L. Kelemen Gábor: Sakk-matt. A Hajrá Honvéd különszáma (Budapest, 1982)
Száz táblán - huszonötödször
2 A BHSE MŰSORFÜZETE Felelős kiadó: KISSI TIBOR ezredes, a BHSE elnöke Felelős szerkesztő: PÉCZKA JÁNOS alezredes, a Nevelési és Propaganda Osztály vezetője Szerkesztő: L. KELEMEN GÁBOR Tervezőszerkesztő: KISS JÁNOS Fotók: DOBOS ZSUZSA KELE JÁNOS TESZÁRSZ BORBÁLA és a Magyar Sakkélet Archívumából Cikkek: BOGDÁN ZOLTÁN Szerkesztőség: 1134 Budapest, Dózsa György út 53. Telefon: 408-985 Készítette : Zrínyi Nyomda Felelős vezető: Vágó Sándorné Címlapunkon : Pillanatkép az 1972-es száztáblás Honvéd-Csepel versenyről ...WL SZÁZ TÁBLÁN — „Lehet indítani az órát, sporttársak!” — szólal meg május 1-én délelőtt a versenybíró, és az ezt követő, a sakkozóknak oly kedves (százszoros) órakattanás azt jelzi majd, hogy megkezdődött a jubileumi, huszonötödik száztáblás sakkverseny a Honvéd és a Csepel csapata között. De nézzük, hogyan is kezdődött... - Valamivel színesíteni szerettük volna az 1958. április 4-i ünnepségeket, és nekem, jobb híján ez jutott az eszembe - mondta Ozsváth András edző. - Elmentem a csepeliekhez, mert tudtam, hogy ott már évtizedek óta nagy sakkélet folyik, és megbeszéltük a részleteket. Ment is minden simán, kijelöltük a csapatokat, a helyszínt, az időpontot - aztán a verseny napján jött a megrökönyödés. Nem mondom, persze tényleg furcsa látvány lehetett, amikor a csepeli pártbizottságon a kijelölt időpontban több tucat egyenruhás, géppisztolyos katona jelent meg, de hát mit tudtunk volna csinálni - éppen összetartás volt... - És hogyan lett ebből hagyomány? - Most már bevallhatom, hogy a következő évre jóformán már el is felejtettük az egészet: szép volt, jó volt, egyszer volt. Csakhogy április közeledtével a Honvéd vezetőinek ismét eszükbe jutott, hogy valamivel színesíteni kellene az ünnepséget... Akkor már egyszerűbb volt a helyzet: tavaly volt ez a sakkverseny, egészen jól sikerült, miért ne rendezzük meg még egyszer?! Csak most a kölcsönösség kedvéért ne Csepelen legyen, hanem, mondjuk, a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában... És ez így megy azóta is. Annyit persze mindenképpen érdemes hozzátenni, hogy ennek a rendezvénynek huszonnégy évvel ezelőtt a látványosságon és a sportértéken kívül politikai felhangja is volt: a nagyüzemi munkásság és néphadseregünk jó kapcsolatát szimbolizálta. A politikai demonstráció-jelleg az idők folyamán elhalványult, maradt a sport, mint összekötő kapocs. Sokan már nem is emlékeznek arra, hogy az első időben nem Honvéd-Csepel volt az elnevezés, hanem Budapesti Helyőrség-Csepeli Vasmű... Nem a mindenáron való győzni akarás hajtotta a csapatokat: alapfogalmakkal ismerkedő, 6-7 éves gyerekek ugyanúgy helyet kaptak az asztalok mellett, mint a hetvenéves nagyapák - sőt a rendezők mindenkor elsősorban a verseny tömegjellegének kidomborítására törekedtek. A