Sporthirlap, 1937. november (28. évfolyam, 87-94. szám)

1937-11-03 / 87. szám

4 A játékvezetőket ellenőrző körúton •­­ vasárnap délelőtt így dolgozik a JT ellenőrző bizottsága — A Sporthírlap tudósítójától — — A játékvezetés színvonala az utóbbi időben javult s ez elsősor­ban annak köszönhető, hogy telje­sen kiépítettük az ellenőrzést. Ma már ott tartunk, hogy minden já­tékvezetőt szem előtt látunk s mert a játékvezetők tudják ezt, fokozot­tan ügyelnek a jó bíráskodásra. Így szólt Schissler József, a JT budapesti ellenőrzőbizottságának elnöke vasárnap reggel 9 óra után öt perccel, midőn Szigeti László játékvezető úr testhezálló kocsiján a Postás-pálya felé siettünk, Hof­­fenreich úr társaságában, aki szintén tagja a budapesti ellen­őrzőbizottságnak. A LÓVERSENYTÉRI PÁLYÁN a Postás éppen az UVASC-cal vias­kodott, Schwarcz Győző játékvezető vezénylete alatt. — Bravó! — bólintottak az ellenőrzők, amikor megtekintették Schwarcz úr öltözékét — megjele­nés kitűnő! Sportszerűen van öl­tözve, ez már jó pont. És valóban. A játékvezetőn klott­­nadrág volt és fekete kabát. Emel­lett még az orszájdokat is jól látta, követte a labdát és körültekintő­nek bizonyult. Tíz perccel később megnyugodva távoztunk: a Postás UVASC meccs sorsa jó kezek­ben van. A SIMOR­ UTCAI PÁLYÁN már közönséget is találtunk. Itt a Főv. TE játszott a Hungáriával. Az ellenőrzőknek itt is balszeren­cséjük volt. Nemes játékvezető is a helyzet magaslatán állt. S­emmi hiba ! Ide már csak egy hármasugrás A ZÁGRÁBI­ ÚT, ahol Pintér úr tartja féken a KTC és a Hungária játékosait. Pintérrel már bajok vannak. Nem tud futni. Nagyon kövér. Civilek szaladnak a pályára, nem törődik velük. Tízméteres orszájd, azzal sem törődik. Általában semmivel sem törődik. Az ellenőrzők ráncol­ják a homlokukat, jaj önnek Pin­tér úr! " Schissler egy percre benéz A CEGLÉDI ÚTI PÁLYÁRA és lehangoltan tér vissza. Szo­morú látványban volt része. Foss Antal vezet ott egy ifimeccset és képzeljék, nadrágszí­­jban vezeti. A máskor­­— különösen NB-mecs­­cseken — oly elegáns Vass hosszú­nadrágban bíráskodik és lóg a nadrágszíjja. Derogál neki az ifi­­meccs, nem ad semmit a sport­szerű megjelenésre. Holott a JT utasításainak értelmében minden meccs egyforma. Az ellenőrzők el­könyvelik a nadrágszíjjat és máris szá­guldunk tovább. A SOROKSÁRI-ÚTRA, A KAOE-PÁLYÁRA. Ezen a lehetetlen talajú pályán a VIII. kerület játszik a Typo­­graphiával. Vezeti: Mandl. Mandlnak jó szeme van. Azonnal észrevette a belépő bizottságot. Ezt onnan látni, hogy fürge, mint a nyuszika. Követi a labda útját. Jól van Mandl, leülhetsz! Innen félliter benzinnyire van A BTK-PÁLYA, A PO­­ZSONYI.ÚTON. BTK—Pestújhely meccs. A verő­fényes napsütésben szépszámú né­zőhad állja körül a korlátot. Jó meccs. Vezeti: Jánosi. Jánosi urat körzővel rajzolta a Jóistenbe. Szép kopasz gömbölyű feje van, gömbölyű hasa, gömbölyű lába. Ám kitűnő játékvezető. Fö­lényes, higgadt, nyugodt. Apró hi­bák vannak csak. Kötelezni fogják, hogy kabát­ban bíráskodjék, mert az ing na­gyon kidomborítja a hasat s ez nem tesz jót a tekintélynek. Azon­kívül kissé hibásan helyezkedik, mert a nappal szembeni oldalra áll. Igaz, hogy azon az oldalon nincs partjelző. De miért nincs? Utasítás, hogy legyen. Akárki, de valaki legyen a partvonalon. Jánosi néhány kifogástalan íté­lete azonban kiengeszteli az ellen­őröket. Már 11 felé jár az idő, amikor A BÉKE-UTCÁBA érünk. ÚTE—Vasas. Vezet a Va­sas. Nagy publikum! Rázsó úr a játékvezető, gumifásli van a tér­dén s nem biztos a lesállások meg­ítélésében. Lefújja a középcsatárt a­ száj­ban, noha a labda a szélső felé száll. Az ÚTE-kapus kifut harminc méterre, de elvéti a lab­dát. Erre összeesik és úgy tesz, mintha­­elköltözött volna az élők sorából. Rázsó elhiszi és megállítja a játékot. Kapus tovább tengeti életét. Vezess, vezess új útra Lucifer, mondjuk , A TOMCSÁNYI-ÚTRA! Hát itt már afrikai állapotok vannak. A pálya nincs bekerítve. Perecárus bent sétál a tizenhato­son és perecet kínál az MTK ka­pusának, jutányos áron. A közön­ség is bent áll a pályán. A part­jelző tüntet a játékvezető műkö­dése ellen. A partjelző ugyanis SAC-ista, márpedig itt a SAC- ifik játszanak az MTK-ifikkel. Vértes Gyula vezeti. Helyesebben a meccs vezeti őt. Nagyon erélyte­len játékvezető, igaz, hogy a leg­közelebbi rendőrposzt Lacházán van s félő, hogy a fiatalkorúak­­ból álló nézősereg is tud erélye­sebb lenni. Hohó!! Na de ez már csak 11-es?! Hárman lökték a SAC-csatárt, másik kettő ránci­­gálta. Vértes úr int, hogy rálőtt labda volt. Az MTK 5:2-re győz, de ez sem vigasztalja a SAC-ot. Most fejezzük be ezt az útle­írást és fordítsuk a dolgot a ko­­molyabb oldalára. Kétségtelen, hogy a JT ezzel az ellenőrzési rendszerrel nagyban előse­gíti a játékvezetés színvona­lának emelkedését. Kalapot kell emelni azok előtt, akik vasárnap délelőttjeiket, sőt még a kora reggeli óráikat is arra áldozzák, hogy kimennek a Tomcsányi­ útra és végignéznek egy harmadosztályú ifimérkőzést, holott ebben az időben csaknem bizonyosan szívesebben strandol­­nának kedvenc kávéházukban egy komplett reggeli mellett. Elismerés és hála illeti az ellenőröket, akik esőben, hóban és kánikulá­ban egyformán segítenek a sportnak, minden anyagi ellen­szolgáltatás nélkül is. Elismerés és hála illeti az ellenőrök ellen­­őreit is, a budapesti és országos ellenőrzőbizottság tagjait, akik sok fáradsággal és még több sze­retettel igyekeznek javítani a kö­zös ügy hiányosságain. Az lenne jó, ha a nagyközönség, minden ellenőrök legfőbb ellen­­őre, szintén megértéssel segítene a színvonal emelésében. Türelemmel és megértéssel, mert e két kellék révén tökéletes játékvezetéssé lesz ugyanaz a működés, amelyet a rosszindulat és gyűlölködés felháborítónak és csapnivalóan rossznak talál. (1.) SPORTHÍRLAP SZERDA, 1937 NOVEMBER 3- A PHÖBUS meg akarja törni a Kispest győ­zelmi sorozatát — A Sporthírlap tudósítójától — A Phöbus csapata kétheti szü­net után vasárnap újból bajnokit játszik. Mégpedig Kispesten, az ötödik helyen álló Kispest FC ellen. A kék-sárgák heti műsorá­ról Barna Sándor elnök így be­szélt: —■ Csapatunknak a B-váloga­tottban szerepelt tagjai csak ked­den érkeztek haza és csak füröd­­tek, de a többiek kemény munkát végeztek. Csütörtökön kétkapus edzés, majd pénteken gőzfürdő kö­vetkezik. Nagyon komoly előkészü­lettel tölti el a csapat vasárnapig az időt. — Úgy félnek a kispesti sár­kánybarlangtól ? — Nem félünk, hanem tudjuk, hogy a Kispest milyen jól együtt van az idén és láttuk, hogy milyen eredményeket ért el eddig is. Sze­rencsések is voltak ebben az idény­ben, mi azonban meg akarjuk törni vasárnap a piros-fehér csa­pat sorozatát. Nekünk ez a mér­kőzés jelentősebb, mint akármelyik eddigi. Ha győzni tudunk Kispes­ten, akkor senki sem veheti el tő­lünk az őszi harmadik helyezésün­ket. Jól megy a szolnoki csapatoknak és egyéb VIDÉKI HÍREK Jól megy a szolnokiaknak. A SzAK az elsők között van, a MÁV II. csa­pata valószínűleg megnyeri az I- B­ osztályú bajnokságot, a II. osztályú bajnokságnak az SzCSE a nagy esé­lyese. A legnagyobb érdeklődés még­is a MÁV I- csapata felé fordul- Tőlük várják, hogy Sárosi és Cseh és Zsengellér jövőre Szolnokon ját­szik. Hogy a MÁV megnyeri a profi­liga bajnokságát és bekerül az NB- be.­. ELSIETETT KÉT PON­TOT A KISALAGI SE A Váci Törekvés két pontot kapott , játék nélkül- A Kisalagi SE elleni mérkőzés két pontját kapták meg a váciak, mert a kitűzött mérkőzésre, amelyre a játékvezető késéssel ér­kezett meg, a KSE nem állt ki. Most megállapították, hogy a játékvezető még a szabályos várakozási időn be­lül megérkezett, de a KSE elsietett az előírt idő előtt­.. TISZAFÖLDVÁR — NÉGY ÉV Tiszaföldváron a TIDE—SzAK II. mérkőzésen nagy verekedés volt. Megverték — többek közt — Kecs­keméti játékvezetőt, Sebestyén Mi­hály dr­-t, a KÖLASz főtitkárát­ A fegyelmi bizottság most példás ítéle­teket hozott. Három játékost össze­sen négy évre tiltottak el. Csernák Istvánt két évre, Nagy Mihályt és Fehér Tibort 1—1 évre- Ennyit alig­ha ért meg a verekedés.­. ZÁSZLÓAVATÁS CSURGÓN A Csurgói Testgyakorlók Köre va­sárnap ünnepli ötéves fennállását- Ebből az alkalomból avatják fel az egyesület új zászlóját. Valamelyik fővárosi futballcsapatot fogja ven­dégül látni ezen a napon a CsTK. „FOG AZ MENNI” VESZPRÉMBEN ... Veszprém város képviselőtestülete közgyűlésén 6600 pengőt szavazott meg testnevelési célokra. Ebből az összegből a veszprémi egyesületek megfelelő arányban fognak részesül­ni, így már fel fog lendülni a sport­élet Veszprémben. •­ KÁRPÁT ŐRMESTER ÚR­ A délnyugati bajnokság első he­lyén álló Nagykanizsai Zrínyi TE já­tékosainak nagy része katona. A csa­pat egyik legjobb játékosát, a jobb­hátvéd Kárpátot éppen vasárnap ne­vezték ki őrmesterré. A kitűnő játé­kost a vasárnapi mérkőzés előtt me­leg ünneplésben részesítette a közön­ség, amit a hátvéd azzal hálált meg, hogy élete legjobb játékát produkál­ta a Pécsi AC elleni mérkőzésen- Be­bizonyította, hogy ma ő a legjobb vidéki amatőr hátvéd. Kétszeresen megérdemelte az előléptetést. A pá­lyán is, nemcsak a szolgálatban­, METAMORFÓZIS Faragó Lajos az Elektromos­­meccs előtt fogadott Barossal. Faragó tippje 2—3 gólarányú vereség volt, Baros döntetlen mel­lett kardoskodott. — Ne okoskodj, — szólt rá Faragó — örülni fogok, ha három góllal­­megússzák ezt a meccset. Kedden délben Faragó Lajos beállított a Futballházba és min­den ismerősének sopánkodni kez­dett: — Mit szól ehhez a balszeren­cséhez? Pontot adtunk le az Elek­tromosnak. SZÓTÁR Várkonyi Pál NB-titkár vala­milyen ügyben átment Fischerné, az NB tisztviselőnőjének szobájába és ott egy német szótárt pillantott meg. —­ Maga tanul németül? — kérdezte. — Igen, — felelte Fischerné — több nyelvet is megtanulok majd. — Emmike, maga nagyon gya­nús ezzel a nyelvtanulással. Vallja be, hogy MLSz-főtitkár akar lenni. SZERENCSE Seper, a szegedi csatár össze­találkozott Mándival, a Hungária „örökifjú” hátvédjével. — Nagy szerencséjük volt, Gyula bácsi, — mondta Seper — nekünk pedig óriási balszeren­csénk. — Mondja már, — felelte egy­ből Mándi — ha nincs balszeren­cséjük, rúgtak volna még egy szög­­letet. KINEK A JAVÁRA? Horit, a Budai „11” kapusát megkérdezte valaki vasárnap este: — Csinikém, mi volt az ered­mény ? — 1:1 a mi javunkra — felelte Hóri. — Hogy-hogy a ti javatokra? — Úgy, hogy vereségre számí­tottunk, elhoztunk egy pontot és a sorsolásnál a labdát is mi nyertük meg. AMI EGY PORTYÁBAN Jó Tibor Géza, Szeged fővárosi képviselője mondta: — A Phöbus már két vasárnap nem játszott bajnokit és még mindig ugyanazon a helyen áll a tabellán. Ez jó egy portyában. — Ugyan kérem, — vágta rá valaki­­— ebben semmi érdekes nincs. A Bocskai hónapokig por­­tyázhat, akkor se fog lejebb kerül­ni, mint ahogy most áll. BEMUTATKOZÁS A Budai „11” az Elektromos­meccsre készülődött. Egyszerre csak megszólal Lyka: — Tulajdonképpen ki lesz a balszélső ? — Én, — mondta egy bátortalan hang — Stalicza vagyok. — Illene bemutatkozni, Stalicza barátom. Erre Ligeti csendesen meg­szólalt: — Elengedjük a bemutatkozást és megelégszünk azzal, ha majd az Elektromos-hátvédeknek mutat­kozik be. Stalicza egyébként a „kereszt­­ségben” a Sarlós nevet kapta. Bizonyára azért, mert öccse a Törekvésben a Sátori néven rúgja a labdát. MENETREND A Futballházban kedden dél­előtt a menetrendet tanulmányoz­ták. Azt akarták kiszámítani, hogy a Törökországban portyázó „Buda­pest” csapata mikor érkezhet vissza. — A határtól kezdve, — mondta valaki — teljes-vonattal jönnek. — Sebes-vonattal? — szól köz­be egy másik. — Amennyivel akkor egy Turay-vonat jobb lenne... Erdély legfrisseb­b­ híreit az 51 éves Aradi Közlöny hasábjairól olvashatja. Fizessen elő az aradi elözlésig-re Hirdessen az aradi Közlöny­ben Att olva­sgs. Schaffer Alfréd úrnak MTK-pálya Budapesten Igen tisztelt Mester! Én csak egy egyszerű hungarista vagyok, de mégis veszem magam­nak a bátorságot, hogy beleszóljak az ön dolgába, mert úgy érzem, hogy feltétlenül helyénvaló, amit mondok. Arról van szó, hogy amióta Kalmár Jenő elment a Hungáriából, szögletrúgásból még jóformán nem értünk el gólt. A csatáraink nagy­szerűen tudnak futballozni, de egyik sem tud fejelni. Ez azonban még nem volna baj, mert hiszen szöglet­rúgásból különösebb fejelő­­tudomány nélkül is lehet gólt elérni. A mi csatáraink azonban már oda sem állnak a kapu elé a szöglet­­rúgásnál! Tessék csak megfigyel­ni, hogy a védekező csapat 6—7 játékosával szemben legjobb eset­ben ha egyetlen hungarista veszi fel a harcot. A többiek a tizen­­labdát megszerezzék. De nem pattan labdát megszerezzék. De nm pattan ám le a labda a védőkről, ha nem zavarják őket! Jó hosszan kirúg­ják és máris ott a baj a mi nya­kunkon. Akár hiszi, Mester, akár nem, mi már félünk, ha a Hungá­ria szögletet ér el. Mert mi törté­nik ekkor? Fedeze­tink — joggal! — előrehúzódnak, de csatáraink — nem, így azután hat emberü­nk­ van egy gomalyagban a tizenhatos táján. Most aztán Titkos berúgja a labdát, persze akárhova rúgja, a védő kapja. Elrúgja a fedezeteink fölött és kész a baj. Ott áll az ellenfél csatársora két hátvédünk­­kel szemben. Tessék odahatni, Schaffer úr, hogy álljanak a játékosok a kapu elé ilyenkor és kíséreljék meg megzavarni az ellenfelet. Vagy ha ez lehetetlen, Titkos és Sas rúgja kapu mögé a labdát, még mindig többet ér. Tisztelettel egy lelkes hungarista.

Next