszűnik. Ahhoz becsületes őszinteség kellene. Külföldön sem azért csinálják meg a kettéválasztást, mert az ottani vezetőkben a becsületes belátás kerekedett felül, hanem mivel már az egész világon köztudomású lett, hogy azokban az államokban a futballsport profivá lett. — Mi lesz nálunk? Egyes csapatok szétrobbannak, megindul a tisztulási folyamat a játékosok közt. Ez lesz az első felvonás. A második felvonásban megbukik a profeszszionalista sport. A harmadik felvonásban látni fogjuk a nagy visszatérést a jelenlegi állapotokhoz. Kovács Mátyás, a Zuglói VII. ker. AC futballintézője: — A professzionalizmus bevezetéséről lehet beszélni, bár a bevezetés szerintem máról-holnapra nem fog megtörténni. — Hiszen még az sincs tisztázva, mik a profivá válás feltételei. Erről éppen úgy lehet vitatkozni, mint arról, hogy mik az amatőrség feltételei. Szerintem például mindenki profi, aki munkabérmegtérítést kap. A középegyesületekre nézve ez a megoldás lenne a legszerencsésebb. Miért amatőr például az, aki zsebpénzt kap? A zsebpénz csak a kényelmi kiadások fedezésére való, az ilyen kiadásokról pedig az ország lakosságának 50 %-ával együtt a futballjátékosok is lemondhatnának. Nem valószínű, hogy az én felfogásom szellemében határozzák meg a profiság fogalmát, holott azt hiszem ez esetben a középegyesületek is szívesen csatlakoznának a profiszövetséghez. Mi többet nem nyújthatunk a játékosainknak, mint a munkatérmegtérítést és zsebpénzt. Teljesen lehetetlenné lennénk téve, ha az egyesületekben külön proficsapat szervezését engednék meg. A jó játékosokat egyszerűen elszipkázzák tőlünk, miután mi nem tudjuk fizetni őket, így azután nem szervezhetünk sem erős proficsapatot, legjobbjaink híjján pedig arra sem számíthatunk, hogy az amatőr csapatok között vezetőszerepet játszhatunk. Veress Imre dr., a MAC főtitkára: — Mamusich Mihály dr. — egyesületünk képviselője — kifejtette a MAC álláspontját ebben a kérdésben, ahhoz nincs mit hozzátennem. Annyit mondhatok, hogy a MAC egész múltja és Jelene azt bizonyítja, nálunk nem lesz mit keresniük a profisport lovagjainak. Mi a profisportot szívesen élvezzük, de csak mint nézők, a pályán. Nálunk nem lesznek olyanok, akik az előadásokon, fellépnek. Anton László, a 11. osztályú, Főv. T Kör intézője : — A II. és kisebb osztályú munkásegyesületeknek nincs mit félniök a professzionalizmus bevezetésétől. Nálunk a legszigorúbban értelmezett amatőrizmus az uralkodó planéta ma is. A játékosok éppen úgy fizetik a tagsági díjat, mint a pártoló tagok. Nálunk nincs munkatérmegtérítés, itt csak a sportért hozunk áldozatot, de nem az emberekért. Mecénásaink a munkaerejükkel támogatnak bennünket. A munkásegystületekbe menni nem jó üzlet a játékosoknak. Meg is mondjuk mindegyiküknek, ha hozzánk akarnak jönni, hogy mire lehetnek elkészülve. A legtöbben maguk szerzik be a felszerelésüket is. A tréningek és hétköznapi mérkőzések idejére eső munkabérüket bizony a magunkfajta munkásegyesületek tagjai elvesztik. A játékosok nemhogy kapnának, de az egyesület fenntartásához anyagilag is hozzájárulnak. Ők nehéz munkával keresik a kenyerüket, de nem is becsülik sokra a munkanélküli jövedelmet. Jól ismerem az alsóbbosztályú munkás játékosoknak a gondolkodásmódját, éppen azért nem is félek a profeszszionalizmus bevezetésétől. Ebbe a játékba nem is avatkozunk bele. Pörge Jenő, a 111. osztályú URAK intézője: — A kisegyesületek tisztában vannak azzal, hogy mit várhatnak az amatőr-profikérdés radikális rendezésétől. A III. osztályú és kisebb egyesületek a sport, anyagi előnyeit eddig semélvezték», na éppen azért még akarva sem lehetünk egyebek, mint amatőrök. Ha netalán úgy rendeznék a profikérdést, hogy amatőregyesületben is szerepelhessenek profijátékosok, esetleg elő fog fordulni, hogy kisebb egyesületek is erejük végső megfeszítésével fizetik majd egykét játékosukat, a legnagyobb valószínűség azonban amellett szól, hogy a jó játékosok oda mennek majd, ahol megfelelőbb partnereik lesznek és ahol minden tekintetben jobban érvényesíthetik a tudásukat. És talán ez a kis egyesületekre nézve is előnyösebb lesz, mert a profijátékosok alkalmazása a bajtársi viszonyt fogja gyengíteni. A profijátékost az amatőr fizetett alkalmazottnak fogja tekinteni. Én úgy vélem, a kisegyesületek a profeszszionalizmus bevezetése esetén, átesve az első játékos kiugrásokon, erőben gyarapodni fognak. Az a néhány egyesület, amely a professzionalizmust bevezeti, nem lesz képes a nagy kínálatot kielégíteni. Szép lesz, ha a felkínálkozó játékosokat visszautasítják és azok majd továbbra is a/, újonnan megállapított szigorúbb, amatőr alapon játszanak. Szerintem nem kell kimondani a professzionalizmust, mikor az már úgyis régen be van vezetve, csupán el kell ismerni. Fogl H. és Baubach tízéves játékos- jubileuma. Az UTE impozáns kifejlődésének egyik titka abban a családias egyetértésben rejlik, amely nemcsak az egyesület tagjait hatotta át mindenkor, de együttérző, lelkes táborba tömörítette Újpest városnak egész társadalmát is. Számos megnyilatkozásában mutatja az UTE élete az egyetértésnek és a közös ideálért való lelkesedésnek a viharokat álló és a jövőt megtermékenyítő erejét. Az összetartozandóság érzésének a tisztelete, az önbecsülés és az érdem elismerése, olyan erények, amelyeket az UTE soha sem nélkülözött s amelyeknek nyilvánításától nem is tartózkodott. Csütörtökön este is családi ünnepre gyűlt, össze az UTE az újpesti Stadion étkezőjében. Két érdemes, képességekben, klubszeretetben és hűségben egyaránt jelesen klasszifikált játékosát becsülte meg kis ünnepség keretében abból az alkalomból, hogy immár 1íz esztendőt töltöttek el az UTE színeinek és a magyar futballsport dicsőségének a szolgálatában. Kétkedés nélkül vallhatja az UTE a két jubilánst, Fogl Károlyt és Reubach Bélát a maga nevelésének s ha, az est ünnepi szónoka, Szűcs János, az UTE elnöke, mégis büszkélkedve állította Foglt és Baubachot az újpesti fiatalság elé mintaképnek, az újpesti sportélet vezérének a szájából nem hangzottak az elismerő szavak sablonos dicséretnek. Mert való tény, hogy a jubilánsok a kötelességtudásnak, az önfeláldozásnak és az ambíciónak a legmagasabb fokát mutatták ki pályafutásuk alatt s a mai elernyedt, haszonleső, nyugtalan világban ezek mindenesetre a legnagyobb megbecsülésre késztető tulajdonságok. Szűcs János keresetlen, szép szavak kíséretében ízléses plakettet nyújtott át az ünnepelteknek a jubileum emlékére, majd Kiss Gyula méltatta Fogl Károlynak az érdemeit. A maga érdemének is vindikálja a volt szövetségi kapitány, hogy az eddig lebecsült, érzékenységében sokszor megbántott játékost a futballélet nagy nyilvánossága elé állította s ezzel nemcsak Fogl önbizalmát és becsvágyát sikerült megnövelni, de olyan értéket nyert a futballsport is, amely talán kibányászatlanul maradt volna. Kiss Gyula megköszönte Foglnast a válogatott mérkőzéseken tanúsított korrekt magatartását és lelkes önfeláldozását, amellyel minden alkalommal egyik legfőbb támasza volt a nemzeti válogatott csapatnak. Játékostársai nevében Kelecsényi Ferenc köszöntötte a hű bajtársat, mire Fogl Károly köszönte meg az ünneplőt fogadalmat téve, hogy erejét és becsületesen érző lelkét a jövőben is teljes odaadással szenteli a sportnak és szeretett egyesületének. Férfiasan öntudatosan és őszintén beszélt Fogl Károly, éppen úgy, mint amikor a pályára lép és játszik, amint a tudása, kötelességérzete és lelkesedése diktálja. Földessy János dr., az MLSz alelnöke, a magyar sporttársadalomnak megbecsülését tolmácsolta. Mindig örömet szerzett - úgymond - Boginak és Baubachnak a játéka. .Fog? jelenti az UTE csapatában a lelket Baubach a szivet s ez a két nagy erő ragadja magával és viszi előre az ütei csapatot. Kelecsenyi II. az UTE birkózó szakosztályának a nevében kívánt szerencsét és kitartást a jubilánsoknak, Langfelder Ferenc pedig ey németországi mérkőzésnek az emlékét elevenítette fő példának, hogy mily ,13 év értéket jelent egy csapatban azolyan játékos, aminő Fogl Károly, a maga lelkesedését szuggerálni tudja játékostársaiba isnémet mérkőzésen Fogl emlékezetesen nagyszerű játékra és fényes győzelemre ösztönözte az UTE csapatát. ! Mindenki lehet soffőr! SOFFŐRISKOLA! Minden öntudatos ember követelje, hogy pénzéért szakszerű kiképzést kapjon, nem kell hangrzatos hirdetésekre adni,ne örüljön az olcsó tandíjnak, mert hiányos kiképzésvel as életben boldogulni nem tud, alapos, komoly kiképzésért forduljon az ország legmegbízhatóbb autószalőiskolájához, ahol jelenleen is nyolcvan növendék hallgatja az előadásokat, ezért felelősségünk tudatában csak a „VIKTÓRIA" sofferiskolát ajánlhatjuk, mert itt gépészmérnökök végzik az elméleti, gyakorlati kiképzést, modern autókon, MŰHELYGYAKORLATTAL egybekötve, hatóság előtt sikeresen levizsgáztatják. Mindenki tudja azt, hogy az ország legjobb autóvezetői „VIKTÓRIA” autó szakiskolából kerülnek ki. Nappali és esti tanfolyamok kívánság szerinti időben, miután több mérnök végzi az oktatást. Szakmabelieknek kedvezmény. Tandíj bármilyen részletekben fizethető.. Beiratkozás egész nap „VIKTÓRIA" AUtÓSZAKISKOLA városi irodájában. VÖRÖSMARTY UTCA ötvenhárom. Telefon: 13—60. Levizsgázott növendékek elhelyezését elősegítjük. Találkozzunk a Csillaghegyi strandfürdőn. Jó bor, friss sör és kitűnő vacsora mellett. Szellős, hús, virágos helyiségben a város szivében hallgathatja 30. Rácz Liczit és fiát a cigányok királyát FI FQP II VI- Király-utca67.SLI 1 Umuns régi szolid éttermeiben.