Sürgöny, 1862. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1862-03-28 / 72. szám
Második évi folyam 72. szám — 1862. Péntek, mártius 28 .zerkesztő-hivatal: Baráátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben , minden postahivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. ft kr . ft kr Egészévre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — Vidékre, naponkint postán ft kr . ft kr Egészévre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — Előfizetési fölhívás 2-dikei évi ápril-juniusi folyamára. Előfizetési ár: Vidékre postán küldve : évnegyedre 4 ft. Helyben házhoz hordva „ 4 „ A „Sürgöny“ kiadó hivatala. „SÜRGÖNY“ HIVATALOS RÉSZ. Királyi rendelet. Királyi főtörvényszékünk, azaz: hétszemélyes, királyi ítélő tábláink, s váltó-főtörvényszékünk főtisztelendő, tisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagyságos és vitézlő elnökének s biráinak, kedvelt híveinknek. Első Ferencz József, Isten kegyelméből austriai császár; Magyar-, Cseh-, Halics és Ladomér országok Apostoli, úgy Lombardia, Velencze és Illyrias királya; Austria főherczege stb. Főtisztelendő, tisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagyságos és vitézlő kedvelt híveink ! Kétség merült föl az iránt, váljon a sommás viszszahelyezési és sommás határigazítási ügyeknek felebbvitel útjáni elintézése, az ideiglenes törvénykezési szabályok hatályba lépte után, magyar udvari kancelláriáak, vagy pedig a rendes felebbvitelibíróságok hatásköréhez tartozik-e ? Miután a sommás visszahelyezési és sommás határigazítási ügyek kétségkívüli peres természetüknél fogva, a habár csak ideiglenes, de mindenesetre bírói intézkedést igénylő tárgyak közé sorozandók, s miután az országbírói értekezlet, s az annak alapján létrejött múlt évi Szent-Jakab hó 2- án kelt határozványunkkal helybenhagyott ideiglenes törvénykezési szabályoknak iránya és szelleme oda mutat, hogy az ilynemű ügyek elintézésére a magyar anyagi s alaki jogot a kor igényeivel öszhangzásba hozva — minden fokozaton keresztül a bíróságok legyenek hivatva; ugyanazért a fönnforgó kétség eloszlatásául ezennel kijelentjük, hogy a sommás visszahelyezési és sommás határigazítási peres ügyek, a perlekedő felek felfolyamodása és semmiségi panasza folytán, felülvizsgálat útján az ország rendes bíróságai által elintézendők. Midőn tehát ezen legkegyelmesebb határozatunkról hűségtehet, kellő tudomás s magukalkalmazása végett ezennel értesítjük, császári királyi kegyelmünk és kegyelmességünkkel egyébiránt állandóan hajlandók maradunk. — Kelt birodalmi fővárosunkban Bécsben Austriában böjtölő hó huszonhetedik napján, ezer nyolczszázhatvankettedik esztendőben. Ferencz József s. k. Gróf Forgách Antal s. k. Stojakovics György s. k. TÁRCZA Napi újdonságok. ♦Császárné Ő Felsége a soproni Orsolya-szüzeknek zárdatemplomuk újra fölépítésére 400 ftot adományozni méltóztatott. — A martius 21-én közzétett kimutatás szerint a magyarországi vizkárosultak felsegélésére a magyar k. helytartótanács elnökségénél a mondott napon volt készletben 115,700 ft. 5 kr. egy húsz forintos kölcsönkötvényre szóló igazolvány, 23 arany és egy huszas. Az nap óta érkezett : Barsmegye kir. biztosa utján a verebélyi járás tisztviselőitől . 45 ft . kr. Vasmegye főisp. helytartójától mint gyűjtések eredménye . . 134 „75 „ Csanádmegye főisp. helytartójától mint gyűjtések eredménye . 511 „ 97 „ Pestváros tanácsa utján mint pesti „„Vmazásu és Zürichben tartózkodó Hirschief Ferencz építész, a zürichi dalárda tagjai között eszközölt gyűjtés eredménye 100 frank aranyban. Barsmegye kir. biztosától mint gyűjtések eredménye Beregmegye főispáni helytartójától mint gyűjtések eredménye Kassa város tanácsa utján Schalkház Lipót ottani polgártól , mely összegben az adakozó által e czélra rendezett tánczvigalom 78 ft. 8 krnyi jövedelmében foglaltatik. Nyitramegye főispáni helytartójától mint gyűjtések eredménye Bácsmegye k. biztosától mint gyűjtések eredménye . . . 1556 „ 25„ 100 Csanádmegye főispáni helytartójától mint gyűjtések eredménye . 177 „ 61 „ „Idők Tanúja“ szerkesztőségétől . 200 „ — „ Buda város tanácsától mint gyűjtések eredménye . . . . 700 „ — » Debreczen város polgármesterétől részint mint gyűjtések eredménye, részint mint a város adakozása .................................... 2075 „61 „ Zemplénmegye főisp. helytartójától mint gyűjtések eredménye . 14 „ 40 „ Zólyommegye kir. biztosától mint gyűjtések eredménye . . 285 „52 „ Bakabánya város polgármesterétől mint gyűjtések eredménye . 20 „ S11/» n „Magyar Sajtó“ szerkesztőségétől a pestmegyei Sárköz-vidéki károsultak javára . . . 342 * — „ Sárosmegye főispáni helytartójától mint gyűjtések eredménye . 45 „ 45 Gömörmegye kir. biztosától mint gyűjtések eredménye . . 344 „ 56 Zemplénmegye főispáni helytartójától mint gyűjtések eredménye 48 „ 20 Esztergomi prímás ő eminentiájától mint Szentmihály községben eszközölt gyűjtések eredménye . 46 „ 20 Baranyamegye kir. biztosától mint gyűjtések eredménye . . 1112 „ 441/. Pesti szab. kereskedői testülettől . 1000 „ — Érkezett tehát összesen . . 124,864ft 987* kr. egy husz-forintos kölcsön-kötvényre szóló igazolvány, 23 arany, egy huszas s száz frank aranyban, Budán, martius 27 én 1862. A m. kir. helytartótanács elnökségétől. * Adományok. A hazai árvízkárosultak javára Nyitrán f. hó 23 -án rendezett jótékony előadás alkalmából gr. Károlyi Lajos 100 — Roskoványi Ágoston 100 — s a nyitrai káptalan is ugyanannyi forinttal járultak az említett czélhoz. — A pécsi takarékpénztár részéről pedig az irói segélyegylet 200 fttal gyarapodott, s azon takarékpénztár immár az alapítók sorában foglal helyet. * A „P. Hírnök“ hiteles forrásból jelenti, hogy Ő császári és Apostoli királyi Felsége Magyarország alsóbb rendű papsága tizedkárpótlásának eszközlésbe vételére nézve, folyó hó 11-kén kibocsátott legfelsőbb határozatával az 1853. mártius 2-kán kelt földtehermentesitési legf. nyilt parancsa 21. és 22-dik czikkelyeinek végrehajtását elrendelvén, különös kegyelemből s kivételesen megengedni méltóztatott, hogy a papi tizedet illető ama tételek, melyek az 1802 dik évi vagy ezt pótló későbbi hiteles összeírásában a papi jövedelmeknek foglalvák, különbség nélkül conventios pénzben kifizettessenek. Pestmegye tisztikara nyilvános ülést tartott tegnap, melyet őéltsága a főispáni helytartó fenn olvasható beszédével nyitott meg. Azután az alispánok jelentései olvastattak fel a jelenlegi tisztikarnak megalakulása óta a közigazgatás terén történtekről. E tüzetes jelentéseket legközelebb közlendjük, valamint az ülés egyéb részleteit is. Közönség nem nagy számmal volt jelen, minthogy csak egy nappal az ülés előtt tétetett közhírré, hogy az ülés nyilvános leend. □ A Szent László társulat tegnap délutáni választmányi ülésében a társulat eddigi előmeneteléről, s mostani állásáról jeles kimerítő jelentést ten a társulat derék titkára Hopf János kanonok úr, melyet főpontjaiban közlendőnk. Azután a társulat számadásai terjesztettek elő, s néhány további adakozás — többi közt 400 ft ismét a lipótvárosi templomra — határoztatott el. Szombaton, e hó 29-én, mint b. Jósika Sámuel halálának második évfordulati napján, fog a lipótvárosi plébánia templomban reggeli 8 órakor (olvasott) csendes gyászmise tartatni, barátai s tisztelői kivonatára. *Haynald Lajos erdélyi püspök a pápának 1000, az erdélyi szegényebb papok gyámolitására 750, a bükszádi kath. templomra 200, az árvízkárosultak részére 300 ftot ajándékozott. * A febr. 26-ki alkotmányünnepről Szebenben Steinhaussen Tivadar egy külön füzetet adott ki. * Hartleben K. A. bizományában Jósika Miklós „Egy magyar család a forradalom alatt“ czimű érdekes korrajzának VII-ik és VIII-ik füzete jelent meg, s ezen munka a még következő két füzettel teljesen be lesz fejezve. * Akadémiai palota-építés. A körülbelül 300,000 ftra tervezett kőmives munkák a magyar akadémia palotájánál szerződésileg itteni építész Diescher József urnak engedtettek át. Az egész építés három év leforgása alatt lesz befejezendő. * Az első magyar utazási egylet alakító közgyűlése jövő hó 7-kén d. u. 4 órakor tartatik meg gr. Széchenyi Ödön szállásán. * Hétfőről keddre virradóra Rott Dávid helybeli ékszerésznek a bécsi utczában levő arany-, ezüst és ékszerkereskedését kirabolták. Az eddigi nyomozások után úgy látszik, hogy a tettesek mind a házkaput mind a boltnak udvarra szolgáló ajtaját tolvajkulcsokkal nyitották ki, s annyi idejük volt, hogy a bolt kincseit még szortírozhatták is, amennyiben az ezüstből készült tárgyakat többnyire meghagyták s csak a legértékesebb dolgokat vitték el, melyeknek becsára mintegy 20,000 írtra rúg. A kapitányi hivatal a lehető legerélyesebben nyomozza a tetteseket, s felfedezésükre nézve már helyes uton látszik lenni. * Az óbudai keményitő gyárnak egy része a múlt szombati szélvészes éjjelen leégett. * Török József jókorű gyógyszertárában egy kitűnő hatású maláta-kivonat kapható, mely az elgyengült egyéneknek, főleg gyomorbajban annyira hasznosnak bizonyult, hogy — mint tudósítónk mondja — a feltaláló már házat vett magának. * A „Gy. K.“ azzal a hirrel lep meg bennünket, hogy a Hubay-féle magyar színtársulat egy éjszak-amerikai színház-igazgatótól meghívást kapott 50 előadás rendezésére az Egyesült államok nagyobb városaiban. Kedvező siker esetében az előadások számát még 30-al meg lehetne szaporítani. Az úti költség oda- és vissza megtéríttetnék s minden előadás után a jövedelemhez képest 3—500 dollár biztosittatik a társaság számára, melynek legalább 25 tagból kellene állania, ügyes magyar tánczosokkal és egy jó magyar zenetársasággal ellátva. — Egy pesti vállalkozó pedig oly tervvel foglalkozik, hogy a kiállítás ideje alatt Londonban ízletes magyar konyhát rendezzen és az étkeket jó czigányzenivel fűszerezze. * A pesti vízvezetés Ugye községi közügygyé vált, a mennyiben várostanácsunk azon magántársulattal, mely ez irányban megkezdte működését, összeköttetésbe tette magát, s ez a hatósággal való közreműködését üdvösnek találván,annak javaslatait készséggel el is fogadta már. A tanács Perger Ignácz úr elnöklete alatt egy számos tagból álló bizottmányt alakított , melyhez a nevezett magán társulat részéről is több kiváló tevékenységéről ismert tag szintén belevonatott. Az ügy tehát most már a község vezetése alatt fog tovább folytattatni, s amennyiben a magán aláírások útján eddig bejött összegek a különféle élőmunkák költségeinek fedezésére elégtelenek volnának, a község a többit majdan a rendelkezése alatt álló pénzek mérve szerint fogja utalványozni. Végül aztán az élőmunkák és költségvetések alapján a várostanács határozni fog, váljon a terv a község saját pénzerejéből létesíthető, vagy pedig, hogy annak kivitele magánvállalkozás tárgya maradjon-e ? . . . Eperjesről értesittetünk, hogy ott közelebb egy igen tisztelt hazafi végezte be földi pályáját : Pap Jenő köz és váltó ügyvéd, több főrangú család uradalmi ügyésze, f. hó 1- én hunyt el élete 42-ik évében. A végtisztességére megjelentek száma s az őszinte részvét mutatták, mily közbecsülésben részesült az elhunyt hazafi. 19-kén az árvízkárosultak javára szini előadásra készültek. * Gr. Nesselrode. Egyike a legünnepeltebb nevek viselőinek az európai diplomatiában, azon férfiú, ki negyvennégy évig vitte Oroszországban a külügyek tárczáját s az események menetébe honán belül és kívül meszszeható befolyást gyakorolt, ő a Newa melletti Metternich — nincs többé. E szavakkal kezdődik egy rövid életrajz, melyből a jeles férfiúra nézve a következő adatokat merítjük : Gr. Nesselrode Károly Róbert frankfurti, lissaboni és berlini orosz követ, Nesselrode Vilmos s Gontard kisaszszony fia volt, született Lissabonban 1780. dec. 14-kén; kicsiny, finom alkata a katonai pályáról, melyre eleinte szánva volt, lemondani kénytele, és idejekorán a diplomatára adta magát. Legelébb a párisi orosz követség mellett volt, aztán Hangaban követségi titkár, a tilsiti béke óta követségi tanácsos Párisban. 1810-ben Oroszországba viszszatérve Gurjev pénzügyminister leányát vette el, s csakhamar ezután cabinet tanácsossá, s még azon évben kül-ügyministerré neveztetett ki. Ez időtől fogva igen nevezetes szerepet kezdett játszani s mind a bécsi mind az aacheni congressusra nagy hatást gyakorolt. Ezóta Metternichchel is szoros összeköttetésre lépett és vele együtt határozott Európa népeinek sorsa fölött. Miklós alatt, ki merev conservatív ministerének intenzióit sokkal jobban helyeselte, mint a szenvedélyes és rajongó Sándor czár, Nesselrode csaknem mindenható volt. A legfontosabb állásokat barátai és rokonaival foglaltatta el, az orosz politika egész gépezete kezei közt öszpontosult. De egész államművészete hajótörést szenvedett Napoleon Lajos rejtélyesen elzárt jellemén; a keleti háború, melyet mint mondják rászallott, hatalma nagy részétől megfosztá s a párisi béke megkötése után 1855. márt. 30 -án minden ügyektől visszalépett. * Sehadow Godenhaus Vilmos, a düsseldorfi műakadémia volt igazgatója, korának egyik legnagyobb művésze, i. h. 19-kén halt meg Düsseldorfban élete 74-ik évében. * Ma Sardou-nak egy új vígjátékát adják ismét: „Szilárd nők" czím alatt. A jövő hét elején pedig egy új fordított dráma kerül színre. Az operai játékrendbe az arról régebben lemaradt Auber-féle „Syren“ czimű operát vették föl újra, melyben Hollósi L.-nénak a maga idejében fényes szerepe volt. — Helyi eset. Tegnap reggel egy szegény 60 éves házaló zsidó egy urihintó által legázoltatott és ha- táosan megsérült; ha szerencsétlen a városi Rókusközkórházba vitetett, de fölgyógyulására reménye nincs. * Garderobe-politika. A „H. Zig“ érdemesnek tartja följegyezni, hogy az újabban kinevezett kormányszéki tanácsosok közöl az egyik, szász létére magyar díszruhában, — a másik román tanácsos pedig német öltözetben tette le az esküt. 20 „ 44 88 „ 50 295 „ 70 2 N 2 I) NEMHIVATALOS RÉSZ. Pestmegye főispáni helyettesének, Kapy Eduárd urnak a márt. 27-kei nyilvános tisztiszéket megnyitó beszéde. *) Pest, Pilis és Solt t. e. megyék első tiszti széki ülését a jelenlevők szíves üdvözlésével megnyitván, a napirenden lévő ügyek tárgyalása előtt a tiszti székek feladata és czélja iránti nézeteimet néhány szóval előterjeszteni óhajtom. Hogy municipális institutióink nyolcz századon keresztül annyi viszontagságok daczára fenállottak, az mindenekelőtt őseinknek a municipális kormányzat és annak formái iránt, minden körülmények és esetlegességek közepette tanúsított pietásának köszönhető. Ezen pietás ösztönző az egyeseket azon — nemes kötelességből eredeti s folytonos anyagi áldozatokkal összekapcsolt közreműködésre, miről megyénk levéltárai ezernyi és ezernyi tanúságot tehetnek. Én ezen pietásban keresem municipális institutióink erejének titkát. Legbensőbb meggyőződésem, hogy ily rokon érzelmek nélkül a municipium önmagától elhaloványodik, összeroskad épen úgy, mint a test, ha a lélek elhagyta. Hogy mi ingatta meg a municipális institutiók iránti kegyeletet? azt vitatni nem akarom; — lehetetlen azonban abbeli egyéni meggyőződésemet ki nem fejeznem , hogy a megyék provisoriumának kelte nem 1861., hanem 1848. A kik az ősi municipiumok egyszerű visszaállítását lehetségesnek tartják, véleményem szerint, nem veszik tekintetbe,hogy 1847. és 1862. között fekszik 1848. Azon év, melyben közjogi, közgazdászati és átalában sociális viszonyaink tettleg gyökeresen megváltoztak, anélkül, hogy az ezen váltzásból kifejtett kérdések megoldásukra találtak volna. Ebben és nem a lelépett megyei bizottmányok emez vagy amaz irányában látom én az 1860. évi October 20-ka után visszaállított municipális kormányzat eredménytelenségének okát. Ezeket azért érintettem, mert sokan a megyei provisoriumot 1861. év november havától *) Figyelmeztetjük olvasóinkat e tartalomdús beszédre, mely pillanatnyi érdekénél állandóbb becsű eszméket tartalmaz az autonom kormányzat s közigazgatás feltételeiről, mikre legközelebb visszatérendünk. Szerk. számítják, és a kivételes állapot minden gyűlöletét azokra hárítják, kiknek kezeikben ezen idő óta a megyei kormányzat létezik. És az ügy állását ily szempontból felfogván, én a tiszti székek egyik feladatát abban keresem, hogy a közvéleményt a jelenlegi administrate iránt tájékozzák és nyilt tanácskozmányaikkal a megyei administratiót a közbírálat alá helyezvén, ez által az érdeklettséget ébresszék, élesszék. Ha a közönség hallhatja, hogy a közügyek iránt miképen és mily irányban intézkedünk — ha alkalma leene meggyőződni, hogy mindenkor a közjót legjobb erőnk szerint előmozdítani törekszünk: — lehetetlen, hogy a jelenlegi administrate iránt az érdeklettség ne ébredjen — és amint ez ébredend, úgy oszoland — a véleményem szerint ezen fajunkra és nemzetiségünkre — vészteljes, hogy ne mondjam, végzetteljes passiv ellenállás, visszavonulás. Az, hogy a tiszti székek csak közigazgatási kérdésekkel foglalkozhatnak, fontosságukat nem csökkenti, mert nemzeti életünk jelenlegi stádiumában a közigazgatási kérdések oly fontosak, mikép azoknak szerencsés megoldása véleményem szerint a municipális autonómiával legszorosabb összefüggésben áll. Én legalább a municipális autonómiára nézve a nehézségek nehézségét abban látom, hogy a megyékben a közigazgatás — változott sociális állapotaink igényeihez képest — avval, amit nyolczszázados traditiók után, municipális autonóm kormányzat alatt értünk, öszhangzásba hozattassék, illetőleg kiegyenlíttessék.ppen nem akarom ezáltal azt mondani, hogy a tiszti székek hivatva lennének a municipális kormányzat átalakítására. Ezek arra sem hivatva sem jogosítva nincsenek. Ezen nagy nemzeti kérdés felett véglegesen csak az egyesült törvényhozási hatalom határozhat, de miután a megyei kormányzat tettleg kezeink között van, és a fent érintett változások szintén tettleg léteznek, igen természetes, hogy már ezen körülmények a közigazgatási kérdésekkel foglalkozó tiszti székek feladatának fontosságát eléggé bizonyítják. Habár politikával nem foglalkozva, mégis kénytelenek leendünk több közigazgatási kérdések eldöntésénél bizonyos politikai irányból kiindulni. Azon őszinteséggel, melylyel minden körülmények és minden egyéniségek irányában nyilatkozni szoktam, kimondom, hogy a municipiumokra nézve az 1848 előttit ép úgy, mint az 1848-dikat lehetetlennek tartom. Én erős, rendszeres megyei administratiót kívánok, mert e nélkül változott sociális viszonyaink mellett, a municipium chaos felé vezet. Erős, rendszeres kormányzat, véleményem szerint, az 1848 előttivel lehetetlen. De kívánok törvény-engedte municipális autonómiát is, mert a nélkül a municipium nem élhet, mi viszont az 1848 szerint lehetetlen. Ámde nem tartom lehetetlennek, hogy a municipiumok a régi formák és hagyományaik megtartásával, változott sociális viszonyaink igényeihez képest, autonómiájuk feláldozása nélkül átalakíttassanak. Én ezt azért is lehetségesnek tartom, mert nézetem szerint nem az 1848-dik évi sociális viszonyainkra vonatkozó törvények szelleme semmisítette meg a municipiumok autonómiáját, de azon alárendeltség, melybe azok akkor jutottak. A municipális kormányzat testületileg intéztetett el századok óta és csak testületileg intézhető el, különben megszűnik municipális kormányzat lenni; de nem csak saját nyolczszázados, hanem más nemzetek története is tanúsítja, hogy a testületileg működő municipiumok csak a testületileg rendelkező felsőbb kormányszékek irányában tarthatják fenn a tételükkel azonos autonómiát, akik a nemzetek történetén nem okulva azt vitatják, mikép a municipiumok akkor is, ha felelősség mellett kormányzó egyes személyeknek alárendelteinek, autonómiájukat megóvhatjuk, azok véleményem szerint sem a dolog, sem az ember természetét tekintetbe nem vevén, a lehetetlent lehetségessé tenni kívánják. Ámde mindezen kérdések végelintézésüket csak az egyesült törvényhozási hatalom kebelében találhatják. A mi kötelességünk, önzéstelen, pártnélküli és feláldozó hivataloskodásunk által a közbizalmat éleszteni és szilárdítani. A bizalmat követendő a kedélyek megnyugvása és ezen megnyugvás fogja legsikeresebben