Sürgöny, 1866. május (6. évfolyam, 99-123. szám)
1866-05-05 / 103. szám
vagy a török szultán közvetlenebb birtokainak megtámadására. Ha ezt nem tennék, arra mutatna, hogy végkép felhagytak az ilyen ábránddal, mit róluk elhinni alig lehet. Francziaországnak egy Olaszországban való újabb fellépte még magában nem vonná maga után Anglia beavatkozását. 1859-ben sem történt ilyes, és Anglia most még kevésbé lenne hajlandó Velencze megtartásáért pénzt és vért áldozni. De ha Francziaország olaszországi szolgálata fejében Victor Emanueltől új területi kárpótlásokat akarna nyerni, Anglia hasonlókép beavatkozik , mert az átengedendő terület alig lenne más, mint sziget és partvidék, mi Angliát, mint tengeri hatalmasságot , kellemetlenül érdekelné. De épen ezen bizonyosság teszi kevéssé hihetővé, hogy Francziaország , mely egészen ingyen nem rántana kardot, belekeveredjék jó szántából a háborúba, így legvalószínűbb az, hogy ha a háború elkezdődik, Francziaország semleges marad. Francziaország mindenesetre másodsorban áll; Anglia eventuális harczra kelése csak a harmadikban következnék, s legutoljára Oroszországé. A valószínűségek ezen rendje és mintegy logikája az, miben 1866 hasonlít 1741-hez.“ A „Presse“ egy közelebbi számában a második magyar feliratról következőleg ír : „A válasz, melyet Ő Felsége a pesti országgyűlés mindkét küldöttségének beszédeire adni kegyeskedett, lényegileg az általuk átnyújtott feliratra egyszersmind válaszul tekinthető. Már az első feliratra adott császári válaszleiratban az 1848 diki törvényeknek revisto előtti életbeléptetése s az azokban érintett felelős magyar ministeriumnak behelyezése megengedhetlennek nyilváníttatott. Egyszersmind az országgyűlés felhivatott, hogy minden további halogatás nélkül ama törvények revisiójához és a „közös ügyek“ szabályozására szükséges javaslatok kidolgozásához fogjon. A közös viszonyok ügyében kinevezett bizottság május 3-dikán délelőtti 10 órakor tartott ülést az akadémia kisebb teremében. Az ötös bizottság által készített tárgyalási sorozat három első pontja felett hozatott határozat. Az első pontra nézve egyértelműig kimondó a 6- es bizottság, hogy nem látja czélszerűnek az egész javaslat kimerítő részletes kidolgozásába tüstént belebocsátkozni, hanem jobbnak véli egyelőre a főelveket s azok folytán e javaslat vázlatát állapítani meg; e javaslat, további határozás végett, a képviselőház elé lévén terjesztendő. Az 5-ös bizottság javaslatának 2. és 3. pontjai így szólanak: „2. Nem fogadván el a képviselőház azon körvonalazást, melyet az octoberi diploma tartalmaz, jelöltessenek ki a választmány által azon tárgyak, melyek, az említett közös viszonyoknál fogva, közöseknek tekintendők. „3. Határoztassék meg minden egyes tárgyra nézve, hogy annak közössége mennyire terjed, s mik azon pontok, melyeket a képviselőház ugyanazon tárgyakra nézve Magyarországnak és a magyar királynak kíván továbbra is szorosan fenntartani.“ Az e két pontban foglaltakra nézve egy tizenöt tagból álló bizottság küldetett ki, hogy a 67 es bizottság elé javaslatot terjeszszen. A tizenötös bizottság tagjai: Deák Ferencz, Andrássy Gyula gr., Apponyi György gr., Csengery Antal, Eötvös József b., Fest Imre, Gorove István, Ghyczy Kálmán, Hollán Ernő, Ivánka Imre, Lónyay Menyhért, Mikó Imre gr., Nyáry Pál, Somssich Pál, Tisza Kálmán, úgy halljuk, hogy e tizenötös bizottság (ma) szombaton tartja első ülését. A „Wie n. A b e n d p.“ következő cáfolatot hoz: „Néhány reggeli lap jelenti, miszerint a porosz k. követ a cs. k. külügyministernek az Elbe herczegségek kérdésére vonatkozó f. évi ápril 26 -i jegyzékére kormányának tagadó viszonzatát a császkabinet tudomására hozta. Mint biztos oldalról értesülünk, ezen tudósítás alaptalan.“ EB TÁRCZA: A porosz koronaherczeg életének megmentése VIdik Károly császár által. Köztudomású dolog, hogy I. Fridrik Vilmos porosz király, fiát, a porosz trón praesumtiv örökösét, Fridrik herczeget, (utóbb II. Fridrik királyt) a vérpadon szándékozott kivégeztetni. E szörnyű elhatározás mindenütt leirhatlan borzadályt gerjesztett, de csak Vidik Károly császár (nagyfejedelmünk, Mária Terézia atyja) sietett a szerencsétlen fogoly javára közbenjárni. Sajátkezüleg irt ugyanis az elkeseredett atyához, I. Fridrik Vilmos porosz királyhoz, kinek válasza következőleg hangzott: „Nagy lekötelezettséggel köszönöm császári felségednek, hogy oly meleg részt vesz bajomban s bosszúságomban, melyet nekem fiam, a koronaherczeg okozott eddigi viselete által. „Nem tagadhatom, mikép e viselet annál érzékenyebben sújtja atyai szivemet, mert az atyai intésekben s gondos nevelésben nem fukarkodtam , mégis eredmény nélkül maradt eddig minden, minélfogva arra kellett indíttatnom, hogy kellő erélylyel lépjek fel ellene. „Valóban , elég okom volt arra, miszerint a jövőben is ezen erélyt és szigort éreztessem vele, s csak császári felségednek köszönheti, különösen pedig a császári Felséged által ügyében hozzám intézett, sajátkezűleg írt levélnek, hogy megkegyelmeztem neki. Remélem s óhajtom, miszerint ezen elhatározásom oly benyomást gyakoroljon szivére, melynélfogva majd egészen megváltozik, és elismerendő: mennyire tartozik császári Felségednek, s császári Felséged fenséges családjának, az iránta imént tanúsított kegyességért szeretettel s kedvező hajlamokkal; valamint én sem fogom soha elfeledni császári Felséged legőszintébb és nagybecsű barátságának s bizalmának nyilvánítását, sőt a legmegfeszítettebb erővel mindenkor arra fogok törekedni, hogy császári felséged iránti nagyrabecsülésem és odaengedésem próbáját adhassam, bebizonyítván , miszerint nincs előttem kedvesebb feladat, mint császári felségeddel s fenséges családjával állandó bizalomban és folytonos barátságban összefűzve lenni, valamit szívből óhajtván, hogy e kötelék mindig szorosabbá váljék. Őszinte német szívvel és minden készséggel maradtam Császári felségednek Wusterhausen, nov. 20 dikán 1730. Legkészségesebb rokona és hű testvére Fridrik Vilmos, s. k.“ Miután VI. Károly császár e sorokat átolvasá, következő levél kíséretében intézte azokat Eugen herczeghez : „Kedves herczeg! Midőn a porosz koronaherczeg atyjával viszálya nagy mértékben nyilvánult, a herczeg maga fogságban ült, és minden oldalról tartottak attól, hogy ezen állapotnak nemsokára rosz és szomorú vége lesz, midőn tehát ezeknélfogva egy pillanatnyi vesztegetni való idő sem volt, késztetve láttam magamat, mindent megkísértem, mivel a szerencsétlenséget elháríthatni véltem, és miután mindenből azt láttam, hogy a király nemcsak különös barátsággal viseltetett eddig irántam, hanem több ízben kitüntető udvarias tekintettel is, elhatározom magamat, lehetőleg sietve s a legnagyobb titokban sajátkezűleg irt levelet kézbesíttetni neki Seckendorf *) által, megparancsolván utóbbinak, miszerint ezt az egész dolgot legnagyobb titokban tartsa, és addig ne szolgáltassa soraimat felséges fejedelme kezeibe, míg a szükség végperezét nem látja bekövetkezettnek; ekkor is azonban egy embernek se, még az itteni minisztereknek se szóljon egy szót sem, közvetlenül csak engemet értesítvén. „Seckendorf nemcsak sajátkezű levelemet kézbesítette óhajtott eredménynyel a királynak, hanem ennek e napokban szintén sajátkezű válaszát is megküldte nekem, melyet a végből közlök kedvességeddel, hogy *) Gróf Seckendorf Fridrik Henrik, az időszerint császári tábornok, ausztriai követ Berlinben, később birodalmi lovassági tábornok és marsal. Meghalt 90 éves korában, 1763-ban, valamint a porosz király ő felsége levelét, úgy jelen soraimat is köröztesse a conferentialis ministerek között. „A porosz király ő felségéhez intézett levelem eredetijét, melyről sajátkezüleg másoltam le a tiszta példányt is, Seckendorfnak küldtem meg Berlinbe, tehát az nincs meg nálam, hanem majd vissza fogom tőle követelni, és szintén közlendem kedvességeddel. Károly:“ A porosz koronaherczeg, később II. Fridrik Vilmos porosz király, azzal hálálta meg VI. Károly emberbaráti nemes közbenjárását, mely által e nagylelkű fejedelem életét adta neki úgyszólván vissza, hogy — miként tudva van, — Mária Theresia (VI. Károly leánya) ellen háborút viselt, és ez alkalommal Silézia egy részét ragadta magához. (R.) Napi újdonságok. — 6 cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 3-kán délelőtt magán audientiákat adni méltóztatott. — A magyar k. egyetemen közelebb Kostics Lázár ur érdemelte ki magának a jogtudori kalapot. A dissertatio, melyben a tudós felesele Miretics Svetozár képviselő volt latin nyelven folyt. — A ferenczvárosi uj templom számára Sendl Imre úr által beküldött tervek az építési bizottmány egyhangúlagos tetszését megnyerték ugyan, de nem fogadtathattak el, mivel mellékleti költségvetés hiányában — úgymond a „P. Lt.“ föltehető (?), hogy az említett építési terv kivitele által a kiszabott pénzalap talán kétszeresen is felülmutatnék. Egy másik ok (ez lesz az igazi) az, hogy a bizottmány már előbb az Y b 1 építész úr által beadott terv mellett nyilatkozott. — Az Aradról távsürgönyzött tűzvész, mint újabban távirják, csak csekélyebb mérvű volt s a serfőzdét és malmot csupán részben rongálta meg, úgy hogy a kár, mely e tűzvész által az első magyar biztosító társaságot érte, nem haladja túl az 1200 iitot. A nemz. színpadon tegnapelőtt „Faust“ ot adták, s Gretchent ezúttal mint vendég Mányik Ernesztin k. a. énekelte. A nehéz szerep kivitele Artút és Carina kisasszonyok után dicséretére válik, haladásról s nagy szorgalomról tesz tanúságot; azonban telünk engedte rövidséggel már most is megjegyezhetjük, hogy éneke nem egyformán hiánytalan. Mély hangjai szépek, a középfok ércztelen, a felső se elég erős még nagy drámai momentumok kifejezésére. Legsikerültebb részletei a kerti jelenetben voltak, kivált szerelmi nyilatkozata igen sikerült, kevésbé a merengés. A székesegyházi jelenetben játéka nemes volt, de hangereje némileg hanyatlani látszott. — Mindenesetre örvendünk, hogy hazánk leánya az, a kiről a mai, elég dicséretes sikert feljegyezhetjük. Az előadás többi részletei ismeretesek. Kotsiska, mint Siebel ma bátrabb volt s éneke is bensőbb mint a múlt alkalommal. A mise en scene-t a végdiszlet fennakadása zavarta meg. — Tele ház. — Ma, én Bakonyi István daltársulata által a Beleznay kert ünnepélyes megnyitására válogatott jelenetek adatnak elő, a kert kivilágítása s feldiszitése mellett. A vendéglőt a Jókúty testvérek látják el. A zenekar Patikárus Ferkó vezetése alatt. (Bementi díj 20 kr.) •— A német színházban ma adják először a Bécsben lejárt látványos tünidérregét a „Szamárbőr“t, melyet a quandam budai népszínházban Molnár is készült előadatni. Mondják, hogy a díszletekre és kiállításra sok költség fordíttatott. — Égi tünet. A „Korunkéban közli Pávai Elek . Folyó évi április 28 án este 9 órától kezdve csaknem 11 óráig Kolozsvár lakói egy rendkívüli és maga nemében egyetlen égi tüneménynek lehettek tanúi, minőhöz hasonlóra a tudomány évkönyvei még nem emlékeznek, értem a szombat esti holdat gyönyörű udvaraival, 2 vak- és 4 szivárványszínben ragyogó ellen- és mellékholdjaival (anti- etparasilene.) És éppen ez utolsó jelenség teszi páratlanná e tüneményt. Közlő a tüneményt Kolozsvárit 9*/2 órakor vette észre s mindvégig (11 óráig) folyvást figyelemmel kisérte. Legelőször háromnegyed tízre rajzolta le, másodszor féltizenegykor, mikor már tűnőfélben volt, a mellékjelenségeket más szükséges adatokkal szorgalmasan feljegyezve. Azonban több szem többet lát! Nagyon leköteleznének azon egyének is, kik e pompás égi panorámát már 9 órakor Kolozsvártt észre vették, ha e sorok írójának (kinek lakása a múzeumban van) akár írás-, akár szóbeli felvilágosítást adnának az akkori látvány fejlődésének alakjáról. A bécsi cs. kir. gazdászati egyesület. Az 1866-dik évben május 17-kén Bécsben megnyitandó gazdászati és erdészeti kiállítás .. .1 m »0 cs. kir. Fensége Károly Lajos Főherczeg pártfogása alatt rendeltetik a bécsi cs. kir. gazdászati egylet által. (Folytatás.) Ezen kiállításra rendelt állami, községi és társulati jutalomdijak jegyzéke. A. A gépek és szerekért adandó jutalomdijak. a) Államjutalmak. Belföldi gyárosoktól készített és kiállított gazdászati gépekért és szerekért. 1. Gyakorlatilag czélszerűeknek talált, vonómarhákkal vagy kézzel használható gazdászati gépek és szerek legjobb gyűjteményéért: 1 jutalomdij 50 osztrák arany 2 „ 40 40 „ 2. Legjobb szerkezetű pergő, vagy sorvető gépért: 2 jutalomdij 10 10 osztrák arany. 3. Jó szerkezetű és gyakorlatilag jóknak tapasztalt angol vagy hohenheimi, vagy más jeles alkotásu ekékért : 2 jutalomdij 8 8 oszt. arany 3 „ 6 6 „ n 4. Más egyes, különösen czélszerűeknek talált, lovakkal és kézzel használható mező- és erdőgazdasági szerekért: 2 jutalomdij 10 10 osztr. arany. 3 8 8 „ b) A bécsi község, és a társulat jutalomdijai : Ezüst- és bronzérmek. B. Gazdászati háziállatok számára rendelt jutalomdijak. I. A lovakért adandó jutalomdíjak: a) Állami jutalomdijak *)• A lótenyésztők birtokában lévő csödörökért. A 3. egész 6-ik éves csődörökért, melyek az országos lótenyésztésre tökéletesen alkalmasaknak találtatnak, s már is hágó-mének gyanánt használtatnak, vagy mint olyanok legközelebb alkalmazandók, 4 jutalomdij 40 40 osztr. arany 4 „ 30 30 „ 4 „ 15 15 „ „ b) A bécsvárosi község, és a társulat jutalomdijal. 1. A méneslovakért, melyek a tenyésztésre alkalmasak, a negyedik év végéig. a) A ménekért: nagy ezüst-érmek. b) A kanczákért: nagy ezüst-érmek. 2. A gazdasági lovakért, melyek a tenyésztésre alkalmasak, a negyedik év végéig. a) A ménekért: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 20, 15, 10, 5, 5 osztrák arany. b) A kanczákért: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 20, 15, 10, 5, 5 osztrák arany. 3. Ön tenyésztett munkalovakért, párosan : nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 10, 8,5 osztrák arany. II. A marhákért rendelt jutalomdíjak. a) Állami jutalomdijak. A mezei gazdák birtokában lévő marhákért, melyek tenyésztésre alkalmasak. 1. Tenyészbikák. A belföldi tenyésztés nemesítésére különösen *) A kiállítási tárgyak minden osztályaiban minden állami pénzjutalomdijjal ezüst érem is fog adatni. alkalmasnak elismert 1 Wa—4 éves angolországi shor* thorni vagy hollandi friesiai faja tenyészbikákért: 2 jutalomdij 30 30 oszt. arany. 2 „ 20 20 „ „ 2 „ 10 10 „ „ 2. Anyamarha. a) Fejős tehenek vagy hízómarha gyanánt különösen tenyésztésre alkalmas 4 — 7 éves tehenekért vagy 1 Vj—3 éves egyik vagy másik nevezett fajú tehenekért (Üszóborjükért) : 4 jutalomdij 15 15 oszt. arany. 4 „ 10 10 „ „ , 3 n 3 8 „ „ b) Szintén belföldi vagy svájczi fajú tehenektől shortborni vagy hollandi bikákkal származott s felnevelt tehenekért: C. Hízőmarha. a) Nehézfaju bizómarhákért: 3 éven felül nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 10, 8, 6 osztrák arany. 3 éven alul : nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak: 15, 10, 8 osztrák arany. b) A könnyűfaju bizómarhákért: 3 éven felül: nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak : 8, 6, 5 osztrák arany. 3 éven alul: nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak: 12, 8, 5 osztrák arany. (Vége következik.) b) A bícsi község és a társulat jutalomdijai. A. A tenyészmarhókért. 1. Magyar és erdélyi fajú barmokért, és azoknak viszonkeveréseért: a) Bikákért egész a 4 év bevégeztéig: nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak: 20, 15, 5 osztrák arany. b) Tehenekért a 3-ik borjúig: nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak : 15, 10, 5 osztrák arany. c) Üszőborjukért egész a 3 ik év betöltéséig : nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak: 0, 5, 5 osztrák arany. 2. Stájer és karinthiai fajú barmokért és azoknak viszonkeveréséért: a) Bikákért a bevégzett 3-ik évig: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 20, 15, 10, 5 osztrák arany. b) Tehenekért a 3-ik borjúig: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 15, 10, 5, 5 osztrák arany. c) Üszöborjukért a 3-ik év betöltéséig : nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 10, 8, 5, 5 osztrák arany. 3. Tiroli és salzburgi fajú barmokért és azoknak viszonkeveréséért: a) Bikákért a 3 ik év betöltéséig: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 20, 10, 5 osztrák arany. b) Tehenekért a 3 ik borjúig: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 15, 10, 5 osztrák arany. c) Üszőborjukért a 3 ik év betöltéséig: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 10, 8, 5 osztrák arany. 4. Svájczi, allgaui és montafuni fajú barmokért és azoknak viszonkeveréséért: a) Bikákért a 3 ik év betöltéséig: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 20, 10, 5 osztrák arany. b) Tehenekért a 3 ik borjúig: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak : 15, 10, 5 osztrák arany. c) Üszöborjukért a 3-ik év betöltéséig: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak : 10, 8, 5 osztrák arany. 5. Egyéb belföldi fajú barmokért és azoknak viszonkeveréséért. a) Bikákért a 3-ik év betöltéséig: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 15, 10, 5 osztrák arany. b) Tehenekért a 3-ik borjúig. Pénzjutalmak: 10, 8, 5 osztrák arany. c) Üstöborjukért a 3-ik év betöltéséig: nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak: 8, 6, 5 osztrák arany. B. Munkásmarha. a) Munkás ökrökért, párosan: nagy ezüst-érmek. Pénzjutalmak: 10, 8, 5 osztrák arany. b) Munkás tehenekért, párosan. Pénzjutalmak : 8, 6, 5 osztrák arany. 4 jutalomdij 8 8 oszt. arany. 3 „ 6 6 „ „ Külföld. ANGOLORSZÁG. A „Temps“ szerint a ministerium elhatározá, hogy nem adandja be lemondását, noha a reformbill másodszori fölolvasása alkalmával csak igen csekély többséget nyert. Russell gróf s Gladstone ugyanis úgy vélekednek, hogy ama szavazás inkább csak egy forma kérdés mint a reform elve fölött történt, s azt hiszik, hogy a többség módosulni fog akkor, midőn a kormány, a javaslatiaik kiegészítéséül, a választókerületek új fölosztása iránti javaslatot a parliament elé terjeszteni. Mint A den 196 1 apr. 9-ről írják, az ama város közelében összegyűjtött kis angol hadtest föloszlattatott, s az azt képezett csapatok Indiába fognak visszaküldetni. Ezen föloszlatást Theodoros abyssiniai császár kívánta, a Cameron szabadonbocsátására vonatkozó alkudozások alkalmával. Ugyanő azon hadtest elbocsáttatását is kívánta, melyet az egyiptomi alkirály Chartum közelében gyűjtött össze, s mely — mint ő állítá — birodalmának egyik legfontosabb tartományát szándékozott elfoglalni. FRANCZIAORSZÁG: A „Patrie“ szerint a császári párnak Auxerrebe elutazása 1 hó 6-ra van kitűzve, azonban annak Párisbeli távolléte csak egy napig tartana. Ugyanezen lapnak Vera-Cruzból ápril 2-ról kelt sürgönyei megerősítik a franczia csapatok Tamaulipas, Uj Leons Chihuahuában nyert győzelmeirőli tudósításokat. A közvetlen adók kivetésére vonatkozó munkálat megkezdetett, a franczia kormány által Miksa császár rendelkezésére helyzett 4 pénzügyi felügyelő igazgatása alatt. Az esti „Moniteur“ heti szemléjében constatkrozza a német ügyre vonatkozólag, hogy a megnyugtatás azon időszaka, melybe Németország ügyei már véglegesen belépni látszottak, nem valósítá az általa előidézett reményt. Ugyanezen lap írja : „A jassyi zavarok nem a közvélemény jelei, azonban ezen kísérlet azt bizonyítja, hogy a jelen helyzet hátrányok nélkül nem tarthatna tovább, s mivel bármely idegen herceg jelöltsége a kabinetek nagy része által visszautasíttatik, a moldva-oláhokra nézve elérkezett a perez az iránt, hogy a bizonytalanság ezen állapotából kimeneküljenek, haladéktalanul azon combinatióhoz csatlakozván, mely alkalmas az értekezlet helyeslését megnyerni.“ OLASZORSZÁG. Mint Florenczből ” jól jelentik, a nápolyi egyetemi tanulók kérvényt adtak be a tanulmányi folyamok újrafölvétele iránt. Azok a paviai egyetemnél csütörtökön fognak újra megkezdetni. Egy 2-án megjelent rendeletnél fogva a nemzeti bank az államkincstárnak 250 milliónyi kölcsönt fog adni, másrészről a bank fölmentetik a bankjegyek készpénzérti beváltásától. Az „Italia“ azt állítja, hogy többi követ módosítványt terjesztene elő, a rente-adó megszüntetése iránti törvényhez.