Sürgöny, 1864. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1864-01-13 / 9. szám
kal könnyebb és kevesebbe kerül, és ez után lehetne azután az áruczikket Erdélyből a Verestoronyon keresztül az Oltón a Dunáig szállítani. Ha személyszállításnál a gyorsaság a főkellék is, de nem főkellék az áruk, legkevesebbé pedig a termények szállításánál. Ezeknél fődolog az olcsóság. Ne engedjük át magunkat a csalódásoknak. A mi közlekedési és szállítási szükségleteink még nem oly nagyok és kifejlődöttek, hogy egy természetes közlekedési út mellett még mesterségeset is építsünk. Egy folyónak, mely oly kevés költséggel hajózhatóvá tétethető, mint az Olt, mindenesetre elsőséget kell adnunk egy vaspálya előtt, mely, mint a verestoronyi, annyi milliót nyelne el. De hadműtani szempontból is határozottan ellene kell nyilatkozni egy oly vaspályának, melynek kiindulási pontja a Verestoronynál van. Állam, mint Rumánia, nem táplálhat támadó eszméket. De első kötelességünk határaink őrzése, miért vaspályáinkat úgy kell építnünk, hogy sergeinket minden fenyegetett pont felé szállíthassuk. A Verestorony-szoros természetes erőd, melyet néhány száz ember egy egész hadsereg ellen védhet. Tehát egészen esztelenség volna tőlünk, ha ez erődöt önmagunk rombolnák le, s ekkér egy osztrák hadseregnek országunk központjába utat nyitnánk. — Ennyit saját érdekünkben a verestorony-szor ősi vaspályára vonatkozólag. De véleményünk szerint e vonal Erdély érdekében sem fekhetik. Szeben, habár főváros, sem az ipar, sem a kereskedelem központja. — Erdély e tekintetbeni központja Brassó, melylyel kereskedelmi összeköttetésben állunk, s közelebb is van Bukaresthez. Ha tehát a brassói áruczikkeket arra kényszeritenék, hogy Szeben felé vizessenek, a vitelbér igen emelné árukat, s miután e czikkek nem oly természetűek, hogy a magas árt kiállják, az eredmény az lenne, hogy Erdély iparterményeire nézve a mi piacunkat egészen elvesztené, miután ugyanazon czikkeket kaphatnak Angliából.“ A pesti áru-és értéktőzsde alapszabályai. (Vége.) 11. §. Az áru-és értéktőzsde a helyiségek megnyitásával veszi kezdetét. A tőzsdeidő tartamának letelte előtt 15 perczcel először, 10 perczcel később másodszor és ismét 5 perczre reá harmadszor és utószor csengettetni fog, mit a helyiségek bezárása követend. Ki a harmadszori csengetés után 15 perccel a helyiségeket el nem hagyja, az a helyi szegénypénzalap javára 15 frt bírsággal illettetik. 12. §. A tőzsdelátogató köteles magát nyugodtan és illedelmesen viselni, e tekintetben a tőzsdebiztos és bizottmány rendeleteit megtartani. Ki magaviselete által a tőzsdén a csendet és rendet megzavarja, az a felügyelő közsegek által megintetik, s ha e megintésre nem hajt, a tőzsdéből azonnal eltávolittatik, s az általános büntető törvény szerint netán foganatosítandó eljárásra, tekintet nélkül, a tőzsdebizottmány által 8 naptól 3 hónapig tőzsdeképtelennek nyilváníttatik. Ismétlés esetében, az első ízben kimondott tőzsdeképtelenség időtartama megkettőztetik. Ki már egy év időtartamára jogérvényesen tőzsdeképtelennek nyilváníttatott, nyugtalan és illetlen magaviselete miatt bizonytalan időre tőzsdeképességétől megosztottnak nyilváníttathatik. 13. §. A tőzsdén előforduló üzletek alkuszok közbejöttével, vagy a nélkül is megköttethetnek. 14. §. A tőzsde helyiségében a hites alkuszok teljes névjegyzéke, valamint a kereskedelem, a közlekedés és szállítmányokra vonatkozó minden hirdetmények, árszabályok, folyamjegyzékek sat. kifüggesztendők, bárminemű magán hirdetmények azonban csak a tőzsdebizottmány helybenhagyásával tétethetők közzé. 15. §. Magán eladásokról a közleményeket csak a felek s tőzsdebizottmány beleegyeztével, csakkis a közhaszonral tekintetből lehet kivételesen nyilvánosságra hozni. 16. §. Az intézet gazdászati ügyeinek vezetése s érdekeinek előmozdítása végett a 20 és 21. §§. határozatai értelmében tőzsdebizottmány állíttatik fel. 17. §. Azonfelül a helytartótanács részéről egy országfejedelmi tőzsdebiztos fog kineveztetni, ki annak alája rendeltetvén, a tőzsdéni főfelügyelettel megbizatik, a tőzsdeidő alatti csend és rend fentartásáról gondoskodik, az alkuszok általi tőzsde-látogatásra, úgy ezek üzletforgalmaira felvigyáz, s kinek jogában áll e czélból az alkuszok könyveit megtekinthetni. Ő köteles a választó gyűléseken s a tőzsdei bizottmány minden tanácskozmányaiban jelen lenni, s jogosítva van, a bizottmánynak a tőzsdeügyek vezetésében hozott határozatait, ha előtte alaptalanoknak, vagy a fennálló alapszabályokkal öszhangban nem állóknak látszanak, és ha azok által nem csupán magánosok jogai érintetnek — felfüggeszteni, s az ügyet eldöntés végett a helytartótanács elé terjeszteni. Az alkuszok naplóiban toldalékok vagy változtatások csak a tőzsdebiztos engedélyével, annak jelenlétében s tanúsítása mellett történhetnek. * 18 §• A tőzsdebiztos köteles a választmány egyetértésével a fontos áru- és értéktárgyak középárainak — amennyiben azok természetes kelendőségük viszonyai azt lehetővé teszik — kipuhatolásáról gondoskodni, azt vezetni s arra felőrködni, mely czélból a hites alkuszok kötelesek az illető adatokat a felek titokban tartásával a választmánynak beszolgáltatni. 19. §. A középárak kipuhatolása a tőzsdezárlat után, az alkuszok által a tőzsdeidő alatt kötött üzletek alapján történik. A kipuhatolt árakat a kereskedelmi és iparkamrával közölni, a tőzsdetáblára kifüggeszteni s a napilapok által nyilvánosságra hozni kell. 20. §. A tőzsdebizottmány hat vagy a szükséghez képest tizenkét személyből áll, a bizottmány Va része a kereskedelmi és iparkamra tőzsdeképes tagjaiból, V a része a nagykereskedői, Va része pedig a kereskedelmi testület tőzsdeképes tagjai közül az összes tőzsdetagok által, titkos szavazás útján egy évre választatik, s helytartótanács által megerősíttetik. Érvényes határozat hozatalára, a választmányi tagok által közülök választott elnökön kívül, a választmány összes tagjai legalább egy harmadának jelenléte szükségeltetik. 21. §: A tőzsdebizottmány választása évenként, január hóban tartandó választógyűlésben fog eszközöltetni , a kilépők azonban újra megválasztathatnak. A választó-gyűlésben — melynek elnöke szabadon választatik, s mely, felsőbb jóváhagyás fenntartása mellett, az alapszabályok megváltoztatása vagy a tőzsde feloszlatása felett határoz — törvényes határozat hozhatása végett a tőzsdetagok V3-nak jelenléte megkívántatik, s a gyűlés rendesen átalános szótöbbséggel, az utóbbi két esetben pedig a jelenlévők a/s részének beleegyeztével hozhat határozatot. 22. §. A tőzsdebiztos köteles a tőzsdeidő alatt naponkint megjelenni. 23. §. A tőzsdebizottmány feladata — a 16. §, érintett teendőkön kívül — a tőzsdebiztost a rendrei felügyelés, a főfelügyeletben s a tőzsdeidő alatti csend fentartásában, valamint az alkuszok feletti őrködésben, az ezek általi rendes tőzsdelátogatás s üzletkezeléseikre vonatkozólag segíteni; továbbá a bizottmány teendője a tőzsde megnyitását s bezárását elrendelni; az illemtelen magaviselet miatt vétkes tagokat eltávolítani ; az évi és havi illetékek pontos befolyására őrködni, s ezeknek bár törvényes uton leendő befolyását eszközölni; a napi középárak kipuhatolására s közhirrétételére befolyással lenni; tőzsdeüzletek kétségbe vont érvényességét megbírálni és perek esetében választott birósági eljárást gyakorolni. Csak a bizottmány van jogosítva közfontosságú közleményeket tenni s idegen árfolyam-jelentéseket az áru- és értéktőzsde helyiségeiben kifüggesztés által közzétenni; ugyanaz határoz a tagok felvétele vagy kirekesztése, illetőleg a tagok jegyei kiosztása vagy visszavétele iránt is. 24. §: A tőzsdebizottmány képviseli az áru- és értéktőzsdét ennek minden ügyeiben hatóságok vagy harmadik személyek ellenében. 25. §. Minden hirdetmények, indítványok, bizonyítványok sat. a tőzsdebiztos és két bizottmányi tag által fognak aláíratni. 26. §. A tőzsdebiztos szabadságában áll, valahányszor szükségesnek találja, a reábizottak teljesítése tekintetében a tőzsdebizottmány tanácsával élni. 27. §: A tőzsdeigazgatóság a Lloyd-társulatnak a részére engedett helyiségek használatáért, aztán a fűtés, világítás, tisztogatásért s a szolgaszemélyzetért negyedévi részletekben átalány-összeget fizetend, melynek magassága mindkét részről a megegyezés folytán három évről három évre állapittatik meg. 28. §. A pesti Lloyd az áru- és értéktőzsdének — czélja előmozdítása s a tőzsde rendezése tekintetéből — segélypénzt adand, melynek magassága a Lloyd-társulat feltétlen belátásának tartatik fenn, de ez által a Lloyd társulatnak az árus értéktőzsdébe semmi befolyása sem leend. 29. §: A szükséges beruházásokról, valamint a pénzkezelésről a tőzsdebizottmány gondoskodik, a fő napi újdonságok. * Császár ö Felsége jóváhagyni méltóztatott, hogy az 1 — 12 huszárezredek lövegeől az eddig szokásos csákó helyett, a 13 és 14 ezredeknél alkalmazott asszírakén kucsmát viselhessék, a legénység kakas tollal, a tisztikar sastollakkal. A kucsmák billegőjének színe ugyaniszonos marad az említett ezredek által eddig viselt csákó színével. * ő exéja gr. Páffy Móricz, Magyarország kirelytartója tegnapelőtt Bécsből Budára érkezett. * August koburgi herczeg két fiával együtt Magyarországra jószágaira érkezett. * A mai Megyeri ünnep színhelyét megváltoztaták, mivel a csarnokban nem láthatta volna az egész közönség. E szerint a leleplezés — a kitűzött vígjáték előadása előtt — a színpadon fog végbemenni. Az előadásról kijövő közönség a mellszobrot a csarnokban már fölállítva fogja látni. A pénztár és jegyosztás e szerint nem a melléképületben, hanem rendes helyeiken lesznek. * A „P. H.“ elősorolja azon jelentékeny jótéteményeket, melyekben ő exclja gróf Szécsen Miklós, gr. Szécsen Antal ő excljának édes atyja a legutóbbi két évben a szécsénfalvi gyarmatosokat részesité. És pedig az 1862-dik évben : 1) A befizetendő 5000 ftnyi hátralék megtérittetését jobb időkre, kamat nélkül elhalasztá. 2) A legelők és házhelyekért járó szerződés szerinti összeg felét, 789ft 60 kv, az árvíz alkalmából elengedő. 3) Az árvíz folytán összedőlt házak felépítésére 1.270 ftnyi összeget 3 évre kamat nélkül előlegezett. 4) Kölcsönkép kenyérre 1169 mérő gabonaneműt előlegezett, természetben megtérítendőt. 5) Hasonlókép vetőmagul 446 mérő búzát előlegezett. 6) Az árvíz alatt a szegényeknek az éhségtöli megmentésére a Györgyházán megőrölt 50 mérő kenyérlisztet csomokokon szállittatá Szécsénfalvára s itt kiosztatá. 7) Az árvíz által károsultakat ruhával elláttatta. 8) A gyarmatosoknak az árvíz alatt marháik fenntartására 200 öl szalmánál többet ajándékozott. 9) Az árvíz által ellepve volt tér, körülbelül 500 holdra elvetésre a szükséges kölesmagot előlegezte. 1863-dik évben : 10) Hogy a marhának élelem nyeressék, 70 véka kölesmagot díjtalanul kiszolgáltatott. 11) A befizetendő szerződés szerinti 1863-ik évre szóló 1579 ft 20 krnyi összeg megtérittetését jobb időkre halasztá. 12) 520 holdra búza vetőmagot, természetbeni megtérítésre előlegezett. 13) A kiknek rá szükségük volt, kenyérrel felsegitteté. 14) D excja rendelete és menye, gr. Szécsen Ernesztine, szül. Lamberg grófhölgy indítványa folytán naponkint, dec. 1-seje óta 84 szűkölködő levessel láttatik el. 15) 270 mérő búza és 220 mérő rozsért, melyet a magas kormány a gyarmatosoknak kölcsönzött, a jótállást elvállalta, végül 166 exdlja megígérte, hogy mennyire lehet, jövőben is a szegényekről gondoskodik — A magyar földesur és volt jobbágyai közötti patriarchális viszonynak, s azon emberbaráti jószívűségnek szép nyilvánulása, mely a nemes gr. Szécsen-családot oly kitünőleg jellemzi, — fejezi be — a „Hírnök“. — Takács István kir. táblai és váltótörvényszéki ügyvéd tudatja a t. közönséggel, hogy az általa f. január hóban megjelenni ígért „A régi és uj bélyegtörvény népszerű magyarázata“ czimü műve, szerző folytonos betegeskedése miatt el nem készülhetett s ha a már eddig beérkezett megrendeléseknek f. évi martius 1-ig eleget nem tehetne, a hozzá beérkezett előfizetési összegeket az illetőknek tisztelettel vissza fogja küldeni. *Statistika. Eger városában a legközelebb lefolyt évben született összesen 891, ebből 485 fiú, 406 leány, tehát figyelmük 79-czel több született, mint leány ; az összes szülöttek száma a múlt évben 85-tel haladta meg az 1862-ben szülöttek számát. Meghaltak öszszesen 841-en, ebből 445 fi-, 396 nőnemű ; tehát 49-czel több finemű halt meg, mint nő. A múlt évben 121-gyel kevesebb halt meg, mint 1862-ben. Házasságra lépett 154 pár, 69 párral kevesebb, mint 1862-ben. * A tegnapelőtt éjjel megtartott s több joghallgató által rendezett tánczvigalom megfelelt a nagy előkészületeknek és várakozásnak; t. i. mind az egybegyült szép társaság, mind rendezés tekintetében igen díszes volt, és a jótékony czélra szépen jövedelmezett. A pesti Lloyd-teremhez vezető lépcsőzet szőnyegekkel volt bevonva, virágokkal körülszegélyezve; a terem erkélyrésze téli kertté átalakítva illatos szökőkutakkal; az oszlopok repkénynyel körülfonva. Nem tudjuk, mily nyomatékkal említsük fel, hogy ifjaink nem követék eldödeik előítéletességgel határos , s a mai polgárisult időkbe már nem illő nézeteit. Ők a tánczvigalmat a maga természete szerint mint egy több oldalú társaság részére rendezett mulatságot fogták föl és ezt bizonyitó tánczrendjük, melyben a kedves hazai táncz mellett minden egyéb mivelt körökben divó társastáncz be volt foglalva.Tudjuk, hogy lesznek, kik panaszt emelendnek hölgyeink ellé is, hogy a pár év előtt oly kapós sujtást és zsinórt egyszerűbb könnyebb öltözékkel cserélték fel. Mi azért felismertük bennök kedves és szép magyar hölgyeinket, ők így is ép oly kedvvel és lelkesedéssel, sőt mondhatjuk, kevesebb keresett segélylyel járták a csárdást, mint ennekelőtte, s a franczia balviselet daczára is, melyet az összes miveit Európa visel, csaknem kivétel nélkül magyar szó hangzott még azok ajkáról is, akik eddig a magyar pruszlikban is örömestebb törték az idegent. A tán ezek még reggeli 4 óra után javában folytak. * Kugler és Eszmann könyvkereskedése közelebb magyar kiadást rendez Zsokke válogatott beszélyeiből. A régi jó mint újság is kedves marad. * A mármarosi nőegylet 764 fiot küldött gr. Szapáry Gyula és Csiky íj Sándor kezeihez, hogy azt Heves- Külső-Szolnok megyék szegényei közt belátásuk szerint osszák ki. * Recski András Nadányi Imréhez Debreczenben azon felszólítással fordult, hogy a múlt agarászaton az ő részéről felmerült nehézségek tisztába hozatala végett egy újabb agárversenyt rendezzenek jövő hó 16-án a hortobágyi pusztán s ez alkalomra, ha tetszik, „Csipke“ agarára egyre száz arany fogadást tesz. * Helyi hírek. Királyné, szül. Beke Vilma aszszony, kitől helybeli lapokban többször jelent meg költemény, borszeszlángnál melegítvén reggelijét, ruhája meggyuladt, s a tűz oly veszélyes sebeket ejtett rajta, hogy az orvosok lemondtak életéről. Mire e sorok megjelennek, alkalmasint kiszenvedett. — Z. József 15 éves fia mostoha atyjával a táborispotályon alul kacsákra vadászván, egy elejtett darab után a Duna jegére ment, hol az gyengébb volt. A kéreg leszadt alatta és az ifjú ember a vízbe halt. * A nem rég Bécsben meghatározott Dreher sörfőző roppant vagyonát egy szuszra így sorolják elő a lapok : 1 millió zálog-bankjegyekben, 3 millió sorsjegy-, állam-és más értékpapírokban, tíz millió föld- és házbirtok. Ezenkívül tömérdek sörkészlet, söranyag és az üzletbe és fölszerelésekbe fektetett tőkék. * Békésről egy ép oly sajátságos mint borzasztó eseményről értesítik a „M. Sajtót“. Gy. J. kegyetlen indulatáról ismert közrendü lakos, közelebbről nejét elkezdvén kínozni, ez két fivére után szaladt, hogy mentsék meg férjétől, ki őt meg akarja gyilkolni. A két férfit nagy késsel fogadta Gy. s azt mondta nekik, hogy már most verjék őt agyon, mint az ebet, mert különben ő hasítja ki őket; sógorukat eleinte igyekeztek csillapítani s észre téríteni a dühöngőt, de az oly határozottan követelte agyonveretését és fenyegetőzött a legyilkolással, hogy csakugyan kénytelenek voltak leverni a késsel rájuk rohanót, ki midőn már lerogyott az ütlegek alatt, még akkor is folyvást azt mondta : addig üssék, míg Istenhez nem tér. Ez azonban csak hamar történt, mert midőn egyszer az ember azt mondá : Istenhez tér már, egyúttal ki is adta lelkét. A két atyafi, ki sógorát ilyen módon agyonverte, azonnal följelentette a dolgot a hatóságnak Mi történt velük ? még nem tudjuk. * F. hó 7-én hozták be Pétervásárról. — írja a „Mátra“ — az általunk is említett Solymos-Gyöngyös közötti utonállás elkövetőit, csakhogy az utonállás nem aszszonyon, hanem egy emberen követtetett el, ki a kapott ütések következtében már meg is halt. A tettesek fiatalok, egyik közülök azonban elérte már azon kort, melyet a rögtönítélő bírósági végrehajtás megkíván. A rögtönitélő bíróság 11-én ül össze, hogy a gonosz tett felett ítéletet mondjon. * Tegnap d. u. 2—3 óra közt a váczi utczai gróf Keglevich-féle házban derék fényképészünk Simonyi műtermében tríz támadt, mely ott valószínűleg tetemes kárt okozott. A mentési intézkedések nagy erélylyel folytattalak. Fleslegek vagy megtakarított összegek fölötti rendelkezési jog is őt illeti. Adalékok a statistikához. melynek Mór eczim alatti második czikke igy szól: Azon idő, melyben a Bánság az ország gabnáskamrájának tekintetett, elmúlt, mert a gabnatermesztés mindenüvé kiterjedt s néhány megyében oly haladást tett, hogy azokból most jelentékeny gabnamennyiségek kerülnek a kereskedelembe. Tavaly csupán Érsekújvár vidékéről egy millió mérő gabnánál sokkal több szállíttatott e vaspályán. E vidék tehát helyesen neveztetik a kereskedők által „kis-bánság“-nak.Egyéb megyék közöl, melyek most sok gabnát juttatnak a kereskedelembe, még Pozsony, Somogy és Baranyamegyét nevezzük meg. A mondottakból kitűnik, hogy a gabnavásárlásnak, melynek korábbi években egyes országrészekre kellett szorítkoznia, újabb időben jelentékeny módon kitágult a köre. E kedvező változáselőidézésében nagy részök van a vaspályáknak, melyek azonban egyszersmind azt is okozták, hogy egyes gabnapiaczok sokat vesztettek régi jelentékenységökből, így p. o. Mosony, mely a bécsi piaczra nézve oly fontossággal bírt, e fontosságától teljesen megfosztatott, és Győr, mely előbb Bécs éléskamarájának tekintetett, részben szintén megszűnt e kiváltságot kizárólag lírhatni; mert Bécs most az ország különböző részeiből közvetlenül, Győr elkerültetvén, láttatik el gabnával. A lefolyt évben ugyan még mindig nagyon jelentékeny volt Győrben a gabnakereskedés, de a vizen való behozatalt illetőleg távolról sem közelité meg az előtte való éveket. Tudtunkkal 1850. óta a múlt év egyetlen, melyben vizen sokkal kevesebb gabna szállíttatott Győrbe mint Pestre. A múlt évben Győrbe mindössze 224 vontató hajó érkezett a következő B. táblázaton kimutatott gabnamennyiséggel: Külföld. ANGOLORSZÁG. Russell lordnak Sir A. Malet-hez dec. 31-ről intézett sürgönye így hangzik: „Uram ! Azok az események, melyek Dánia előbbi királyának halála után beállottak, komoly aggodalommal töltik el ő felsége kormányát. A dolgok eleinte kedvezőknek látszanak. VII. Fridrik utódját elismerték átalánosan, valamint Holsteinban, Lauenburgban és Schleswigben, úgy a dán királyságban is. Igaz, hogy Holsteinban néhány bíró és professor megtagadá a hűségi esküt, de atalán a rend és nyugalom túluralkodó maradt. Eme belső helybenhagyást Francziaország, Nagy-Brittania, Oroszország és Svédország elismerése követte. De Németországban igen különböző szellem uralkodott. Az államok és uralkodók néhánya, melyek a londoni szerződést aláírták, elsőknek mutatkoztak azok közt, kik az augustenburgi herczegnek a holsteini és schleswigi herczegségekhez való örökösödési jogát támogatták. A két német nagyhatalom, Ausztria és Poroszország, mérsékelten járt el. Nem utasíták el egyenesen IX. Keresztélynek Vilik Fridrik országában való uralkodási örökösödését, magukat a londoni szerződés előleges meghatározásaihoz tartván , de jogczimének elismerését azon feltételhez köték, hogy a király teljesítse azon kötelezettségeket, melyeket előde az 1851 és 1852-ks években elvállalt. Ő felsége kormánya nem csatlakozhatott az említett nézetek egyikéhez sem. Nem engedhető meg az augustenburgi herczeg követeléseinek egyikét sem, melyek ellenmondásban állanak az ő felsége által az 1852-ki londoni szerződésben elvállalt kötelezettségekkel. Azon nézetben van, hogy Dánia köteles teljesítni az 1851-ki kötéseket, de nem tartja azt, hogy a koronához való jog bármi tekintetben eme kötelezettségek teljesítésétől függjön. Midőn tehát ő felsége kormánya legnagyobb készséggel elismerte IX-ik Keresztély trónörökösödését, Franczia- és Oroszországgal kezet fogva sürgető koronája Németország iránt elvállalt kötelezettségeinek teljesítését. A királynak hajlandóságát, ezen kötelezettségeknek eleget tenni, nem vonhatta kétségbe. Születésére nézve német herczeg, s azon természetes hajlamát, hogy német alattvalóival ép oly kegy teljesen bánjék, mint a dán alattvalókkal, nem lehet kérdés alá helyezni. Bármennyi okot szolgáltatott légyen panaszokra az elbúlt király hivatalnokainak eljárása, mégis hinni lehet, hogy ezen okokat az uj király részrehajlatlan eljárása s egyforma bánásmódja elhárította volna. Szerencsétlenségre két akadály emelkedett a kiegyezkedés ellen, úgy a mint azt a béke barátai kívánták volna. Az egyik a dán-schleswigi alkotmány volt, melyet a koppenhágai birodalmi tanács a múlt év november havában elfogadott ; a másik Németország magatartása. Ő felsége kormánya azt véli, hogy az új dán alkotmány Schleswig bekebleztetését czélozza, s így mint ilyen a dán korona kötelezettségeivel ellenkezésben áll. Valóban a dán miniszerek védelme e tekintetben ki nem elégítő. Hanem a Haller által a másik pont tekintetében előhozott indokok, tudniillik Németország magatartása, igen fontosak. Indokait, mint következik, idézni lehet. Dánia a múlt évi martiusi pátenst visszavonta. Alávetette magát békésen a szövetségi végrehajtásnak , habár azt a szövetségi og által nem is látta indokolva. Csakhamar kivánák tőle a novemberben hozott dán-schleswig alkotmány visszahúzását. S minő biztosságot nyújtanak neki az iránt, hogy ez leend az utolsó követelés ? Máris okokat állíttatnak fel egy Schleswig számára adandó alkotmány s egy dán alkotmány, melyekből jövőre nézve új igények s követelések származtathatnak. Mikor számolhat már egyszer Dánia nyugalomra ez örökös kivánatokkal szemben ? Ha függetlenségének fenn kell maradni, jobb lenne most ellentállania, mint felesleges engedmények által önmagát gyengíteni. Habár ő felsége kormányának véleménye szerint Hall ferde álláspontot is foglal el, ezen álláspont mégis indokolva van. Dániának joga van Németország igényeinek határait megtudni s azon állásba helyezketni. B. A vontatóhajókon Győrre érkezett gabonamennyiségek jegyzéke. A győri piaczra tehát lovak által vont hajókon 1863 ban mindössze 1,443,807 ad ausztr. mérő szállíttatott, mig 1862-ben, bár ez év sem tűnt ki nagy gabnabehozatal által, mégis 3,079,053 mérőnyi érkezett oda az említett szállítási módon. Tehát csak az ekként szállított gabnát illetőleg is 1.635,246 mérőnyi fogyatkozás van a tavalyi behozatalban az 1862-dikihez képest, mi egyedül az alföldi rész termésnek tulajdonítandó. A múlt év gabnaforgalmában való összes fogyatkozás, amennyire adataink terjednek, ki fog azokból tűnni. Jelűnek Mór. Hónapok búza rozs árpa zab kukoricza különböző neműek ősziél Februárban 30,481— — 1,003— — 31,484 Mártiusban 56,276 114— 18,350 2,100 9,800 86,610 Áprilisban 154,519— — 35,400 9,450 5,500 204,869 297,671 221,336 Májusban 122,539 1,453 2,200 95,380 34,154 41,947 Júniusban 49,642— — 84,550 53,400 41,083 46,061 Júliusban 11,634— 1,200 10,758 36,700 113,692 Augusztusban 19,475— — 23,954 15,031 24,706 83,160 Septemberben 125,000— — 11,225— — 136,225 Octoberben 118,583 6,455— 10,000 4,000— 139,038 Novemberben 84,422— 31,200— 7,070 122,692 Decemberben 7,000— — — — ■— 7,000 779,569 8,023 3,400 364,462 116,576 171,778 1,443,807