Sporthirlap, 1932. január (23. évfolyam, 1-9. szám)

1932-01-02 / 1. szám

4 még erősebben folytatja a táma­dásokat. A csapat most már át­­érzi az első félidőben elkövetett hibát, mindenki teljes gőzzel küzd, a bajor csapat elkeseredetten vé­dekezik, de a védők nem tudják megakadályozni­ ­Sárvári és Zilahy szép össz­­ játékát, melynek végén Zi­lahy nagy lövése beállítja a végeredményt, 5:3. Az utolsó három perc eseménye egy német korner, amely azonban már nem okoz izgalmat U­jvári előtt. ­ Győzedelmeskedett a Hungária nagyobb tudása, de a magyar csapat könnyelműsége majdnem bajt okozott A meccs után mindkét oldalon megállapították, hogy a Hungária akár hét-nyolc góllal is győzhetett volna, még az első félidő harminc­­perces iramának fokozása nélkül is, ha a harmadik gól után nem engedi át könnyelműen az irányí­tást a bajoroknak. Ez az elbizako­dottság okozta, hogy a győzelemért az utolsó percig küzdeni kellett s hogy a Wacker háromgólos hátrá­nyát is behozhatta. Sőt a 3:3 után a Hungária minden erejére szük­ség volt, hogy visszafordíthassa a mérkőzés sorsát. A csapat általában az első har­minc percben és a második félidő végső húsz percében nagyon jól játszott. Az akciók folyamatosan követték egymást, szép húzások, pontos beadások színesítették a játékot. A támadások nagy része Hírestől indult ki, a balszélső a mezőny legjobb embere volt. Gyors lefutásai, nagy lendülete a müncheni közönséget is meghódí­totta. Sajnos, Híres remek beadá­sai csaknem mindig elromlottak középen, ahol­ a belsők idegizgató lassúsággal mozogtak. A csatár­sorban még Haraszti játszott el­fogadhatóan. A fedezetsor sokat dolgozott, a bekkek közül Kocsis játszott jól. Újvári a gólokat nem védhette, viszont néhány veszélyes lövést nagy formában fogott. A harmadik gól után a bajorok egyenlítő góljáig nem elégített ki a Hungária játéka. A müncheni Wacker csapata jól összeszokott, egészen elsőrendű együttes. Játékuk racio­nális, sallang nélküli, erőteljes. A csapat nagyobb része gyorsmoz­gású. A csapat legjobb embere Köppl, a válogatott jobbösszekötő volt, aki ugyan gólt nem rúgott, de annál hasznosabban lendítette előre társait, akiknek nagyszerű labdákat is osztogatott. Fischer, a középfedezet és Schober, a jobb­­bal, nagy munkabírású, gyors, hasznos játékosok. A közvetlen vé­delem szívósan, de szürkén ját­szott. Schneider, a mérkőzés bírója a játék 3:2-es állásáig minden ki­fogás nélkül működött, onnan kezdve állandóan igyekezett elfoj­tani a Hungária támadásait, de még ekkor is látszott, hogy nagyon jól ismeri a szabályokat, csak ép­pen a kék-fehérek ellen használja fel azokat. Spéci, a híres gólkirály: »Németországban nem lehet tréfá­lni« A játék végén Preiszmann La­jos alelnök a következőket mondta: — A csapat összteljesítménye kielégített, de az elbizakodottság nagyon megbosszulta magát. A bí­ró határozottan nyomott bennü­n­­ke­t. A kétgólos különbség egyál­­talán nem fedi az erőviszonyokat. Lenkey Imre nem a győzelem­nek örült, hanem azt sajnálta, hogy a csapat elszalasztotta a kí­nálkozó fölényes, nagy győzelmet. — Ha nem állnak le a harmadik gól után — mondta a kék-fehérek trénere —, annyi gólt rúghatnak, amennyit csak akarnak. Nem ér­ti­k a csapatot, hát jobb, ha kény­en agyondolgozni magát a győ­­emért ! ! A Hungária—Wacker mérkőzést bgnézte Schaffer Alfréd is, a v­áci, aki a meccs után így nyilat­ól­zott: — A Hungária jobb volt, de majdnem elkönnyelműsködte a dol­■ t. Németországban nem lehet ’failni, itt az utolsó percig jut­­’ni, mondhatnám dolgozni kell. A müncheniek kénytelenek vol­­­­i,­ tudomásul venni, hogy lelke­sen játszó csapatuk nem tudta el­­javítani a nagyobb tudás, kifor­rottabb technika és jobban felépí­tett taktika diadalát. Az 5000 fő­nyi közönség mégsem távozott elé­gedetlenül a pályáról, mert a játék nagy volt, izgalmas és érdekes. Igazi futball volt! Szítvszien wiwi aka-cyn­ax imnác­esi sxokc­s Reggelig tartó vígasság verte fel Szilveszter éjszakáján a lágy­mányosi pálya körül lakó derék polgárok nyugalmit. A BEAC- isták rendezték meg hagyományos szilveszteri murtjukat, mely csak az újév délelőtti óráiban szünetelt kissé, akkor is csak­ azért, mert­­­ takarítani is kell, így tehát a de­rék egyetemisták az egyik szom­szédos „lokálpatrióta” kiskocsmá­ban folytatták tovább a mulato­zást. Az „estély” műsorát a BEAC kiváló futballistái, atlétái, jég­­hokizói és nem utolsó sorban a hí­res BEAC sportladyk szolgáltat­ták. Első műsorszám volt a ha­gyományos futballmérkőzés, mely­nek első félidejét tavaly, azaz 1931-ben, a második félidőt pedig az újév tiszteletére játszották le. Az „öregek” csapatában a rendőr­tisztek kiváló kapusa, a régi BEAC-játékos Prindl védett, a hatt­­sor két posztját a Sághy-család két kitűnő tagja töltötte be, míg a center helyén Budai személyében egy örökre eltiltott játékossal is találkoztunk. A fiatalok esc­ólá­nak törzsét a BEAC aktív játéko­sai alkották, de a fiatalos meg­gondolatlanság itt is megbosszulta magéit, mert az öregek 6:1 arányú­­ győzelmet arattak a fiatalokon. A meccset János bácsi vezette, taccs­­bíróként a BEAC-pálya nagynevű számára segédkezett. Sikerrel. Egyesek azt mondják, hogy bíró­vizsgára kellene bocsáttatni. Már a 11. percben izgalmas do­log történt. A bíró 11-est ítélt a fiatalok ellen. Egyesek szerint fault volt, mások szerint hengisz. A bírót nem mertük megkérdezni, mert féltünk, hogy azt mondja, nem látott semmit. Brenner Péter dr. a 11-est értékesíti. Rögtön rá Kotraschek dr. éles fejese léc fölé vágódik, a bíró azonban tiszta gólt látott. Budai lő még egy gólt, majd Kertész találatával 3:1-re végződik az eesszendő. „Félidőben” nagy malacvisítástól kísérve éltetik az újévet és alig kezdik a második félidőt, amikor Budai rádupláz ta­valyi bravúrjára és a szezon első gólját helyezi el Takács kapujában. A fiatalság nem hagyja magát és Mester mesteri, Szántó bomba- és Ráday öngóljával kiegyenlít. Azon­ban a rutinhiány kiütközik a csa­paton és az öregek vehemens ro­hamai után Szalay oxfordh­oz egy dugót. A mérkőzés utolsó gólját Huszlicska dr. lőtte, aki a pálya szélén éppen a los angelesi mara­toni futamra trenírozott és meg­unva az egyhangú körözést, be­rontott és ballábbal a jobb sarokba küldte a labdát. Az ifjak az iga­zolatlan játékos által elért gól miatt megóvták a meccset. A zsűri újrajátszást rendelt el a jövő Szilveszterkor. Hogy a jéghokistok se panasz­kodjanak, „komoly” meccsre ke­rült a sor, eredményt nem lehe­tett megállapítani, mert a játéko­sok a leiek and rush stílust mível­ték, amit úgy kell értelmezni, hogy „rúgd, ahol éred”. Női atlétikai, verseny volt a kö­vetkező műsorszám. 100 méteres síkfutásban: 1. Elvira (családi nevén Greta Garbó), 2. Márta (a Novelius), S. (Édes) Klárika. Idő: háromnegyed 2 éjfél után. Befejezésképpen ternaverseny kezdődött, mely lapunk zártakor még tart. Aki nem hiszi, járjon utána.­ SPOR­T HÍRLAP SZOMBAT, 1932 JANUÁR 2. Berlin legyőzte Münchent A Berlin—München városközi mérkőzést 25.000 néző előtt Ber­lin nyerte 4:2 (3:1) arányban. túranaptá­r Január 2: Bordeaux: Budai „11“—CD Espa­gnol. Január 3: Halle: Hungária—Középnémet vá­logatott. Lecco: Szeged FC—AC Lecco. Düsseldorf: Ferencváros—Düssel­dorfi válogatott. Asttén: Somogy—Etnikos. Cannes: Kispest—AS Cannes. Nimes: Budai „11“—SC Nimes. Január 1: Patras: Somogy—Patrasi­­ váloga­tott. Január 6: Pádua: Szeged FC—AC Padova. Stuttgart: Profi válogatott—Délnő­­n­­t válogatott. Pergőül­: Kispest—FC Bergamo. Pyrgo': Sop-UK­y—lterac’.es. Nimes: Eu ’r.i „11“—Nime­si kerü­let' vál­o­gatott. Kassel: Ferencváros—FC Kassel. Január 9. Paris: Budai .11“—Club Fra­cais. .Xante: : Kék C.dl.-g J: Kantes. Berlin: Újpest—Tennis Bo­russia. Janu­ár *0: Mannheim: Pi-fi válogatott—Mann­­’. -‘ n v.'log. (i) B­rlin: F*-:- ‰ -PSV .92“. Benn­s: Falni .1.1“- ° -de Rennes. Béc : Scbarin -WAC (?) S­ri­nt: Kék • Csillagok—FC Ló­rien­t. Vicenza: Szeged FC—US Vicenza. Január 17: Drezda: Fék C: Pírá­gok—DSC. B­­incs: Kék Csillagok—Stade Hen­ri­kis. Január 23: Li­le: Kék Csillagok FC Lillé. Január 24: Marseille: Kék Csilagok—Olim­p Quo Marseille. Január 23: Nizza: Kék Csillagok -FC Nice. Február 7: Kapó: Magyar profi válogatott— Kairó. Február 9, 12, 15: Magyar profi válogatott Egyip­tomban. Február 19: Kairó: Magyarország vál.—Egyip­tom válogatott. népifiln­trezet Len­gyel - Rheini­ss Ede. Legutóbb a Független Művészek Társasága László Fülöp aranyérmét kapta gróf Andrássy Géza portréjára. Roman­tikus erejűek az auteu­i múzeumban, vármegyéknél, a honvédelmi miniszté­­riumban és a Várban (a kormányzó lovasportréja) levő festményei is. Művészeti romantika. A romantikus művészet erőteljes fejlődését mutatja Kocsis Andor szobrászati és festészeti oeuvreje. A Nemzeti Szalon kitünte­tése után m­ost Görögországban van­nak sikerei. Portréművészet. A Képzőművészeti Társulat kitüntetését és a Faluszövet­­ség aranyérmét kapta portréra Gálla Endre. Biztos formalátás, erőteljes színezés, karakterérzék jellemzik. Impresszionizmus. A magyar im­presszionizmusnak egyik legerőtelje­sebb és legegyénibb értéke Kosz­tolá­­nyi-Kann Gyula. Egyike azoknak, akik külföldi sikerekkel sokszor doku­mentálták a magyar művészeti fölény rekordteljesítményeit. Iványi-Grünwald Béla: A magyar tájkompozíciónak és virágcsendélet­­festésnek egyik legnagyobb magyar mestere, ki legutóbb a newyorki re­prezentatív kiállításon aratott nagy sikert. Színreflexek. Balatoni képeivel és lendületes tájhangulataival Egry Jó­zsef a modern irány legegyénibb ér­tékei közé emelte differenciált és szubtilis festészetét. Ritmusproblémák. Újabb tehetsé­geink közül Baráth István kitűnt a szín és tónusritmusnak szinte zenei éreztetésével Élénk és erőteljes ko­lorista. Hosszú Márton A magyar klasz­­szikus portrénak külföldön is egyik legértékeltebb mestere. A pápa, Bem tábornok portréi. Finom karakter és színérzék, analitikus formalátás jel­lemzik. Káldor László. Kedvező prognózis: Az a fő, hogy újévkor győztünk... Mínusz fokonként ezer néző Münchenben, öreg „gebék“ kabaréja a kölni dóm alatt Eredmény­ lesen a túrázók itthoni vezérkara mellett Újév délutánján két eredményt várnak az MTI­-kaszinóban. Mi­nd a kettő reménnyel, várakozással teli. A kölni csikóeredményt és a mün­chenit, ahol a Hungária játszott. A kártyaszobában a kártya körül mo­zognak a „bemondások”, a titkári szobában ellenben hamisítatlan túra­­ügyek kerülnek megbeszélésre. Itt már idegesebb a hangulat, ami ért­hető, hiszen a szőkébb vezérkar várja Köln és München telefonj­elentkezé­­sét. A várakozás izgalma nem egé­szen platói, ami mindjárt érthetővé válik, ha kiderül, hogy kik ülnek az asztalnál: Fodor dr., Kisfalvi dr., Komor Ödön, Dircztay báró­­félig megitta a teáját, aztán amikor meg­tudta a Hungária eredményét, a má­sik felét otthagyta), Várkonyi Pál, szóval részben a Hungária, részben pedig a Csikók képviseletében, mint közvetlen­­ anyagi és erkölcsi ér­dekeltek. Elsősorban a­ győzelmek a fontosak, aztán a bevétel. Vagy fordítva, először a bevétel és a győ­zelem, azután a győzelem és a bevé­tel. Fodor dr. elkezdi fejtegetni, hogy az idén nagyon szépen alakul a túracsapatok erkölcsi mérlege (bár az anyagi...). Komor Ödön viszont Zilahy sorsáért aggódik. A jeles óbudai vezető számtalanszor leszö­gezi, hogy Hungária-érdek ide, vagy oda, neki Zilah­yra szüksége van, míg pedig a magyar „Elne St­ars” ró záró és számára. Erről sokat be­szél Komor és fejtegetését ..Aza­l végzi, hogy 7-én találkozik a Csikók hárorrkerületi gerincével Stuttgart­ban, ide fog sodródni Zilahy is, így azután lehet arról szó, hogy a „Stars” semmiféle formában ne ve­szítse el a Zilahyhoz hasonló feltét­lenül fontos végtagjait. Csöng a te­lefon. A ruhatáros hölgy halk si­koly keretében bekiabál a szobába­— Itt van München... Itt a an Mü: chen!... — Aggyisten Józsikám — mondja a telefonba Fodor dr., amiből nyil­vánvaló, hogy a drót müncheni vé­génél Preiszmann Lajos alelnök fogja a hallgatót. — Győztünk — jelenti ki hirtelen Kisfalvi, nyilván valami felsőbb su­gallatra ,ezt azonban csak az avatat­lan hiszi. Aki figyeli a szőke doktor arcát, az legott észreveszi, hogy Fo­dor vonásairól csípte el a mosolyt, amelyből kiindulva győzelemre kö­vetkeztetett. Valóban. Fodor hirtelen kijelenti, mintegy visszamondva a kagylóba: — Győztünk 5:3-ra, félidő 3:2... Komor megelégedéssel szögezi le: — Remek eredmény... (!) Fodor kedvesen cseveg a telefon­nál: — Sárvári megsérült... kiállt... Mi? Sárvári be, Koszta ki? Első Sárvári... öngól... Koszta ... Má­sodik félidőben Vig ... Zilahy ... Komor: — Naná, majd a Zilahy nem lő gólt... Fodor: — Második félidő első perc ... 3:3... Havas, jeges pálya, 11 fok mínusz, 6000 néző... szép, Józsi­kám... Jók Híres, Haraszti és a két hátvéd, bíró Schneider, Bayern... Drrsztay báró csendesen így be­felé: — 6 fok hideg... 6000 néző nem rossz ... fokonként 1000 ember ... Jó lett volna 10 fok hideg... Szépen, nyugodtan, angol splennel feláll és elmegy. Elköszön, boldog újévet. Neki ez elég. Fodor: — Szóval Józsikám, vasárnap Halléból ugyanebben az időben fel­hívsz... Várom... Minden jót a fiúknak... Fodor és Preiszmann randevút be­széltek meg harmadikára, ezt nem lehet félreérteni. Neki az volt a lényeges, hogy Tit-o­kos ... Ez ugyebár érthető ... Egy kicsit elhallgat mindenki. Gondolkoznak. Mindenkit „megfő­zött” a legújabb Csikó-siker. Percnyi hallgatás után Várkonyi ezt mondja: — Zágrábnak most nagy a mel­lénye ... Fodor dr. professzoros tenorban fejtegeti (nem csoda, hiszen tanár volt): — Megmondtam, hogy kell né­hány érett, rutinos játékos a csa­patba ... Nem lehet a Csikócsapa­­tot csupa fiatalból összeállítani. Zág­rábban ez volt a hiba, semmi más ... Rutin, rutin ... Komor kérdi: — A Csákók Zágrábon kívül még nem kaptak verést ? — Nem —mondja Fodor —, más bűn nem terheli a sörényüket. Jól kezdődik az új év Kisfalvi felfüggeszti a csikódícsé­­retet és visszatér a Hungáriához: — Nekem csak az tetszik, hogy újévkor győztünk... Jól kezdődik az új év... Nem rossz jel... Fodor lehűti kissé a hevülő főtit­kárt: — Tavaly is győztünk újévkor... 5:2-re a Beuthen ellen... Nem sokat jelentett... Kisfalvi: — A Wackertől féltem... Fodor: — Ettől nem tartottam... a hallei­től már inkább... Az nehéz lesz... Sas Kálmán, az MTK egyik nép­szerű elnöke jó­ és érdeklődik az eredmények felöl. Nyugodt Meg­tudja, ezt mondja, minden különösebb hevülés nélkül: — Nagyon szép... Amit kis földön érünk el, az mind nagyon értékes... Mintha ezt mondaná: — Köszönöm... nagyon meg vagyok elégedve. Kár, hogy Budapesten... El. Nincs baj a Csikó-fronton Közben jelentkezik Köln. Fodor kéri a csapat vezetőjét. Csányi dr. jelentkezik. Kérdések. — Hogy játszottak az öreg gebek? Közönség? Mohón szívja fel a részleteket. A Cs­iók megint derekasan verekedtek. Aztán Herzog Edwin kerül a kölni te­lefonhoz. Tőle így búcsúzik Fodor: — Becsü­d meg magad és hozz haza sok pénzt, mert különben baj lesz... Utána Komor Ödön megy a telefon­hoz és hallhatóan megtárgyalja a Blue Stars indulásának a részleteit. Összeállításokat mond a telefonba, amik nem talál­kozhatnak amott va­lami nagy tetszéssel, mivel a drót innenső végén ilyeneket hallani: — No, majd erről még beszélünk... Hát milyet gondol... Ez nem olyan egyszerű... Ennek is vége. A szobára jó kis új­évi hangulat terül Kérdjük Fodort: — Mi van az öreg gebékkel? Rosszak voltak. .A Mandula az első félidő végén már kijelentette, hogy ki akar állni, Köves rossz volt, Török kabarézott... Mi nem tehetünk róla, ők akarták... Ha nem vizezik fel a csapatot, azt hiszem a kölniek nagy verést kaptak volna. Aztán kicsit számol Fodor. Mert ez is fontos. — A Csikóknál várakozáson felüli volt az érdeklődés. Kilenc és tizenkét­ezer néző között. Talán többet ka­punk, mint amire számítottunk... A Csikók csak összerúgdalják vala­hogy az „ablak” költségeit. Köszönjük, viszont ... Az újév al­kalmából számtalan olvasónktól kap­tunk boldog új esztenzőre való „felhí­vást", ugyancsak elmondták jókíván­ságaikat testületek, csapatok és azok vezetői, akikkel egész esztendőben úgynevezett „hivatalos“ kapcsolatot tartunk fenn. Nem áll módunkban a szeretetnek és a figyelemnek ezek­­ a megnyilvánulásait külön-külön nyugtázni, ezért itt kívánunk boldog új esztendőt mindazoknak, akik üd­vözletükkel bennünket fölkerestek, rátám,int az­knak is, akik bármilyen formában beletartoznak a sport tár­sadalmába. — A Sporth­irlap szer­kesztősége. Már megint „nyerítettek*­ a Csikók Na igen, most következik a Csikó­­eredmény. Ez egy kicsit várat ma­gára. Kisfalvi előpuhatolózást végez és önállóan megállapítja, hogy a Csikók 3:2-re győztek 0:2-es félidő után. — Titkos két gólt lőtt — jelenti ki Kisfalvi önérzetesen, azután hoz­záteszi: ... Belkó egyet.

Next