Sürgöny, 1866. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1866-01-03 / 1. szám

Az erdélyi gazdasági egylet dec. 4-kén és 21-kén választm. ülést tartott, melynek tanácskozmánya pontjaiból kiemeljük : A kir- főkormányszéknek az 1867-ben Páriá­ban tartandó földmivelési, ipar- és művészeti nemzet­közi kiállitást, továbbá az 1866-ki bécsi földmivelési és iparkiállítást tárgyazó átiratai átadattak az ismeret­­terjesztő szakosztálynak, hogy a földmivelési és borá­szati szakosztályok tagjaiból magát kellőleg kiegészít­vén, ezekkel együtt mint állandó tárlati bizottmány mű­ködjék. Horvátországi ügyek. Zágráb, dec. 29. Az országos alap részéről or­­szággy. választmány naponkint ülésezik, az ünnep- és vasárnapok kivételével­ Az „Agr. Ztg.“ az ó évet egy általánosan tartott elmélkedéssel zárja be, melynek sarkpontja az, hogy a gondtalanság, valamint a könnyelműség a politikában felette veszedelmes, mert oly hibává fokozódhatik, mely gyakran sajnos következményeket von maga után. A politikusnak érett elmével, a jónak ismert útt­­hozi ragaszkodással nemcsak a legközelebbi jövőre kell gondolnia; neki, a­mennyire jól gyakorlott lelki szemmértéke hat, az egész jövőt tekintetbe kell vennie, nehogy a gondtalanságnak sikamlós ösvényére jusson. Az év zártával intést ad, hogy a múlt nem igno­­rálandó, fontos­ mozzanatai helyesen fogandók fel, és a „megnyílt pályán“ úgy kell előre haladni, hogy a ha­­j­zának s a nemzetnek ne csak a legközelebbi, de átalá­­ban jövőre biztosíttassék. Igaz és ne csak látszólagos egyetértés legyen kiindulási pontunk, és egy minden oldalróli kiegyezkedés, valódi önérzetteljes egymást­­megértés igyekezetünk a jövendőre nézve. A horvát-magyar ügyre nézve jellemző czikk jelent meg a fusionisták közlönyében , a zágrábi „Pozor“-ban­ „A magyar korona integritása“ czime e figyelemreméltó czikknek, melynek velejét a követke­zőkben közöljük: „Horvátország függetlensége elismertetett, a kor­mány által nyíltan, Magyarországtól pedig hallgatva, azon feliratban, mely a horvátoknak fehér lapot nyújt. A horvát 1861 : 42. tczikk pedig kinyilatkoztatta, hogy Magyarországgal újból szövetségbe lépni óhajtunk, mely unió különben a közigazgatás, igazságszolgáltatás és iskolaügy közösségére ki nem terjedhet. Felszólittatunk most a kir. trónbeszédben, a pesti közös országgyűlésre követeinket elküldeni. Megtesz­­szük,­­ de az a kérdés merül föl, vájjon a magyar 1848-ki törvények értelmében történjék e ez? Ezt nem tehetjük , mert ezáltal egész kiterjedé­sükben ismernék el az 1848-ai törvényeket, mi pedig mindnyájunktól távol van. De nem is szólíttatunk fel közvetlenül, hanem a horvát országgyűlés által. Végre Magyarország érdekeivel is jobban összefér, ha a régi gyakorlat szerint országgyűlésünkön választott orato­­rokat küldünk, nem pedig directe választott 40 képvi­selőt. Mert physikailag lehetetlen 40 olyan embert ta­lálni köztünk, kik egy Deákkal vagy Eötvössel szem­ben a törvény parancsa szerint magyarul tudnának szónokolni. Tehát vagy pictus masculus volna ezen 40 emberünk, vagy meg kellene nekik engedni, hogy hor­vátul beszéljenek. Pedig háromszor is meggondolja a magyar ember: várjon rá álljon-e az effélére. Ki tiltja el ez esetben a szerbet az ő nyelvén való szólástól; a román, nem is kérdezve senkit, rákezdi oláhul, és végre a 3 millió­tól is kívánja az egyenjogúsítást. Hiszszük tehát, hogy maga Magyarország beéri azzal,, hogy továbbra is per oratores regnorum legyünk képviselve, és, hogy a magyar korona integritásának értelmezésében azon különbséget, mely Erdély és a há­­rom-egy királyság közjogi állása közt létezik, szem előtt fogja tartani.“ E czikkre nézve a „Pol. Hét.“ azon megjegy­zést teszi, hogy az érdek- és érzelemközösség alapján és annak határai közt megnyitandó unió tárgyalásánál az 1861-ki felirathoz ragaszkodik, mely kiemeli, hogy a horvát követek az „1847 dik évben a horvát tartományi gyűlésnek egyenes utasításából kijelentették, hogy jö­véve a kérelem méltányosságát és a folyamodók valódi szegénységét, e tárgyat időnkénti tekintetbe vétel végett a nemzeti színházi igazgatósághoz támogatólag áttette. — Simon bariton-énekesünk továbbra is a nem­zeti színház szerződött tagja marad; ellene nekünk sem­mi kifogásunk nincs, neki iskolája, V i 1 1 e m n­e k hangja van s igy ketten emberszámot fognak tenni a bariton szakmában. — Uj­év napján a nemz. színházban Szigligeti „Fény árnyai“ adatvan, eredeti da­rabbal nyílt meg az esztendő ; — ez jó ómen az ere­deti művekre. A nemz. színház művészi viszonyainak teljesebb fejlődésére adja az ég, hogy az új évben men­nél több legyen a „f­é­n­y“ és mennél kevesebb az „á­r­n­y.“ — A debreczeni új színház múlt szerdán délután már tűzveszély által fenyegettetett. Ugyanis az asztalo­sok műhelyében a forgács meggyuladván, a tűz már­­már terjedni kezdett, s szerencse, hogy a baj észrevé­­tetett és a tüzet még idejekorán agyonlocsolták. Az említett esetből jó lesz tanulságot meríteni.­­ Mint a „Debreczen városi színház újévi emlényé“-ből látható, Reszler társulata jelenleg 148 tagból áll.­­ A városi levesosztó-intézet javára a német színházban múltkor rendezett zenészeti és szava­­lati akadémia útján a könyörben buzgó s felebaráti sze­­retetben kitűnő közönségnek 490 ftot köszönhet a jóté­kony czél. E­l Rrettentésü­l a közboldogító röp­­iratgyártóknak. Chinában a Kan-su tartomány fő­bírája előléptetésre vágyván, a mennyei birodalom csá­szárjához folyamodott, hogy ha neki nagyobb befolyás adatnék a kormányzatban, egy csalhatatlan tervvel fog­na előállani a tartomány java előmozdítására. A folya­modás hátirata a kan­sui főbírónak hivatalátóli e­l­m o­z­­­­d i­t­á­s­a lett, abból az okból, miért késett egy oly üdvös terv benyújtásával, melytől a tartomány java függött.­­ „Párisi szegények“ — ez czime azon 7 — mondd: hét felvonásos regényes drámának, melylyel a nemz.­szinházban Sylvester estéjén az ó-évet befejeztük. Közönség nagy számmal jelent meg, s igy a párisi sze­gények hizeleghetnek maguknak, hogy annyi részvét­teljes emberbaráti kebelre találtak , mely megfosztván magát a sylvesteri párolgó puncs és thea gyönyöreitől,­­11-ig odaült a színházba, hogy oly szegények jajve­­széklését és kenyér utáni kiabálását hallgassa, a­kik különben nem is a mieink. ANGOLORSZÁG. A lord-kanczellár dec. 28-kán újólag elnapolá a parliamentet. Az íj parliament jövő febr. 1-én élend össze az ügyek elintézése végett. Foly­vást azt hiszik, hogy a királynő személyesen nyitandja meg a parliamentet. Dublini levelek szerint az izlandi helyzet folyvást nyugtalanító. Corkban a birák a törvényszéki teremből E darab alapiránya , mely a pauperismus rémei­vel ijesztgeti a társadalmat, — nálunk hál’ Isten nem alkalomszerű. Műbecse pedig csak annyi, a mennyit a franczia negyedrész vaudeville-iróktól várhatni, a­kik a külvárosi színpadok számára egy úgynevezett „hatá­sos“ darabot rrkantanak. Hogy nálunk színre hozatott — miután már ere­detileg Párisban is elévült — csupán az mentheti né­mileg, hogy nincs népszínházunk, a­hová tulajdonkép való s a­hol ily csemegéket is fel lehet in usum Delphint tálalni. És ments az a különben nem épen örvendetes körülmény, hogy színészeink a tragikumban nem mu­tatják magukat oly honosaknak, mint az ily sekélye­­sebb érzékeny drámák terén s ezek kézzelfoghatóbban s odakent genre-alakjaiban. Mi nem pártoljuk e mű­nemet, s egészen más az, a melyet drámai irodalmunk tanulságára mintakép le­­fordittatni óhajtunk. Hanem ha 1865. még megkérlelé­­sül ezt a rémdrámát is el akarta emészteni, ám teljék benne kedve s teljék be vele a rész darabok mértéke. Színészeink — ámbár a szöveg betanulásában nem valami nagy ügybuzgalmat tanúsítottak — a da­rab egyes hatásos alakjait jól kiemelték, így E­g­r­e­s­s­y Gábor a dráma bonvivanját, azt a kedélyes gazembert, a­kinek elébb kőszöngőzt kell nyelnie, hogy a mások tulajdonát egész teljességében respectálja,­­ Szerda­helyi a művészetpártoló szobafestőt és vasúti hordárt, N­á­d­a­y a frakkos grófi­ szegényt, F­e­r­e­k­i­n­é a da­rab becsületes osztályának egyik családtagját, J­ó­­k­a­i­n­é a szegénységben gyötrődő anyát, és igy tovább P­r­i­e­rr­e Kornélia, T­ó­t­h, Paulain­é, Szigeti stb. Hogy a hét felvonásban a sok izgalomkiáltásból, kenyérpanaszból, koldulásból, halálból és haldoklásból bőven kijutott, mindenki gondolhatja. Vigasztalásunk csak az, hogy a művészet konyháján se lehet minden­nap ananász. Hogy e savanyú uborka levéből kikapja a directio a magáét, erre elkészülhet, s ez elől alig menti meg, hogy a karzat kivált bizony elég derekasan tapsolt az élbre állított szivrengető jeleneteknek.­­­ A „Sürgöny“ egy évfolyammal öreg­­bedvén, azon szives közreműködésért, melylyel r­t. levelezőink s külmunkatársaink a lefolyt év­ben a lapot értékesítették, kötelességének tartja­­ a szerk. köszönetét kifejezni s egyúttal becses szellemi támogatásukat továbbra is kikérni, ezen I jelszó aegise alatt: Áldás a hazára! csak tetemes örkiséret mellett mehetnek haza. Karácson napján azon peresben, midőn Limerickben a katonaság templomban volt, Clermelből egy oly távirat érkezett, mely 150 ember küldését kivonta rendkívüli szolgá­latra. Ugyanazon napon Dublinban őrcsapatok s rendőr­­ügynökök járták be az utczákat. Az „International“ közli azon kir. bizottmány je­lentésének tartalmát, mely az egyesült­ királyságban a halál­büntetés kérdésének tanulmányozásával volt meg­bizva. ..Ha ezen jelentés“ — úgymond — „nem java­solja is a halál­büntetés eltörlését, legalább oda van irányozva, hogy annak alkalmazása csak kevés esetre korlátoztassék. Általában a halál­büntetés csak orgyil­kosság esetében, s ott fogna alkalmaztatni, hol a szen­vedély s az előre föltett szándék egészen meg van állapítva. A bizottmány ugyan kivételesen az árulásra is alkalmazandónak tartja a halál­büntetést, de csak akkor, ha az a személyek elleni erőszakosság által van kisérve. A jelentés azon törvényt ajánlja mintául, mely szerint az izlandi fenianok ítéltettek el, s mely csupán fogságot szab ki. Még az is kiemelendő, hogy a jelentés a kivégzéseknek nem nyilvánosan eszközlését ajánlja, bizonyos garantiák kikötése mellett. FRANCZIAORSZÁG. A „Gaz­ du Midi“ első ízben megintetett egy oly párisi levelezés miatt, melyben az állíttatott, hogy a normális é s a szépművészeti iskolák­ban rendetlenségek ütöttek ki, s hogy félő, mikép azok a megyei akadémiákba is el fognak terjedni. A „France“ szerint azon félhivatalos alkudozások, melyek Párisban a Francziaország s Austria közti ke­reskedelmi szerződés előkészítése végett nyittattak meg, dec­ 2- én bezárattak. Legközelebb a hivatalos értekez­letek Bécsben meg fognak kezdetni, s hihetőleg nem fognak sokára elhúzódni. Ugyanezen lap szerint Langiewitz tábornok legközelebb igen érdekes leveleket tett közzé a legutóbbi lengyel fölkelésről, a­melyekből kitűnik, hogy a fölke­lés idő előtt ütött ki. A „France“ közli az oktatásügyi főtanács végzé­sét azon tanulók ügyében, kik a lüttichi congressusban résztvettek. Ezen végzésből kitűnik, hogy az engedé­kenység értelme győzött a szigor fölött. Ezenkívül e lap tudni hiszi, hogy azon iskolák, melyek a legutóbbi rendetlenségek következtében bezárattak, legközelebb újra ki fognak nyittatni. OLASZORSZÁG: A „France“ florenczi levelei con­­statirozzák, hogy azon ministeri combinatio, mely a vál­ságnak véget vetni látszott, meghiúsult. S a r a c c o, ki a pénzügyi tárczával kináltatott meg, nem juthatván egyetértésre ama többi politikai személyiségekkel, kik a cabinetben tiszttársai lettek volna. Még eddig csupán Lanza mutatkozott hajlandónak, az új combinatió­­ba belépni,­­ a belügyi tárczát elfogadván. Egy florenczi lap jelenti, hogy a pápai kormány el van tökélve, elfogadni az államadósságnak az ar­nán­túli tartományokat terhelő részének Olaszországra­ átruházását. E szerint az olasz budget kiadásai 20 mil­­l­ióval szaporodnának. Mint Rómából írják, A­n­­­o­n­e 11­­ bíbor­­nok tudata Victor Emanuel királylyal, hogy a pápa kész az olasz királysággal postaügyi szerződést kötni. Miksa császár gyóntató­ atyja, Fischer atya­­ Rómába érkezett, utasításokat hozván magával, a szó­szék s Mexicó közti concordatum kötése végett. A királyi ház minisztériuma megszüntetett s teen­dői a különböz­ő minisztériumok közt osztattak föl. Cambray-Bigny neveztetett ki a palota kormányzójává, s bizatott meg a követek bemutatá­sával. SPANYOLORSZÁG: A portugáli király dec. 28-án délben Madridba érkezett s 4­ órakor tovább utazott Lissabon felé. R­­­o­s­ R­o­s­a­s a követ­ kamra elnökévé válasz­tatott meg 105 szavazattal, 114 szavazó közöl. Az állam­tanács kijelenté, hogy a burgos-i érsek a büntető-törvénykönyv 304-ik czikke alá esik. A „Correspondencia“ szerint 3 fregát a csendes tengerre indult. A királynő dec. 27-kén elfogadá a diplomatiai testületet. A nuncius, mint legidősb tag, szerencsét kí­vánt a királynőnek, Madridbal visszatérte alkalmából. A vám­tarifa reformját tárgyaló bizottmány szor­galmasan dolgozik. OROSZORSZÁG: A „Golos“ cz. sz.-pétervári lap megintetett 8 oly különböző czikk miatt, melyekben megtámadások foglaltattak a czár kormánya, az orosz nemesség s hivatalos ügynökök ellen; névszerint M­u­­rawheff tábornok hajdani kormányzatát illetőleg. AMERIKA. Mint Limából nov. 20-ról írják, Canseco tábornok a kormány élén állott, a perui köztársaság második alelnöke czímével, mely czímmel már a legutóbbi események előtt is bírt. Callaóban s a fővárosban a nyugalom helyreállott. New-Yorkból dec. 16-ról kelt tudósítások szerint, a georgiai törvényhozó­ testület megnyitásakor ezen ál­lam kormányzója kijelente, hogy semmiféle összeütkö­zés sem létezik a szövetségi s a georgiai alkotmányok közt. Ugyanő a négerek oltalmazását ajánló. Rio-Janeiróból dec. 9-től kelt tudósítások szerint, a szövetséges sereg folytatá útját, a nélkül, hogy aka­dályra talált volna. Buenos­ Ayresben békéről s európai közbejárásróli hírek voltak elterjedve. Az országban némi politikai izgatottság uralkodott, a confoederatió fővárosának kérdése iránt. Lopeznek egy parlia­­mentairje sürgönyöket vitt M­i­t­r­é­h­e­z , azonban azok tartalma nem volt tudva. A „Patrie“-nak egy La Platából nov. 16-tól kelt sürgönye szerint, Lopez tábornagy, Paraguay elnöke, kedvezőleg fogadá azon első békeajánlatokat, melyek a buenos-ayresi diplomatiai testületnek két tagja által vitettek hozzá. A paraguayiak igen vitéz harczolás után győzettek le, s a szövetséges csapatok a győzelem után nagy mérséklettséget tanúsítottak, s e szerint a békét mindkét félre nézve becsülettel meg lehet kötni. Azt hitték, hogy rövid időn fegyverszünet fog köttetni. netét fejezd ki ezen lépésért, mely­et mélyen megbatá­s hozzátéve, mikép a cs. herczeg mindig meg fog em­lékezni a jóindulatnak ezen magas bizonyítványáról egy oly fejedelem részéről, kinek az ő atyja őszinte ba­rátságot szentelt. D’A­llonville és Veuvy tábornokok sena­­torokká neveztettek ki. Ma ment végbe a Tuileriákban a szokásos újévi elfogadás. A „Presse“ szerint a császár a diplomatiai testületet sokáig magánál tartá, s minden egyes követ­hez néhány szót intézett. Walewski gróf s a követek elfogadásánál a császár kijelenté, hogy ő örömmel fogadja a hódolato­kat, mint azon egyetértés bizonyítványait, melynek a nagy állam­testületek közt léteznie kell, s mely a hon boldogságát képezi. Azt állítják, hogy a törvényhozó­ testület jan. 22­ vagy 24-én fog összeülni. A mai elfogadásnál a császár a nuncius szerencse­­kivonatára körülbelül így válaszolt : „Ha a múltat tekintjük, nagy örömmel látjuk, hogy a népek s az uralkodók egymáshoz közelednek, a haladás s polgárisodás közös czéljából.“ A császár szavainak általános hatása igen ki­elégítő. Sz. Pétervár, jan. 1. Az uj nyugati kormány­zóságok számára következő rendszabályok határoztat­ók el : A lengyel eredetű­ egyéneknek meg van tiltva, jövőre más úton szerezni földbirtokot, mint a törvényes örökség útján ; azonban az oly lengyel földbirtokosok, kikre a lázadásbani részvét nem bizonyult be, nem kö­telesek földbirtokukat eladni. Ezen rendszabály nem terjed ki a lengyel királyságra. F1 o r e n c*7, dec. 31. A király elfogadá a diplo­matiai testületet, s holnap a senatust, s a követ­kamrát fogadandja el. Jan. 1. Petinengo tábornok a hadügyi tárczát kapta, miáltal a ministerium alakítása bevé­geztetett. Nápoly, dec. 31. P­u­e­r­i­o megválasztatott Ná­­polynak egy más kerületében. Mazzini és Pisa­­c­a­n­e­ként golyó­szavazás lesz. N­e­w­ Y­o­r­k, dec. 21. Az elnöknek egy, a sena­­tushoz intézett üzenete kijelenti, hogy az unió helyre­állítása nagy haladást tesz A képviselőháznak azon határozata, miszerint so­hasem ismerend el valamely amerikai nemzetre ráerő­szakolt­ kormányt, egy bizottmányhoz utasíttatott. A georgiai s alabamai kormányzók beigtattattak, vendőben (régebben tudvalevőleg latinul szónokoltak) magyarul fognak szólani, s igy Horvátország egyenes beleegyezésével lett egyedül magyar az országgyűlési tanácskozások nyelve.“ Egyletek és intézetek. A Debreczen város területén létesítendő g­a­z­d­á­­szati és erdészeti tanintézet felállítása, mint a Hogy jelenti — már foganatba vétetett, az épületek helyei kijelölvék, a kutak ásása megkezdve, a város által adandó keményfa- és tégla­anyag kiszemelve és a m. kir. orsz. építészeti igazgatóság által a munkálatok vezetésével megbízott álladalmi mérnök Pribék Béla úr, az előmunkálatokat nagy szorgalommal végzi. Az összes épületeknek — melyek közül az emeletes felső tanodai épület a péterfianteza végén lévő Ferencz­­téri diszitendi — és a melyek az intézetnek a nagyerdő háta megett a hadházi úttól balra eső tanyáján lesznek fölállítandók, u. m. gazdatiszti-lak, gazda- és földmű­ves-tanulók laka, selyemtenyésztő-, kertészlak, szer- és magtár, cselédek laka, élelmező-lak, kovács és kerék­gyártó lakai műhelyekkel, gazda-lakok sajtkészitő­­helylyel, növendékmarha- és csikó-istálló, szekérszín, felette magtár, lóistálló, birkaistálló, ököristálló, csűr, malom-épület, gőzgépház, kukoriczagóré, kutak és trá­gyagödröknek, jövő 1866-ik évi September 20-ig töké­letesen készen kell lenni, hogy az 1866-ik év October 1-én kezdődő előadásokkal használatba vétethessenek. A pest-losonczi vasuttársulat közgyűlése. A pest-losonczi vasuttársulat részvényesei m. hó 30-án közgyűlésre hivattak össze, mely a Köztelek kis teremében tartatott meg. Az elnökséget a társulat el­nöke, gr. F­o­r­g­á­c­h József vitte, ki a gyűlésnek az országfejedelmi biztosul működő helytartótanácsi ta­nácsos R­i­b­á­r­y Józsefet, továbbá a csődbíróság részé­ről kiküldött törvényszéki tanácsos P­r­e­i­s­s­­­e­r Józse­fet bemutatá. Ezután a társulat titkára Liebesberg a bizottmány egy terjedelmes munkálatát olvasá föl, mely­ben következő pontok ajánlhattak elfogadás végett: 1. A magas kormány javaslatai elfogadandók, mely, mint tudva van, annyi elsőbbségeket biztosít, mennyi 4.200,000 ft készpénz előszerzésére szükséges, s 2.000,000 követelése számára 85 ftra számított elsőbb­ségeket vesz föl. Az 1.800,000 ftnyi maradék a pálya kiépítésére fordítandó; 2. elfogadtatottt dr. Rapp, mint a Schuller-féle ki­egyezkedési tömeg vezetőjének indítványa, mely szerint a társaság hitelezői biztosítlan prioritásokat készpénz­ben 70 ftjával 100 ft kötvényért elfogadjanak ; 3. egy 12 tagból álló bizottmány választatott, mely fel van hatalmazva a hitelezőkkel kiegyezkedést létesíteni, liquidatiókat eszközölni és az elsődrészvé­­nyek árfolyama iránt a kormány utólagos jóváhagyása mellett egyezkedni, valamint a pálya gyors kiépítését és a csőd felfüggesztését előkészíteni; e bizottmány két bécsi taggal erős­ítendő, kik egy oly consortium tagjai lesznek, a prioritások vételét foganatosítandja. A kiosztott jövedelmi jelentésből kitűnik, hogy a kormány és a hitelezők részére szánt prioritások kamato­­sításán kívül a részvényeknek az első üzletévben 158,150 ft, a 2-ik és 3-ik évben legalább 248,150 ft kerülhet osztalékra, mi megelégedéssel fogadtatott Végül a bizottmány választásához fogtak. 259 sza­vazatból gr. Forgách Antal 257,­ dr. Rapp 256, dr. Müller 218, Korizmics László 217, Cohen Jakab 214, Winter S. 204, b. Suttner 171, Lasky B. Móricz 175, Pauliczer Ede 165, Koppel M. L. 144, Wodiáner Albert 141, gr. Zichy J. 135 szavazatot kaptak. Táviratok: P­á­r­i­s, jan. 1. Ma a „Moniteur“ Írja : M­e 11 e­r­­n­i­c­h herczeg tegnap, a Sz.-István-rend diszjeleinek a cs. herczeg részére átnyujtásakor ezt mondá : „Az austriai Császár Ő Felsége nagyon óhajtja, hogy a franczia trónörökös jókor ismerni tanulja azon őszinte érdekeltséget, melyet a Felsége ő irányában táplál s mely ő nála sohasem fog hiányzani.“ A császár köszö­­ n „Sürgöny“ magán-táviratai. Kolozsvár, jan. 2. A királyi leirat Sylvester-estvérén megérkezett. Tartalma gya­­níthatólag az, hogy általa az erdélyi képviselők nemsokára meghivatnak a pesti országgyűl­ésre; hogy az erdélyi országgyűlés nem oszlattatik fel, hanem csupán elnapoltatik addig, míg az unió-bizottmány az unió feltételeire vonatkozó javaslatot elkészítendi. — Csütörtökön az or­­szággyűlés ülést tartand. Florencz, jan. 2. A ministerium ek­­kép alaku­l meg : Lamarmora ministerelnök és kül­ügy­minister, Chiavis belügy-, Jacini köz­­miuikaügyi-, Scialoja pénzügy-, Defalco igaz­ságügy-, Pednengo hadügy-, Angialetti tenge­részeti-, Berti oktatásügyi minister lett.­­ Róma, jan. 1. Pápa ő­szentsége a fran­­czia tisztek szerencse-kivonatainak elfogadása alkalmával a franczia hadsereg iránti jóindulatát és háláját fejezvén ki,mondá, miszerint különö­sen a jelen évben nyilvánítja irántuk köszönetét, mivel alkalmasint az utolsó leend, a­melyben ő a tisztelgőkre áldását adhatja. Eltávozásuk után alkalmasint az egyház és szent­szék ellenségei jövendnek Rómába. Ő (a pápa) a franczia had­seregért, a császári családért, egész Francziaor­­szágért, sőt magáért a bajoktól ellepett szegény Olaszországért is imádkozni fog. N­e­w­ Y­o­r­k, dec. 23. A congressus jan. 5-ig elnapoltatok. Johnson tudtára adta a sena­­tusnak, miszerint mexikói követté Campbell ne­veztetett, ki, mely állomást Logan visszauta­sított. B­é­c­s, jan. 2. A hitelsorsjegyek mai hú­zásánál első nyerő lett : 458 sorozat 34 szám ; második nyerő : 1886 sorz. 30 sz.; húszezret nyer : 3014 sorz. 31. sz.; ötezret nyer : 1. sor­­zat 53 sz. és 1. sorz. 13 sz.; —a többi kihúzott sorozatok ezek : 249, 3104, 3670, 2480, 1443, 934, 1210, 2755, 2037, 952, 1102. Gazdászat, igar s keresk­edelem.­ ­ A „Debatte“ nemzetgazd. hírei közt olvas­suk . Mint jó kútfőből halljuk, az uzsoratörvények mi­­előbbi megszüntetése, mi újra ismét kérdésben volt, már most kétségtelen.­­ Az államministeriumban — mint a „Presse“ jelenti — szorgalmasan dolgoznak további oraággy. elő­­terjesztvényeken, nevezetesen a nemzetgazdaság mezején. Már befejezvék és szétküldték a gyárak részéről építési rend, továbbá a mezőrendőrségi törvény Istria számára.­­ Mint olvassuk, Hohenblum lovag Bécsből, a­ki közelebb a „P. N.“ mellett felhívást küldött szét a ma­gyar földbirtokosokhoz, nagyobb magyar földbirtoktestek fölrészletezésére, — kilátásba veszi, hogy itt Pesten ide­gen tőkék belevonásával egy birtokfelrészletező bankot alapítana. Duna vízállás, Pest, január 2-án. 1­­1“ Színházi előadás január 3-kán. Nemzeti szinház. „A navarrai királyné regéi." Vígjá­ték 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Pest városi szinház. „Land in den Augen“ vigj. 2 flv. Erre : „Von Juristentage“ vigj. 2 felv. Kezdete 7 órakor. Suhlr-circus. Ma nagy előadás. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : Bulyovszky Gyula.

Next