Sürgöny, 1866. május (6. évfolyam, 99-123. szám)

1866-05-05 / 103. szám

vagy a török szultán közvetlenebb birtokainak megtá­madására. Ha ezt nem tennék, arra mutatna, hogy végkép felhagytak az ilyen ábránddal, mit róluk elhinni alig lehet. Francziaországnak egy Olaszországban való újabb fellépte még magában nem vonná maga után Anglia beavatkozását. 1859-ben sem történt ilyes, és Anglia most még kevésbé lenne hajlandó Velencze megtartá­sáért pénzt és vért áldozni. De ha Francziaország olasz­­országi szolgálata fejében Victor Emanueltől új területi kárpótlásokat akarna nyerni, Anglia hasonlókép beavat­kozik , mert az átengedendő terület alig lenne más, mint sziget és partvidék, mi Angliát, mint tengeri ha­talmasságot , kellemetlenül érdekelné. De épen ezen bizonyosság teszi kevéssé hihetővé, hogy Francziaor­szág , mely egészen ingyen nem rántana kardot, bele­keveredjék jó szántából a háborúba, így legvalószínűbb az, hogy ha a háború elkezdő­dik,­­ Francziaország semleges marad. Francziaország mindenesetre másod­sorban áll; Anglia eventuális harczra­ kelése csak a harmadikban következnék, s leg­utoljára Oroszországé. A valószínűségek ezen rendje és mintegy logikája az, miben 1866 hasonlít 1741-hez.“ A „Press­e“ egy közelebbi számában a második magyar feliratról következőleg ír : „A válasz, melyet Ő Felsége a pesti országgyű­lés mindkét küldöttségének beszédeire adni kegyeske­dett, lényegileg az általuk átnyújtott feliratra egyszers­mind válaszul tekinthető. Már az első feliratra adott császári válaszleiratban az 1848 diki törvényeknek re­­visto előtti életbeléptetése s az azokban érintett felelős magyar ministeriumnak behelyezése megengedhetlen­­nek nyilváníttatott. Egyszersmind az országgyűlés fel­hivatott, hogy minden további halogatás nélkül ama törvények revisiójához és a „közös ügyek“ szabályo­zására szükséges javaslatok kidolgozásához fogjon. A közös viszonyok ügyében kinevezett bizottság május 3-dikán délelőtti 10 órakor tartott ülést az akadémia kisebb teremében. Az ötös bizottság által ké­szített tárgyalási sorozat három első pontja felett hoza­tott határozat. Az első pontra nézve egyértelműig ki­mondó a 6- es bizottság, hogy nem látja czélszerűnek az egész javaslat kimerítő­ részletes kidolgozásába tüs­tént belebocsátkozni, hanem jobbnak véli egyelőre a fő­elveket s azok folytán e javaslat vázlatát állapítani meg; e javaslat, további határozás végett, a képviselőház elé lévén terjesztendő. Az 5-ös bizottság javaslatának 2. és 3. pontjai így szólanak: „2. Nem fogadván el a képviselőház azon körvo­nalazást, melyet az octoberi diploma tartalmaz, jelöl­tessenek ki a választmány által azon tárgyak, melyek, az említett közös viszonyoknál fogva, közöseknek te­kintendők. „3. Határoztassék meg minden egyes tárgyra nézve, hogy annak közössége mennyire terjed, s mik azon pontok, melyeket a képviselőház ugy­anazon tár­gyakra nézve Magyarországnak és a magyar királynak kíván továbbra is szorosan fenntartani.“ Az e két pontban foglaltakra nézve egy tizenöt tagból álló bizottság küldetett ki, hogy a 67 es bizottság elé javaslatot terjeszszen. A tizenötös bizottság tagjai: Deák Ferencz, Andrássy Gyula gr., Apponyi György gr., Csengery Antal, Eötvös József b., Fest Imre, Go­rove István, Ghyczy Kálmán, Hollán Ernő, Ivánka Imre, Lónyay Menyhért, Mikó Imre gr., Nyáry Pál, Somssich Pál, Tisza Kálmán, úgy halljuk, hogy e tizenötös bi­zottság (ma) szombaton tartja első ülését. A „W­i­e n. A b e n d p.“ következő c­áfolatot hoz: „Néhány reggeli lap jelenti, miszerint a porosz k. követ a cs. k. külügyministernek az Elbe herczeg­­ségek kérdésére vonatkozó f. évi ápril 26 -i jegyzékére kormányának tagadó viszonzatát a csász­­ka­binet tudomására hozta. Mint biztos oldalról értesülünk, ezen tudósítás alaptalan.“ EB TÁRCZA: A porosz koronaherczeg életének megmentése VI­dik Károly császár által. Köztudomású dolog, hogy I. F­r­i­d­r­i­k Vilmos porosz király, fiát, a porosz trón praesumtiv örökösét, Fridrik herczeget, (utóbb II. Fridr­ik királyt) a vérpadon szándékozott kivégeztetni. E szörnyű elhatározás mindenütt leirhatlan borza­­dályt gerjesztett,­­ de csak Vi­dik Károly császár (nagy­fejedelmünk, Mária Terézia atyja) sietett a szerencsétlen fogoly javára közbenjárni. Sajátkezüleg irt ugyanis az elkeseredett atyához, I. Fridrik Vilmos porosz királyhoz, kinek válasza következőleg hangzott: „Nagy lekötelezettséggel köszönöm császári fel­ségednek, hogy oly meleg részt vesz bajomban s bosszú­ságomban, melyet nekem fiam, a koronaherczeg okozott eddigi viselete által. „Nem tagadhatom, mikép e viselet annál érzéke­nyebben sújtja atyai szivemet, mert az atyai intésekben s gondos nevelésben nem fukarkodtam , mégis eredmény nélkül maradt eddig minden, minélfogva arra kellett indíttatnom, hogy kellő erélylyel lépjek fel ellene. „Valóban , elég okom volt arra, miszerint a jövő­ben is ezen erélyt és szigort éreztessem vele, s c­s­a­k császári felségednek köszönheti, külö­nösen pedig a császári Felséged által ügyében hozzám intézett, sajátkezűleg írt levélnek, hogy megkegyelmeztem neki. Remélem s óhajtom, miszerint ezen elhatározásom oly benyomás­t gyakorol­jon szivére, melynélfogva majd egészen megváltozik, és elismerendő: mennyire tartozik császári Felségednek, s csá­szári Felséged fenséges családjának, az iránta imént tanúsított kegyességért szeretettel s kedvező hajlamokkal; vala­mint én sem fogom soha elfeledni császári Felséged legőszintébb és nagybecsű barátságának s bizal­mának nyilvánítását, sőt a legmegfeszítettebb erővel mindenkor arra fogok törekedni, hogy császári felsé­ged iránti nagyrabecsülésem és odaengedésem próbáját adhassam, bebizonyítván , miszerint nincs előttem ked­vesebb feladat, mint császári felségeddel s fenséges családjával állandó bizalomban és folytonos barátság­ban összefűzve lenni, valam­it szívből óhajtván, hogy e kötelék mindig szorosabbá váljék. Őszinte német szívvel és minden készséggel ma­radtam Császári felségednek Wusterhausen, nov. 20 dikán 1730. Legkészségesebb rokona és hű testvére Fridrik Vilmos, s. k.“ Miután VI. Károly császár e sorokat átolvasá, következő levél kíséretében intézte azokat Eugen herczeghez : „Kedves herczeg! Midőn a porosz koronaherczeg atyjával­ viszálya nagy mértékben nyilvánult, a her­czeg maga fogságban ült, és minden oldalról tartottak attól, hogy ezen állapotnak nemsokára rosz és szomorú vége lesz, midőn tehát ezeknélfogva egy pillanatnyi vesztegetni való idő sem volt, késztetve láttam maga­mat, mindent megkísértem­, mivel a szerencsétlenséget elháríthatni véltem, és miután mindenből azt láttam, hogy a király nemcsak különös barátsággal viseltetett eddig irántam, hanem több ízben kitüntető udvarias te­kintettel is, elhatározom magamat, lehetőleg sietve s a legnagyobb titokban sajátkezűleg irt levelet kézbesít­tetni neki Seckendorf *) által, megparancsolván utóbbinak, miszerint ezt az egész dolgot legnagyobb titokban tartsa, és addig ne szolgáltassa soraimat felsé­ges fejedelme kezeibe, míg a szükség végperezét nem látja bekövetkezettnek; ekkor is azonban egy ember­nek se, még az itteni minisztereknek se szóljon egy szót sem, közvetlenül csak engemet értesítvén. „Seckendorf nemcsak sajátkezű levelemet kézbesítette óhajtott eredménynyel a királynak, hanem ennek e napokban szintén sajátkezű válaszát is megküldte nekem, melyet a végből közlök kedvességeddel, hogy *) Gróf Seckendorf Fridrik Henrik, az idősze­­rint császári tábornok, ausztriai követ Berlinben, később birodalmi lovassági tábornok és marsal. Meghalt 90 éves korában, 1763-ban, valamint a porosz király ő felsége levelét, úgy jelen so­raimat is köröztesse a conferentialis ministerek között. „A porosz király ő felségéhez intézett levelem ere­detijét, melyről sajátkezüleg másoltam le a tiszta pél­dányt is, Seckendorfnak küldtem meg Berlinbe, tehát az nincs meg nálam, hanem majd vissza fogom tőle követelni, és szintén közlendem kedvességeddel. Károly:“ A porosz koronaherczeg, később II. Fridrik Vil­mos porosz király, azzal hálálta meg VI. Károly ember­­baráti nemes közbenjárását, mely által e nagylelkű feje­delem életét adta neki úgyszólván vissza, hogy — mi­ként tudva van, — Mária Theresia (VI. Károly leánya) ellen háborút viselt, és ez alkalommal Silézia egy részét ragadta magához. (R.) Napi újdonságok. — 6 cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 3-kán délelőtt magán audientiákat adni méltóztatott. — A magyar k. egyetemen közelebb K­o­s­t­i­c­s Lázár ur érdemelte ki magának a jogtudori kalapot. A dissertatio, melyben a tudós felesele M­i­r­e­t­i­c­s Sve­­tozár képviselő volt latin nyelven folyt. — A ferenczvárosi uj templom számára S­­­e­­­n­d­l Imre úr által beküldött tervek az építési bizottmány egyhangúlagos tetszését megnyerték ugyan, de nem fo­gadtathattak el, mivel mellékleti költségvetés hiányá­ban — úgymond a „P. Lt.“ föltehető (?), hogy az emlí­tett építési terv kivitele által a kiszabott pénzalap ta­lán kétszeresen is felülmutatnék. Egy másik ok (ez lesz az igazi) az, hogy a bizottmány már előbb az Y b 1 épí­tész úr által beadott terv mellett nyilatkozott. — Az Aradról távsürgönyzött tűzvész, mint újabban távirják, csak csekélyebb mérvű volt s a serfőzdét és malmot csupán részben rongálta meg, úgy hogy a kár, mely e tűzvész által az első magyar biztosító társasá­got érte, nem haladja túl az 1200 iitot.­­ A nemz. színpadon tegnapelőtt „Faust“ ot ad­ták, s Gretchent ezúttal mint vendég Mányik Ernesztin k. a. énekelte. A nehéz szerep kivitele Artút és Carina kisasszonyok után dicséretére válik, haladásról s nagy szorgalomról tesz tanúságot; azonban telü­nk­ engedte rö­vidséggel már most is megjegyezhetjük, hogy éneke nem egyformán hiánytalan. Mély hangjai szépek, a kö­zép­fok ércztelen, a felső se elég erős még nagy drámai momentumok kifejezésére. Legsikerültebb részletei a kerti jelenetben voltak, kivált szerelmi nyilatkozata igen sikerült, kevésbé a merengés. A székesegyházi jele­netben játéka nemes volt, de hangereje némileg ha­­nyatlani látszott. — Mindenesetre örvendünk, hogy hazánk leánya az, a kiről a mai, elég dicséretes sikert feljegyezhetjük. Az előadás többi részletei ismeretesek. Kotsis­k­­a, mint Siebel ma bátrabb volt s éneke is bensőbb mint a múlt alkalommal. A mise en scene-t a végdiszlet fennakadása zavarta meg. — Tele ház. — Ma,­­ én Bakonyi István daltársulata által a Beleznay kert ünnepélyes megnyitására válogatott jelene­tek adatnak elő, a kert kivilágítása s feldiszitése mel­lett. A vendéglőt a Jókúty testvérek látják el. A zenekar Patikárus Ferkó vezetése alatt. (Bementi díj 20 kr.) •— A német színházban ma adják először a Bécsben lejárt látványos tünidérregét a „Szamárbőr“t, melyet a quandam budai népszínházban Molnár is készült előadatni. Mondják, hogy a díszletekre és kiállításra sok költség fordíttatott. — Égi tünet. A „Korunkéban közli Pávai Elek . Folyó évi április 28 án este 9 órától kezdve csak­nem 11 óráig Kolozsvár lakói egy rendkívüli és maga nemében egyetlen égi tüneménynek lehettek tanúi, mi­nőhöz hasonlóra a tudomány évkönyvei még nem em­lékeznek, értem a szombat esti holdat gyönyörű udva­raival, 2 vak- és 4 szivárványszínben ragyogó ellen- és mellékholdjaival (anti- etparasilene.) És éppen ez utolsó jelenség teszi páratlanná e tüneményt. Közlő a tüne­ményt Kolozsvárit 9*/2 órakor vette észre s mindvégig (11 óráig) folyvást figyelemmel kisérte. Legelőször há­romnegyed tízre rajzolta le, másodszor féltizenegykor, mikor már tűnő­félben volt, a mellék­jelenségeket más szükséges adatokkal szorgalmasan feljegyezve. Azon­ban több szem többet lát! Nagyon leköteleznének azon egyének is, kik e pompás égi panorámát már 9 órakor Kolozsvártt észre vették, ha e sorok írójának (kinek la­kása a múzeumban van) akár írás-, akár szóbeli felvilá­gosítást adnának az akkori látvány fejlődésének alak­járól. A bécsi cs. kir. gazdászati egyesület. Az 1866-dik évben május 17-kén Bécsben megnyitandó gazdászati és erdészeti kiállítás .. .1 m »­0 cs. kir. Fensége Károly Lajos Főherczeg pártfogása alatt rendeltetik a bécsi cs. kir. gazdászati egylet által. (Folytatás.) Ezen kiállításra rendelt állami, községi és társulati jutalomdijak jegyzéke. A. A gépek­ és szerekért adandó jutalomdijak. a) Államjutalmak. Belföldi gyárosoktól készített és kiállított gazdá­szati gépekért és szerekért. 1. Gyakorlatilag czélszerűeknek talált, vonómar­hákkal vagy kézzel használható gazdászati gépek és szerek legjobb gyűjteményéért: 1 jutalomdij 50 osztrák arany 2 „ 40 40 „ 2. Legjobb szerkezetű pergő, vagy sorvető gépért: 2 jutalomdij 10 10 osztrák arany. 3. Jó szerkezetű és gyakorlatilag jóknak tapasz­talt angol vagy hohenheimi, vagy más jeles alkotásu ekékért : 2 jutalomdij 8 8 oszt. arany 3 „ 6 6 „ n 4. Más egyes, különösen czélszerűeknek talált, lo­vakkal és kézzel használható mező- és erdőgazdasági szerekért: 2 jutalomdij 10 10 osztr. arany. 3 8 8 „ b) A bécsi község, és a társulat jutalomdijai : Ezüst- és bronz­érmek. B. Gazdászati háziállatok számára rendelt juta­lomdijak. I. A lovakért adandó jutalomdíjak: a) Állami jutalomdijak *)• A lótenyésztők birtokában lévő csödörökért. A 3. egész 6-ik éves csődörökért, melyek az or­szágos lótenyésztésre tökéletesen alkalmasaknak talál­tatnak, s már is hágó-mének gyanánt használtatnak, vagy mint olyanok legközelebb alkalmazandók, 4 jutalomdij 40 40 osztr. arany 4 „ 30 30 „ 4 „ 15 15 „ „ b) A bécsvárosi község, és a társulat jutalomdijal. 1. A méneslovakért, melyek a tenyésztésre alkal­masak, a negyedik év végéig. a) A ménekért: nagy ezüst-érmek. b) A kanczákért: nagy ezüst-érmek. 2. A gazdasági lovakért, melyek a tenyésztésre alkalmasak, a negyedik év végéig. a) A ménekért: nagy ezüst­ érmek. Pénzjutalmak: 20, 15, 10, 5, 5 osztrák arany. b) A kanczákért: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 20, 15, 10, 5, 5 osztrák arany. 3. Ön teny­észtett munkalovakért, párosan : nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 10, 8,5 osztrák arany. II. A marhákért rendelt jutalomdíjak. a) Állami jutalomdijak. A mezei gazdák birtokában lévő marhákért, me­lyek tenyésztésre alkalmasak. 1. Tenyészbikák. A belföldi tenyésztés nemes­ítésére különösen *) A kiállítási tárgyak minden osztályaiban minden állami pénzjutalomdijjal ezüst érem is fog adatni. alkalmasnak elismert 1 Wa—4 éves angolországi shor* thorni­ vagy hollandi friesiai faja tenyészbikákért: 2 jutalomdij 30 30 oszt. arany. 2 „ 20 20 „ „ 2 „ 10 10 „ „ 2. Anyamarha. a) Fejős tehenek vagy hízómarha gyanánt különösen tenyésztésre alkalmas 4 — 7 éves tehenekért vagy 1 Vj—3 éves egyik vagy másik nevezett fajú tehe­nekért (Üszóborj­ükért) : 4 jutalomdij 15 15 oszt. arany. 4 „ 10 10 „ „ , 3 n 3 8 „ „ b) Szintén belföldi vagy svájczi fajú tehenektől shor­­tborni­ vagy hollandi bikákkal származott s felne­velt tehenekért: C. Hízőmarha. a) Nehézfaju bizómarhákért: 3 éven felül nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 10, 8, 6 osztrák arany. 3 éven alul : nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak: 15, 10, 8 osztrák arany. b) A könnyűfaju bizómarhákért: 3 éven felül: nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak : 8, 6, 5 osztrák arany. 3 éven alul: nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak: 12, 8, 5 osztrák arany. (Vége következik.) b) A bícsi község és a társulat jutalomdijai. A. A teny­észmar­hókért. 1. Magyar és erdélyi fajú barmokért, és azok­nak viszonkeveréseért: a) Bikákért egész a 4 év bevégeztéig: nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak: 20, 15, 5 osztrák arany. b) Tehenekért a 3-ik borjúig: nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak : 15, 10, 5 osztrák arany. c) Üszőborjukért egész a 3 ik év betöltéséig : nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak:­­ 0, 5, 5 osztrák arany. 2. Stájer és karinthiai fajú barmokért és azok­nak viszonkeveréséért: a) Bikákért a bevégzett 3-ik évig: nagy ezüst­ érmek. Pénzjutalmak: 20, 15, 10, 5 osztrák arany. b) Tehenekért a 3-ik borjúig: nagy ezüst­ érmek. Pénzjutalmak: 15, 10, 5, 5 osztrák arany. c) Üszöborjukért a 3-ik év betöltéséig : nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 10, 8, 5, 5 osztrák arany. 3. Tiroli és salzburgi fajú barmokért és azok­nak viszonkeveréséért: a) Bikákért a 3 ik év betöltéséig: nagy ezüst­ érmek. Pénzjutalmak: 20, 10, 5 osztrák arany. b) Tehenekért a 3 ik borjúig: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 15, 10, 5 osztrák arany. c) Üszőborjukért a 3 ik év betöltéséig: nagy ezüst­ érmek. Pénzjutalmak: 10, 8, 5 osztrák arany. 4. Svájczi, allgaui és montafuni fajú barmok­ért és azoknak viszonkeveréséért: a) Bikákért a 3 ik év betöltéséig: nagy ezüst­ érmek. Pénzjutalmak: 20, 10, 5 osztrák arany. b) Tehenekért a 3 ik borjúig: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak : 15, 10, 5 osztrák arany. c) Üszöborjukért a 3-ik év betöltéséig: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak : 10, 8, 5 osztrák arany. 5. Egyéb belföldi fajú barmokért és azoknak viszonkeveréséért. a) Bikákért a 3-ik év betöltéséig: nagy ezüst­ érmek. Pénzjutalmak: 15, 10, 5 osztrák arany. b) Tehenekért a 3-ik borjúig. Pénzjutalmak: 10, 8, 5 osztrák arany. c) Üstöborjukért a 3-ik év betöltéséig: nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak: 8, 6, 5 osztrák arany. B. Munkásmarha. a) Munkás ökrökért, párosan: nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak: 10, 8, 5 osztrák arany. b) Munkás tehenekért, párosan. Pénzjutalmak : 8, 6, 5 osztrák arany. 4 jutalomdij 8 8 oszt. arany. 3 „ 6 6 „ „ Külföld. ANGOLORSZÁG. A „Temps“ szerint a ministe­­rium elhatározá, hogy nem adandja be lemondását, noha a reformbill másodszori fölolvasása alkalmá­val csak igen csekély többséget nyert. Russell gróf s Gladstone ugyanis úgy vélekednek, hogy ama szavazás inkább csak egy forma­ kérdés mint a reform elve fölött történt, s azt hiszik, hogy a többség módo­sulni fog akkor, midőn a kormány, a javaslati­aik­ ki­egészítéséül, a választó­kerületek új fölosztása iránti javaslatot a parliament elé terjeszten­i. Mint A d­e­n 19­6 1 apr. 9-ről írják, az ama város közelében összegyűjtött kis angol hadtest föloszlatta­­tott, s az azt képezett csapatok Indiába fognak vissza­­küldetni. Ezen föloszlatást Theodoros abyssiniai császár kívánta, a Cameron szabadonbocsátására vonatkozó alkudozások alkalmával. Ugyanő azon had­test elbocsáttatását is kívánta, melyet az egyiptomi al­­király Char­tum közelében gyűjtött össze, s mely — mint ő állítá — birodalmának egyik legfontosabb tartományát szándékozott elfoglalni. FRANCZIAORSZÁG: A „Patrie“ szerint a csá­szári párnak Auxerrebe elutazása 1 hó 6-ra van kitűzve, azonban annak Párisbeli távolléte csak egy napig tartana. Ugyanezen lapnak V­e­r­a-C­r­u­z­b­ó­l ápril 2-ról kelt sürgönyei megerősítik a franczia csapatok Ta­­maulipas­, Uj Leon­­s Chihuahuában nyert győzelmeirőli tudósításokat. A közvetlen adók kivetésére vonatkozó munkálat megkezdetett, a franczia kormány által Miksa császár rendelkezésére helyzett 4 pénzügyi felügyelő igazgatása alatt. Az esti „Moniteur“ heti szemléjében constatkrozza a német ügyre vonatkozólag, hogy a megnyugtatás azon időszaka, melybe Németország ügyei már véglege­sen belépni látszottak, nem valósítá az általa előidézett reményt. Ugyanezen lap írja : „A jassyi zavarok nem a közvélemény jelei, azonban ezen kísérlet azt bizonyítja, hogy a jelen helyzet hátrányok nélkül nem tarthatna tovább, s mivel bármely idegen her­­c­­­eg j­el­ölt­sége a kabinetek nagy része által visszautasíttatik, a moldva-oláhokra nézve elérkezett a perez az iránt, hogy a bizonyta­lanság ezen állapotából kimeneküljenek, haladéktalanul azon combinatióhoz csatlakozván, mely alkalmas az ér­tekezlet helyeslését megnyerni.“ OLASZORSZÁG. Mint Florenczből ” jól je­lentik, a nápolyi egyetemi tanulók kérvényt adtak be a tanulmányi folyamok újrafölvétele iránt. Azok a p­a­v­i­a­i egyetemnél csütörtökön fognak újra megkez­detni. Egy 2-án megjelent rendeletnél fogva a nemzeti bank az állam­kincstárnak 250 milliónyi köl­cs­ö­n­t fog adni, másrészről a bank fölmentetik a bank­jegyek készpénzérti beváltásától. Az „Italia“ azt állítja, hogy többi követ módosít­­ványt terjesztene elő, a rente-adó megszüntetése iránti törvényhez.

Next