Sürgöny, 1864. szeptember (4. évfolyam, 199-223. szám)
1864-09-16 / 211. szám
211. sas. Negyedik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el._______________________ SÜRGÖNY. nagályhirdetések : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban Ipolen Ottó; Hamburg - Art6nában Haanenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében Engler IX., Illgren és Fort uraknál. Buda-Pest, Péntek, September 16. 1864. Előfizetési árak : Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévre...........................10 frt. Félévre......................8 frt. 50 kr. Negyedévre......................„ Negyedévre . . . . 4 „ 50 „ HIVATALOS RÉSZ. A magyar kir. udv. kanczellár ifjabb Andreanszky Sándor végzett joghallgatót, a magyar kir. udv. kanczellárjánál tiszteletbeli segédfogalmazóvá nevezte ki. A magy. kir. helytartótanács Toldy Lipótot a Szent-Jánosról czimzett budavárosi kórház gondnokává nevezte ki. Zemplén megye főispáni helytartója f. é. September 10-én 1207. évi. sz. a. kelt rendelvényével Nundor Sándor eddigi újhelyi kerületi alszolgabirót a varannói járás főszolgabirájává, legenyei Pintér Márton volt cs. k. szolgabirói tollnok és hites ügyvédet az újhelyi kerület alszolgabirájává, Balogh Géza volt cs. kir. figyelő, hites köz- és váltóügyvédet a bodrogi kerület alszolgabirájává, bernátfalvi Bernáth Boldizsár hites ügyvéd és megyei írnokot tiszteletbeli esküdtté nevezte ki. Csongrád megye főispáni helytartója a sz. kir. Szegedvárosnál üresedésbe jött adó-nyilvántartói állomásra Várady Ignácz mérnököt, ugyanott a rendszeres irnoki állomásra Fölényi József pestvárosi elemi tanárt, és a kézbesítő irnoki állomásra Rózsa Antal szegedvárosi árvapénztári dijnokot nevezte ki. Hivatalosan tudatik, miszerint Nagykikindán folyó hó 20 napján tartandó országos vásárba a szarvasmarha, az e környéken kiütött marhavész miatt, beeresztetni nem fog. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs,sept. 14. " Alig cáfoltuk meg egy részét az igazságügy újjászervezéséről keringésbe hozott különböző hamis, inkább általánosan tartott híreknek,— már ismét találkozunk a „Hon“-ban egy Nánásrél f. hó 8-ról kelt levelezéssel, mely a legnagyobb fontossággal szól egy a hajdukerületi kapitány utján Császár Ő Felségéhez menesztett kérvényről, melyben a szándékba vett reformok felfüggesztése, illetőleg azoknak a magyar országgyűléshez utasittatása kéretnék. Fáradságot vettünk magunknak, ezen mindenesetre feltűnő közlésnek alapjára juthatni s ennek folytán biztos helyről értesültünk, miszerint ily felségi kérvény épen nem is létezik. Az egész, oly czélzatos színezettel nyilvánosságra hozott jelentés oda szállítandó le, hogy a Hajdú-kerület kapitánya annak idején a m. kir. udv. kanczelláriához az ügyeknek az alatta álló kerületben menetéről intézett előterjesztésébe az igazságügy újjászervezésére vonatkozólag egészen mellesleg azon óhajt csúsztató be, miszerint ezen ügy az országgyűlésre hagyattatnék. Nem tartjuk fölöslegesnek különleg még hozzátenni, miszerint ezen „óhaj“ a magyar kir. udvari kancelláriánál tárgyalás alá sem kerülhetett, minthogy az igazságügy újjászervezését illetőleg az említett jelentés beérkeztekor Császár Ő Felsége legm. határozata, már meghozva volt. De ha megfelelő kérvény Ő Felségéhez ide nem is érkezett, úgy egészen magától értetődik, hogy a m. kir. kanczellária a fölött, — mint ezt pedig a „Hon“ tudósítója oly határozottan állítja, — sem kedvezőleg nem nyilatkozhatott, sem beleegyezése kíséretében azt az államtanácshoz nem küldhette, úgy hisszük, ezen tudósító csekély biztosságának ismertetésére nem kell többet hozzátennünk. Hasonló kategóriába tartozik, mint a „H.“nak levelezése, az itt megjelenő „Pol. Corr.“ egy közlése is, egy állítólag nem rég tartott miniszertanácsról, melyben a magyar kérdés került volna tárgyalás alá, mely ismét a m. k. udv. kanczellár állására nézve nyújtott volna fontos következményekre alkalmat. Illő helyen nyert értesülésünk folytán azon helyzetben vagyunk, ezen közlemény tartalmát, mely a m. kir. udv. kanczellár gróf Zichyvel oly buzgón foglalkozik, tökéletesen légből kapottnak nyilvánitani. Az orosz birodalom financziája, párhuzamban az austriai birodalom financziájával. A „Revue des deux Mondes“ i. é. január házi füzetében egy értekezés jelent meg az orosz birodalom financziájáról, mely nem a birodalom bevételeit és kiadásait adja elő számokban, mint rendesen szokás, hanem az egész finánczrendszert veszi higgadt szemle alá, s azt egészben hibásnak, a józan nemzetgazdászati elvekkel összeütközőnek nyilvánítja. Ez értekezés igen fájdalmas benyomást ten a szt.-pétervári döntő körökben, s nemcsak a hivatalos közlönyök, hanem elismert gyakorlati finánczférfiak, mint K. Stieglicz, az orosz állambank igazgatója és Thoerner úr is igyekeztek a franczia szerző W o lo vsz ky kedvezőtlen ítéletét megcáfolni, de miután ezeknek sem sikerült a czáfolat, sőt ezek is elismerék, hogy Wolovszky minden adatait hivatalos forrásokból merítette, ez értekezés kivonatát anynyival érdekesebbnek tartottuk megismertetni, mert az itt kifejtett állam- és nemzetgazdászati elvek minden állam financziájára alkalmazhatók, s némely pontokban azon észrevételek, melyek az orosz államfinancziára tétettek, reánk is illeszthetők, mint ez az orosz és austriai financzia közt vont párhuzamból világos teend. Lássuk először is az adósságcsinálás legkönnyebb módját, a papirospénz kibocsátását s ennek következéseit. Érdekesebb és tanulságosabb dolgot nem tárgyalhatnánk — mondja a franczia szerző — mint az orosz birodalomban kibocsátott papirospénz történelmét. Nekünk úgy látszik, hogy ezen egész történelem valódi ellenlábasa azon elveknek, melyekre egy komoly hitelrendszer támaszkodhatik, s nem tudja az ember, hogy a vállalatok merészségét csodálja-e inkább vagy azon könnyelműséget, melylyel a legünnepélyesebb ígéretek meg nem tartottak. Az első papirospénz Oroszországban II. Katalin alatt adatott ki 1768-ban, tehát, 6 évvel később, mint az austriai birodalomban, miből világos, hogy e tekintetben nem mi utánoztuk az oroszokat, hanem megfordítva, ők tanultak tőlünk. Az 1768-ik dec. 29-ikéről kelt ukáz, mely a papirospénzt behozta, főoknak azt állitá, hogy a rézpénz, mely nagy részét tette a forgalomban lévő pénznek, mind a kereskedelmi forgalomra, mind az egy helyről más helyre való átszállításra igen alkalmatlan. És hogy e papirospénz az érczpénzzel tökéletesen egyenlő értékben foroghasson, elhatároztatott, miszerint minden közpénztárnál s adóhivatalnál teljes pengő értékben fogadtassák el; mi több, felsőbb helyről elrendeltetett, hogy az adózók, tartozásaiknak legalább is huszadrészét ily papiros assignátákban róvják le. De még ez sem volt elég, hanem mind Pétervárott, mind Moszkvában beváltó intézetek állíttattak, melyek a papirospénzt pengő pénzzel felváltani minden időben és summáig köteleztettek. Ez első kísérlet oly pompásan sikerült, hogy e papiros assignátákat a közpénztárak 4 százalék haszonnal adhatták el a nagyközönségnek. Egy 1774. jan. 10-kén kelt ukáz ünnepélyesen felfogadta, miszerint a kibocsátandó papírpénz a 20 millió rubelt (egy rubel 4 frank, osztrák értékben mintegy 1 ft 60 kr.) soha és semmi esetben nem fogja fölülhaladni, hanem az ígéret nemsokára meg lön szegve, mert a kiütött török háború csakhamar szükségessé tette a papirospénz szaporítását, csakhogy az 1786 jan. 28-kán kelt ukáz újólag ünnepélyesen megigérte, miszerint a papirospénz öszvege jövendőre a 100 millió rubelt nem fogja túlhágni. Egyszersmind, hogy ez új papirospénz-gyártás némileg indokolva legyen, a fennérintett ukáz komolyan állítá, miszerint az eddig forgalomban volt papirosjegyek nem elegendők, s a kereskedelmi forgalom szükségleteit nem elégítik ki. De ez állítást a tapasztalat megcáfolá, mert már a 100 millió rubel papiros is túlszárnyalta a forgalom szükségletét, mi a papirjegyek értékének sülyedéséből csakhamar kiviláglott. Már 1787-ben, midőn még 100 millió volt a papirjegy, egy ezüst rubelt papírpénzben 103 képekkel (minden rubel 100 képekre osztatik), 1788-ban 108, 1789-ben 109, 1790-ben 115, 1791-ben 123, 1793-ban 135, 1796-ban 147 kopekkel kellett fizetni, vagyis a papiros-rubel értéke épen azon arányban sülyedt, amely arányban a 100 millió rubelen felül több-több papirospénz adatott ki. A papirospénz mértéken túli kibocsátásának meglenelső következménye: a papírjegyek értékének leszállása; ebből természetesen folyt a másik rész: a termékeknek és áruknak mesterséges drágasága; ezt mintegy lánczszem követte az adók felemelése, s a forgalomban és kereskedelemben megzavart sulyegyen. Már az 1794. jan. 23-ai ukáz tetemesen felemelte a parasztok fejadóját, valamint a vas- és rézbányák után fizetendő taksák, s bélyeg-, kiváltság-, útlevél-, stb. adók is magasabb fokra hágtak, s a termékek és áruk mesterkélt drágasága szükségessé tette a hadsereg fizetésének tetemes öregbítését; szóval a mértéken túli papirospénz-gyártás elvégre sem az állam financziájának, sem az állampolgárok jövedelmének nem használt, hanem egyedüli eredménye volt: a társadalmi, termelési és kereskedelmi viszonyok teljes felforgatása. De a papírpénzek szomorú következményei közül még elfelejtettük megmondani a legnagyobbikat, azt t. i., hogy az adósságcsinálásnak e neme minden államhatalom előtt oly könnyű, oly csábító, hogy e veszélyes után akarata éljen menettetik tovább, s aki egyszer ez után elkezdett sétálni, annak legnagyobb erőlködésébe kerül, hogy ismét megállhasson. Láttuk fentebb, miszerint II. Katalin cárnő, daczára őszinte szándékának, két ízben szegte meg ünnepélyes ígéretét, hogy többé új papirospénzt nem fog kibocsátani, s halála alkalmával a túl nem hágható 100 millió rubel papirospénz 157,703,000 rubelre emelkedett. De utódai sem voltak szerencsésebbek a papirospénz-gyártás könnyű mesterségének nehéz megállíthatásában, mert 1810-ben ez assignáták 577 millió rubel óriási öszvegre növekedtek. I. Sándor czár e papirtömeget elismerő államadósságnak s hypothecául lekötötte az állam összes javait; e mellett megigéré, hogy nem fog többé papirospénzt kibocsáttatni, — de ez ígéretnek hasonló sorsa jön, mint az előbbi ígéreteknek : már 1817-ben a papiros pénz özöne 836 millió rubelig felhágott. Erdélyi figyeli: S. C. Nagy-Szeben, sept. 12. A napirendre térés előtt Obert az elnökhöz kérdést intézett, várjon a kilátásba helyzett 11-ik kir. javaslat, egy hypotheka-bank felállítását illetőleg, s az azzal egybeköttetésben álló 10-ik kir. javaslat, a telekkönyvek behozatalát illetőleg, országgyűlési tárgyalás végett nemsokára le fog-e érkezni. Elnök válaszoló, miszerint tudtára ezen tárgyakra nézve előmunkálatok folynak, de hogy nem tudja meghatározni, vájjon az erre vonatkozó előterjesztvények közelebb le fognak-e érkezni. Mayer, ki szabadságából néhány nap előtt visszatért, a júniusi vízáradások óta félbeszakadt közlekedését Brassónak a Dunafejedelemségekkel hozza szóba. Azon át, mely b Brassótól a tömösi szoroson át a Fraova-völgyön keresztül Bukarestig vonul, a legfontosb pont a kereskedelem közlekedésére Erdély s a szomszéd fejedelemségek közt. A fejedelemségi kormány a brassói ipar- és kereskkamra megkeresésére a vízáradások után ugyan azonnal tett lépéseket, hogy az utat lehetőleg helyreállítsa , azóta azonban új esőszakadások által újból használhatlanná lett, s bárha a forgalomnak a legnagyobb nehézségekkel kell küzdeni, mégis a román kormány részéről annyi mint semmi sem történt. Szónok ezen közlekedési fennakadás hátrányait bővebben fejtegeti s kijelenti, miszerint mind saját küldői, mind a brassói kamrai járás érdekében, mint annak elnöke, késztetve érzi magát, a m. kormányszékhez interpellátiót intézni, várjon a magas kormány ez iránt már érintkezésbe tette-e magát a dunafejedelemségi kormánynyal, azon it helyreállítása végett, s szívére kötötte-e ezen helyreállítás sürgősségét ? Ha ez nem történt meg, úgy ezt a m. kormány utólag haladéktalanul megtegye, s oda működjék, hogy ezen kereskedelmi út elégséges munkaerők által legalább még ez évben járhatóvá tétessék. Az erre következett részletes tanácskozásban az úrbéri előterjesztvény fölött a 2—22. §-ok többnyire vita nélkül elintéztettek. Változtatva csak azon határozmányai lőnek a bizottmányi jelentésnek, melyek a k. előterjesztvénytől eltérnek; igy a 4. §., melynélfogva a lejárt részletek, úgy mint az országfejedelmi adók hajtandók be, — oda jön változtatva, hogy azok azonnal végrehajtás alá esnek; a 6. §-os,—mely szerint a megváltási bizottmányoknak a földtehermentesítési alapigazgatóság közvetlen vezetése alatt kellene államok, Flecker indítványára a korm. előterjesztvény szerint fogadtatik el, mely azon hatóság befolyásgyakorlását nem szabja elő. Ezen határozat következményéül a 7-ik §-os, mely a megváltási bizottmányok összealkotásáról szól, a korm. előterjesztvény szerkezete szerint fogadtatott eb Batty annak a 14-ik §-ushoz tett indítványa, mely szerint a bizottmányok tevékenysége 3 évre lenne szorítandó, elutasíttatott; ellenben a 19-ik §-os, mely a megváltási bizottmányok ítéletei ellen felül folyamodást enged a földtehermentesítési alapigazgatósághoz, ellentétben a korm. előterjesztvénynyel, mely szerint ez ítéletek véglegesek lennének, a bizottmányi jelentés értelmében fogadtatott el. A 22-ik §-oshoz, mely határozza, hogy az adóteher a megváltott telkektől, mihelyt a megváltási ítélet jogérvényt nyert, a kötelezettek által viselendő, Vajda azon indítványt teszi, hogy a megváltott curialisták köteleztetésük tartamára az adópótlékoktól felmentessenek. Ezen indítvány hosszabb vitát idéz elő, melynek folyamában Man és Hannea mellette, Schmidt gróf, dr. Teutsch, Baritz, Wittstock és Zimmermann ellene nyilatkoztak. Utóbbi többek közt oda utal, miszerint ily kedvezmény mellett, melynek horderejét általában nem lehet megmérni, a kötelezettek közül egyik sem fogna oda törekedni, hogy tartozását az engedélyezett 20 év előtt lerója. A szavazás ez indítvány fölött csak a holnapi ülésben fog végbemenni, melyre az elnök a birod. tanácsi előterjesztvény tárgyalását is kitűzte. Tudósítás. A budai kir. József műegyetemet a legközelebbi tanévben látogatni óhajtók tájékozására köztudomásra hozatnak a következők: A kir. József műegyetem, újabb szervezete szerint, három osztályból áll: I. Az előkészítő. II. A műszaki. III. A közgazdasági osztályból. I. Az előkészítő osztály, egy évi tanfolyamban, azon ifjakat készíti elő a technikai tudományok tanulmányozására, akik kellő képzettség hiánya miatt a műszaki osztályba még nem vehetők fel. Felvételnek pedig az előkészítő osztályba: 1-et, akik alreáliskolát, vagy algymnasiumot végezvén, valami ipari gyakorlatban, p. o. az építészetnél, gépészetnél, a mezőgazdaságnál sat. három évet töltöttek; 2-et, akik négy reáltanodát, vagy hat gymnasiumi osztályt végezvén, 18 éves korukat elérték. II. A műszaki osztály három osztályra ágazik, u. m. a mérnöki, a gépészeti és a vegyészeti alosztályokra. A mérnöki és gépészeti alosztály tantárgyai öt évi tanfolyamra vannak beosztva; az 1-ső évi tanfolyamtól azonban végzett felreáltanodai, vagy félgymnasiumi tanulók felmentetnek, ha amazok a mennyiségtanból és rajzból jeles érdemosztályt nyertek, az utóbbiak pedig ugyane tantárgyakból a műegyetemnél jó sikerű vizsgát tesznek ; megjegyzendő továbbá, hogy — amennyiben a tantárgyak természete engedi — a tanulók saját czéljaikhoz képest máskép is csoportosíthatják tanulmányaikat, mint az a tanrendben csupán tájékozás és kalauzolás végett előadatik. A vegyészeti alosztály három évi tanfolyamra terjed. Fölvétetnek pedig mint rendes tanulók a műszaki osztálynak bármelyik alosztályába: I. Végzett felreáltanodai, vagy félgymnásiumi tanulók, ha ezen tanintézeteket jó sikerrel látogatták, továbbá az elökészitő osztály növendékei, ha valamennyi tantárgyakból legalább is I-se érdemosztályt nyertek. 2. Oly ifjak, kik 16-ik évüket átlépték, és az előkészitö osztály valamennyi tantárgyaiból jó sikerű fölvételi vizsgát állanak ki. Ezek azonban, ha megkezdett tanulmányaikat félbeszakasztották, kötelesek kimutatni, hogy a közbeszakasztási idő óta annyi félév telt el, amenynyi egy főreáliskola, vagy főgymnasium bevégzéséhez megkívántatik. 3. Még nem szervezett gymnasiumok tanulói, ha valamely nyilvános gymnasium vizsgálati bizonyítványát fel nem mutatják, úgy tekintetnek, mint az előbbi pont alatt említett ifjak. III. A közgazdászati osztályba, mely a kereskedelmi és mezőgazdasági alosztályokra ágazik, és az illetők előképzettségéhez képest két vagy három évi tanfolyamra terjed, 18 évet meghaladott ifjak vétetnek fel, előleges felvételi vizsga mellett, vagy a nélkül, amint felmutatott bizonyítványaik kevésbbé elégséges, vagy kielégítő előkészültséget tanúsítanak. A műszaki és közgazdászati osztályba rendkívüli hallgatókat felvétetnek: önálló, független helyzetű egyének, köz- és magánhivatalnokok és egyetemi tanulók, kik bővebb önkiképzésük tekintetéből, vagy mint tudománykedvelők, egy vagy több tantárgyat hallgatni óhajtanak, anélkül, hogy a megkivántatott előismereteket kimutatni köteleztetnének. Azokra nézve, kik felvételi, utólagos vagy ismétlési vizsgát tenni tartoznak, a beirási idő sept. 28—30, az illető vizsgálatok October első napjaiban lévén tartandók. A többi tanulókra nézve a beiratási határidő October 15-re, melyen túl kimutatott betegség esetében sem engedtetik meg a fölvétel. Városi ügyek. Pest városának egyenes adója az 1863 évi november 1 -től 1864. deczember végéig számítandó 14 havi időszakra következőleg szabatott meg: Földadó..................... 13644 ft 84 kr. rendkívüli pótlék .................... 4548 „ 28% „ országos földteherrentes. pótlék . 7709 „ 32% „ Összesen 25902 ft 45 kr. Házbéradó ......................... 782802 ft 84 kr. rendkívüli pótlék.......... 260934 „30 „ országos földtm. pótlék .... 500744 „41 „ Összesen 1544481 ft 55 kr. Személyes kereseti adó . 147120 ft 5 kr. rendkívüli pótlék .................... 83122 „ 82% „ Összesen 230242 ft 87% „ Jövedelmi adó.................... 285111 ft 69 kr. rendkivüli pótlék......................... 111956 „ 28% „ orsz. földteherm. pótlék . . . 158961 „ 59% „ Összesen 554029 ft 58 kr. Mind a négy adónem összege 2354656 ft 46 kr. Buda városában a fentebbi időszakra kivetett egyenes adó a következő összegekben jön kivetve: Földadó................................... 26646 ft 44% kr. rendkiv. pótlék.......................... 8882 „15 „ orsz. földteherm. pótlék . . . 15055 „24 „ Összesen 50583 ft 83% kr. Személyes kereseti adó 34430 ft 75% kr. rendkivüli pótlék.................... 18328 „ 43% „ Összesen 50754 ft 19 kr. Házbéradó......................... 137208 ft 55% kr. rendkivüli pótlék.................... 45736 „19 „ országos és földtehermentesítési pótlék.................................... 77522 „ 83 „ Összesen 260467 ft 57% kr. jövedelmi adó.................... 71323 ft 27 kr. rendkivüli pótlék.................... 28529 „31 „ országos és földtehermentesitési pótlék................................... 40107 „ 21% „ Összesen 139959 ft 79% kr. Mind a négy adónem összege. . 501765 ft 39% kr. ebből levonatván a házbéradómentes uj épületekre esendő 11919 ft 83 kr. teszen a tettleg fizetendő adóösszeg 489845 ft 56% krt. Egészben véve tehát Pest városának egyenes adója csaknem ötször annyira rug mint Buda városáé, mindazáltal a telekadóra nézve a viszony megfordítva áll, miután Pest városánál ezen adónem csak félanynyira rug mint Budán.