Sürgöny, 1863. október (3. évfolyam, 223-249. szám)
1863-10-01 / 223. szám
Harmadik évi folyam. SifkesitWilvital: rátok taré 7. sx. ». földxxvit. 1 kiadó hivatal: :i«i ttok tre 7. sx. x. földexim. I m - 1863. Elöfixethetni Budapesten x kiadóhivatalban, barátok tere 7 szán, földszint. Vidéken bérdentes levelekben minden posta hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értélben. Budapesten húshos,hordva. Vidékit i.i.io..k Félévre 850 kr. Félévre 10^forint. Megyenévre 4 „60 , Negy lív.-t* („ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ October—decemberi évnegyede« folyamára. Előfizetési ár 5 ft. A. „Sürgöny“ kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. A magyar kir. udv. kanczellária Salamin Leó helyettes tanárt a lőcsei kir. főgymnasiumnál, ugyanazon tanintézetnél valóságos gymnasiumi tanárrá nevezte ki. Az erdélyi főkormányszéknek értesítése szerint a keleti marhavész a szomszédos Moldva nagyfejedelemségben újra nagy mérvben ütvén ki, az onnan Erdélybe hajtandó szarvasmarhákra nézve a veszteglési időszak husz napra emeltetett föl. »HIVATALOS RÉSZ. A provizórium. A jelen állapot Magyarországon oly politikai sakkhúzás, mely a magyar túlzók és centralista bureaucratia ellen egyaránt volt intézve. Mindenki tudja, minő anarchikus viszonyok közt volt az ország ezelőtt két évvel. Igaztalan vád volna azért a magyar nemzetet hibáztatni; ez anarchikus állapot a dolog természetéből folyt, miután az országban két különböző forrású és eredetű hatalom létezett, melyek hatóságai egymással folytonos összeütközésben voltak. Ez állapot logikai következése volt a működő faktoroknak és mindannyiszor meg fog újulni, míg csak a közjogi kérdések Austria és Magyarország közt megoldva nincsenek. A provisorium czélja tehát: e benső harcot megszüntetvén, a rendet fenntartani, a kedélyeket megnyugtatni, hogy a közvélemény higgadt felfogást nyerhessen ti dolgok állásáról. Ezenfelül minden országban a nagy tömeg békét és rendet óhajt, és minden rendezett kormánytól ezt követelni joga is van. E nagy tömeg az egyes pártok erőszakoskodása által engedi ugyan magát terrorizáltatni , de, mint a példa mutatja, mihelyt a reá gyakorolt intimidáció megszűnik, azon központot képezi, mely minden józan kormányrendszer alapja és támasza. E nézetből kiindulva, melynek igazságát a közelmúlt események eléggé bizonyítják, csodálkozva olvasunk még jóakaróinknál is oly véleményt, mely minden baj okát a provizóriumban keresi. — így például egy bécsi lap azt mondja , „hogy a provisórium megszűnése annyira óhajtatik, miszerint ez azért a magyar minden áldozatra kész, mely alapjogaival összefér.“ (Előrebocsátjuk, hogy e tágas és diplomatikus kifejezések hegett szeretnénk tiszta beszédet hallani, mert ahány párt, annyi felfogás az iránt, mit értünk lapjogaink alatt, és ha e szó alatt a 48-iki aparatisticus tendentiákat érti a nevezett lap,kkor a minden áldozatrai készség ,nen semmire olvad le.) Tehát a fenntebbi idézet szerint a provisírium Magyarországon oly valami rémséges volna, mely minden áldozatot megérdemel! Az avatatlan e kifakadásban egész muracheffi gazdálkodást sejt és azt hiszi, hogy valami hősi bátorságra van szükség, olykor — mint bizonyos gazdasági egyesület — ez irtóztató rendszer ellen demonstrálni. Pedig a provisorium hatóságai Magyarországon született magyar hazafiakból állanak, kiknek elég bátorságuk volt a válságos perezben fellépni és kik eléggé szerették hazájukat, hogy népszerűségök feláldozásával azt az anarchikus állapotból kiragadják. Egyetlen különbség a mostani és a megyék által választott hivatalnokok közt az, hogy a mostaniak nem tartoznak egyik politikai párthoz sem is így ez átmeneti állapotban semmiféle locális vártfogást és megyei notabilitások iránti kedveskedést nem ismernek,ezért azonban a megyék alsóbb néposztályai nem kevésbbé szeretik őket. Ha ma megszüntetnék a provisoriumot, ugyanazon jelenetek, melyeknek 1861-ben tanúi voltunk, ismételtetnének, talán legálisabb formák közt, de a lényeg ugyanaz maradna. — Egyik megye a másikat licitálná hazafiságban, e szó alatt azt értvén, mit óhajt), a magyar, nem pedig, mit érhet el. Márpedig ez két nagyon különböző dolog. A hatóságok tekintélye érdekében is szükséges aziránt tisztában lenni, hogy a kormány a közjogi kérdések országgyűlési megoldása előtt a provisoriumon nem fog változtatni, arról is meg lévén mindnyájan győződve, hogy a magyar nemzet törvényes orgánuma által tudni fogja háláját bebizonyítani azon férfiak iránt, kik hazájukat jobban szerették, mint az olcsó népszerűséget. Gr. Bethlen Miklós, Bécs, sept. 29. L. A midőn a kir. tanács alsóházának mai üléséről akarom önt értesíteni, végén kell kezdenem a dolgot, mert ez volt a legérdekesebb. Tudják olvasóink, hogy a budget-bizottmány a napokban azon kérdéssel foglalkozott, mi módon, és mikor hozza munkálatait a ház elé. A bizottmány feladatát ugyan még nem fejezte be egészen, de minthogy az új közigazgatási év november 1-én kezdődik, szükséges, hogy addig a költségvetés tisztában legyen, különösen, miután több adónemek csak egy évre szavaztattak meg. Az alkotmányos munkát tehát siettetni kelle, s ennélfogva a budget-bizottmány elhatározá, hogy munkálatait részletenként fogja a gyülekezetnek előterjeszteni, így a ház és a bizottmány egy időben dolgozhatnak. Amidőn azután azon kérdés került szőnyegre, hogy az előterjesztések mikor kezdessenek meg, a kormány részéről azon óhaj nyilváníttatott, hogy ez ne történjék a legközelebbi napokban, mivel Ő Felsége egy királyi leiratban azon felszólítást intézendi az erdélyi országgyűléshez, hogy követeit már a mostani budgettárgyaláshoz küldje el. A bizottmány ennek következtében elhatárza, hogy előadásait oct. 1-e előtt nem kezdendi meg. Azóta a követeknek tudomásául esett, hogy a kir. leirat leküldése néhány nappal késett, a felett is támadtak kételyek, váljon az erdélyi országgyűlés megfelelhet-e ő Felsége felszólításának , hogy követei a budget-tárgyaláshoz még jókor eljöhessenek ? — Ezen indokoknál fogva a budget - bizottmány tegnapelőtt azt határozá, hogy előterjesztéseit október 1-énél továbbra halasztani nem fogja. Taschek úr ma ezen határozmány nyomán a bizottság nevében holnaputánra ülést kért, melyben a ház nyilatkozzék, várjon kész-e a budget-munkálatokat részletenként elfogadni ? Ez ellenében az elnök a jövő hétfőre indítványozza az ülést, azon megjegyzéssel, hogy ezt politikai okok is ajánlják, melyek az erdélyi ügyekre vonatkoznak. Taschek úr azonban indítványát fentartván, az államminiszter úr emel szót.— „Nagyon kell a házat kérnem, — úgymond— hogy az elnök úr ajánlatát fogadja el. Kérnem kell ezt annál inkább, mivel hétfőn a kormány képes leendő házat körülményesen értesíteni azon lépésekről, melyeket az alkotmány lehető leggyorsabb keresztülvitelre tett, és mivel ezen lépéseknek lényeges hátrány okoztatnék, ha a budget-tárgyalás még e héten kezdetnék meg.“ Ezen kijelentés következtében a ház egyhangúlag elfogadá az elnök úr indítványát. Ami az ezen kívül történteket illeti, szintén """mp minister úr támogatása következtében Bergolewkey indítványa fogadtatott el, mely szerint a ház egy kilencz-tagú bizottmányt választott oly czélból, hogy ez indítványokat dolgozzon ki, 1-er azon tényleges bajok orvoslására, melyek az engedélyezett vaspályák és gőzhajó-vállalatoknál netalán léteznének, ellenkezve a vaspálya-engedélyezési törvénynyel, az adott engedélyekkel s a kötött szerződvényekkel; 2-szor azon netaláni változtatásokat illetőleg, melyeket vagy a vasút-engedélyezési törvényben, vagy a vasutakkali szerződésnél gyakorolt eljárásban szükségeseknek találna. felül pedig a földiparnak emez intézet közvetítése általi felvirágzása mielőbb s minél nagyobb mérvben eszközölhető legyen, szükséges, hogy ezen intézet a közönség és pénzpiac föltétlen bizalmával találkozzék, mi leginkább azon meggyőződés átalános elterjedése által érhető el, ha az intézet minden biztosítékaival el lesz látva azon képességnek, miszerint hitelezői irányában vállalt kötelezettségeit minden körülmények közt pontosan és fennakadás nélkül teljesíthesse. Ezen czélnak elérhetése végett legkegyelmesebben indíttatva éreztük magunkat legfelsőbb királyi hatalmunknál és hatóságunknál fogva, melyet az igazság kiszolgáltatása körül is gyakorlunk, a magyar földhitelintézet üzleteiből eredhető jogügyleteknek bírósági tárgyalásánál és elintézésénél zsinórmértékül szolgálandó következő szabályokat kibocsátani: 1. §. A magyar földhitelintézet mint alperes, minden váltó-, úgy a leszámítolási és utalványozási üzletekből eredhető, valamint azon perekben is, melyek az általa kibocsátott záloglevelek, vagy jövedékjegyek alapján, vagy az alapszabályok 172. §-ja esetében ellene indíttatnak, a pesti királyi első birósági váltótörvényszéknek van alávetve. Ugyanezen biróság itl az intézet és annak egyes tagjai közt támadó, az intézeti szövetkezésből származott viszonyokat tárgyazó perekben is. 2. §. Azon perek, melyekben a magyar földhitelintézet mint felperes lép fel, és melyek a.-, adott kölcsönt, vagy az általa szerzett jelzálogot tárgyazzák, következőleg mindazon esetek, melyekben az intézet kérelmére, adósa ellen, és pedig annak bármily ingó vagy ingatlan vagyonára, vagy az intézet által szerzett jelzálogra a birói végrehajtás elrendelendő, szintén a pesti királyi első bírósági váltótörvényszék illetékességéhez tartoznak, hacsak az intézet maga inkább nem kíván adósának rendes bírósága előtt az ellen fellépni, vagy ha más bíróság a jelen szabályokban kijelölve nincsen. (25.) — Az intézet által kibocsátott záloglevelek és jövedékjegyek, valamint az azokhoz tartozó szelvények és jövedékrészletek birói megsemmisítése hasonlólag a pesti királyi első birósági váltótörvényszéknél kérelmezendő. 3. §. Az intézetnek az 1840. 16. t. sz. értelmében vezetett főkönyvei s azoknak kivonatai, a végrehajtás útján behajtandó követelés mennyiségére nézve, teljes bizonyerővel bírnak. 4. §. A magyar földhitelintézet jogosítva van a részére kiállított kötelezvény, vagy más kötelezettségi nyilatkozat és főkönyvi kivonatainak alapján, késedelmes adósa, vagy a jelzálog birtokosa ellen azonnal a bírói (kielégítési) végrehajtás elrendelését kérelmezni, ha az illető lekötelezettségi okmány bíróilag hitelesítve van. 6. §• A magyar földhitelintézetnek a kielégítéséül szolgálandó tárgyakra nézve szabad választása van a nélkül, hogy a jelzálogra szorítkozva, vagy az ideigl. törvényi, szabályok 115. § a rendeletéhez kötve volna. Az intézet tehát a végrehajtást személyes adósának ingó vagyonára, vagy az intézetnek lezálogosított ingatlan jószágra vezetheti. Mindkét esetben a pesti királyi első bírósági váltótörvényszék, a felhozott bizonyítékok alapján, a végrehajtást elrendelendi; s a mennyiben a Buda- s Pest városok területén létező ingóságokra intéztetett, azt foganatositandja is; más esetekben pedig foganatositás végett az illető hatóságot keresendi meg. 6. §. Ezen megkeresés, a végrehajtás alapjául vett vagyon fekvése szerint,az illető megyei vagy vidéki, vagy szabad királyi városi (ide értve a XVI. szepesi városokat is) törvényszékhez, a jász-, kun- és hajdúkerületekben pedig az illető községi tanácshoz intézendő. — A megkeresett törvényszék, illetőleg tanács, ha ingatlanok vétettek végrehajtás alá, a megkeresvényt a legközelebbi ülésben elintézendi, illetőleg a végrehajtási végzés telekkönyvi bekeblezését meghagyandja, és a végrehajtás teljesítésével egyik tagját megbizandja; — ha pedig a végrehajtás ingóságokra vezettetik, ennek foganatosításával a törvényszék egyik tagja az elnök által azonnal megbízandó. Azon esetben, ha a végrehajtás csupán ingóságokra rendeltetik el, annak foganatosítása végett, a végrehajtás alapjául szolgálandó tárgyak holléte szerint, a rendezett tanácsosal ellátott mezővárosi törvényszék, vagy az illető szbíró közvetlenül is megkerestethetik;az utóbbi esetben azonban szükséges, hogy a szolgabirói járás, melyben a végrehajtás alá veendő tárgyak léteznek, a végrehajtási kérvényben kijelölve, és a szolgabiró s annak hivatali székhelye megnevezve legyen. — A megkeresett mezővárosi törvényszék elnöke a végrehajtás eszközlésével azonnal egy törvényszéki tagot bizand meg. A szolgabiró pedig vagy maga teljesitendi a végrehajtást, vagy annak foganatosítására esküdttársát küldendi ki. — Mindezen esetekben a tett intézkedésről a magyar földhitelintézetnek a megkereső levélben megnevezett képviselője egyidejűleg értesítendő, és a végrehajtási eljárás késedelem nélkül megkezdendő s véghezviendő. 7. §. A magyar földhitelintézet a végrehajtási folyamodványban,vagy későbben kérelmezheti, hogy a lezálogolt ingóságok — amennyiben azok a bíróságnál letéteményezhetők, vagy a végrehajtást szenvedett félnél zár és pecsét alatt őrizhetők nem volnának, — egy, az intézet által ennek veszélyére és felelősségére kinevezett gondnoknak őrzés végett átadassanak. 8. §. A személyes adós ingóságaira vezetett végrehajtás esetében a becslés, külön folyamodvány nélkül, a lezálogolással egy időben, vagy ha becslők kéznél nem volnának, közvetlen az árverés előtt is eszközlendő. — Ha a becsárt az első árverés alkalmával senki sem ígéri, a tárgy ezen alul is eladandó. Egyebekben — amennyiben ezen szabályokban kivétel nem létezik, az ingóságok végrehajtási lezálogolása, becslése és árverése tekintetében, valamint a bíróságok és bírósági tagok által eljárásaikban megtartandó határidőkre nézve az 1840-dik évi t. sz. II. R. 11. fejezetének rendeletei szolgálnak zsinórmértékül. 9. §. A végrehajtás a lezálogositott ingatlan vagyonra nézve, annak vagy lezárolása vagy eladása által eszközöltetik. — A magyar földhitelintézetnek jogában áll a végrehajtás egyik vagy másik nemét foganatosíttatni, mindenesetre pedig az eladást szorgalmazhatni, ha a lezárulás, követelésének idejekoránt behajtására elégtelennek mutatkoznék. 10. §: A magyar földhitelintézet a jelzálog lezárulását választván, azt vagy annak valamennyi jövedelmeire kiterjesztheti, vagy a jövedelmek csak egy nemére szoríthatja, sőt az intézet elhatározásától függ, hogy a jövedelmek a zárgondnok által közvetlenül kezeltessenek-e, vagy pedig haszonbérbe adassanak. 11. §. A zárt rendelő határozat, ha a zár alá veendő jószág telekkönyvezve van, a telekkönyvbe szintén beiktatandó. Az intézet által kijelölt zárgondnokot a bíróság köteles az intézet veszélyére s felelősségére kinevezni. Ha a kijelölt zárgondnok személye ellen a bíróságnak alapos kifogásai volnának, az intézet agyán más zárgondnok kijelölésére felszólítandó, azonban az alábbi kijelölés megtörténtéig a zár alá vett vagyon az előbb javaslatba hozott zárgondnok kezelésére bízandó. 12. §. A zár alá vett jószág birtokosa ellenvetéseit az intézet kijelölésére rendelt zárgondnok ellen legfeljebb 14 nap alatt nyújthatja be. — Een idő alatt beadott ellenvetések felett a bíróság mindkét felet egy rövid időre kitűzendő tárgyalásnál kihallgatandja, s ha barátságos egyesség nem sikerül, hivatalból nevezend ki zárgondnokot; ennek megtörténtét, azonban az intézet által kijelölt zárgondnok hivatalában akadálytalanul eljárand. 13. §: Az intézet által kinevezett zárgondnok eljárásáért az intézetet terhelő felelősség megszűnik, ha a 12 ik §-ban meghatározott határidő elmúlik a nélkül, hogy a lezárult jószág birtokosa a zárgondnok személye ellen kifogásokkal élt volna; valamint azon időponttól kezdve is, midőn a zárgondnok személye iránt egyesség sikerült, vagy a zárgondnok a biróság által hivatalból lett kinevezve. 14. A zárgondnok köteles az elsőbbséggel bíró tételek, a. m. közadó és más adóbeli tartozások, az előbb betáblázott követeléstől járó kamatok stb. lefizetése után maradandó vagy a hátralékban lévő, valamint a folyó jövedelmeket is közvetlenül az intézetnek, és csak a maradandó fölösleget a bíróság mindenkori intézkedése szerint kiszolgáltatni. Ennélfogva a bíróság vagy mindjárt a végrehajtás alkalmával, vagy későbben a zárgondnoknak a jövedelmek hováfordítása, őrzése vagy letétele iránt határozott utasítást adand. 15. §. A zárgondnok az év lefolyta után legfeljebb 30 nap alatt, vagy ha a lezárulás egy évig nem tartott, annak megszűntétől számítva 14 nap alatt számadásait okmányokkal együtt azon bírósághoz tartozik bemutatni, mely öt zárgondnokul kirendelte A beadott számadás felett a bíróság egy röövid időre kitűzendő tárgyalásnál a lezárult jószág birtokosát és a földhitelintézet képviselőjét kihallgatandja, és a számadást minden késedelem nélkül elintéztnti. Ha pedig a számadás ellen az intézet vagy a lezálogolt jószág birtokosa vagy mindkét részről nyomós észrevételek emeltetnek, melyek jó móddal ki nem egy említhetők, és melyek feleit azonnal ítélni sem lehet, az illető fél utasítandó, hogy a számadásra tett észrevételek során keresetét világosan és határozottan adja elő, mely ez esetben a keresetlevél helyét pótolja, s mely felett aztán a rendes eljárás az 1840. XV. t. ez. II. R. 7. fejezetének a váltó-perekre vonatkozó rendeletei szerint meginditandó leend. — Ha a zárgondnok számadását kellő időben be nem adta, az intézet képviselője vagy az adós azon bíróságnál, mely a zárgondnokot kinevezte, annak számadásra vonatását, s ellene addig is biztosítás eszközlését kérelmezheti, amit a biróság késedelem nélkül teljesíteni köteles. 16. §. Ha az intézet a lezárult jószág valamennyi jövedelmeit, vagy azoknak egy nemét haszonbérbe adni kívánja, ez — ha csak a felek maguk között másként nem állapodtak meg — közárverés útján eszközlendő. E czélra az intézet az árverési feltételeket be fogja nyújtani, melyeket a megkeresett birtokbíróság, a lezárolt jószág birtokosának meghallgatása nélkül, megvizsgálandja, és ha aggálytalanok, helybenhagyandja ; ellenkező esetben azok felett, a lezárolt jószág birtokosának egy rövid időre kitűzendő tárgyalásnál meghallgatása után, valamint azon esetben is, ha az utóbbi a tárgyalásra meg nem jelen, határozand. A haszonbérbeadást engedélyező végzés a telekkönyvbe beiktatandó. — A megkeresett birtokbiróság ezután az árverési hirdetményt külön folyamodvány nélkül kibocsátandja, és az árverésre két külön — 30 napra terjedő határidőt oly hozzáadással tűzend ki, hogy ha az első árverés alkalmával a kikiáltási árt senki sem ígéri, a második árverésnél a jószág azon alul is bérbe fog adatni. — Az árverés kihirdetési módijára nézve az átalános rendeletek tartandók meg.— A jószágnak haszonbérlő kezére tett bocsátás, illetőleg átadása alkalmával egyszersmind meghtározandó, hogy a haszonbéri járulék fölöslege a 14 §-ban említett elsőbbségi tételek kiegyenlítése és a magyar földhitelintézet számára teljesítendő fizetései atán, kinek leszen kiszolgáltatandó. 17. Ha a magyar földhitelintézet a jezálogosított jószág végrehajtási eladását szükségesnek tartja (9. §.), ez esetben az illető jószágnak, a kölcsön engedélyezése által fölvett értéke, becsértékül és kiáltási árul lévén veendő, — a végrehajtási becslés szükség teren. 18. §. A magyar földhitelintézet fel van jogosítva az árverési feltételeket még akkor is kijelölni, ha a lezálogosított jószág kiadatása más hitelező kérelmére lett elrendelve, és e mellett főfigyelmét ada fordítani, hogy az intézet követelése lehetőleg leghaatarább elégíttessék ki. Ezen joggal a magyar földhitelintézet azon esetben is élhet, ha a lezáráit jószágnak haszonbérbe adása kérelmeztetik egy más hitelező által, vagy ha a jószág a csőd folyama alatt eladatni rendeltetett. A birtokbíróság (csődbíróság) mindezen esetekben az árverési feltételeket, ezekre nézve egyedül a betáblázott hitelezőket — egy rövid időre kitűzendő tárgyalásnál meghallgatván, fogja megvizsgálni, és ha aggálytalanok, azonnal helybenhagyni. 19. §. A birtokbíróság az árverés elrendelését a telekkönyvben feljegyeztetendi, az árverési h..aznapokat az id. törv. szab. 183 és 134. §§-ai rendeletére- Másolata a magyar földhitelintézet követeléseinek gyors behajtása iránt kibocsátott, a királyi kúriához intézett s az ország összes törvényhatóságaival is közlött legkegyelmesebb királyi leiratnak. 16,209. sz. ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, Isten kegyelméből austriai császár, Magyar-, Cseh-, Halits- és Lodomérországok Apostoli, úgy Lombardia, Velencze és Illyria királya, Austria Főherczege stb. Fötisztelendő, tisztelendő, tiszteletes, tekintetes és nagyságos, nagyságos és vitézlő kedvelt híveink! Azon végből, hogy az Általunk Magyarország számára legkegyelmesebben engedélyezett magyar földhitelintézet léte és fennállása annál biztosabb és szilárdabb alapot nyerjen, s a nemzeti gazdászatilak, se Csütörtök October 1