Sürgöny, 1866. március (6. évfolyam, 48-74. szám)
1866-03-01 / 48. szám
Az 1866 ápriltől 1867. mártius 31 ig terjedő hadügyi budget legközelebb közzététetett. Az 14,095,000 ft. st.re megy, s e szerint 253,497 ft st.gel kevesebbre, mint a multévi budget. Az Izlandból érkezett legutóbbi tudósítások meglepő példáit szolgáltatják ama türelmetlen kormányzatnak, melynek ezen szerencsétlen ország jövő mártiusig lesz kitéve, a habeas corpus-act felfüggesztetése következtében. A polgárok nem csak annak vannak alávetve, hogy bármelyik katona vagy constabler által tetszés szerint befogattassanak, hanem még annak is, hogy, miután egyik rendőr által szabadon bocsáttattak, egy másik által újra befogattassanak, így múlt csütörtökön 4 izlandi, femianismussal vádoltatván, a felsőbb hatóság által szabadságba helyeztetett, egy oly vizsgálat után, mely az összeesküvés bűntényétől fölmente őket. Épen azon perczben, midőn ezen 4 polgár nyugottan hazamenni készült, az angol rendőrség által újólag befogatott, ama discretionarius hatalomnál fogva, melylyel a habeas corpus act fölfüggesztése a rendőröket fölruházza. A vidéken a befogatások folyvást tartanak, s legközelebb egy újabb gyilkosság követtetett el egy constableren, ki egy Georg nevű izlandit be akarván fogni, ez utóbbi által megöletett. A tettes mindeddig sem került kézre. Ezen erőszakosság Newcastr - ben, az utcza közepén követtetett el. Dublinban múlt csütörtökön az egész városban nagy fölindulást gerjesztett 12 katona s 7 polgárnak befogatása, kik egy james streeti vendéglőben gyűlést tartottak. Már csak ezen tényből is eléggé megfejthető, hogy miért viseltetik az angol kormányt oly kevés bizalommal az izlandi származású katonák iránt, s hogy miért bocsátott el minden, Izlandban született börtönért. A florenczi kamra febr. 26-ki ülésében Pepoli marquis egyszerű napirendretérést indítványozott , azt vélvén, hogy nem lenne czélszerű, ítéletet mondani ki. Scialoja kijelente, hogy a ministérium a szavazat elnapolását, vagy az egyszerű napirend elfogadását bizalmatlansági szavazattal egyjelentésűnek tekintendi. Az egyszerű napirend 181 szavazattal, 150 ellen elvettetett, a Laro által indítványozott napirend, mely a pénzügyi törvények iránt az ítéletet fönntartja magának, s a ministériumnak a politikai s közigazgatási javításokért bizalmat fejez ki, a ministérium s a kamra által 181 szavazattal, 142 ellen elfogadtatott. Az ideiglenes budget fölötti végleges szavazásnál az illető törvényjavaslat 288 szavazattal, 58 ellen elfogadtatott. Mint Florenczből írják, a jelenleg a kamra osztályaiban vitatás alatt lévő, egyházi javakra vonatkozó törvényjavaslat tárgyában, amaz egyezkedési irányzatok, miknek Minghetti egy legújabb röpiratban adott kifejezést, tért nyerni látszanak, s mivel a ministérium nincs szigorúan megkötve egy oly törvényjavaslat által, mely a jelen cultus-minister elődének műve, ezen pont iránt a kibékülés valószínűnek látszik FRANCZIAORSZÁG. A „Temps“ egy, a marne-megyei választásra vonatkozó czikk miatt első ízben megintetett. A törvényhozó testületben febr. 26 án a fölirati vita megkezdetett. Thiers a belpolitikát megtámadja ; személyes szabadságot, sajtószabadságot, gyülésezési jogot, miniszeri felelősséget, s az interpellátiós jogot kívánja, mint az országra nézve szükséges minimumot. Ő — valamint Latour is — a fölirati javaslatot védelmezik. A „Moniteur“ következő jegyzéket hoz : „Azon perczben, midőn bizonyos számú franczia önkéntesek, a császári kormánynak engedélyével, a pápa szolgálatába belépni készülnek, több lap azt állítá, hogy a botozás a római seregnél mint fegyelmi büntetés alkalmaztatik. E tekintetben a franczia követ értesítéseket kívánván a római bíbornok államtitkártól, ő eminentiája kijelenté, hogy a botozási büntetés a pápai seregnél nem létezik.“ OLASZORSZÁG. Mint Florenczből febr. 2- tól jelentik, Messinában Mazzini követté választaatok meg. TÁRCZA. Napi újdonságok. — Császár né Ő Felsége a budai vízivárosi apáczák zárdáját, és a vízivárosi városi tápintézetet ma, martius 1 én ‘//ll órakor délelőtt legmagasabb látogatásával szerencséltetni méltóztatand. —a— Nemzeti szinház. Tegnapelőtt az előre hirdetett, azonban egy pár operai tag gyöngélkedése miatt elmaradt „Afrikai nő“ helyett Szigligetinek ,Két pisztoly" czímű eredeti népszínművét adták, mint a „Magyar Világ“ jólértesült kútfő után írja, a Felséges Asszony egyenes óhajtására. Az örömóhajtva remélt legmagasb látogatás a rég ismert darabot rendkívüli vonzerejűvé tette. Délután már tömegesen várták a színházi ajtók megnyitását, hogy az előre váltott jegyekkel kiki helyét elfoglalhassa. A rendes színházi időben pedig már épen csak az ajtóig lehetett jutni, de tovább nem, annyira túl volt tömve a szintér minden helyisége. Különös szerencsének mondhatjuk, miszerint a véletlen úgy akarta, hogy a teremből ki ne zárassunk, mert csak egy zárt székjegygyel ellátott úri egyénnel együtt valánk képesek a máskép szétbonthatlan tömegen keresztülhatolni. — A nagyszámú közönség figyelme örömteljes várakozással való az udvari páholy felé irányozva, mivel mindenki biztos reményt táplált, hogy ő Felségeik meg fognak jelenni. A darab a szokott órában megindult, még pedig Füredi Mihály kedvencz népdalénekesünkkel mint vendéggel, egykori nagyhírű szerepében. A szereplők majdnem az első felvonás végéig haladtak; ekkor lépett be az udvari páholyba Császár Ő Felsége Crenneville gróf első főhadsegéde kíséretében, a jelenlévő megszámlálhatlan közönség lelkes éljenei által fogadtatva; de a közönség még ezentúl is vágyon függeszté szemeit a páholyra, hanem akit még szintén forró óhajtással várt a Felséges Asszony, a nap fáradalmaitól bizonyosan pihenni kívánva, meg nem jelent. E hitben megerősíté a pillanatra aggódásba merült közönséget azon körülmény is, hogy a Felségét az előadás alatt egész végig ritka derült hangulatban látta. Színészeink, örömünkre ez estre kitűnőleg sikerülten játszottak. A Felség nagy érdekkel nézte előadásukat és Füredit, a magyar népdalok egykori ünnepelt dalnokát, ki ez este is habár nem oly érces, megragadó hanggal, de gyönyörűen énekelt, többizben megtapsolni méltóztatott. Ő Felsége a darab végével a roppant számú hallgatóság több perczig tartó zajos éljenzése között távozott. — A nagy közönség pedig még perczekre visszamaradva kedvencz népdalnoka iránti adóját vélte az által leróni, hogy Füredi Mihályt, ez estek fölléptéért háromszor egymásután kitapsolta. A többi szereplők egyébiránt szintén egytől egyig megérdemlik a dicséretet. Résztvettek az előadásban: Lendvainé, Paulainé, Niczkyné, Némethyné és Szigligeti Joláné, valamint Patakiné és Horváth Teréz; a férfiak közül Tóth József, Szerdahelyi, Feleki, Lendvai, Szilágyi, Náday, Réthy, Paulai és Sántha. Az eredeti kanásztáncz Ő Felségét igen mulattatta. Egyúttal megemlítjük, hogy Szigligeti aligha kapott valaha több százalékot darabja után, mint éppen ez alkalommal. Az „Elisabethineum“ szegényintézeti épület térkőletétele ünnepélyéhez a „P. N.“ tudósítója még néhány, lapunkban nem foglalt kimerítőbb részletet hoz, így , hogy a jelenlévők sorában volt Bonnaz Sándor Csanádi püspök, és Répássy jászói prépost is. Ő Felsége a Császárné a szertartásos kalapácsütést elvégezvén, a zárkőletételt e szavakkal végzé : „Az Isten áldása legyen ezen intézet működésével, hogy emberbaráti nemes rendeltetésének megfelelhessen.“ A legmagasb megjelenést köszönő szónoklatokra Császár Ő Felsége következő szavakkal felelt : „Örömmel vettem részt ezen ünnepélyben, s elismerésemet nyilvánitom mindazoknak, kik e nemes czélzatu intézet létesítéséhez hozzájárultak.“ A zárkővel befalazott okmány igy hangzik : „Határtalan örvendetes nap virradóit a pesti „Elisabethinum“ aggápolda intézetére, midőn a császári és Apostoli királyi Felsége,legkegyelmesebb urunk, I. Ferencz József, Felséges nejével, Erzsébet királynénkkal egyetemben nemzetünket és a birodalmat boldogító legmagasabb látogatásával megörvendeztetni kegyeskedvén, — a szenvedő emberiségnek menhelyet nyújtó ezen kegyeletes intézetet is legmagasabb látogatásával szerencséltetni méltóztatott; — mely alkalommal annak zárköve legkegyelmesebb királynénk Ő Felsége üdvöt árasztó gyöngéd kezeinek érintése alatt az intézeti épületbe legkegyelmesebben beillesztetett. A mindenható Isten áldása lebegjen e boldogító kéz pártfogása alatti kegyeletes intézeten. Ha — mint minden e földön, mit emberi kéz alkotott, úgy ezen épület akár elemi, akár más viszontagságok után idővel létezni megszűnnék, s ezen zárkő emberi kéz által felemeltetnék, hogy ezen intézeti épületről a későbbkori nemzedék biztos tudással bírhasson, röviden vázoljuk annak keletkezési történetét.) A pesti szegények házának alapítási eszméje az 1762-ik évben testesült meg, midőn Pintér Fülöp pesti polgár, és a Szlamatinger-féle család 62 szegény ellátására alapítványt tett. Az alapítvány élvezetében részesült szegények eleintén a sz. Rókusról czimzett kórházban, 1781-től pedig 1783-ik évig a Clarissa apáczák megszüntetett zárdájában helyeztettek el. 1816 ik évben boldogult emlékű József nádorispán és cs. kir. főherczeg magasztos lelkű neje, „Hermina“ főherczegasszony vette oltalma alá, kinek intézkedése alatt az alap tetemesen növekedett; — később pedig nádor ispán ő Fenségének III dik neje, „Mária Dorottya“ főherczegasszony, és „Széki Teleki Janka“ grófnő védelme alatt újabb gyarapodást nyert. 1833-ban József nádor ő Fenségének parancsára Pest városa hatósága vette át ezen intézetet, s ekkor az ápoldai szegények a városnak „Nyárfa , főherczeg Sándor és diófa utczában“ lévő házaiban helyeztettek el. 1854 ik évi ápril 24-kén dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József austriai Császár és Magyarország apostoli királyának — „Erzsébet“ bajor királyi főherczegasszony ő Fenségével történt egybekerlése alkalmával — ezen örömteljes napnak megörökítésére Pest városa közönsége egy uj „szegény-háznak“ felépítésére megkivántató összeget szavazott meg, melyre nézve Ő Felsége — Pest városa határtalan örömére — megengedni méltóztatott, hogy ezen intézet Öcs. kir- Felsége nevéről „Elisabethinum aggápolda“ nevet viselhessen. így épült fel 1856-dik évben az „Elisabethinum“ aggápolda saját házának homlokoldala, Hild József építész tervezete szerint, Wagner János építőmester vezetése alatt, 300 ápoldai tag számára, melyben jelenleg 333 szegény nyer teljes élelmezést, két rendbeli felső és fehér ruházatot. Ha a szegényeknek mindinkább szaporodása miatt ezen épületnek a terv szerinti két szárnyát a később kor kegyeleti érzete felemelendi, akkor az intézet 600 szegénynek nyújt a fentebbihez hasonló ellátást. Történt pedig a zárkőnek letétele Kr. U. sz. után 1866. év bejzelő hava 27-én, I. Ferencz József ausztriai Császár és Magyarország Apest. Királya dicsőséges uralkodásának 18 ik évében, — a mikor édes magyar hazánk kormányát az itt következő egyházi és világi méltóságok, Pest városa közügyeit pedig a következő hatósági személyek vezették: Magyarország herczegprimása: Nagykéri Scitovszky János esztergomi érsek, val. b. t. tanácsos stb. stb. Királyi udvari főkorlátnok: Székhelyi Majláth György v. b. t. tanácsos stb. Alkorlátnok: Szentimrei Károlyi László v. b. t. tanácsos. Királyi tárnokmester: Kis sennyei báró Sennyey Pál v. b. t. tanácsos. Országbíró (helyettes): Szendrői gróf Török Bálint cs. kir arany kulcsos, v. b. t. tanácsos. Királyi személynök: Kellemesi Meczer István v. b. t. tanácsos stb. Pest város főpolgármestere: Rottenbiller Lipót, a Ferencz József-rend középkeresztese. Alpolgármester: Ságody Sándor. Főbíró: Thanhoffer Pál. Főkapitány: Thaisz Elek. Közigazgatási tanácsosok: Gamperl Alajos, Alker Antal, Feszi Ágost, Hamza Máté, Kada Mihály. Törvényszéki tanácsosok: Madecl János, Szeőke József, Hilfer Ferencz, Popovics Sándor, Steinbach István, Szoboda János, Péterffy Lajos, Preiszer József, Gratzer Antal, Sztrokay Boldizsár, Mirth Antal. Szegény ápoldal bízott m. elnök: Feszi Ágost tanácsos. Intézeti lelkész: Klempa Simon prépost és terézvárosi plébános. Igazgató: Id. Gieszng József. Gondnok: Polányi Károly. Ellenőr: Hermann György. Főorvos: Dr. Rózsay József, a m. tudom. akadémia tagja. Továbbá Here Antal, Bendenritter Mátyás, Lafranky József, Liptay János, Frank Antal,Schikinger Ferencz szegény atyák és bizottmányi tagok, végre ezen bizottmány tollvivője, Barna Zsigmond tanácsi jegyző. Fogalmazta Barna Zsigmond, jegyző. — Külügyminiszter gr. Mensdorffe excja Bécsbe visszautazott. — A debreczeni polg. kaszinó 36 hírlapot járat, mire 450 fot áldoz. — A „K. Közl.“ szerint Erkel Ferencz megígérte, hogy lerándul Kolozsvárra, — „Bánk bán“ operáját személyesen vezetni. — A magyar gazdasszonyok egyletének ez évi nyilvános közgyűlése mart. 17-én délelőtt 10 órakor a köztelek teremében fog megtartatni, mit is van szerencsém köztudomásul hozni. Pest, febr. 28-án 1866. Szupa György, egyleti jegyző. — Reményi Ede hangversenye vasárnap, mártius 4-én esti 7 órakor fog megtartatni a városi vigadó teremében. Műsorozata: 1) „Othello“, ábránd, szerzé Ernst, előadja Reményi Ede. 2) „Dallam“ „Prófétából“, szerzé Meyerbeer, énekli Csányi Gizella k. a. 3) „Magyar rhapaodia“, szerzé Liszt Ferencz, előadja Reményi Ede. 4) „Íme a drága zálog itt“. Dallam Liszt Ferencz „Magyarországi sz. Erzsébet“ czímű oratóriumából, énekli Thaisz Péter úr. 6) „Andante amoroso, Thema con variazioni“ szerzé Paganini, zongora-kísérettel ellátta és előadja Reményi Ede. 6) a) „Nocturne“ (Es dur) szerző Chopin. b) „Magyar népdalok“ , átírta és előadja Reményi Ede. 7) „Rákóczy-induló“, ábránd, Reményi Edétől. A zongorakíséretet Poényi Nándor, Reményi Ede tanítványa végzendi. A zongora Beregszászy Lajos úr műterméből való. — A pesti német szinház igazgatója egy bécsi ügynököt megbízott, hogy a közeledő tavaszi idényre számára egy olasz opera-társulatot szervezzen. Kecskemétről Írja nekünk r. 1. febr. 2- ről: A héten egyik tizedben egy háznak falát kiásták éjjel s mintegy 100 frtnyi értékű holmit elloptak. Azonban a tetteseket Bene biztos ur már kézrekeltte. Tegnapelőtt jön a 28-dik számban közöttük rablógyilkosság tettese a városi rögtönbiróság által d. u. 2 órakor a Muszáj féle városrész mellett, hol a tettes a rablógyilkolást elköveté, felakasztatva. Mint írtuk már, nem akadtak keresztlevelére s ez oknál fogva hihetőleg a nyomtatásban is megjelent rögtönbirósági hirdetményben nincs kitéve születési helye. Azt olvassuk abból, miszerint a felakasztott neve : Hajnal Péter (pedig Virág néven keresték s nyomozták őt), 20 éves és r. kath. vallásu. Midőn a siralomházban volt, nekünk azt mondá, miszerint ő kun szent mártoni születésű s hogy nélkülözte a valláserkölcsi nevelést, minthogy iskolába nem járhatott. — Tegnap reggeli 10 óra tájban pedig egy 18 éves hajadon. Cs. Julianna pisztolylyal, mibe egy gombot tett, mellbe lőtte magát, minek következtében kimúlt. — Ma reggelre hó esett nálunk s most délben is esik. — Tegnapi újdonságaink közt a 2-dik hasáb 24-dik sorában „szegény tanonczok“ helyett „szegény taponczok“ olvasandó. DUNAFEJEDELEMSÉGEK. Az ideiglenes bizottmány mindjárt megalakulásának napján következő kiáltványt bocsátott ki: „Románok ! Most hét éve megmutattátok Európának , mire képes a hazafiság és polgári erény. Szerencsétlenségre megcsalatkoztatok a nemzet élére meghívott uralkodó választásában. Az anarchia és fejlettség, a törvények tiprása, az ország tekintélyének aláásása benn s a külföld előtt, és a nemzet vagyonának elfecsérlése —voltak e bűnös kormány által fentartott elvek. Ma már ez nincs többé! Románok ! Ti tűrtetek, hogy megmutassátok a világnak, meddig terjed türelmetek. Hanem most már a pohár csordultig megtelt. Eljött az idő, és ti őseitekhez méltóknak mutattátok magatokat. Katonák ! A ti hazafiságtok a situatio magaslatán volt! Tisztelet nektek ! Mindnyájan, a nép és katonaság együtt fogjuk fenntartani az ország jogait, törvényeit és minden közszabadságait, amint azok minden műveit országban és különösen Belgiumban gyakoroltatnak. Románok! A fejedelem helytartósága fenntartandja az alkotmányos országlást teljes épségében ; ő képes leend a hon oltárától eltávolítani minden személyes nagyravágyást és fenntartandja a közrendet. Románok ! Az idegen herczegnek a románok uralkodójává lett megválasztása által bevégzett ténynyé válnak az ad hoc divánok szavazatai. Románok! Legyen erős bizalmatok az [Istenben és Románia jövője biztosítva van. Kelt Bukarestben, febr. 23-kán 1866. A fejedelmi helytartóság: Golescu Miklós ezredes. Catargiu Lascar távollétében ideiglenesen : Sturza Demeter, Haralambi őrnagy. A tanács elnöke: Ghika János. Ghika Demeter belügyi, Cantacuseno János igazságügyi, Mavrogheni pénzügyi, Rosetti C. A. tanügyi, Sturza Demeter közügyi és Leca hadügyi miniszerek.“ A brüsseli félhivatalos „Echo du Partement“ megerősíthetni hiszi, hogy a flandriai gróf a ráesett választást nem fogadja el. Ő vasárnap Olaszországba utazott. Ezen utazás még a legutóbbi események előtt határoztatott el. Mint Bukarestből febr. 26-ról jelentik, a befogatott személyek — számszerint 23-an — Le farecht kivételével, szabadlábra helyeztettek. A rend s nyugalom nem háboríttatott meg. A „France“ szerint a fejedelemségekben végbement legutóbbi események, úgy látszik, a belrend s a békés újraszervezés jellemét tartják fönn. Ama legfontosabb személyek, kiket ezen események az ügyek élére juttattak, békülékeny s conservativ szellemükről ismeretesek. Most már a védhatalmasságokat illeti, Moldva Oláhországban egy oly helyzet újramegalakítását elősegítni, mely az ország többségének óhajtásaival öszhangzásban álljon. A jelen körülmények közt egy értekezlet egy kis congressus horderejével bírhatna. AMERIKA, New-York ,ból febr. 15-től kelt tudósítások szerint, a kentuckyi senatus, a kamrával egyetértőleg, az emancipált rabszolgák irodáját kárhoztatá, s a rabszolgaság ellen az alkotmányhoz javaslott módosítványt elveté. Johnson megsemmisíté a chii-i consul ex equaturját, a semlegességi törvényeknek ez utóbbi által elkövetett megsértése miatt. Táviratok. Szt. Pétervár, febr. 27. A „Journ. de St. Petersbourg“ a flandriai grófot atyjának példájára emlékezteti , ki a belga trónt csak akkor fogadta el, midőn a londoni értekezlet beleegyezését adta hozzá. Kiel, febr. 27 . A holsteini országos kormány e hó 23 án báró Gabenz altábornagynak hosszú beadványt nyújtott át, melyben kikel a lovagrend felirata ellen, az abban foglalt vádak miatt, s lelépésre ajánlkozik, ha a helytartó az országos kormány eddigi magatartásában kötelességmulasztást ismerne fel; ellenkező esetben fentartja magának a jogot, hogy ama felirat aláírói ellen törvényes eljárást indítson meg; egyúttal kéri a helytartót, hogy miután ama felirat a porosz „Staatsanzeiger“-ben megjelent, e beadmányt juttassa az ausztriai Császár Ő Felségének tudomására. Prága, febr. 27. A mai ülés kezdetén Bach kormány képviselő azon közlést téve, hogy Császár Ő Felsége f. hó 21-ről kelt legfelsőbb határozatával, az országgyűlés ülésszakának bezáratását mártius 15-re rendelé el. Berlin, febr. 27. A félhivatalos „Zeidl. Corr.“ megcáfolja a barczias faireket, s azon közlést, mintha egy porosz indítvány terjesztetett volna elő, a herczegségekbeni definitumra vonatkozólag. Ez utóbbi ministeri tanácskozásokban tárgyaltatott ugyan , azonban nem állapíttatott meg ; az acrogálási fairek szintén alaptalanok. A „Bors. Ztg“ jelenti: Megerősíttetik, hogy Bismark legközelebb Párisba fog utazni,hozzáteszik, hogy gr. Goltz ágyban fekvő beteg lévén, egyelőre nem térhet vissza Párisba. Manteuffel tábornok holnap Schleswigből, a király parancsára, ide térend vissza. Páris, febr. 27. Az európai értekezlet valószínüleg itt fog összeülni. Azt követelendik, hogy a románok bennszülött fejedelmet válaszszanak. Hamburg, febr. 27. A „H. C.“ a helytartónak egy, a holsteini kormányhoz intézett válaszát hozza, melyben az 1854. évi holsteini alkotmány elismerése mondatik ki s a budget-bizottmány visszautasítása iránti összes javaslatok helybenhagyatnak. A helytartó reméli, hogy az eredmény még szorosabbra fűzendi azon bizalom kötelékét, melyet Holstein lakossága ő irányában már most is tanúsít, ama töredék kivételével, melynek legújabb nyilvánítása a részrehajlatlan megítélés alá terjesztetik. A „Sürgöny“ magán-táviratai» Bécs, febr. 28. A „Wiener Abp.“ czikke — a Császár által a feliratot átnyújtó küldöttségeknek adott válaszról — így végződik : Nem egyedül a jogok megszerzésében, de a történelmi életben a lemondásban is nyilvánul a legbensőbb néperő. A magyar nép ma nem adhat semmi olyant, ami neki ezerszeresen kárpótolva nem lenne azon nagy organismusba való beavatkozása által, mely organismus életteljes alkotásának eléje nézünk. A magyar néptől nem követeltetik semmi olyan, amit ezerszeresen kárpótolni készek ne lennének. Vajha a magyar nép, — anélkül, hogy benső önállóságának bár egy részét is feláldozza, — belátná azt, hogy ezen önállóság csak akkor éri el a legmagasb állami becset, ha az — a viszonyok által parancsolt érdekközösség alapján — egyúttal a birodalom jólétét és nagyságát is hatályosan előmozdítja. London, febr. 28. A mai „Times“ hírképen megemlítvén azon jelentést, hogy Russell — a cabinetben létező nézetkülönbségek miatt elbocsáttatását kérte és ministerelnökül Somersethget hozta javaslatba, — hozzáteszi, miszerint ő egy conservativ interregnumot jobban szeretne. — A „Times“ se jót nem áll a fentebbi hírért, se meg nem cáfolja azt. Berlin , febr. 28. Manteuffel egy ministeri tanácskozásra ma ide érkezvén, délben a király által elfogadtatott. A ma tartott ministeri tanácskozásban Manteuffel , Moltkelek, Treskow, a katonai kabinet főnöke, és Goltz nagykövet vett részt.