Sporthirlap, 1926. január (17. évfolyam, 1-17. szám)

1926-01-26 / 15. szám

10 SPOR THIRLAP 1926 január 26., kedo •KSSÖoiSSiS^ Ú­SZÁS «fiC9üSCSCSC9CSCSC0CCCSCSCCSSC0CS2£QSC!CQSCínCC­» Fröh­lich Lipcsében német hát­­úszó-rekordon belü­l úszott 100 métert. — Úszása révén valószínű, hogy Rademacherrel együtt kimegy Ame­rikába. — Fröhlich, a kis német hátúszó­­rekonier, szorgalmasan trenírozott, hogy olyan formába jöjjön, hogy őt is kivigyék klubtársával, Rademacher­­rel együtt Amerikába. Fröhlich szorgalmas tréningjének­ meg is volt az eredménye, amennyi­ben csütörtökön a lipcsei Carola­­badban, megjavította a 100 méteres hátúszásban az általa tartott 1 p. 15 mp.-es rekordot 1 p. 14,1 mp.-re. Fröhlich a 25 méteres uszodában az első hosszt 14.8 mp.-re, 50 métert 20 és 75 métert*54 mp.-re úszta. Az öt időmérő közül kettő 1 p. 14, egy 1 p. 14.1 és ugyancsak kettő 1 p. 14.2 mp.-es időt mért. Fröhlich ideje jobb is lehetett volna, ha az utolsó fordulója jobban sikerül. Fröhlich egy ízben (Bécsben a Diana­­badban) 1 p. 14.2 mp.-es időt úszott, amelyet azonban nem lehetett­ hite­lesíteni. A kis Gusztáv álma, az amerikai út, ezek után valószínűleg valóra válik, mert legyőzője (Kealoha nem lesz ott) aligha akad. Walter Spence (Brooklyn), fiz összes amerikai mellúszó rekor­dok birtokosa. Zürichben téli uszoda épül. Svájc­nak eddig csupán St­. Gallenben volt téli uszodája. Az állam felhívására (ez nem tévedés. A szerk.) egymás­után alakulnak téli uszodaépítő tár­saságok, amelyek először Zürichben fognak­ uszodát építeni, amelynek előrelátható költségei 2.700.000 svájci frankra rúgnak. Az összeg legnagyobb részét Zürich városa áldozza a nemes célra, bizonyára szem előtt tartva azt a sark igazságot, hogy »építsetek fürdőket, mert ezzel a kórházak épí­tését lehet megtakarítani*). Film az úszásoktatás szolgálatában­ Halberstadtban mutatták be a Mag­­deburgi SC 96 által készített sport­­vonatkozású filmet, amely szemlél­tető képet adott a sportszerű úszás­ról. Az előadás keretében O. Sekiele, a németeknek régi neves úszója, ked­ves történeteket mondott el sport­­pályafutásáról, athéni, angliai és fran­ciaországi utazásairól. A film elérte célját és az Úszóspor­tnak sok hívőt szerzett. Amerikában dől el, hogy ki a világ legjobb mellúszója Rademachernek Skeltonnál is veszélyesebb ellenfele lesz a fiatal Spence.­­ John Farleyvel is meg kell küzdeni Rademachernek. Rademachernek eddigi eredményei értékesebbek, mint ellenfeleié s így győzelme valószínű. A párisi olimpiásznak a németek a »Rumpf Olimpiádéi«, a csonka olim­piász nevet adták, mert a német versenyzők nem indulhattak annak a küzdelmeiben. A németek jelzője tényleg találó, mert versenyzőik ered­ményeik alapján megérdemelték vol­na, hogy részt vegyenek a világ nem­zeteinek vértelen csatájában. Hiszen ha csupán a német úszók eredményeit hasonlítjuk össze a pá­risi olimpiász úszóversenyeinek ered­ményeivel, kétségtelenül kitűnik az, hogy a németeknek feltétlenül bele­szólásuk lett volna a 4x200 méteres stafétába, hátúszásban is szereztek volna helyezést, a torony- és a mű­ugrásban győzhettek volna, Rade­­macher révén pedig eminens esélyük lett volna a mellúszó bajnokság meg­nyerésére. A németek távolléte nagyon meg­könnyítette a többi, különösen az amerikai úszók helyzetét s így pél­dául a mellúszásban az amerikai Skel­ton lett az olimpiai bajnok. A párisi versenyek után közvetle­nül már megnyilvánult a németeknek az az óhaja, hogy szembeállítsák a dédelgetett Rademachert a nem kevésbé elkényeztetett Skeltonnál. Bachrach mester, az amerikai úszók főtrénere azonban jobbnak hitte akkor a találkozást meghiúsítani és haza­küldte Skeltont, állítólag azért, mert egy banketten túlságosan vidáman viselkedett. Ennek az indokolásnak azonban ellent mond és más magya­rázatra enged következtetni Bachrach viselkedése, aki úgy a bécsi, mint a budapesti versenyeken csak akkor került elő s nézte nagy figyelemmel a küzdelmet, amikor Rademacher startolt és úszott, így jól megfigyelte a német úszó tempóját, tanulmányozta stílusát és végül megállapította Bachrach, hogy jó volt, hogy Skelton egyelőre kitért a találkozás elől. Annak idején Weissmüller-rel és Krü­­ger-rel együtt Skelton startja is jelezve volt . Bachrach csak akkor küldte haza, amikor meghatotta, hogy Rade­macher is eljön Budapestre és keresi az alkalmat, hogy megmérkőzhessen az olimpiai bajnokkal. Bachrach előrelátásán azonban ez a találkozás meghiúsult. Miután azon­ban a két nagy úszó mérkőzése igen nagy eseménynek ígérkezett, az amerikaiak megvárták, amig elérkezett az idő, hogy Skelton szembeállhasson Rademaeherrel s ekkor meghívták a németet, hogy Amerikában vegye fel a küzdelmet Skeltonnál és a többi amerikai úszó­­nagysággal,­­mert a várva várt nagy eseménynek Amerikában való megterj­­e­dezés s nem­csak úszóiknak lesz előnyös, hanem üzletnek is elsőrangú. Rademacher ugyanis egy szokatlan és hosszú tengeri utazás után, más ég­hajlati viszonyok között kénytelen a vízbe szállni az olimpiai bajnok ellen, aki viszont honi uszodában veszi fel a versenyt. A Rademacher képességeit esetleg befolyásoló szo­katlan viszonyokat egyedül Behrens jelenléte fogja eliminálni tudni. A két világnagyság találkozása, az előjelek szerint, teljesen nyílt lesz. Skeltonon kívül azonban még a brooklini Walter Spencevel is számolni kell Rademachernek, akinek eredményei alig gyengébbek a germán úszó világrekordjainál , aki ma az összes amerikai mellúszó­­rekordok büszke birtokosa. Ha a három, közel egyforma képes­ségű úszó eredményeit összehasonlít­juk, akkor kiderül, hogy Rademacher eredményei a leg­értékesebbek, mert Skelton 20 és 25 yardos uszodában érte el leg­jobb eredményeit és Spence is 25 yardos medencében úszott a legutóbb oly pompás időket. Ez­zel szemben Rademacher 33 és ■egyharmad, 50 és 100 méteres uszo­dákban érte el világrekordjait. A három versenyző képességeit az alábbi táblázat szemléltetően mutatja be. A feltüntetett legjobb eredmények az uszoda hosszára való tekintet nélkül vannak összeállítva. Kétségtelen tehát, hogy Skelton komoly ellenfele Rade­­machernak, de nála is veszélye­sebb a kevert vérű Spence, aki nemcsak kitűnő mellúszó, hanem nagyszerű allround képességű ver­senyző is. Képességeire jellemző és sokoldalú­ságát igazolja a tavalyi téli amerikai bajnokság, ahol megnyerte a 220 yar­dos mellúszást 2 p. 51.8 mp. alatt, a gyorsúszásban 50 és 100 méteren közvetlenül Weissmüller mögött lett második, legyőzte Sam Kahanamo­­kut, aki az olimpiászon Weissmüller és Duke Kahanamoku mögött lett har­madik. Az összetett versenyt (mell-, hát- és gyorsúszás) Arne Borg előtt nyerte meg, az ötös küzdelemben pe­dig a cincinatti­ Lak­iért és a mi kö­zönségünk előtt is jól ismert Krügert előzte meg. Résztvett ezenkívül a newyorki 15 kilométeres versenyben s itt harmadik lett. Spence már legyőzte az olimpiai bajnok Skeltont is. Ezzel ugyan nem egyedül ő dicseked­het, mert a chikagoi John Farley szin­tén megverte már Skeltont, sőt azt mondják, hogy már az olimpiász előtt is jobb volt nála és csak fegyelmi okokr­­ól nem nevezték az olimpiai verse­nyekre. Ez a Faricy lesz a harmadik, akivel Rademachernek meg kell küz­deni, mert ő is ott lesz azok között, akik meg akarják tépázni a nagy német úszó babérjait. Mi mégis bizunk Rademacherben, mert ő többet tud, mint amennyit eredményei elárulnak, hiszen Sípossal való találkozása óta nem volt komoly, erős versenye s ezért nem is kellett nagyon megerőltetni magát, hogy tel­jes tudását kifejtse. Skeltonban, Spenceben és eset­le Farbeyben a legkomolyabb ellenfelekre talál a rutinirozott német világrekor­der, akikkel szemben a négy hónapra tervezett amerikai túra alatt bőven lesz alkalma tényleges tudásáról bizony­ságot szolgáltatni. A nagyobb rutin és energia Rade­­macher-nek, a fiatalság és ruganyos­ság Skelton­nak, a kiforratlan, de nagyra hivatott tehetség pedig Spence­­nek az erénye. Valószínű, hogy most még győze­lemhez tudja segíteni Rade­­machert nagy küzdőképessége, ha az utazás nem viseli meg nagyon. Rademachernek amerikai verse­nyei mindenesetre alkalmasak lesz­nek arra, hogy tisztán lássuk, mennyi­ben fogadhatjuk el hitelesnek az úgy­szólván naponkint érkező legújabb amerikai úszórekordokat. K. F. Erik Rademacher Európa legjobb mellúszója. Tave­­­macher I Skelton I SPence lOd 1 p. 15 1 n. 16 1 p. 16 4 méter mp mp. mp. 200 2 p. 3 rf _ ' 2 p. 33~ yard mc­ mp. ~200 YpTOÖT 21“ 51 Tp. 48-2 méter mp.­­mp. mp. 220 ~ ^ '2 pk48'2” 2 p. 508 jard mp. mp. ~400 ' 6 p. 65~ ~~ 1­6 p/l4v8' méter mp.­­ mp. ff Robert Skelton (Chicago) mellúszó világbajnok. Németországban nem mostohagyer­mek az úszósport. Münchenben 15.000 fiút és 8000 leányt, Augsburgban 14.600 fiút és 6000 leányt tanítottak meg úszni az iskolaév folyamán. Ezek a számok önmagukban véve is eleget mondanak; kommentárt fűzni hozzá­juk felesleges. Felelős szerkesztő: Kiss Gyula. Társszerkesztő: Földessy János dr. Felelős kiadó: Sajó József lerázható. Nyomatott Wodianer F. és Fiai grafikai intézet és kiadóvállalat rfc. köny­vnyomdájában, Budstr­pest, IV., Dalmady Győző­ utca 3. Nyomdatoluucatói &UJG

Next