Sürgöny, 1862. szeptember (2. évfolyam, 201-224. szám)
1862-09-11 / 208. szám
Második évi folyam. 208. szám — 1862. serkesztö-hivatal: Bartitok tere 7. sz. a. földszint. kiadó-hivatal: Barátok tere* 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatal. un. barátok tere 7. szám. földszint Vidéken vérment'8 levelekban mindes posta hivatalnál.SÜRGÖNY September 11. Előfizetési árait austriai értékben. Hűd »pesten háaho* honivá. Vidékre, naponkint postá. p&1r,8zEvnegyedr^- | ff,ttvrelftt“KvneRyedr^:'8 HIVATALOS KÉSZ. Császárné Ő Felsége.f. hó 8 án délelőtt Sebenbrunból Passauba utazott el. ő cs. k. Apostoli Felsége I. évi sept. 1-től kelt legfelsőbb határozatával, a pesti királyi tábla valóságos ülnökeivé Szabó Menyhért s Kerenczy Ferencz számfölötti ülnököket, Németh Jánost, Zalamegye első alispánját s Makovecz Ede pesti városbirót, s ugyanannak számfölötti ülnökeivé Szany Zsigmond rendelkezés alatti megyei törvényszéki tanácsost s Nagy Sámuel rendelkezés alatti úrbéri törvényszéki tanácsost legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Folyó évi augusztus 15-én 12,963. sz. a. kelt kir. udvari rendelet szerint Weisz Sándor győri varga mesternek vízhatlan férfi s nő lábbeliek készítésére nyert szabadalmi levele a 4-ik évre is meghosszabbittatván, ez ezennel közhírré tétetik. VÁMHIVATALON RKKJL Tájékozós. Az olaszországi tudósítások, amint követik egymást, akként czáfolják is, vagy legalább úgy megzavarják , hogy a valóság iránt épen nem lehet tisztába jönni. Párisból is panaszkodnak már, hogy a turini sürgönyök valóban ízetlenek kezdenek lenni. Egyszer haditörvényszék elé állíttatik Garibaldi és társai, másszor a senatus elé; azután ismét a parlament elé vitetik az egész Ügy, mi természetesen csak akkor fogna megtörténni, ha a ministérium el van határozva, ezen kényelmetlen ügynek teljesen véget vetni, mert annyi bizonyos, hogy a parlament nem fog Garibaldi perbe fogatásába egyezni. Ma ismét azt állítják a tudósítások, miszerint a ministerium Mária Pia kir. herczegnő egybekelésének napját akarja bevárni, hogy az országot adandó amnestiával meglepje. Mindebből csak az látszik kitűnni, hogy az olasz ministerium nem tudja még, mit tevő legyen. Annál föltűnőbb az „Ind. beige“ egy turini levelezőjének állítása , miszerint Ratazzi elhatározá magában, hogy a római kérdés megoldását kivívandja, s e czélból erélyes és sürgető jegyzéket intézene Párisba, melyben ki fogja fejteni, hogy a franczia kormánynak lehetetlen eddigi politikáját követnie. Az „Ind. beige“ maga is kételkedik levelezője ez állításának valóságában, s méltán, mert Ratazzi valóban nem szoktatott bennünket a külpolitikában erélyes tettekhez. Egy párisi tudósítás szerint ugyan egy új érve támadt az olasz kincstár ismétt kifogyottságában, úgy hogy egy új kölcsön kötése múlhatlanná vált; márpedig a status quo föntartása mellett nem remélheti, hogy Olaszország új hitelre találjon Ámde remélheti-e másrészt, hogy Napóleon császárt ez anyagi szükség határozata megmásítására bírja, midőn ő a status quo fentartását erkölcsi szükségnek tekinti, mint ez Nigra követnek a legújabb eseményekről tett jelentésére adott válaszából kitűnik. A császár ebben elismerését, sőt csodálatát fejezé ki az olasz kormánynak kifejtett erélye és bátorságáért , hozzátévén, hogy a jó gyümölcsöket össze lehetene szedni, mert Európa látja most, hogy Victor Emánuel kormányának komoly szándéka a forradalommal szakítani. Az olasz kormány feladata jövőben is a forradalmi szenvedélyeket lecsillapítani, a nyugalmat és törvény iránti tiszteletet helyreállítani, s szervezkedni , ezért egyelőre minden szerzési gondolatot pihentetnie kell, mert nagyobb mesterség a szerzettet megtartani és rendezni, mint újat szerezni. Rómát Olaszország csak akkor fogja bírni, ha megmutatta Európának, hogy azt megtartani képes is. Várjon ezen, az idők messze homályába elhalasztott megoldás ígéretéből meríthet-e Ratazzi csak legkisebb reményt is arra, hogy az ő sürgető kivonatának megfeleljenek ? A szerb ügyek, habár az usitzai összecsapás nem bírna is nagyobb jelentősséggel, a mai tudósítás szerint a válság elé fejlődnek. E szerint a konstantinápolyi értekezletek befejezők munkálataikat, s ellen határozva, hogy Törökország Belgrádot s a Duna mentében fekvő többi várakat megtartja, az ország beljében fekvő erődöket azonban átadja a szerbeknek. A szerb kormány állítólag nem akar e határozatba belenyugodni, s így félő, hogy a békés értekezleteket véres eldöntés fogja fölváltani. Egy kevesbbé veszedelmes, de azért szintén jelentős harcznak nézünk Poroszországban is elé. A katonai budget vitály kérdése a nép és ministérium közt már azon stádiumig fejlődött, hogy közelebb érdekes parlamenti tárgyalásokat várhatunk. A budget-bizottmány nyilvánosság elé vitte a maga jelentését. E szerint a bizottmány a ministérium ez évi hadikövetelményeiből 6,133,361 tallért, jövő évre szintén mintegy 6 millió tallért akar kitöröltetni. A kormány pedig mit sem akar engedni. A követek háza az ország adózási erejét veszi zsinórmértékül, s nem akarja azt túlterheltetni engedni; a kormány pedig a hadsereg állítólag múlhatlan szükségeit tartja szem előtt. Ez ellentétek kiegyeztetése csak kölcsönös engedés által lenne lehetséges; engedésre azonban mint látszik, egyik részről sincs semmi Pest, sept. 10. (FK.) Ki a magyar politikai lapokat figyelemmel kisérte, tapasztalhatta, hogy ezek szokott magyar lovagiassággal a testvér austriai tartományok közügyeinek, s az ottani kormányintézkedéseknek taglalatába, bár az anyag nem hiányzott, soha sem avatkoztak, azokat nem bírálgatták, hanem e feladatot kirekesztőleg az ottani nyilvános lapoknak engedték át. E viszonyos lovagiasságot a bécsi centralista lapokban, fájdalom, nem találjuk. Ezek alig mulasztanak el egy alkalmat, hogy a magyar főkormány a helyhatóságok intézkedéseit, a magyar igazságszolgáltatást keserűen ne gáncsolják. Legközelebb is azon örvendetes eseményt, mely szerint Ő Felsége meghagyni kegyeskedett, hogy a jövő országgyűlésnek egy rendszeres magyar polgári- és büntetőtörvénykönyvi javaslat terjesztessék elő, alkalmul használták fel arra, hogy az 1861-ki országbírói értekezletet erésen megtámadják, állítván, hogy az ideiglenes polgári és fenyítő törvények megállapításában csak Separatismus magyar nézpontból indult ki, s nem törődött vele, hogy az ország gyors és olcsó (az olcsóság nem tőlünk függ!) igazságszolgáltatást nyerjen, holott a meglevő igen jeles austriai polgári és fenyítő törvénykönyveket meghagyhatta volna. E vád alaptalanságát már minapi czikkünkben kimutattuk. Bebizonyítjnk, hogy az országbírói értekezlet, ha akarta volna is, nem hagyhatta meg az austriai polgári és fenyítő törvényeket úgy mint vannak, mert a nemzeti hagyományos törvényeket és szokásokat tekintetbe kelletvén venni, igen számos magyar jogesetek merültek fel, melyekre az ausztriai polgári törvénykönyv nem is volt alkalmazható. Az austriai fenyítő codext pedig még kevésbbé hagyható meg, miután ez absolut kormányzat szüleménye lévén, maga a bécsi birodalmi tanács kimondotta, mis érint ez a mostani alkotmányos institutiókkal ki nem egyezthető, hanem gyökeresen újra átalakítandó. Hogy lehessen tehát az országbírói értekezletnek szemétrehányást tenni azért, hogy nem fogadott el oly törvényeket, melyeket maguk a bécsi centralisták megváltoztatandóknak ítéltek, ezt mi megfogni képesek nem vagyunk! Szomszédjaink ne aggódjanak. A magyar nemzet az ő figyelmeztetésük nélkül is gondoskodand arról, hogy a jövő országgyűlés oly rendszeres polgári és fenyítő törvénykönyveket hozhasson létre, melyek mind a nemzet hagyományos szükségleteinek, mind a jogtudomány magasabb követeléseinek megfelelendnek. Mi a Bécsben összegyűlt németországi jogtudósok munkálatát is figyelemmel kísértük, mert ami jó, azt szívesen elfogadjuk akárkitől; de egyúttal szabadságot veszünk magunknak e munkálatra saját észrevételünket is megtenni, hogy bécsi centralistáink ne gondoljanak bennünket abdektáknak, s uj gyanánt ne ajánljanak nekünk oly jogelveket, melyeket a magyar már ezelőtt 70 évvel törvénykönyvbe igtatott; mint például azt, hogy alkotmányos országban törvénynek csak az tekinthető, mi országgyűlésen a fejedelem és nemzet egyetértésével hozatott, s mely elvet a magyar 1790: 12-dik törvényczikkből s nem a német jogtudósok 1862-ki határozatából tanultuk meg először. Az európai fenyitő-törvénykönyvek általában sokkal kevésbbé felelvén meg a jogtudomány magasztos elveinek, mint az előrehaladottabb polgári törvények: lássuk először is a fenyítő ügyben minő elveket állított fel a német jogtudósok bécsi gyülekezete. A jövendőbeli német büntető törvénykönyvnek elfogadás végett következő elvek ajánltatnak. 1) A becsületérzést már természeteknél fogva elfojtó minden büntetésnem, minő például: pellengérre állítás, testi büntetés, vasra veretés stb. maradjon el. 2) A tiszteletbeli, politikai, tiszti és hivatali s közönséges pohári jogok elvesztése vagy csorbítása csupán oly tettek miatti elítéléshez kapcsolandó, amely tettek aljas érzületből származnak. 3) Az elítéltetésnek a fentebbi pont alatt előszámlált következményei rendszerint a büntetési idővel végződnek; a törvény azonban felhatalmazhatja a bírót arra, hogy azoknak a büntetési időn túl tartását ítéletileg kimondja, de legfölebb 10 évre, és csak úgy, ha az elítélt szokatlan romlottságot tanúsított vagy ha megrögzött gonosztevő. 4) A 2-ik pont alá nem eső tetteknél az ott említett jogok gyakorlata a szabadságvesztési büntetés kiálltáig nyugszik. 5) A törvény gondoskodjék a szabadságvesztést tárgyazó büntetések különös nemeiről az oly tettekre nézve, amelyek nem becstelen érzületből erednek. 6) Magától értetik, hogy a büntetés következményei a teljes vagy részletes megkegyelmezés által elenyészhetnek. 7) Gondoskodni kell, hogy a büntetőtörvényeknek a fentebbi elvek által előidézendő szebbítései azokra is kiterjesztessenek, akik az előbbi törvények szerint lettek is elitélve. E kimondott elvekre nézve nézeteinket folytatólag bővebben kifejtjük. A törvényszékekről. E lapok idei egyik korábbi számában közöltetett a pozsom megyei tisztiszék abbeli fölirata, hogy az altörvényszékek szélesebb körrel láttassanak el; valamint emlékezhetünk rá, hogy a temesvári keresk. kamarav ar többször kérvényezte a városi tanácsnak váltó fiók-törvényszékbeli felribáztatását, de mi egyoldalúsága miatt sikertelenmaradt. . Most a szándékba vett codificatio küszöbén nem időnkivüli a nézeteket, habár csak egyszerűen is elősorolni, hogy azok az illetékes helyen eszmét ébreszszenek.... Kereken eltöröltetni óhajtja a perlekedő közönség a kerületi táblákat és az e. b. váltótörvényszék kerületi táblák az ősiség eltörlése s a zálogperek lassankénti elfogyása okából csak egypár oly esetre illetékesek, midőn a javak több megyékben fekssznek, s miután a városoktól (orszb. szab. I. B. 38. §.) nem tartoznak az ügyek oda, a megyetörvényszékekre űzve csak a felfolyamodási lépcsőket s igy a költségeket s a perek húzódását szaporítják, holott ha szabad a felperesnek oly esetben, mikor a javak több keret bÜ8ZDek’ a kerületi táblák közt választani ' , . " IX' nem látom át, miért ne engedtessék ez meg neki a megyék törvényszékeivel, ha a javak több megyékben feküsznek, ha már épen az orszb. szab. IV. I. »• h) P°ntJa daczára a csődügyekben is feleslegesek nem volnának, mikor úgyis csak azon esetben rendelnék fórumul, mikor a bukott utólsó lakhelye ki nem puhatolható, mit helyettesíthet a befejező szabvány, hogy az legyen illetékes törvényszék, mely a csődnyitásra legelőbb megkerestetett. Törvényszékek uj szervezés miatt, a mint állíttattak, úgy meg is szüntettek hazánkban több ízben, mint a Sz. László III decr. 1 § által jelölt nuncii regis. ”• “• 3 § érintett nádori itélőszék (I. Mátyás VI. decr. 1. f. Kálmán I. decz. 2. §-a zsinati itélőszékei, úgy az újabb ideig leszármazott uriszék a kivételes pallósjoggal, mely 1260-ig vihető vissza, az 1848. IX. t. ez. 4. 8 a által szüntetett meg ; nincs benne tehát semmi rendellenes, ha az 1723: XXX. t. ez. is eltöröltetik s a megyék minden alattvalóik fölött ítélnek s tőlük minden felebbezés a kir. táblához menend, mint ez jelenleg is már a városoknál az eset. Azaz, hogy mégsem minden eset, mennyiben a csődügyek már most is a váltófeltörvényszékre vizetnek s fognának a váltóperek is, ha a kívánat szerint az e. b. váltótörvényszékek eltöröltetnek, ha csak a váltófeltörvényszék is oly szakosztályul nem olvasztatik be a királyi táblába, mint már most van a hétszemélyes táblának váltóosztálya. Első bírósági váltótörvényszékeink felállításakor a kereskedő városokról volt gondoskodva, de azóta sok helyen az üzlet újonnan termett vagy más irányt vett, s igy Temeg, Somogy, Liptó megyéknek Pestre utasítása több mint igaztalanság. Helyeselnem kell a közvélemény követelményét, mely a német bírósági szerkezetben legalább ezen tétova szaladgálás szükségét nem szenvedte, s minden városi és megyei állandó törvényszékeknek váltói e. bitélethozatali joggal felruháztatását követeli; helyeselnem pedig azért, mivel a múltra tekintve ma már a kivételesen mindig együttülő altörvényszékek számfelettiek, mert a megyeiek sem negyedévesek most már, hanem folytonosak; míg ma már bátran kiköthetni minden municipiumnak, hogy birói állomásokra nemcsak általán törvénytudó, de köz- 68 váltó-törvény tudó egyéneket helyezzen, mert ma már szűkében nem agyunk, mint 1840 ben. Helyeselnem kell még a gyakorlat nyomán azért is, mivel a német rendszernek nem lévén a mi szóbeli bíróságunk rövid procedúrája szerkezete, nagyon beleszokott a közönség a váltóhasználatba adóslevél helyett, s számtalan ily váltóadóst szóbelileg megpörölve soha a bírói illetékesség ellen kifogást nem tettek, csak akkor, ha az adósság kérdéses, vagy bonyolult. De hiszen ily esetben a váltótörvényszék ítéletében sem nyugszik meg az elmarasztalt fél, hanem felebbezi, és ezen felebbezési széket úgyis meg kell hagyni, tán néhány biróval szaporítni. Ami az orszbirói III. alválasztmány abbeli okadatolását illeti, hogy mely állam váltóhitellel birni akar, annak a váltó és ezzel rokon ügyeket azokhoz nem eléggé értő s inkább csak általános jogelveket, mint a praetisált váltói törvénykezést követő közbirákra bízni, s ez által kereskedelmi hitelét kockáztatnia nem lehet; erre nézve bátran megjegyezhetem, hogy mind a személyek tekintetében 20 évvel elkésett, miután Szilágyi Virgil ajánlata megbukott, (hogy bíró lehet a természetes eszű ember is, nem szükség törvénytanultnak lennie), a hitel kérdésében pedig megerősíti ezt a gyors és kényelmes eljárás a világhírű bíráknál is. • Úr Mahr hideged , figuiát ( Engedtessék meg a municípiumoknak a törvényszéki bírák szaporítása, de gyors eljárás követeltessék, s ne kapja meg az ember a sommás szóbeli ítéletet 6 hó múlva, vagy egy rendes szóbeli tárgyalás prókátori fogásokkal ne butattassék 8 hóig, b izt n£ha az önöknek a fegyelmi büntetéseket alkalmazni nem ártana, ha nem is Sz. László III. decret 24. §., de utóbbi gyors eljárásunk pontos követésére szemügygvel szigorúan lenni.*) ___________ O t e v é n y i. I , Nyitramegye közönségének fölirata. Cs. kir. Apostoli Felség 1 Legkegyelmesebb űrünk, pl . . H°“u,nk atyja, Felséged — örvend ! — és örvend elségeddel az egész hon, mert szeretett Nője a népek anyja, király, palotájába visszatért; vissza onnét a “ 18‘e“ letett imáira,, felséges királyunk ! Nincs a nemzetek történelmében oly szent és magasztos belemnek kifejezés adva, mely a hit alattvalók szivérzelmeit eléggé^ícsetelé vaia; nincs oly toll, mely a hasonló érzelmek leszdmek'hü ki^ezé^f'lLeté' ~ a Valódi’ a nemes érgy.k'í‘ t.ért.a.8*6 ”ök örültek s örömüknek kifejezést adtak A',er ■az •***4» a, ia t,artu nk mink igényt arra, hogy jelen Üd-JetiHvatUS.fla/Örítéselem lapjain W«£ ék fl,“ Shif ,Uk- EléGedet' miszerint nekünk legalázatosabb jobbágyainak kegyesen megengedni méltóztassék hogy törSivs FMsé érzelmeinek nyilvánításával Após Elil négid mag?! trónjához járulhassunk. Oh dicső nap! mely felséges királynőnket hűn szeretett anyánkat Bécs székváros falai közé ismét és egészségesen visszajönni szemlélni engedéd; — oh DéP ■ i?felségeik arczain a viszontlátás örömkönnyeinek látását élvezhetéd ! — ezek valának sziveink kitörései, kik semmit forróbban nem óhajtánk mint a császári királyi család tökéletes boldogságát, s kik e boldogság eléréséért imáinkat végezni honfiúi legszentebbb kötelességünknek tartjuk. „ Hírüm,a,a,“videnható a népeknek — azon népeknek, kik a királyt és hont mint ha honfiak szeretik; kik mindkettőért vért és életet is áldozni készek, és kik higgadt gondolkozásukkal a haza, és ez által az állam erösbitését ezésze után haladnak, könyörgéseit gatdáni . A k8zorunk a szeretett felséges anyánknak egészségét visszaadá s ez által császári és Apostoli királyi Felségedét, Felséged hatalmas és jó FpIgz ^1 «U8 i köaádját megörvendeztetvén , minket J , fd LU (^ágyait is oly magasztos örömben részesite, mely édes érzelmeink által sziveinkből sajtolta sé^iídü?6^6 " aZ°D 8ZeDt óhajtá8Unk kifejezé-Vajba Istenünk mielőbb elérnünk engedné, hogy császári és Apostoli királyi Felségedet mint csakáp országai ügyeiben is mindenkorra boldognak érezzük és atyai szivének örömet és hazánknak állandó boldogságot szerezhessünk. rálvrwí,kiz * Min(.iet,hat,'' b°gy valamint Felséges Kiralynénk és anyánk egésségével sziveink legfájdalmasb érzésére gyógy-irt leltünk, úgy Ő Felsége és hoPnt8h° l/e iégCí k,egye által e királyáthoz mindig hü hont boldogé láthat8uk) U)ert ekkor bebizonyítva rekr'“ íor,Ckvé80“k 876Dt é* fen volt, mely iínfíín ’ testvéreink elismerését és a jövő nemzedék háláját kivívni. királyf^mnVi^ ÍV®16?' hogy áldásodat császári királyi Apostoli Felségünk legmagasabb családjára dotsiJh“' a? m,Dd? ?ldi gyönyörben és családiboltrvfná£b f«é»zZe8il8d' hogy ekként a bon is boldog legyen és a történelem majdan hirdesse az utókornak Fékéin és aratlan bizalmat» melylyel e nép mg t.m St‘Ser‘"‘ 80h* Császári királyi Apostoli Felségednek „ . . legalázatosabb hü jobbágyai: u pl«« Pamegye tisztikara nevében Deseő Thádé a. mV?v?f/il8pán« Dedek Crescens Ignácz s. k. Nyitramegye főjegyzője. J A kir. Helytartó ur ő malga körútjából. r 11 . — Vasmegyeift1. sept. 5-én. Magyarország királyi helytartója megyénket is szerencséltette jelenlét 18“lb.,8£kék vagyunk arra,hogy körünkben üdvözölhettük a dicső ősök nagy ivadékát, figyelhettünk í® ?“e0. 81.ava,r? 8 arczán az elégültség kinyomatával láthattak távozni. Folyó hó 3 án Sopronból indulván, megyénk határszélén a főispáni helytartó vezérlete alatti megyei és sz. kir. Kőszeg városa polgármesf®r® által Vzel.épelt városi, nagy számú tagokból álló küldöttség által fogadtatott, s útjában először is Kőszeg városát érinté, hol a tisztelgőket, nevezetesen az ottani kerületi ítélő tábla tagjait, mégis a kath plébános és az ottani Szt-Benedek rendű zárda főnökét, az ugyanazon szerzetbeli gymnasiumi tanárokat, ugyszinte az ág. vallásuak lelkészeit, továbbá sz. kir. Kőszeg városa tisztikarát és a városi képviselő testületet fogadá el, s ugyanott a városi hatóság ügykezelését vizsgálta. Kőszegről Szombathelyre, megyénk székhelyére délutáni 5 órakor érkezett meg. A város határszélén a városi tanács és nagyszámú polgárság által fogadtatott, élükön Taschler József városbiró és Boross Károly esperes urakkal, és a városba érkeztekoréltóságos Szenczy Ferencz szombathelyi megyés püspök ur, a vasvár-szombathelyi káptalan, és a megyei s államtisztviselők testülete voltak szerencsések e nagyméltóságát üdvözölhetni. Fogadtatása szívélyes és tiszteletteljes volt a szó legvalódibb és legigazabb értelmében, méltó oly férfiúhoz, ki magas állásánál és hivatásánál fogva kihat a késő időkre s a haza történetére. A püspök, palotában, hol szállva volt é nagykor8£akünkban a rendes bíróságok úgy is tulhalmozottak a teendőkkel s azok gyors s pontos elvégezésére képtelenek ; azonban figyelem ébresztésül eszméit közölhetőknek tartottuk, miután a szakbiróságok ügye Európa jogéletében még némileg függő kérdést képez, melyről pro et contra olvasunk vitatkozásokat ; lásd különösen Szokolay Istvánnak értekezését. A bírósági rendszer fő elvei VI. a Tóth Lőrincz által szerkesztett jogtudományi s törvénykezési tár 1856-ik évi folyamában, hol e kérdés is tüzetesen tárgyaltatik. dálpo kfal.um|M!.?r 7 ? 8 *8?,no !- Szerk. *) A t. értekezőnek a váltó törvényszékekre vonatkozó indítványát nem osztjuk ugyan, már csak az okból se, mert épen jelenleg összebonyolított helyzetű átmeneti