Sürgöny, 1864. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1864-01-13 / 9. szám

kal könnyebb és kevesebbe kerül, és ez után lehetne azután­ az áruczikket Erdélyből a Verestoronyon ke­resztül az Oltón a Dunáig szállítani. Ha személyszállí­tásnál a gyorsaság a főkellék is, de nem főkellék az áruk, legkevesebbé pedig a termények szállításánál. Ezeknél fődolog az olcsóság. Ne engedjük át magun­kat a csalódásoknak. A mi közlekedési és szállítási szükségleteink még nem oly nagyok és kifejlődöttek, hogy egy természetes közlekedési út mellett még mes­terségeset is építsünk. Egy folyónak, mely oly kevés költséggel hajózhatóvá tétethető, mint az Olt, minden­esetre elsőséget kell adnunk egy vaspálya előtt, mely, mint a verestoronyi, annyi milliót nyelne el. De had­­műtani szempontból is határozottan ellene kell nyilat­kozni egy oly vaspályának, melynek kiindulási pontja a Verestoronynál van. Állam, mint Rumánia, nem táp­lálhat támadó eszméket. De első kötelességünk hatá­raink őrzése, miért vaspályáinkat úgy kell építnünk, hogy sergeinket minden fenyegetett pont felé szállít­hassuk. A Verestorony-szoros természetes erőd, melyet néhány száz ember egy egész hadsereg ellen védhet. Tehát egészen esztelenség volna tőlünk, ha ez erő­döt önmagunk rombolnák le, s ekkér egy osztrák had­seregnek országunk központjába utat nyitnánk. — Ennyit saját érdekünkben a verestorony-szor ősi vas­pályára vonatkozólag. De véleményünk szerint e vo­nal Erdély érdekében sem fekhetik. Szeben, habár fő­város, sem az ipar, sem a kereskedelem központja. — Erdély e tekintetbeni központja Brassó, melylyel ke­reskedelmi összeköttetésben állunk, s közelebb is van Bukaresthez. Ha tehát a brassói áruczikkeket arra kényszeritenék, hogy Szeben felé vizessenek, a vitel­bér igen emelné árukat, s miután e czikkek nem oly természetűek, hogy a magas árt kiállják, az eredmény az lenne, hogy Erdély iparterményeire nézve a mi pia­­c­unkat egészen elvesztené, miután ugyanazon czikke­­ket kaphatnak Angliából.“ A pesti áru-és értéktőzsde alapszabályai. (Vége.) 11. §. Az áru-és értéktőzsde a helyiségek meg­nyitásával veszi kezdetét. A tőzsdeidő tartamának letel­te előtt 15 perczc­el először, 10 perczc­el később másod­szor és ismét 5 perczre reá harmadszor és utószor csengettetni fog, mit a helyiségek bezárása követend. Ki a harmadszori csengetés után 15 perc­c­el a helyisé­geket el nem hagyja, az a helyi szegénypénzalap javá­ra 15 frt bírsággal illettetik. 12. §. A tőzsde­látogató köteles magát nyugodtan és illedelmesen viselni, e tekintetben a tőzsdebiztos és bizottmány rendeleteit megtartani. Ki magaviselete által a tőzsdén a csendet és rendet megzavarja, az a felügyelő közsegek által megintetik, s ha e megin­­tésre nem hajt, a tőzsdéből azonnal eltávolittatik, s az általános büntető törvény szerint netán foganatosítan­dó eljárásra, tekintet nélkül, a tőzsde­bizottmány által 8 naptól 3 hónapig tőzsdeképtelennek nyilváníttatik. Ismétlés esetében, az első ízben kimondott tőzsdekép­telenség időtartama megkettőztetik. Ki már egy év idő­tartamára jogérvényesen tőzsdeképtelennek nyilvánít­tatott, nyugtalan és illetlen magaviselete miatt bizony­talan időre tőzsdeképességétől megosztottnak nyilvá­­níttathatik. 13. §. A tőzsdén előforduló üzletek alkuszok köz­bejöttével, vagy a nélkül is megköttethetnek. 14. §. A tőzsde helyiségében a hites alkuszok teljes névjegyzéke, valamint a kereskedelem, a közle­kedés és szállítmányokra vonatkozó minden hirdetmé­nyek, árszabályok, folyamjegyzékek sat. kifüggesz­tendők, bármi­nemű magán hirdetmények azonban csak a tőzsdebizottmány helybenhagyásával tétethetők közzé. 15. §. Magán eladásokról a közleményeket csak a felek s tőzsdebizottmány beleegyeztével, csakk­is a közhaszonral tekintetből lehet kivételesen nyilvános­ságra hozni. 16. §. Az intézet gazdászati ügyeinek vezetése s érdekeinek előmozdítása végett a 20 és 21. §§. hatá­rozatai értelmében tőzsdebizottmány állíttatik fel. 17. §. Azonfelül a helytartótanács részéről egy országfejedelmi tőzsdebiztos fog kineveztetni, ki annak alája rendeltetvén, a tőzsdéni főfelügyelettel megbiza­­tik, a tőzsdeidő alatti csend és rend fentartásáról gon­doskodik, az alkuszok általi tőzsd­e-látogatásra, úgy ezek üzletfor­galmaira felvigyáz, s kinek jogában áll e czélból az alkuszok könyveit megtekinthetni. Ő köteles a választó gyűléseken s a tőzsdei bizottmány minden tanácskozmányaiban jelen lenni, s jogosítva van, a bi­zottmánynak a tőzsdeügyek vezetésében hozott hatá­rozatait, ha előtte alaptalanoknak, vagy a fennálló alapszabályokkal öszhangban nem állóknak látsza­nak, és ha azok által nem csupán magánosok jogai érintetnek — felfüggeszteni, s az ügyet eldöntés végett a helytartótanács elé terjeszteni. Az alkuszok naplói­ban toldalékok vagy változtatások csak a tőzsde­biz­tos engedélyével, annak jelenlétében s tanúsítása mel­lett történhetnek. * 18­ §• A tőzsdebiztos köteles a választmány egyetértésével a fontos áru- és értéktárgyak közép­árainak — a­mennyiben azok természete­s kelendősé­gük viszonyai azt lehetővé teszik — kipuhatolásáról gondoskodni, azt vezetni s arra felőrködni, mely czél­ból a hites alkuszok kötelesek az illető adatokat a felek titokban tartásával a választmánynak beszol­gáltatni. 19. §. A középárak kipuhatolása a tőzsdezárlat után, az alkuszok által a tőzsdeidő alatt kötött üzle­tek alapján történik. A kipuhatolt árakat a kereske­delmi és iparkamrával közölni, a tőzsdetáblára ki­függeszteni s a napilapok által nyilvánosságra hoz­ni kell. 20. §. A tőzsdebizottmány hat vagy a szükség­hez képest tizenkét személyből áll, a bizottmány Va része a kereskedelmi és iparkamra tőzsdeképes tagjai­ból, V­ a része a nagykereskedői, Va része pedig a ke­reskedelmi testület tőzsdeképes tagjai közül az összes tőzsde­tagok által, titkos szavazás útján egy évre vá­­lasztatik, s helytartótanács által megerősíttetik. Ér­vényes határozat hozatalára, a választmányi tagok által közülök választott elnökön kívül, a választmány összes tagjai legalább egy harmadának jelenléte szük­ségeltetik. 21. §: A tőzsdebizottmány választása évenként, január hóban tartandó választó­gyűlésben fog esz­közöltetni , a kilépők azonban újra megválasztat­hatnak. A választó-gyűlésben — melynek elnöke szaba­don választatik, s mely, felsőbb jóváhagyás fenntartá­sa mellett, az alapszabályok megváltoztatása vagy a tőzsde feloszlatása felett határoz — törvényes hatá­rozat hozhatása végett a tőzsdetagok V3-nak jelenléte megkívántatik, s a gyűlés rendesen átalános szótöbb­séggel, az utóbbi két esetben pedig a jelenlévők a/s részének beleegyeztével hozhat határozatot. 22. §. A tőzsdebiztos köteles a tőzsdeidő alatt na­ponkint megjelenni. 23. §. A tőzsdebizottmány feladata — a 16. §, érintett teendőkön kívül — a tőzsdebiztost a rendrei felügyelés, a főfelügyeletben s a tőzsdeidő alatti csend fentartásában, valamint az alkuszok feletti őrködés­ben, az ezek általi rendes tőzsdelátogatás s üzletkeze­léseikre vonatkozólag segíteni; továbbá a bizottmány teendője a tőzsde megnyitását s bezárását elrendelni; az illemtelen magaviselet miatt vétkes tagokat eltávo­lítani ; az évi és havi illetékek pontos befolyására őr­ködni, s ezeknek bár törvényes uton leendő befolyását eszközölni; a napi középárak kipuhatolására s közhir­­rétételére befolyással lenni; tőzsdeüzletek kétségbe vont érvényességét megbírálni és perek esetében vá­lasztott birósági eljárást gyakorolni. Csak a bizottmány van jogosítva közfontosságú közlem­ényeket tenni s ide­gen árfolyam-jelentéseket az áru- és értéktőzsde helyi­ségeiben kifüggesztés által közzétenni; ugyanaz hatá­roz a tagok felvétele vagy kirekesztése, illetőleg a ta­gok jegyei kiosztása vagy visszavétele iránt is. 24. §: A tőzsde­bizottmány képviseli az áru- és értéktőzsdét ennek minden ügyeiben hatóságok vagy harmadik személyek ellenében. 25. §. Minden hirdetmények, indítványok, bizo­nyítványok sat. a tőzsdebiztos és két bizottmányi tag által fognak aláíratni. 26. §. A tőzsdebiztos szabadságában áll, vala­hányszor szükségesnek találja, a reábizottak teljesítése tekintetében a tőzsdebizottmány tanácsával élni. 27. §: A tőzsde­igazgatóság a Lloyd-társulatnak a részére engedett helyiségek használatáért, aztán a fű­tés, világítás, tisztogatásért s a szolgaszemélyzetért ne­gyedévi részletekben átalány-összeget fizetend, mely­nek magassága mindkét részről a megegyezés folytán három évről három évre állapittatik meg. 28. §. A pesti Lloyd az áru- és értéktőzsdének — czélja előmozdítása s a tőzsde rendezése tekinteté­ből — segélypénzt adand, melynek magassága a Lloyd-társulat feltétlen belátásának tartatik fenn, de ez által a Lloyd társulatnak az áru­­s értéktőzsdébe semmi befolyása sem leend. 29. §: A szükséges beruházásokról, valamint a pénzkezelésről a tőzsdebizottmány gondoskodik, a fő­ napi újdonságok. * Császár ö Felsége jóváhagyni méltóztatott, hogy az 1 — 12 huszárezredek lövegeől az eddig szokásos csá­kó helyett, a 13 és 14 ezredeknél alkalmazott asszírakén kucsmát viselhessék, a legénység kakas tollal, a tisztikar sastollakkal. A kucsmák billegőjének színe ugyaniszonos marad az említett ezredek által eddig viselt csákó­ szí­nével. * ő exéja gr. P­á­­­f­f­y Móricz, Magyarország kir­­elytartója tegnapelőtt Bécsből Budára érkezett. * August koburgi herczeg két fiával együtt Magyar­­országra jószágaira érkezett. * A mai Megyeri ünnep színhelyét megváltoztaták, mivel a csarnokban nem láthatta volna az egész közön­ség. E szerint a leleplezés — a kitűz­ött vígjáték előadása előtt — a színpadon fog végbemen­ni. Az előadásról ki­jövő közönség a mellszobrot a csarnokban már fölállítva fogja látni. A pénztár és jegyosztás e szerint nem a mel­léképületben, hanem rendes helyeiken lesznek. * A „P. H.“ elősorolja azon jelentékeny jótétemé­nyeket, melyekben ő exclja gróf S­z­é­c­s­e­n Miklós, gr. S­z­é­c­s­e­n Antal ő excljának éd­es atyja a legutóbbi két évben a szécsénfalvi gyarmatosokat részesité. És pedig az 1862-dik évben : 1) A befizetendő 5000 ftnyi hátralék megtéritteté­­sét jobb időkre, kamat nélkül el­halasztá. 2) A legelők és házhelyekért járó szerződés sze­rinti összeg felét, 789­­ft 60 kv, az árvíz alkalmából elengedő. 3) Az árvíz folytán összedőlt házak felépítésére 1.270 ftnyi összeget 3 évre kamat nélkül előlegezett. 4) K­ölcsönkép kenyérre 1169 mérő gabonaneműt előlegezett, természetben megtéríten­dőt. 5) Hasonlókép vetőmagul 446 mérő búzát előlege­zett. 6) Az árvíz alatt a szegényeknek az éhségtöli meg­mentésére a Györgyházán megőrölt 50 mérő kenyérlisztet csom­okokon szállittatá Szécsénfalvára s itt kiosztatá. 7) Az árvíz által károsultakat ruhával elláttatta. 8) A gyar­matosoknak az árvíz alatt marháik fenntartására 200 öl szalmánál többet ajándékozott. 9) Az árvíz által ellepve volt tér, körülbelül 500 holdra elvetésre a szükséges kö­lesmagot előlegezte. 1863-dik évben : 10) Hogy a marhá­nak élelem­ nyeressék, 70 véka kölesmagot díjtalanul ki­szolgáltatott. 11) A befizetendő szerződés szerinti 1863-ik évre szóló 1579 ft 20 krnyi összeg megtérittetését jobb időkre halasztá. 12) 520 holdra búza vetőmagot, termé­szetbeni megtérítésre előlegezett. 13) A kiknek rá szük­ségük volt, kenyérrel felsegitteté. 14) D excja rendelete és menye, gr. S­z­é­c­s­e­n Ernesztine, szül. L­a­m­b­e­r­g grófhölgy indítványa folytán naponkint, dec. 1-seje óta 84 szűkölködő levessel láttatik el. 15) 270 mérő búza és 220 mérő rozsért, melyet a magas kormány a gyarmato­soknak kölcsönzött, a jótállást elvállalta, végül 16­­6 exdlja megígérte, hogy mennyire lehet, jövőben is a sze­gényekről gondoskodik­ — A magyar földesur és volt jobbágyai közötti patriarchális viszonynak, s azon ember­baráti jószívűségnek szép nyilvánulása, mely a nemes gr. S­z­é­c­s­e­n-c­s­a­l­á­d­o­t oly kitünőleg jellemzi, — fejezi be — a „Hírnök“. — Takács István kir. táblai és váltótörvény­széki ügyvéd tudatja a t. közönséggel, hogy az általa f. január hóban megjelenni ígért „A régi és uj bélyegtör­vény népszerű magyarázata“ czimü műve, szerző folyto­nos betegesked­ése miatt el nem készülhetett s ha a már eddig beérkezett megrendeléseknek f. évi martius 1-ig eleget nem tehetne, a hozzá beérkezett előfizetési össze­geket az illetőknek tisztelettel vissza fogja küldeni. *Statistika. Eger városában a legköze­lebb lefolyt évben született összesen 891, ebből 485 fiú, 406 leány, tehát figyelmük 79-czel több született, mint leány ; az összes szülöttek száma a múlt évben 85-tel ha­ladta meg az 1862-ben szülöttek számát. Meghaltak ösz­­szesen 841-en, ebből 445 fi-, 396 nőnemű ; tehát 49-czel több finemű halt meg, mint nő. A múlt évben 121-gyel kevesebb halt­ meg, mint 1862-ben. Házasságra lépett 154 pár, 69 párral kevesebb, mint 1862-ben. * A tegnapelőtt éjjel megtartott s több joghallgató által rendezett tánczvigalom megfelelt a nagy előkészüle­teknek és várakozásnak; t. i. mind az egybegyült szép társaság, mind rendezés tekintetében igen díszes volt, és a jótékony czélra szépen jövedelmezett. A pesti Lloyd-te­­remhez vezető lépcsőzet szőnyegekkel volt bevonva, virá­gokkal körülszegélyezve; a terem erkélyrésze téli kertté átalakítva illatos szökőkutakkal; az oszlopok repkény­­nyel körülfonva. Nem tudjuk, mily nyo­matékkal em­lítsük fel, hogy ifjaink nem követék eldödeik elő­ítéletessé­ggel határos , s a mai polgárisult időkbe már nem illő nézeteit. Ők a tánczvigalmat a maga ter­mészete szerint mint egy több oldalú társaság részére rendezett mulatságot fogták föl és ezt bizonyitó tánczrend­­jük, melyben a kedves hazai táncz mellett minden egyéb mivelt körökben divó társastáncz be volt foglalva.Tudjuk, hogy lesznek, kik panaszt emelendnek hölgyeink ell­é is,­­ hogy a pár év előtt oly kapós sujtást és zsinórt egyszerűbb könnyebb öltözékkel cserélték fel. Mi azért felismertük bennök kedves és szép magyar hölgyeinket, ők így is ép oly kedvvel és lelkesedéssel, sőt mondhat­juk, kevesebb keresett segélylyel járták a csárdást, mint ennekelőtte, s a franczia balviselet daczára is, melyet az összes miveit Európa visel, csaknem kivétel nélkül ma­gyar szó hangzott még azok ajkáról is, a­kik eddig a ma­gyar pruszlikban is örömestebb törték az idegent. A tán ezek még reggeli 4 óra után javában folytak. * Kugler és Eszmann könyvkereskedése közelebb magyar kiadást rendez Zsokke válogatott beszélyeiből. A régi jó mint újság is kedves marad. * A mármarosi nőegylet 764 fiot küldött gr. Sza­­páry Gyula és Csiky íj Sándor kezeihez, hogy azt Heves- Külső-Szolnok megyék szegényei közt belátásuk szerint osszák ki. * Recski András Nadányi Imréhez Debreczenben azon felszólítással fordult, hogy a múlt agarászaton az ő részéről felmerült nehézségek tisztába hozatala végett egy újabb agár­­versenyt rendezzenek jövő hó 16-án a hortobágyi pusztán s ez alkalomra, ha tetszik, „Csipke“ agarára egyre száz arany fogadást tesz. * Helyi hírek. Királyné, szül. Beke Vilma asz­­szony, kitől helybeli lapokban többször jelent meg költe­mény, borszeszlángnál melegítvén reggelijét, ruhája meg­­gyuladt, s a tűz oly veszélyes sebeket ejtett rajta, hogy az orvosok lemondtak életéről. Mire e sorok megjelennek, alkalmasint kiszenvedett. — Z. József 15 éves fia mosto­ha atyjával a táborispotályon alul kacsákra vadászván, egy elejtett darab után a Duna jegére ment, hol az gyen­gébb volt. A kéreg leszadt alatta és az ifjú ember a víz­be halt. * A nem rég Bécsben meghatározott Dreher sörfőző roppant vagyonát egy szuszra így sorolják elő a lapok : 1 millió zálog-bankjegyekben, 3 millió sorsjegy-, állam-és más értékpapírokban, tíz millió föld- és házbirtok. Ezen­kívül tömérdek sörkészlet, söranyag és az üzletbe és föl­szerelésekbe fektetett tőkék. * Békésről egy ép oly sajátságos mint borzasztó eseményről értesítik a „M. Sajtót“. Gy. J. kegyetlen in­dulatáról ismert közrendü lakos, közelebbről nejét elkezd­vén kínozni, ez két fivére után szaladt, hogy mentsék meg férjétől, ki őt meg akarja gyilkolni. A két férfit nagy kés­sel fogadta Gy. s azt mondta nekik, hogy már most ver­jék őt agyon, mint az ebet, mert különben ő hasítja ki őket; sógorukat eleinte igyekeztek csillapítani s észre térí­teni a dühöngőt, de az oly határozottan követelte agyon­­veretését és fenyegetőzött a legyilkolással, hogy csak­ugyan kénytelenek voltak leverni a késsel rájuk rohanót, ki midőn már lerogyott az ütlegek alatt, még akkor is folyvást azt mondta : addig üssék, míg Istenhez nem tér. Ez azonban csak hamar történt, mert midőn egyszer az ember azt mondá : Istenhez tér már, egyúttal ki is adta lelkét. A két atyafi, ki sógorát ilyen módon agyonverte, azonnal följelentette a dolgot a hatóságnak Mi történt velük ? még nem tudjuk. * F. hó 7-én hozták be Pétervásárról. — írja a „Mátra“ — az általunk is említett Solymos-Gyöngyös kö­zötti utonállás elkövetőit, csakhogy az utonállás nem asz­­szonyon, hanem egy emberen követtetett el, ki a kapott ütések következtében már meg is halt. A tettesek fiata­lok, egyik közülök azonban elérte már azon kort, melyet a rögtönítélő bírósági végrehajtás megkíván. A rögtönitélő bíróság 11-én ül össze, hogy a gonosz tett felett ítéletet mondjon. * Tegnap d. u. 2—3 óra közt a váczi utczai gróf Keglevich-féle házban derék fényképészünk Simonyi mű­termében tríz támadt, mely ott valószínűleg tetemes kárt okozott. A mentési intézkedések nagy erélylyel folytat­talak. F­leslegek vagy megtakarított összegek fölötti rendelke­zési jog is őt illeti. Adalékok a statistikához. melynek Mór e­czim alatti második czikke igy szól: Azon idő, melyben a Bánság az ország gabnás­­kamrájának tekintetett, elmúlt, mert a gabnatermesz­­tés mindenüvé kiterjedt s néhány megyében oly hala­dást tett, hogy azokból most jelentékeny gabnamennyi­­ségek kerülnek a kereskedelembe. Tavaly csupán Ér­sekújvár vidékéről egy millió mérő gabnánál sokkal több szállíttatott e vaspályán. E vidék tehát helyesen neveztetik a kereskedők által „kis-bánság“-nak.Egyéb megyék közöl, melyek most sok gabnát juttatnak a kereskedelembe, még Pozsony, Somogy és Baranya­­megyét nevezzük meg. A mondottakból kitűnik, hogy a gabnavásárlás­nak, melynek korábbi években egyes országrészek­re kellett szorítkoznia, újabb időben jelentékeny mó­don kitágult a köre. E kedvező változás­­előidézésében nagy részök van a vaspályáknak, melyek azonban egy­szersmind azt is okozták, hogy egyes gabnapiaczok so­kat vesztettek régi jelentékenységökből, így p. o. Mo­­sony, mely a bécsi piaczra nézve oly fontossággal bírt, e fontosságától teljesen megfosztatott, és Győr, mely előbb Bécs éléskamarájának tekintetett, részben szin­tén megszűnt e kiváltságot kizárólag lírhatni; mert Bécs most az ország különböző részeiből közvetlenül, Győr elkerültetvén, láttatik el gabnával. A lefolyt évben ugyan még mindig nagyon je­lentékeny volt Győrben a gabnakereskedés, de a vizen való behozatalt illetőleg távolról sem közelité meg az előtte való éveket. Tudtunkkal 1850. óta a múlt év egyetlen, melyben vizen sokkal kevesebb gabna szál­líttatott Győrbe mint Pestre. A múlt évben Győrbe mindössze 224 vontató hajó érkezett a következő B. táblázaton kimutatott gabnamennyiséggel: Külföld. ANGOLORSZÁG. Russell lordnak Sir A. Malet-hez dec. 31-ről intézett sürgönye így hangzik: „Uram ! Azok az események, melyek Dánia előbbi királyának halála után beállottak, komoly aggodalom­mal töltik el ő felsége kormányát. A dolgok eleinte kedvezőknek látszanak. VII. Fridrik utódját elismerték átalánosan, valamint Hol­­steinban, Lauenburgban és Schleswigben, úgy a dán királyságban is. Igaz, hogy Holsteinban néhány bíró és professor megtagadá a hű­ségi esküt, de atalán a rend és nyugalom túluralkodó maradt. Eme belső hely­benhagyást Francziaország, Nagy-Brittania, Oroszor­szág és Svédország elismerése követte. De Németországban igen különböző szellem ural­kodott. Az államok és uralkodók néhánya, melyek a londoni szerződést aláírták, elsőknek mutatkoztak azok közt, kik az augustenburgi herczegnek a holsteini és schleswigi herczegségekhez való örökösödési jogát tá­mogatták. A két német nagyhatalom, Ausztria és Poroszor­szág, mérsékelten járt el. Nem utasíták el egyenesen IX. Keresztélynek Vil­ik Fridrik országában való ural­kodási örökösödését, magukat a londoni szerződés előleges meghatározásaihoz tartván , de jogczimének elismerését azon feltételhez köték, hogy a király telje­sítse azon kötelezettségeket, melyeket előde az 1851 és 1852-ks években elvállalt. Ő felsége kormánya nem csatlakozhatott az em­lített nézetek egyikéhez sem. Nem engedhető meg az au­gustenburgi herczeg követeléseinek egyikét sem, me­lyek ellenmondásban állanak az ő felsége által az 1852-ki londoni szerződésben elvállalt kötelezettsé­gekkel. Azon nézetben van, hogy Dánia köteles telje­sítni az 1851-ki kötéseket, de nem tartja azt, hogy a koronához való jog bármi tekintetben eme kötelezett­ségek teljesítésétől függjön. Midőn tehát ő felsége kor­mánya legnagyobb készséggel elismerte IX-ik Keresz­­tély trónörökösödését, Franczia- és Oroszországgal ke­zet fogva sürgető koronája Németország iránt elvállalt kötelezettségeinek teljesítését. A királynak hajlandóságát, ezen kötelezettségek­nek eleget tenni, nem vonhatta kétségbe. Születésére nézve német herczeg, s azon természetes hajlamát, hogy német alattvalóival ép oly kegy teljesen bánjék, mint a dán alattvalókkal, nem lehet kérdés alá helyez­ni. Bármennyi okot szolgáltatott légyen panaszokra az elbúlt király hivatalnokainak eljárása, mégis hinni lehet, hogy ezen okokat az uj király részreha­jlatlan el­járása s egyforma bánásmódja elhárította volna. Szerencsétlenségre két akadály emelkedett a kiegyezkedés ellen, úgy a mint azt a béke barátai kí­vánták volna. Az egyik a dán-schleswigi alkotmány volt, melyet a koppenhágai birodalmi tanács a múlt év november havában elfogadott ; a másik Németország magatartása. Ő felsége kormánya azt véli, hogy az új dán al­kotmány Schleswig bekebleztetését czélozza, s így mint ilyen a dán korona kötelezettségeivel ellenkezésben áll. Valóban a dán miniszerek védelme e tekintetben ki nem elégítő. Hanem a Hall­er által a másik pont te­kintetében előhozott indokok, tudniillik Németország magatartása, igen fontosak. Indokait, mint következik, idézni lehet. Dánia a múlt évi martiusi pátenst visszavonta. Alávetette ma­gát békésen a szövetségi végrehajtásnak , habár azt a szövetségi og által nem is látta indokolva. Csakhamar kivánák tőle a novemberben hozott dán-schleswig al­kotmány visszahúzását. S minő biztosságot nyújtanak neki az iránt, hogy ez leend az utolsó követelés ? Már­is okokat állíttatnak fel egy Schleswig számára adandó alkotmány s egy dán alkotmány, melyekből jövőre nézve új igények s követelések származtathatnak. Mikor számolhat már egyszer Dánia nyugalomra ez örökös kivánatokkal szemben ? Ha függetlenségének fenn kell maradni, jobb lenne most ellentállania, mint felesleges engedmények által önmagát gyengíteni. Habár ő felsége kormányának véleménye szerint Hall ferde álláspontot is foglal el, ezen álláspont mégis indokolva van. Dániának joga van Németország igé­nyeinek határait megtudni s azon állásba helyezketni. B. A vontatóhajókon Győrre érkezett gabonamennyiségek jegyzéke. A győri piaczra tehát lovak által vont hajókon 1863 ban mindössze 1,443,807 ad ausztr. mérő szállít­tatott, mig 1862-ben, bár ez év sem tűnt ki nagy gab­­nabehozatal által, mégis 3,079,053 mérőnyi érkezett oda az említett szállítási módon. Tehát csak az ekként szállított gabnát illetőleg is 1.635,246 mérőnyi fogyat­kozás van a tavalyi behozatalban az 1862-dikihez ké­pest, mi egyedül az alföldi rész termésnek tulajdoní­tandó. A múlt év gabnaforgalmában való összes fogyat­kozás, a­mennyire adataink terjednek, ki fog azokból tűnni. Jelűnek Mór. Hónapok búza rozs árpa zab kukoricza különböző neműek ősziél Februárban 30,481— — 1,003— — 31,484 Mártiusban 56,276 114— 18,350 2,100 9,800 86,610 Áprilisban 154,519— — 35,400 9,450 5,500 204,869 297,671 221,336 Májusban 122,539 1,453 2,200 95,380 34,154 41,947 Júniusban 49,642— — 84,550 53,400 41,083 46,061 Júliusban 11,634— 1,200 10,758 36,700 113,692 Augusztusban 19,475— — 23,954 15,031 24,706 83,160 Septemberben 125,000— — 11,225— — 136,225 Octoberben 118,583 6,455— 10,000 4,000— 139,038 Novemberben 84,422— 31,200— 7,070 122,692 Decemberben 7,000— — — — ■— 7,000 779,569 8,023 3,400 364,462 116,576 171,778 1,443,807

Next