Sürgöny, 1866. július (6. évfolyam, 148-173. szám)
1866-07-15 / 160. szám
160. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, uri-utcza 1. szám. Kiadóhivatal: Pesten, (barátok-toro 7dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Murrán-hirdetések : egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Altenában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Tiiliheim Jakab; Lipcsében Engler Mr. és Fort Ernő urak. Pest. Vasárnap, Julius 15. 1866. Előfizetési árak. Naponta postai szétküldéssel. Egész évre ..... 20 frt Félévre................................10 „ Negyedévre............................8 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . . . 18 frt. — ki Félévre .... Negyedévre 0 „ 4 „ 60 Előfizetésielbírás „SÜRGÖNY“ 1866. második félévi folyamára. Előfizetésa,i díj: Julius — decemberi félévre ...................10 frt. Julius—septemberi negyedévre .... 5 „ A „SÜRGÖNY“ kiadóhivatala nélkül, pusztán a megszabadítási költségek megtérítése mellett visszaszolgáltatandók. 9. §. Semleges tengeri területen letartóztatás és elfogás nem történhetik. (Vége következik.) Szatmármegye főispánja a Borboa János tiszti ügyész halálával megüresült megyei tiszti al- Ügyészi állomásra Visky Károly ügyvédet nevezte ki. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztették: Báró Baltin Károly vezérőrnagy és peschierai várparancsnok, altábornaggyá, szolgálati állomásán meghagyatván, és gróf Lamberg Antal Raimund százados a hadseregben, őrnagygyá, s az önkéntes alpesi vadász test sziriai zászlóaljának parancsnokává. HIVATALOS RÉSZ. Császári rendelet 1866 július 9-ről, ellenséges s gyanús hajóknak letartóztatására, elfogására , s martalékjogi bánásmódjára vonatkozólag, a tengereni háború kitörése után. Érvényes az egész birodalomra. Azon elveknek, melyek a kalózság eltörlése, s a semlegeseknek a tengeri háborubani jogai iránt a párisi béke-congressusban képviselt hatalmak által az 1856. ápr. 16 -i nyilatkozattal megállapittattak, és 1866. máj. 13-ról kelt csász. rendeletem határozatainak, a viszonosság föltevése mellett, az ellenségeskedő hajóknak is megadandó kedvező bánásmód iránt a jelen bábomban alkalmazásba kell jönniök, — a mint következik : 1. §■ Az austriai hadihajók parancsnokai följogosítvák, s eszközeik arányában kötelesek is, minden hajót martalék törvényszéki vizsgálat alá vetni: a) melyek ellenséges állam tulajdonok ; b) melyek az erőszakos letartóztatásnak ellenszegülnek, már azok akár az ellenséges, akár a semleges lobogóhoz tartoznak is. 2. §. Ezen eseteken kívül az ellenséges hajók, míg az ellenség a viszonosságot megtartja, valamint a semleges hajók csak akkor fogandók el : a) ha azok jogilag kötelező zárlatot megszegni próbálnak ; b) ha hadisugárút visznek ; c) ha az itt a) vagy b) alatt kijelölt áthágások egyikében gyanúsak. 3. §. A 2. §. a) b) értelmében gyanúsakul tekintendők az ellenséges és semleges hajók : 1) ha azok kettős, vagy valószínűleg hamis, vagy meghamisított iratokat visznek; 2) ha semmi iratokat sem visznek, vagy irataikat félretevék, kivált ha ez csak akkor történt, miután a hadihajó már látkörön belül volt; 3) ha azok történt felszólítás után nem állanak meg, vagy a hajóterek vagy tartóhelyek kimutatásának ellenszegülnek, melyekben gyaníthatólag hadisugárú vagy az iratok vannak; 4) ha azok ellen a 2. §. a) vagy b) betűje alatti áthágásoknak más, szintoly erős vagy még erősebb gyanú okai állanak elő. 4. §. Következő tárgyak nyilváníttatnak hadisugárukat, amennyiben azok az ellenség vagy egy ellenséges kikötő számára vannak szánva: ágyuk, mozsarak, mindennemű fegyverek, gyutacsok, kanóczok, lőpor, salétrom, kén, bombák, gránátok, golyók, lőgyapot, vértek, fegyverzési tárgyak, lovak, nyergek, kantárok, valamint mindazon tárgyak, melyek közvetlenül hadihasználatra alkalmaztatnak ; a legénység és a hajó védelmére megkivántató s ezen czélnak megfelelő készlet kivételével. 5. §. Jogszerű martalékul tekintendők: a) oly hajók, melyek ellenséges államtulajdonok (1. §. a) betű) szállítmányukkal együtt; mindazáltal az azokon lévő semleges vagyon, a hadisugárú kivételével, szabad; b) oly hajók, melyek a letartóztatásnak erőszakosan ellenszegülnek (1. §. b) betű) ; c) oly hajók, melyek jogilag kötelező zárlatot megszegni próbáltak (2. §. a) betű) szállítmányukkal együtt ; d) oly hajók, melyek hadisugárút visznek (2. §. b. betű); azonban csak akkor, ha a hadidugárú mennyisége a többi szállítmányhoz képest tetemes ; e) oly hajók, melyek mint gyanúsak fogattak el, (2. §. c) betű és 3. §.), a mennyiben a létező gyanúokok a vizsgálat által nem távolittattak el; f) a hadisugárú (4. §.), már az akárkinek sajátja legyen, akárminő mennyiségben, s akárminő hajókon foglaltatott is le. 6. §. Az elfogott hajókon találtató szabad vagyon, mihelyt olyannak ismertetik föl, a tulajdonosoknak mielőbb visszaszolgáltatandó. 7. §. Az elfogott hajó vezetője és legénysége, valamint az utasok is, — amennyiben azokat sem az ellenség szándékos támogatása, sem különben valamely, a büntetőtörvények által tiltott cselekmény nem terheli, szabadságba helyezendők, s ha az óvatosság kívánja, a határon átszállítandók , föltéve, hogy jelenlétük a martalékjogi vizsgálat czéljából nem szükségeltetik. Míg ez utóbbi forog fenn, tartásukról államköltségen kell gondoskodni. Oly egyénekkel, kik az ellenség szándékos támogatása miatt tették magukat gyanúsakká, a gyanú eloszlatásáig hadi foglyok gyanánt kell bánni. 8. §. Oly austriai hajók, melyek ez ellenség által elvétettek s attól austriai hadihajók által ismét visszavetettek, minden esetben a tulajdonosoknak kártérítés Hirdetmény. Budán a császárfürdőben egy cs. k. távirda állomás korlátolt nappali szolgálattal nyittatott meg a közforgalomnak. Pest, jul. 12. 1866. A magyarországi államtávirdák cs. k. felügyelősége. Hirdetmény. A brassói görög-keleti nyolcz osztályú román főgymnasiumnak a nyilvánossági jog, melynélfogva az egyes osztályok bevégzése , valamint a kebelében tartandó szabályszerű érettségi vizsgák fölött jogérvényes bizonyítványokat állíthat ki, folyó évi junius hó 16-án 9463. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint megadatván ez ezennel közhírré tétetik. — Kelt Budán, 1866. évi junius hó 29-én. A m. kir. helytartótanácstól. NEM HIVATALOS RÉSZ. lap szemle. A „P. Hírnök“ a Császárné Ő Felsége és a fenséges csász. gyermekek megérkezését fővárosunkban következő lelkes czikkben üdvözli : „A gyász napjai között virrad fel Magyarország dicsőségének napja. Az ezrek, kik ma utczáinkon a lelkesedésben versenyezve, a legzajosb éljenekkel fogadták a körünkbe érkezett Felséges Asszonyt a fenséges csász gyermekekkel, hit tolmácsai voltak ama magasztos fenkölt érzelmeknek, melyek ellenállhatlan varázszsal lengik át a hármas bérezés négy folyam országát. Felséges Urunk Királyunk, mint a legelső magyar ember, a legőszintébb bizalommal fordult a magyarnemzethez, s a királyi lelkesítő bizalom legfényesb sugára ma esett reánk, midőn fővárosunkba vonult a felséges Királyi Család. E ténynyel szemközt, a merre csak a magyar zászlók lobognak, mindenütt érezni fogják, hogy sz. István koronája földjén a lovagok nemzete él s e közös érzelem, a hazaszeretet s dynasticus hűségben a leglelkesb ihlettséggel jegyezzük fel a mai napot nemzeti dicsőségünk és nemzeti büszkeségünk legragyogóbb emlékei közé. Történetünk legdicsőbb alakjai vonulnak el tekintetünk előtt és szivünk fennen dobog a gondolatnál, hogy a gondviselés kikutathatlan útjaiban fentartotta a magyar nemzetnek a dicsőséget, hogy ismét kitüntethesse és tettleg bebizonyíthassa amaz érzelmeit, melyek lételének egyedül köszönhető, hogy az Árpádok hazája ma még magyar föld. Csak Ausztriához való tartozásunk mentette meg az idők és viszonyok rohamában magyar létünket, s a király iránti odaadás teljes hűség, mely drága hagyományként szállt az apákról az unokákra, adott e nemzetnek szívósságot, életerőt és századokon át fenmaradást. Őseink szent sirhalmaiból szól felénk e hagyomány, mig a gonosz ellenség által kiontott testvéri vérboszos igazságszolgáltatásra fegyverez fel minden férfi kart. • A Király a magyar nemzet körében helyezte el legdrágább kincsét, felséges családját, s e tény újabb megpecsételése a Király és nemzet közötti megtörhetlen szeretetnek, ez növeli dicsőségünket és növeli kötelességeink sorozatát. A birodalom, Európa, az egész világ Magyarországra tekint és mi egy nagy nemzethez méltón világraszólón fogjuk bebizonyítani,hogy: él még a magyar! A nemzet összes odaadása, lelke leghódolatteljesb szeretetével üdvözli körében a felséges királyi családot ; századok bizonyítják, hogy a magyar nemzet szeretete és tettereje a birodalom legerősebb vára s e komoly pillanatokban ismét jövő századokra alapítjuk meg az igazságot!“ Azon, az „Osta-Post“ által közlött, és több lap által ismételt sík, mely szerint Mantua várparancsnoka, S. tábornok Albrecht főherczeg tábornagy ő cs. kir. fensége által Veronába hivatott, mert a curtozzai csata alkalmával elmulasztotta a várból kirontani, amit kötelessége lett volna, — mint a „Wien. Abp.“ illetékes helyről értesül — tökéletesen valótlan. E derék tábornok ugyanis megtette minden tekintetben kötelességét, és épen az ütközet napján csapatainak egy részével fényes kirontást tett. Szemben Olaszország túlcsigázott követeléseivel különös értéket nyer egy több mint 3000 aláírással ellátott hódolati felirat,n melyet Görz és Gradiska I városok e napokban Ő Felsége elé terjesztettek, és melyben az aláirottak megtörhetlen alattvalói hűségük és tántorithatlan ragaszkodásuk nyilvánítását a császári trón zsámolyára leteszik. Hadi mozgalmak. A „Wr. Abendpost“ Olmützból jul. 13 ról illetékes helyről következő jelentést vett: Troppauban és környékén Knobelsdorf vezérőrnagy alatt 4000 embernyi porosz gyalogság, lovasság és egy ágyúüteg áll; e csapat részben honvédségből állván, őrjáratait délnek irányozza. Mahrisch Trübau és Zwittau között áll az első porosz hadtest, hová hírszerint nagyobb csapattömegek vannak indulóban; e hadtest őrjáratai Müglitz és Hohenstadt felé portyáznak. Schildberg és Geyersberg környéke Königgrätz felé szakad az ellenségtől; 8. és 9-kétől kezdve nagyobb ellenséges csapatmozgalmak irányoztanak Csehországból a morva határ felé. Ingrowitz-Saarban körülbelül 30.000 ember lehet összpontosítva. Herberstein gróf főhadnagy a 12-dik huszárezredből most érkezett több csomó porosz levelezéssel, melyet tegnap Gauich mellett a porosz tábori postától elvett, a postahivatalnokok, úgy szinte a „Kreutz Zig“ egy levelezője elfogattak. A „Kamerad“ júl. 12-kén ezeket közli: A poroszok előkada ma délelőtt vonult Brünnbe. (A „C. Ostr. Ztg“ szerkesztősége e hírre vonatkozólag ezt mondja: Egy közvetlenül hozzánk érkezett ugyanazon keletű tudósítás e bevonulásról mit sem említ). — Úgy szinte hiteles forrásból vagyunk értesítve, hogy a poroszok előnyomulásáról Holzbrunnig szóló jelentés tévedésén alapul. Oda szász csapatok érkeztek, melyeket poroszoknak tartottak, miután Edelsheim báró vezérőrnagy lovassági osztályával az ellenségnek ezen előnyomulása alatt folytonos veszteségeket okozott és előhaladását nehezítette. Ezen egész Brünnig előrehaladott hadosztály, mint már tegnap is írtuk, nem több 50.000 embernél. Brünnből Bécsig öt katonai állomást számítanak béke idejében, minthogy most Edelsheim vezérőrnagy az öt jellemző erélylyel és körültekintéssel az ellenséges hadosztály előnyomulását nehezíti, ennélfogva az ellenségi hadsereg ez osztálya a legroszabb esetben 8 vagy 9 nap alatt jelenhetne meg Bécs előtt, ha a 10. hadtest csapatai (Gablenz) még nem állíttathatnának ellenébe. De ezenfelül a déli hadsereg csapatai is megérkeznek, melynek zöme f. hó 15 -én már Bécsben lesz. E szerint ezen ellenségi hadosztálytól Bécs mit sem félhet. Az ellenség szétdarabolja erejét; ezen Brünnbe érkezett hadosztályon kívül, egy második Olmütz felé, egy harmadik Prágától délnek és egy negyedik nyugati Csehországba megy. Hiteles tudósítások szerint az éjszaki hadsereg mindegyik hadteste még több 25.000 embernél, és a csapatok szelleme a legjobb. A „Wanderer“ azt akarja kimutatni, hogy a harcz Bécs közelében a városra nézve nem veszélyes. A Dunától hátrafelé egész a külvárosok legkivülóbb eső házaiig — így szól — körülbelől félmértföldnyi tér van. Minthogy azonban az ellenség ágyúival nem vehet állást a lánczokon belül, hanem ezek előtt 2 —3000 lépésnyire fogja tüzelését megkezdeni, tehát az első távolság az ellenség felállítása és a legszélsőbb házak között körülbelül 100 mértföldet tesz. Tegyük fel most, hogy az ellenség hadseregünket a Duna felé visszaszorítaná, még akkor is marad még egy félmértföldnyi távolság, anynyira pedig még a legmesszebb ható lőszerek sem hordanak. Ezen felül szem előtt kell tartani, hogy a védelmi sereg nem mint valamely vár falai közt fog harczolni, hanem hogy — ha itt harczra kerül — a Marchmezön nyílt csata fogna vivatni. A hadosztályok kitörnének sánczaikból és nem fognák az eredményt tétlenül csak ágyúik tüzére bízni, a csatatér tehát inkább távozni fogna a várostól, és csak egy reánk nézve kedvezőtlen esetben Bécshez közeledni. Miután tehát hadseregünk állása messze a városon kívül és annak tüzkörén kívül leend, a város bombáztatásától természetesen nem félhetni, minthogy az ellenségnek a fegyvertelen és ütközetre nem készülő lakossággal semmi dolga. A „Wr. Ztg.“ egyik levelezője, ki a déli hadseregtől Laibachba érkezett, a nevezett lapnak ezt írja: „Ma (pénteken) reggeli 7 órakor Albrecht főherczeg Ö cs. k. Fensége főhadiszállása egy részével ide érkezett. Tegnap indult Trevisoból, Görzben a cs. k. Fenségét az ottani lakosság szívélyes ovatióval fogadta. Női kezek egy babérkoszorút nyújtottak át, melynek szalagján e szavak álltak: „a custozzai dicskoszorúzott győzőnek.“ Sőt a kisebb állomásokon is, hol a vonat meg sem állott, az összegyűlt népség éljenekkel üdvözölte a győzedelmes hadvezért. De valóban megható és nagyszerű volt a fenséges főherczegnek Laibach városa általi hódolatteljes üdvözöltetése. A pályaudvarban elláthatlan sokaság várta a megérkező udvari vonatot. Elsősorban laibachi tor-nászok állottak lobogójukkal és a városi zenekarral, mely a vonat megérkezésekor az osztrák néphymnuszt intonálta. Ezek mellett állottak a magasabb hivatalnokok díszruhában és a hölgyek bájos koszorúja. A tornász egylet az ünnepelt fenséges tábornagynak fehér párnán egy babér koszorút nyújtott át — a már kivívott győzelem jelvényét, és a szónok szavai szerint, a jövendő hőstettek előjelét, melyeket a fenséges fehéreczeg által vezényelt császári hadsereg Isten segítségével véghez viend. E szivből eredő hódolat a fenséges hadvezér által nem az ő, hanem a hadsereg nevében fogadtatott. Austria remény-csillaga közöttünk , van. Károly főherczeg hős fia ragad értünk fegyvert.“ Vidéki I c x e I c k. K e c s k e m é t i r. 1. írja f. hó 13 káról: Ma nálunk, délben kapott felsőbb rendeletek következtében, a ref. jogakadémia és a ref. és kath. főgymnasiumok azonnal, tehát d. u. beszüntették a már megkezdett próbatéteket s az ifjúság szabadon bocsáttatik, hanem úgy, hogy a tanévből nem veszit, sőt bizonylatokat is kap arról, hogy minő sikerrel tanulta ezen félévben tanulmányait. Kivétel csak is az érettségi vizsgálatot kiállókra nézve van, kik azt mind írásbelileg, mind szóbelileg letenni kötelezték. Ugyanis a ref. collegiumban az írásbeli szigorlatok 14. és 15- dikén, a szóbeliek pedig 16. 17. és 18-kán fognak megtartatni, mint ezt. Parragh Gedeon igazgatótanár úrtól tudjuk. A kegyesrendi főgymnasiumban a szóbeli érettségi vizsga jul. 31. és aug 1-én leend. — A kath. fő és az összes al-elemi tanodáknál a „Te Deum“ jul. tő-kén, holnapután leend, minthogy ott a próbatétek még jul. 2-kán vették kezdetüket. — A városunkhoz tartozó 7 pusztai iskolánál a szünidő az idén igen sokáig fog tartani, minthogy ott az examenek még a múlt juniusban 1- töl 20-káig lőnek megtartva — F. hó 10 kén nem csak Zentán, hanem nálunk is volt tűz, de csak egy ház égett el, daczára annak, hogy akkor szél is fújt. Most nem lehetett panaszt hallani avégett,hogy a fecskendők későn érkeztek volna a helyszínére, sőt nagyon is jókor és ez okozta azt, hogy a tűz elterjedését meg lehetett akadályozni. Négy fecskendő majdnem egyszerre vizetett a tűzhöz; legelőször a 8. azután a 4. és 3. számú, evvel egyidőben a ref. tanulóké is, kik most is serénykedtek a tűzoltásnál. Nem ok nélkül kaptak tehát dicséretet és elismerést a ref coll. tanulók mint tűzoltóegylet, a helybeli városi főkapitányi hivataltól. Óhajtandó lenne, hogy a város megtérítené a szegényebb tanulóknak káraikat, miket ily alkalmakkor oltás miatt szenvednek .... Ismét elromlott egy fecskendő ! Jó lenne a helyett egy ujszerkezetűt beszerezni s még egyet hozzá, minthogy a meglévő fecskendők úgy is kicsinyek és régi szerkezetűek. Külföld. ANGOLORSZÁG. Az alsóház fi hó 9 diki ülésében Griffith némely észrevételeket tett a kül- Ügyek jelen helyzete iránt , különösen Velenczének Francziaország részéről átengedése alkalmából, s azon óhajtását fejezé ki , hogy a külügyministérium e tárgyban semmi határozatot se hozzon , míg a parliamentnek alkalma nem lesz véleményét kifejezni. A „M. Post“ szerint Hartington lordnak mint hadügyministernek utolsó tette volt, 30,000 Efieldkarabélynak hátultöltő fegyverekké átalakítását rendelni meg, 20,000 már előbb megrendelt ugyanilynemű fegyveren kívül. A „Globe“ így nyilatkozik: „Anélkül, hogy a poroszokat illető dicsőséget kisebbíteni akarnak, reméljük, hogy a sikernek szóratni szokott tömjén füstje nem fogja elhomályosítani a csehországi hadjáratból folyó tanulságot. Minden panasz igazságtalan Benedek hadi terve és tábornokai ellen. Igaz csak annyi, hogy az osztrákok hármas ellenség ellen küzdöttek. A gyútafegyver minden porosz katonából hármat csinált. Ebben rejlik a talány kulcsa, nem pedig az annyira és leginkább maguk a poroszok által émelygésig kürtött magasb értelmiségben.“ Mint már említők, Derby lordnak a felső-s Disraelinek az alsóházban tett nyilatkozataiból kitűnik, hogy a tory-ministerium politikája békés szellemű leend. Az „Agence Havas“ nak egy londoni levele azt állítja, hogy e tekintetben az új angol kabinet egyetért a franczia kormánynyal, s hogy az európai súlyegyen érdekében , Angolország szükség esetében, Francziaországgal egyesülve fogna működni. FRANCZIAORSZÁG: A „Patrie“ szerint a jelenleg alkudozás alatt lévő fegyverszünet egy hónapig fogna tartani Egy első javaslat 2 hónapot kívánt, azonban az egy hónapra kiszabás nem zárná ki a meghosszabbítás lehetőségét. Napóleon herczeg 10-én hosszas értekezletet tartott a császárral. Mint mondják, Olaszországbai küldetése — hova S a 11 ard báró kíséretében utaznék — különösen Velencze átengedésére vonatkoznék. A „Patrie“ szerint az olasz sereg által eszközlött legutóbbi mozdulat az ellenségeskedések állandó helyzete által van igazolva. A hadműveletek csupán a fegyverszünet aláírása után fognak felfüggesztetni, valamint Velencze átengedése is akkor lépene hatályba. Montebello tábornok Párisba érkezvén, f. hó 10 én a császár által elfogadtatott. A „Moniteur“ szerint az alkotmány módosítása iránti senatus-consultum - tervet tárgyaló bizottmány következő tagokból áll : Delange, Boudet, Casablanca gróf, Barrot, Troplong elnök s előadó, Royer, Rouland, Lacazé, Vuillefroy s Boulay de la Merthe. A „Patrie“ szerint a fegyverszünet iránti alkudozások folyamata annak szüksége által késleltetik, miszerint a béke előzetes alapjainak tárgyalása ne választassák külön a fegyverszünet feltételeinek tárgyalásától A porosz kormány, noha a fegyverszünetet elvileg elfogadó, azt kívánja, hogy nézetkicserélés történjék a béke jövőbeli alapjaira vonatkozólag. A berlini kabinet szerint a helyzetnek egyenlőnek kell