Sporthirlap, 1926. június (17. évfolyam, 85-101. szám)

1926-06-05 / 87. szám

Szombat Ára 2000 Ki Budapest, XVII. évf., 87. sz., 1926 június 5. Isik ■ r *■ . Mr . _____ ____..._ „ . .,. _.,. _.._ ... _._______„__________________ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV. kerület, Dalmady Győző­ utca 3. sz. Távirati cím: Sporthirlap Budapest. Telefonszám: 75-23, 75-25 és délután 75-24. Előfizetési árak: Belföldön és Ausztriában egy negyedévre 100.000 korona, egy hónapra 40.000 korona. Egyéb külföldre egy negyedévre 150.000 magyar korona vagy ennek megfelelő valuta. MEGJELENIK HÉTFŐN, KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS SZOMBATON Egyes szám ára: Belföldön 2000 és 4000 K. Ausztr.40 és 20 gr. Jugoszl. 4 és 3 dinár. Csehszlov. 2 és 1­50 ők Románia 12 lei Franciaország 150 és 1 gr. Olaszország 1­50 L. Német­­ország 25 a. pl. Lengyelország 30 gr. Amerika 5 c- A nyolcadik magyar—cseh mérkőzés sors­döntő erőpróbája a magyar futballsportnak Blaocinoj IUM..I ISIiiiiiiiaaffiB^(fKAigHW!—»mi m ni....... i .....— A nagy meccsen kívül még két fronton csapunk össze szomszé­dainkkal — Szombaton Pozsony csapatán, vasárnap Prága reprezen­tánsain készülünk revánsot venni . Az ILSz—MLSz ifjúsági váloga­tottaknak és a MOVE-sszer serlegcsapatok reprezentánsainak küz­delme egészíti ki a kétnapos jubileumi programmot Ismét nagy, mondhatni sorsdöntő erőpróba előtt áll az erejében meg­fogyatkozott, nimbuszában megtépá­zott magyar futballsport. Ausztria diadalmas reprezentánsai után Csehszlovákia válogato­ttjai készül­nek döntő csapást mérni sok sebtől vérző ellenfelükbe, amely egykor rettegett, bajvívó társuk volt. Tizenhárom esztendővel ezelőtt ta­lálkozott először a magyar és a cseh futballt reprezentáló két együttes és azóta még hat alkalommal csapott össze Középeurópának ez a két ve­zető futballnemzete. Három magyar győzelemmel és két eldöntetlen eredménnyel szemben két cseh diadalt jegyzett föl a krónika. Ha csak ebből a néhány számadat­ból kellene következtetni, a magyar futball hajszálnyi fölényét lehetne megállapítanunk a tizen­három éves periódus alatt. A sportküzdelemben azonban, mint általában minden versengésben, nem a múltnak át­adott eredmények, hanem a­ leg­utolsó erőpróba kimenetele dönti el, hogy kit illet az elsőség, így mér­legelve a vasárnapi, nyolcadik ma­­gyar-cseh mérkőzés eshetőségeit, félő aggodalommal kell arra gondol­nunk, hogy a múltban felállított mérleg a mi oldalunkról átbillen a másik oldalra. A magyar futball súlya ma, saj­nos, nagyon megfogyatkozott. Az okok, amelyek labdarúgósportunk beteges „lesoványodását" előidézték, ismeretesek, hiszen az utóbbi idők minden válogatott­­mérkőzése kap­csán kénytelenek vagyunk azokat felsorakoztatni kudarcaink vagy félsikereink mentségére. Az okok és az általuk előidézett bajok ma is fennállanak, talán még fokozottabb mértékben, mint akár egy hónappal is ezelőtt, az osztrákokkal való si­kertelen összecsapásunk idején. A reménység tehát, hogy a nagy játékerejét, velünk az idén már több ízben éreztető cseh futballt le tudjuk győzni, vajmi kevés. De mégis van egy szalmaszál, amelybe megka­­paszkodhatik a reménytelenség hul­lámai között vergődő magyar fut­­ballspor,É­­­s ez a tűzbe küldött játé­kosaink lelkében rejtőző lelkes aka­rat. Nem hisszük, hogy most, a ma­gyar futball sorsdöntő óráiban és éppen ezzel az ellenféllel szemben hagyná, cserben fiainkat a legszebb, a legőisibb és leginkább respektált magyar erény: a tűzön vizen ke­resztül való győzelem erős akarása. A válogatók körültekintése csupá­n kipróbált harcost állít a tűzvonalba, nincsen tehát okunk félni a gyáva megadástól, ha­ pedig hősi küzde­lemben bukunk el, nem lesz okunk szégyenkezni. Fischer a Grosz II. - Fogl II. együtteshez hasonló kiváló védelmi trió. Fischer most van tudása tetőfo­kán s mint azt az MTK ellen múlt vasárnap is bebizonyította, sport­szerű életmóddal, racionális tréning­gel teljesen visszanyerte, sőt felül is múlta korábbi legjobb formáját. Grosz II. sérülése miatt nem volt tagja az Ausztria elleni csapatnak, azóta azonban klubja meccsein el­sőrangú formát mutatott, de, saj­nos, a múlt vasárnap orrsörény tö­rést szenvedett az MTK elleni mécs­esén. Orvosi megállapítás szerint, orrvédővel vállalhatja a játékot s miután ő maga is erősen ambicio­nálja a szereplést, részvétele biz­tosra­ vehető. Partnere Fogl II. lesz, aki szintén csak nemrégen épült fel sérüléséből, de az FTC ellen olyan szenzációsan játszott, hogy egyhangúlag esett rá a választás. Meglepetésként hathat, hogy ezúttal bal bekkel játszik, ami azonban aligha, befolyásolja káro­san képességeinek kifejtésében, mi­után beteg jobblábát csak kevéssé használja és a legtöbb labdát a jobb­oldalon is ballábra vesz. Az bizonyos, hogy ha­ ez a védelmi trió kijátssza a tudásának megfelelő­­ formát, úgy a régi ,,nagy“ védel­mekhez hasonló szenzációs játékra számíthatunk. Kitűnő tartalék áll rendelkezésre Senfeey I. személyé­ben. . A fedezetsor összeállítása, különö­sen a centerhalf személyének kijelö­lése sok fejtörést okozott. Búza formahanyatlása, majd diszkvalifi­­kálása folytán teljesen kikapcsoló­dott a jelöltek közül, a többiek pe­dig annyira gyen­gén szerepeltek, hogy végül is ahhoz a szükségmeg­­oldáshoz folyamodtak, hogy Rebrót téve a középre, a Fuhrmann—Rebró—Borsányi balfsort állították fel. Ennek az ösz­­szetételnek az az érdekessége, hogy tulajdonképpen hálom jobb balt játszik. Fuhrmann igazi művésze a fut­­ballnak, csak nagy hibája, hogy tö­kéletes tudása és futballintelligen­­ciája ellenére, kemény küzdelmek­ben ritkán van a helyén a, szíve is. Rebró szükségmegoldásként már játszott centerballot az MTK-ban is. Mint romboló, védő halitól ezen a poszton is jó munkát várhatunk tőle, de finom és pontos passzokat nem igen remélhetnek részéről a csatáraink. Kijelölésénél az a szem­pont vezette a bizottságot, hogy bárki mást tett volna arra a posztra, annak a munkabírása és állóképes­sége idő előtt felmondta volna a szolgálatot, ami azonban Rebrónál bizonyára nem fog bekövetkezni, ezen múlhat az egész mérkőzés sorsa. Borsá­nyi tulajdonképpen jobb halt, de miután abszolút kétlábas játékos, a­ baloldalon is megállja a helyét. Az bizonyos, hogy az utóbbi időben nagy formát mutató 1TTF half sornak állandóan a legjobb tagja, tehát méltán esett, rá, a bi­zottság választása. A fedezetek já­tékánál csupán az kérdéses, hogy aránylag gyenge fizikumukkal mi­­képen tudnak majd megbirkózni a robusztus cseh csatárokkal. A cse­­■ társor Braun— Takács—Pataki— Schlosser—Kohut összetételben igen sikerültnek te­kinthető. Braun lassan kint kezd­ visszanyerni régi formáját, bátor­sága is növekedőben van. Takács ma kétségtelenül a­ leg­eredményesebb csatárunk, aki, ha megfelelő labdákat kap, egymaga eldöntheti a meccset. Pataki mesteri irányítóképessé­­gét felesleges újólag méltatni, csu­pán mint örömteljes változást álla­pítjuk meg játékában, hogy ma már a közelharcoktól sem idegen­kedik.­­Schlossert utoljára februárban láttuk játszani Budapesten. Akkor a támadás eszének bizonyult, aki még ma is teljes technikai tudá­sának a birtokában, fiatalos tűzzel és lelkesedéssel látja­ el szerepét. Múlt vasárnap Bécs csapatában szerepelt Krakó ellen s a lengyel lapok egyhangú megállapítása szerint ideális labdákkal látta el­ partnereit. Ezen a mérkőzésen könnyebben meg is sérült, de a közbeeső hetet pihenésre és a gé­ Akiktől balszerencsénk előzését várjuk A magyar csapatról ! Klubcsapataink sorozatos kudar­ca és gyenge teljesítménye után ugyancsak nehéz szerep várt a válo­gató bizottságra, a válogatott csapat, összeállítása alkalmával. A kétség­­beejtőnek látszó helyzetben mentő ötletként merült, fel Hon­rád 11. és Schlosszer részvételének terve, amely ugyan csak Bőszben valósul­hatott meg, azonban még így is lé­nyegesen javított csapatunk helyze­tén és a magyar csapat esélyein. Ha végigtekintünk a magyar csa­jnak­ névsorán, mint jellemző tünetet jegyezhetjük fel, hogy a május 2-án Ausztria ellen szerepelt csapatból mindössze hárman Rebró, Takács és Kohut­a játszanak,­­míg 8 posztra teljesen új emberek kerültek. Az ú­j nevek azonban korántsem je­lentik azt, hogy újoncok az újonnan beállítottak, mert — az egy Borsá­­nyi kivételével — valamennyien már ismételten öltötték magukra a címeres válogatott dreszt, sőt Schlosszer, Pataki és Fogl­as. a ma még aktív gárda legidősebb gene­rációját képviseli a csapatban. A csapat összeállítása, az adott nehéz körülmények között, nagyjá­ban sikerültnek tekinthető , ha Grosz Rebró és Schlosszer sérü­lése is rendbejön vasárnapig, úgy esélyeink lényegesen kedvezőbbé válnak. De vegyük sorsra a csapat tagjait. Régen szerepelt válogatott csapa­tunkban a •sr Sportemberek a sTüEMER-the FTC-MTK futballcsokoládé.­­ 1 *..................""" I Capható rak­ítí te isifíj É. ............................ ................

Next