Sürgöny, 1861. május (1. évfolyam, 100-123. szám)
1861-05-23 / 117. szám
Első évi folyam, Szerkesztő-hivatal: Aldunasor 5. sz. 2-dik emelet. Kiadó hivatal: Barátok-tere 7. szám, földszint Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban baritok-tere 7. szám, földszint Vidéken bémentes levelekben, minden ponta-hivatalnáLSOZSONT F.Kifizetési árak ansiriai értékben. Bidapesten, házhoz hordva. mgéméá Pelévrt ft k,. vre 16 — croer »joe^Eft kr yedre« 50 dr* — Vidékre, [naponkint postán HIVATALOS RÉSZ. Öca k. Apostoli Felséges Császárné Ő Felsége f. fa. 21-én délután Triestből Bécsbe megérkeztek. EAIHIVATALOS RÉSZ. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése május 22-én. Elnök: Glovczy Kálmán. Jegyző: Jura György. A május 18-ki jegyzőkönyv meghitelesítése után elnök bemutatja az időközben hozzá érkezett iratokat, névszerint Bács,Esztergom,Temes, Torna, Veszprém, Arád vármegyék s Eperjes város községének leveleit az adó erőszakos behajtása Ügyében, melyek ez ügy érdemleges tárgyalása alkalmával figyelembe veendők. Sáros megye két rendbeli levelét, melyekben fájdalmát nyilvánítja P a 16czy László és Teleki László elhunyta felett. (Fájdalmas részvéttel tudomásul vétettek.) Új képviselők jelentették magukat, u. m.: Mocsáry Lajos, Urházy György, László Imre, Popovits János, kiknek választási jegyzőkönyveik az állandó igazoló bizottmányhoz utasíttattak ; valamint Bika Simon jegyzőkönyve is, melyben a kérdéses hiányok már kipótolták. Ugocsa megyének Velejte nevű községe kéri, hogy továbbra is Mára maros megyéhez maradjon kebelezve. Tisza Kálmán egy indítványt adott be a törvénykezés ideiglenes szervezéséről, mely kinyomatni rendeltetvén a pénteki ülésben tárgyaltatni fog. Napirenden a válaszfelirati indítvány lévén , Német Albert a határozat mellett szavaz, mivel szerinte más eljárást kell követni egy törvényes fejedelem irányában, mást ismét a v .irányában, ki a magyar alkotmányt ignorálja. Virágos beszédjében előbocsátó, hogy ő nem kívánja a régi sebeket felszaggatni, de azért egész szónoklata nem egyéb volt a reeriminátio hosszú sorozatánál; s ebben csupán azt sajnáltuk, hogy a törvényes térre visszatért első Keretűs király 1825-diki leirata grunyos emlékezetbe hozatott. Ellenben jól esett hallani, hogy az első Reichsrattban részt vett magyar hazánkfiainakérdemei a német államministerium fonák politikájának felvilágosítása tárgyában elismertettek. Szóló a magyar királyi trónt, — megőrültnek nyilvánitá azon okból, mivel a mostani tettleges uralkodó Magyarországot Miklós czár kegyelméből kapta. De ezen állítás nem igen egyeztethető össze a pragmatica aanctióval , a magyar független alkotmány legerősebb bástyájával , sem az alkotmányosság elvével, mely azt tanítja, hogy örökös monarchiában a trón soha meg nem érülhet; sokkal alkotmányosabb nézetet fejtett ki az utána szóló, Klauzál Gábor, kippen azt mutogató, hogy még az észt államférfiak sem merték Magyarországra a hódítási jogot alkalmazni, hanem a halálra ítélt magyar miniszterelnök ítéletében főindokul az hozatott fel, mintha ő a pragmatica sanctio kétoldalú szerződés tágítására működött volna, holott köztudomásul épen az ellenkezőt cselekedte. (Tetszés.) Klauzál Gábor Deák Ferencz indítványát mind lényegében mind alakjában pártolván, főleg a lefolyt 12 évi absolut rendszer fonákságait tüntette ki a közgazdászat és kereskedelem terén. A fölírás alakja támogatására azt is fölhozá, hogy őseink 1663-tól 1685-ig csaknem hasonló helyzetben voltak első Leopold irányában, ki pedig a koronázási esküt letette, de meg nem tartotta, mégis felírásokat intéztek hozzá az ország rendjei. Mennyivel inkább követhetjük mi ez utat 1-s. Ferencz József irányában, ki a magyar alkotmányra soha meg nem esküdött, de erre az előbbi 5-ik Ferdinánd törvényes király által a koronázási hitlevél 5. pontjában köteleztetett. E beszéd egész terjedelemben fog közöltetni. B. Simonyi Lajos rövid, de velős szavakkal ecsetelé a 12 évi absolut rendszer törekedését, melynek czélja vala Magyarországnak az oszt. birodalomba való beolvasztása. Felemlítő különösen a concordátum s a protestáns pátens kiadatását is, melylyel a vallást is az absolut kormány szolgájává akarák lealacsonyítani. Meleg érzéssel tolmácsolta a magyar nemzet rokonszenvét Horvátország irányában, melynek Magyarországgali barátságos, társas együttléte mind a két ország anyagi és szellemi szükségeire nézve egyaránt kívánatos. A felírás lényegét pártolja tehát egészen, de alakjára nézve nem pártolhatja, hanem határozatra szavaz, mivel az erdélyi, horvát- és tótországi képviselők még jelen nincsenek, s így felírásba nem bocsátkozhatunk. Különben örömét nyilvánítja a felett, hogy a dolog lényegére nézve, sem e házban sem az egész hazában pártok nincsenek, hanem az egész nemzet egy szívvel lélekkel csupán törvényes alkotmányát követeli vissza, s ily egyetértés mellett biztosan állíthatja , hogy nincs hatalom e világon, mely Magyarországot valaha Austriába beolvaszthatná, s azt osztrák provincziává lealacsonyíthatná. (Nagy éljenzés). Trefort Ágoston beszédét, melyben a felírási javaslatot egész terjedelmében pártolja , s főleg a vámügyi viszonyokat fejtegeti, alább egészen közöljük. De beszédét némi észrevétel nélkül nem hagyhatjuk. Sajnálattal hallottuk például azt, hogy azon férfiak a hatóságokat,kik jelenleg a magyar kormány élén állanak, úgy tüntető elő, mintha ezek a Bach rendszert magyar nyelven folytatnák, holott épen ezek mindent elkövetének, hogy az országgyűlés az 1848-iki alapon hivassék össze , a nemzetnek tettleges szabad sajtót eszközlöttek, s hogy Erdély és Horvátország a jelen országgyűlésen képviselve nincsenek, bizonyosan nem az ő hibájok. Ilyen érdemletlen szemrehányás , midőn mindenek felett egyetértés a főteendő, legkíméletesebben szólva tapintatlanságnak mondható. Végre oly helyes nemzetgazdásztól mint a szóló, meglepő volt hallani, hogy ő a szabad kereskedést nem pártolja, s e részben épen Angliára hivatkozik , mely ez elvet az újabb időkben hatályosan követeli, s hogy egészen keresztülvihette , annak tulajdonítható, mert az ország közjövedelmének legnagyobb része vámjövedelmekre van fektetve. Buzna Lajos a társadalmi alapjog hosszas elemezése után kifejti, hogy még az austriai német és szláv államok közt sem volt, s most sincs reálunió, nemhogy Magyarország közt volna; mi a külön nemzetiséget mint a vallásfelekezeteket illeti, tökéletes egyenjogúságot kíván, s a jus piacet eltörlését nagyon fájlalja, miután az államkormányoknak érdekekben áll felügyelni, hogy az ország törvényeibe ütköző pápai bullái be ne jöhessenek. Egyébiránt a határozatra szavazván, egyenként törekedik azon érveket megczáfolni, melyeket Deák Ferencz a felírás mellett elősorolt. Azonban kevés sikerrel, mert például azon érvet, hogy a mostani országgyűlést a tettleges fejedelem hívta egybe, s annak meghívására ült össze, azzal igyekezett megczáfolni, hogy ő nem honi Nyitra megyében, hanem csak Pesten tudta meg, hogy az országgyűlést törvénytelen fejedelem hívta össze. A trónlemondási okmányokra nézve is furcsa elveket fejtegetett, melyek szerint, kinek részére mondjon le a tettleges fejedelem, nem a pragmatica sanctió határozatát veszi irányadóra, hanem a nemzet akaratát. Beszédét azzal végiő, hogy a mostani körülmények közt legjobb a hallgatás, pedig ellenmondva mégis határozatra szavazott, mely nem egyenlő a hallgatással. Jövő ülés május 23-án 10 órakor. TARCZA: Napi újdonságok. * A magyar akadémia f. hó 27-kén tartandó ülésében Lukács Mór tiszt. tag fog emlékbeszédet mondani gr. Teleki László fölött. * Caozi urnák photograph. hűséggel készült arczképe, mely a kitűnő hazafit gr. Teleki Lászlót ábrázolja, művészi tekintetben a legjobbak közé tartozik, melyek eddig az elhunyt gróf arczképeiből megjelentek. — Miután e kép már közelebb műárusi utón is kapható leend, figyelmeztetjük reá a közönséget. — A kisdedóvó int. Magyarországban terjesztő egyesület által fentartott óvoda ismét egy nagylelkű ajándékban részesült. Nagyméltóságu Szana aló Ferenci nagyváradi püspök ur 40 fiv. é. kegyeskedett az intézet gyámolitására adományozni, melyért a legforróbb köszönetet van szerencsém nyilvánítani. Ney Ferencz, mint a kisd. óvó egylet pénztárnoka. * Barabás Miklós jeles festésiünk neje, született Bois de Chesne Zsuzsánna f. hó 17-kén meghámozott. A mivolt lelki hölgy és derék anya a budai Alvinczi-féle temetőbe takarittatott el. * A pestbudai német színházak igazgatója Alsdorf kijelenti, hogy sem a német színház, sem a német művész nem szenved a jelenlegi politikai viszonyok alatt, sőt ellenkezőleg a magyar a művészt, bármely nemzethez tartozzék, vendégszeretettel fogadja és annak minden tekintetben előmozdítására van. Miért is minden más irányú hírek ellenében felhívja a színpadi művészeket, hogy azok, akik a vezetése alatti színházakban vendégszerepelni hajlandók, levél útján hozzá forduljanak. Általános a panasz, hogy utczáink ismét fölveszik régi szemetes képüket, s újra Angias istállóihoz kezdenek hasonlítani. Ki a pünkösdi ünnepek alatt az izraelita templom tájékán járt, méltán megbotránkozhatott azon szemétdombokon, melyek ott minden további háborítás nélkül pihentek, legfeljebb ha néha a szél szárnyra kapta egy-egy részét, hogy azon jogi mondat szerint „aequalis divisio non conturbat fratres“ a többi utezikat is részesítse bennük, noha erre alig van szükség, miután a többi utczák sem különbek. Ha az illetőknek a főváros dísze és tisztasága nem fekszik sírvén, legalább arra lenne gondjuk, hogy a közegességet ne veszélyeztessék. A haszonbérlőt okolják . .. Azt hisszük, ezt az alkotmányosság alatt is rendre lehet utasítani, és ha el sem fogna rajta, ott van a városnak azon üdvös joga, hogy ilyenkor a szemetet és gazt a haszonbérlő költségén hordathatja ki. Több oldalról bebizonyították már, hogy mily erélylyel tudják a régit kiseperni, miért tennének csak a szeméttel kivételt ?.. . Beck kiolvasásai. Beck Károly f. hó 21-én megkezdette felolvasásai sorát az Európa-teremben. Felolvasott művei következők voltak : „Ferenci császár és Wesselényi“, „Gróf Teleki“ és egy terjedelmes költemény „Jadwiga“, melynek első részeit ismerteté most még, a jövő felolvasásain folytatni fogja. Művészi compositio tekintetében mindenesetre ez utóbbit illeti a „nap dicsősége“ ; nem czélzással használjuk e kifejezést, mert Beck említett költeményében Bök, valóban maradandó szép találkozik, mely igazi költői kebelről tanúskodik. Beck nem mester a szavazlatban, de értelmesen olvas, s meg kell engedni, hogy mindig valami speciális érdekekkel is bír, ha a költő maga olvassa fel saját művét. A politikailag izgalmas idő s a sok mindenféle hangverseny daczára közönség meglehetős számmal volt, ■ talán mai felolvasása d. e. 11-fél órakor még látogatottabb leend. — Figyelmeztetés és kérelem. „A magyar költészet rövid ismertetése“ czimű munkám iránti részvét csak a kitűzött határidő (máj. 10.) után kezdvén nagyobb mértékben nyilatkozni, nevezett munkát nyomás alá, némi kilátással a sajtóköltségek megtérülésére, nem előbb mint mai nap bocsáthattam. További előfizetések s az iveimre gyűltek minél rövidebb idő alatti beküldésére a t. közönséget bátor vagyok annál inkább figyelmeztetni s kérni, minthogy említett munkámat legközelebb oly pótlékokkal bővítettem, melyeket előfizetési fölhívásaimban nem ígértem — nem tartozván azok szorosan a dologhoz ;—a ennek következtében a bolti árt (nem előfizetésit, mely 50 kr. marad.) 1 frtra határoztam. Pótlékul fogom pedig adni — legjelesebb költőink új, szokatlanabb vagy művészibb alakú s kellemesen zengő, érdekes tartalmú egyes, de azért némi kis egészeket képező formáit, melyek kezdő költéseinknek mintául s általában mindenkinek, ki olykor költői érzelmektől szeret lelkesittetni, betanulandó rövid szavalmányokkint szolgálhatnak. Továbbá munkám bővítményéül tekintendő azon pótlék is, mely ily fölirattal: „nncs a magyar költészeti munkák e ezek szerzői vagy fordítói megismerése s fölleléséhez,a tárgybetürendben, a szerzők (s müveik ismertetésének) betűrendes sorozatát követendi, s melyből azonnal kivehető, mely költői művekkel bir irodalmunk, akár eredeti, akár forditmányban ? S kik szerzették, vagy mely eredeti után fordították azokat? Pest, máj. 21. 1861. Márki József tudor. — Figyelmeztetés. Az orsz. magyar gazdasági egyesület úgynevezett medárdvásári rendes közgyűlését i. é. junius 4-dik napján (kedden) délelőtti 10 órakor fogja tartani a köztelken. Az egyesület t. ez. tagjai ennélfogva hazafias tisztelettel felkéretnek , hogy e közgyűlésen az egyesületi ügyek iránt buzgó részvétük tanúsítása végett minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Az igazg. választmány rendes havi ülése június 1-je napján délelőtti 10 órára van kitűzve. Pesten 1861. más 16-án Elnöki megbízásból: Morócz István, egyesületi titoknok. — Selyemtenyésztési pályadijak kitűzése a kis termesztők számára. A hazai selyemtenyésztés emelése érdekében Ő Felsége által , egymásután következő évekre 2000 a. é. forintokban legkegyelmesebben megajánlott ösztöndíjak kiírásával év. szétosztásával a f. 1861-ik évre, a nagyméltóságu magyar királyi helytartó tanács f. évi április 3-kán 14,475. sz. a. kelt leirata értelmében a magyar gazdasági egyesület bizatván meg, az egyesületi igazg. választmány f. é. május 4-kén tartott üléséből kapott utasítás folytán ezennel szerencsém van a folyó ivre kitűzött selyemtenyésztési jutalmakra a pályázatot s ennek föltételeit köztudomásra juttatni, nevezetesen : 1) Az. 1861-ik évben, összesen 2000 a. é. forintokra menő pályadijak 5, 10, 15, 20, 25 és 50 forintos jutalmakban fognak kiosztatni. 2) Ezen jutalmakérti pályázásra első sorban a kis termesztők vannak hivatva, s e mellett különös tekintet leend: a) oly pályázókra, kik kimutatják, hogy selyembogaraik etetését saját termesztésű eperfalevelekkel eszközük ; b) oly népiskola-tanítókra, kik a selyem- és eperfatenyésztés emelése, vagy az ezen térem oktatás körül dicséretes szolgálataikat kimutatják. 3) A jutalmakra pályázóknak ki kell mutatniok : a) Illető lelkészeik bizonyítványa által a termelt selyemgubák a plántált eperfák vagy bokrok számát, b) Az eladott gubáknak a beváltó által bizonyított mennyiségét s minőségét, a beváltási áraknak bejelentése mellett, c) Oly iskolatanítóknak, kiknek érdemük főleg oktatásadásban áll, est illető lelkészeik bizonyítványa által kell igazolniok. 4) A pályázóknak a fölebbi kimutatásokkal kisért (bélyegtelen) kérvényeiket f. évi oct. 15-ik napjáig Pesten a magyar gazdasági egyesületnél kell benyujtaniok. 5) A jutalmak kiosztása a magyar gazdasági egyesület által történik. 6) A jutalmazottak nevei nyilvánosan közzétételnek. Pesten, 1861. május 17 kén. Mórócz István, a m. gazd. egyesület titoknoka. * A sz. István kőszénbánya-mivelő-társulat folyó hó 14-in tartotta közgyűlését. 42 részvényes volt jelen. B. Prónay Albert mint elnök megnyitván a gyűlést, fölolvastattak az alapszabályok, melyek csekély módosításokkal elfogadtattak, s a társaság magát szervezettnek nyílvánítá. Az alapszabályoknak a magas kormány általi megerősítéséig egy 15 tagból álló bizottmány, s 5 tagból álló igazgatóság választatott azon megbízással, hogy a szerzett kőszéntelepeket a társaság számadására azonnal mivelés alá vegye. A bizottmány tagjai b. Prónay Albert elnök, Korizmics László alelnök, Frick Ödön, Ganz A., Galgóczy Károly, Gschwind Mihály, Ellenberger Henrik, Jankó Vincie, Kohen F. J., Barei-Neumann József, Mórocz István titkár, Madarász Endre, Kovács László, Návay József, Perilles Ignácz, Wodianer Béla, Tarczalovits Antal; igazgatósági tagok Havas, Nyiry József, Dumtsa Ignácz, Kohen testvérek és Breilich János. A gyűlés K. Prónay Albertnek a vállalat létrejötte körüli érdemeiért hangos éljenekben szavazott köszönetet. A tervezett vaspálya iránt az igazgatóság további intézkedések tételeivel bizatott meg, s elhatároztatott, hogy pályafője csak Pest lennt. E vállalat egyelőre 14800 hold szénterületre van alapítva, s azon körülménynél fogva, hogy azűűzanyag a társadalmi életben napról napra nagyobb szerepet játszik, biztos jövőnek néz eléje. * Tegnapi napi újdonságaink második pontjában a gyászünnepély színhelye — Jászbszény — kimaradt, minélfogva azt utánpótoljuk, s egyszersmind azt is helyreigazítják, hogy nem a jászberényi „számos mágnások“, hanem „magánosok“ házain lengtek a gyászlobogók. Jászberény nem bővelkedik annyira mágnásokban, mint érintett czikkecskénk — sajtó-és íráshibákban. Nem csoda, ha egy kis confusio reánk is elragad. * Jégkárok. Az idén igen korán kezd kárt tenni a jég, mert f. hó 15-én Vecsésen (Pest mellett), 19. 20 án N.Abonyban, 19-én Ócsán tetemes dúlást tett Ha már most, midőn az idő oly hideg, megkezdődött a jégverés, mennyivel inkább lehet attól tartani a melegebb nyári hónapokban. A gazdák emlékezzenek vissza, mennyi kárt tett tavaly s harmadéve mindenfelé a jég, és siessenek terményeiket biztosítani. * A kiesti szegények császári kegy utján ezer, és a jótékony intézetek háromszáz forintban részeltettek. Császárné Ő Felsége az Igtituto Elisabettino per le fonticellenek három száz forintot ajándékozott * Bécsi lóversenyek. Az első verseny napon győztek hg Eszterházy „Lady of the Lake* je, — gr. Henkel Benduin és Malilije, gr. Kinsky Octáv „Deutsche Michel“ je éa gr. Eszterházy Miklós Jake Leoming-je, — továbbá a második napon b. Ambrózy „Sürgöny“-e, gr. Bremer „Lanchester“-je (nyerte a császár-dijat), gr. Zichy Claudius-a, gr. Kinsky „Deutsche Michel“je és hg. Lichtenstein Ferenci egy mén lova. 117. szám — 1861 (tstítörtök. május 23. B. Simányi Lajos beszéde: Tisztelt képviselők! Azon intézmények romjai fölött állunk, melyek Magyarország szétdarabolását, az osztrák birodalomba való beolvasztását, és ezredéves alkotmányának megsemmisítését eszközölni akarták; de kivihetetlenségükben önsúlyuk alatt roskadtak azok össze. És mst mi azon szavakkal élhetnénk, melyekkel II. József császár élt, midőn az ország kormányszékei véghetlen fájdalmukban azon folyamodással fordultak hozzá, hogy ne vitetné Bécsbe; a császár Horátz ezen szavaival válaszolt: „Rigum teneatis amici.“ De azon véghetlen in iség és nyomor, melyet annyi éven át ezen intézmények e hazában előidéztek, inkább hazánk költőjének eme szavaira emlékeztetnek: „megbünhödte már e nép a múltat és a jövendőt.“ Magyarország alkotmányának megsemmisitése megkisértetett több ízben, különösen 1780. és 1849-ik évben, de e haza lakóinak jogérzete megoívatta mindig az eféle kísérleteket. Ez utóbbi alkalomkor eltöröltetett a hazai jog, a megyék önkormányzata, és helyébe az osztrák törvény bureaucratious hivatalnokaival hozatott be, elviselhetlen és folyton növekedő adók vettettek ki, a törvénykezés irtózatos drágán és évekre terjedő lassúsággal kezeltetett, a közbátorság hiányzott Meg lön ígérve a nemzetiségeknek az egyenjogúság, de ezt úgy értelmezték, hogy minden nyelv e hazában elnyomatván, a német nyelv hozatott be mindenütt. Vallás tekintetében létesült a concordatum, és kiadatott a protestáns vallásuaknak az 1869. septemberi patens. — Azon bécsi minister azt gondolván, hogy egyik alárendelt bureaucratiai osztályával van dolga, merész kezekkel a vallás szentélyébe és százados jogaiba nyúlni mert, de ekkor a hatalom az e hazát lakó protestánsoknak vallásos ihlettség által edzett jellemében megtörött. Hazánk hű fiai oly törvénytelen itélőszékek elé hurczoltattak, és állatok el is ítéltettek, melyeket nem vezérlett a jog, az igazság és nem a politika, hanem a boszu indoka. Vessünk fátyolt e múltra, de hiába takartatik a legsűrűbb lepellel a vérző seb, a sápadt arcz és kényteljes szem elárulja azt, és nekünk is vannak ily vérző sebeink, melyek oly határtalan merészséggel és oly könnyelműen e nemzeten ejtettek, és melyeket bizonyára mondom, az October 20-diki pátens be nem gyógyítja. Ez igen rövid vázlatban múltúnk, — de mi tehát kívánságunk a jövőben? Ha bármely más nemzetnek ezen kérdés létetnék, összeülnének annak bölcsei, összeírnának árkosokat, eltöltenének sok időt, míg ezen kívánalmakat fogalmazni bírnák. Nálunk ez másképen van, mert nálunk ezen kérdésre a felelet minden egyes polgár keblében már fogalmazva van egy szóban,és ezen egy szó: a törvény. Törvényes alkotmányunkat követeljük mi és ezen alkotmány által adott jogokat meg akarjuk osztani egyenlően, minden vallás, és minden nemzetiség-különbség nélkül e haza minden polgárával. Trónokat látnak emelkedni, trónokat tülyedni, és mi okossá mindazt? talán a szövetkezeti nagyhatalmasságok seregei. Nem, hanem egy eszme, mely mellett a ki küzd, az győz, ki ellene, az porba boll, és ez a nemzetiségek eszméje, mely a hazaszeretettel oly szoros kapcsolatban ál. Nem azon indokból akarjuk teljesíteni a nemzetiségek méltányos kívánalmait, hogy a kétes jövőből egymást fölhasználva bontakozzunk ki, hs azután egymás közt kísértsük meg az uralkodás pálmája utáni harczot, hanem azért, mert lelkünk mélyében meg vagyunk győződve arról, hogy csak úgy lehet ezen közös hazánk nagy, dicső és boldog, ha ennek létében egyszersmind biztosítva találja minden polgár vallása, nemzetisége és jólléte érdekeit. Nem akarunk ezen igen fontos ügyben fukarkodni vagy alkudozni, mert az egy ily nemzethez nem illik, meg akarjuk osztani egyenlően jogainkat, melyeket bírónk, ennél többet senki nem kívánhat, senki nem adhat, mert ki többet ígér mintsem maga bír, az csalni akar. Óhajtják őszintén, hogy a köztünk és Horvátország közt megszakadt hétszázados jó viszony ismét helyreállíttassék. Kívánja ezt Horvátország, de kívánja ezt Magyarország érdeke is. Mert hazánk Horvátország nélkül egy gazdag nagy ország, de el van zárva a tengertől, mely ugyanazonos a világkereskedéssel. Horvátország egyedül csak saját kereskedésére, saját erejére szoríttatik. Míg ellenben ezen két ország szövetkezése által Magyarország összes kereskedése Horvátországon keresztül vonulna át, mely átvonulás nem olyan mint egy hadseregé, mert ez emészt, és néha pusztít, amaz gazdagsággal és jóléttel árasztja el azon vidéket, melyen áthalad. De nemcsak anyagi érdek, hanem a közösen töltött szép múltja e két országunk is követeli ezen szövetkezést. És azért ez nem olyan ügy, melyet mint némely pert néhány fogásokkal megnyerni lehetne. Ez olyan, mint két iparos barát között megszakadt viszony, melyet csak egy őszinte gyöngéd kéz fűzhet ismét össze, melyet a részakarat most is gátolni igyekszik , és melynek óvatlan hozájárulása csak kárt okozhat. Figyelmeztetjük azért azon társországot és testvér-nemzetiségeket, melyekkel karöltve a nagy jövő elébe indulni kívánunk, hogy úgy tekintsenek némely nyilatkozatokra mint a hajós azon habokra, melyek könnyűségük miatt a hajóba becsapnak ugyan, de miattok azért a hajó nem süllyed el. Óhajtjuk továbbá alkotmányunk helyreállítása által az adó tetemes leszállítását, a törvénytelen indirect adók és monopóliumok megszüntetését s az örök időkre eltörlött űrbériséggel rokon természetű birtoklások és kisebb királyi haszonvételeknek illő kárpótlás általi megváltását. A Szent István koronája alatti országok testvéri egyetértésben akarjuk élvezni jogainkat, megvédendjük e korona fényét vérünkkel, ha kell és alkotmányunkhoz szorosan ragaszkodunk. Hogy ezen alkotmány jogosan a mi tulajdonunk, ezt teljesen kimerítőleg elvitázatlanul mutatja fel e hazának, és a világnak Pest belvárosa általunk mélyen tisztelt képviselőjének a ház asztalára letett indítványa.