Sürgöny, 1867. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1867-01-01 / 1. szám
Ami Olaszországot illeti, tanúi vagyunk naponként, a császári kormány mi gondosan ápolja az Olaszországgal való tartós jó viszonyok megállapítását, és viszont ennek részéről is az őszinte közeledés s azon meggyőződés jeleit tapasztaljuk, hogy többre becsüli az Austriával való baráti szomszédságot, melyet nemzetközi szerződésekkel kölcsönösen szilárdítanak, semhogy attól kellene tartanunk, hogy a túlzók ábrándjainak valósítását, Dél-Tirol csekély területének megszerzését, tűzze ki czélul, mely valóban áldozatra nem méltó; a nemzetiségi elv által pedig ép oly kevéssé igazolt igény, mintha a német nemzet nevében Magyarországtól Vasvagy Sopron megyét akarnák elzakítani. Szóval, mint Austria letette félszázados olasz politikáját, úgy viszont Olaszország Austriától már mit sem vár, mit sem követel; ők leszámoltak egymással, s most kezet foghatnak. Nem oly biztos a baráti béke Poroszország irányában. Poroszország ambitiója nincs még kielégítve. Az éjszaki szövetség átmeneti állapot jellemével bír; a déli nincs szervezve. Austria hét milliónyi németeinek kizárása a német nemzeti közösségből természetellenes, s mint ilyen tarthatlan. Itt tehát rendezetlen állapotok teljes alakulási processusával állunk szemben. Azonban a békülés műve foly köztük; vám- és kereskedelmi szerződés fölött alkudoznak, melyből erős érdekek közössége, s politikai együttesség fejlődhetik ; a nemzet egyesülési vágyaival,— melyek Austria netáni praedominatiójával ellenkeztek előbb — Austria teljes elkülönítése Németországtól ellentétben van; és így lehető, hogy a Németországban még függő kérdések békésen s Austria hatalmi állásának előnyére megoldhatók lesznek. Oroszországot, mely korántsem tétlen, de Európa ügyeibe zajos avatkozásul folyvást tartózkodik, a politikai jósok erőnek erejével felléptetik a keleti kérdésben, melynek megoldása ma ismét határozottan a küszöbön lévőnek hirdettetik, hihetőleg ép annyi joggal mint már annyiszor ezelőtti hanem, aki Oroszország belállapotait kissé ismeri, meggyőződött, hogy az, legalább amennyire tőle függ, a megoldást épen most nem fogja siettetni, még kevésbé erőszakolni. Nem akarunk rózsaszínt mázolni a homályos jövőre, hanem a mily hiú törekvés volna is ez, oly jogosulatlan azon napjainkban szinte divatossá vált feketelátó csüggetegség, mely már körül sem néz, sem nem fontos, hanem vakon kétségbeesik, mint a szédelgés, ki attól féltében, hogy az örvénybe esik, önszántából ugrik bele, holott tiszta szemmel, nyugodt elmével bizton elmehetett volna mellette. Ha belügyeinkre fordítjuk aggódó szemeinket, csak az, ki a kézzelfogható anyagi tények fölfogása iránt bír egyedül érzékkel, tagadhatja, hogy azoknak szerencsés kifejlődése egy év óta tetemes haladást tőn az óhajtott czél felé. Róma nem épült egy nap alatt; a pragmatica sanctiónak is tizenegy évig kelle élni, míg megérett; így a mai alkotmány-bonyodalom sem egyenlíthető ki néhány nap alatt; kivált ha meggondoljuk , hogy 1849. óta az 1866-os év volt az első, melyben következetesen s viszszaesés nélkül folytattatott az alkotmányos kiegyenlítés műve, — de még ezt is szerencsétlenségünkre háború szakitá félbe. Nem szükség azon nagy erkölcsi vívmány becsét kiemelnünk, mely abban áll, hogy ma már nem a jogtagadással állunk szemben, hanem az alkotmány elvileg, sőt az 1848 ki törvények alaki érvénye is elismertetett, hogy a Felségnek szilárdul elhatározót akaratáról: alkotmányunkat helyreállítani — újólag is a legmegnyugtatóbban biztosíttattunk! Más oldalról az országgyűlés a jogfolytonosság megóvása mellett a közös ügyeknek, melyek állapotaink sarkpontját képezik, egyelőre bizottmányi tárgyalásával az egyezkedés pozitív terére lépett; és a XV- ös munkálatban, melyet ugyan még az országgyűlés el nem fogadott, s melynek irányában lapunk a nov. 17-ki kir. leirat álláspontját vallja sajátjának — mégis azon őszinte szándékának s komoly törekvésének adá az országgyűlés némi zálogát, miszerint az 1848 ki törvényeknek abbeli mulasztását , melynélfogva az egy Fejedelem alatti közös monarchia irányábani viszonyaink rendezetlenül hagyattak, kipótolni, jóvátenni, és így az 1848-as törvényekben megalapított felelős ministeri kormányt s képviseleti alkotmányt a monarchia nélkülözhetlen egységében lehetővé tenni, ennek fönnállhatásával kiegyeztetni akarja és fogja. Mennyire fogunk ismét egy év alatt ezélünk felé közeledni? el fogjuk-e azt talán érni? e kérdés a jövő titka. De a viszonyokban s tényekben rejlő nehézségek kölcsönös jóakarat mellett is még mindig nagyok. Folytassuk tehát a súlyos munkát higgadt megfontolással, ábrándok s pártgyűlölködés nélkül, melyek csak ronthatnak ; tegye meg mindenki hazafias kötelességét ; az eredményt pedig bízzuk a jó Istenre. Pest, december 31. : Pest város polgársága nevében holnap 11 órakor fogja a polgárság által választott bizottmány és Hajós József úr elnöklete és szónoklata mellett Deák Ferencz hankfiának átnyújtani a polgárság hála nyilatkozatát kifejező föliratot, melynek sövegét Ráth Károly ügyvéd úr fogalmazta. A hála-felirat ekkér hangzik: „Mélyen tisztelt hazafi! „Az ország sebei súlyosak és veszélyesek; nekünk feladatunk e sebek orvoslása felett tanácskozni, és az orvos midőn súlyos sebet kell orvosolnia, ne ne azt keresi mindenekelőtt, melyik kéz ütötte a sebet, hanem azt, melyik legyen az orvosság, melylyel azt orvosolhassa.“ E nagyjelentőségű szavakat mondo Ön , tisztelt hazafi, a képviselőház folyó december hó 6-án tartott ülésében, midőn a legutóbbi kegyelmes királyi leirat folytán a ház asztalára letett indítványok tárgyában szót emelt. És e rövid szavak nemcsak hű tükrét képezik szomorú s válságos helyzetünknek, hanem kijelölik egyszersmind a nemzet képviselőinek szintoly fontos, mint rendkívüli nehéz feladatát. Az ország sebei, mik a nemzet jogainak s alkotmányának egyoldalú hatalomszóval lett felfüggesztéséből származtak, és miket az éveken át tartó absolut rendszer folytonosan növelt, igenis súlyosak és veszélyesek. És e sebek orvoslásra várnak, gyors s mielőbbi orvoslásra ; nehogy azok súlyos fájdalma alatt a nemzet végkép kimerüljön, és bekövetkezzék, miként ismét Ön mondá, és a mitől Isten őrizzen a feltámadás nélküli halál. Mélyen érzi és tudja ezt az egész nemzet; érzi s tudja ezt Pest városa összes polgársága. Ez érzelmek, és a haza törvényeihez való tántoríthatlan ragaszkodás vezérlék Pest város polgárságát, midőn e legfontosabb hivatásu országgyűlés küszöbén ismét csak Önhöz közeledett, és Önt hivá fel érzelmeinek, kivánatainak tolmácsául; Önt, a nemzet nagy orvosát, a haza bölcsét, a haza és a király őszinte tanácsadóját ! Téve ezt Pest város polgársága azon erős hitben és ingathatlan meggyőződésben, miszerint Önnek, ki a hazának szentelé életét, ki a nemzetnek jó s rész napjaiban tántoríthatlan szilárdsággal állott a törvényes téren, ki törvényeinken, alkotmányunkon és az ország jólétén ütött sebeket mélyen érzi, s annyira ismeri, sikerülni fog kijelölni azon gyógyszert, mely eme sebeket megorvosolni, a Fejedelem és nemzet között megrendült bizalmat helyreállítani, és az ország szellemi és anyagi jólétét ismét visszaidézni képes leend. Azon magasztos elvek és nyomatékos érvek, melyeket Ön, mélyen tisztelt hazafi, a folyó december 6-án tartott képviselőházi ülésben oly nemesen és oly ildomosan, a haza és trón javára, férfiúi bátorsággal védeni, oltalazni és érvényre juttatni törekedett, és melyek a már nyilvánosságra jött felirati javaslatban hit, s remek kifejezést nyertek, Pest város polgárságának hitét s reményét, mely, mintsem kételkedünk, egyszersmind hite és reménye az egész nemzetnek, ismét legfényesebben igazolták. Fogadja ezért Ön, mélyen tisztelt hazafi, Pest város polgárainak, kik az Ön által korábbi időkben már, s most legújabban is oly meggyőzőleg kifejtett nézeteket, elveket és kivánatokat teljesen osztják, mélyen és őszintén érzett háláját, és engedje eme osztatlan bizalmunk , hálánk ismételt kifejezéséhez még azon egy, az ég Urához intézett kérelmet csatolni, miszerint Önnek a nemzet képviselői által hazafias lelkesedéssel támogatott férfias küzdelmeit áldás kísérje, és a haza és trón javára mielőbb maradandó siker koronázza ! Isten áldja meg Önt, tisztelt hazafi Isten tartsa meg Önt sokáig, igen skáig, a hálás nemzetnek ! Kelt Pesten, december 12. 1866.“ Lapszemle* A bécsi lapok azon eszmével foglalkoznak , mint már elhatározott ténynyel, hogy a kormány a szűkebb birodalmi tanácsot, azaz hogy helyesebben szóljunk, a lajtbántúli tartományoknak valaminemű közös testületét fogja egybehívni, és ezen közös képviselet hivatva leend a magyar országgyűlés elé terjesztendett javaslatokat (a közös ügyekre nézve) tanácskozás alá venni, azokról véleményezni és egyensúlyi szavazatokat adni. Hivatalos authenticitással e tárgyról nem szólhatunk, hanem lássuk, mit szólnak ezen állítólagos tervhez a különféle színezetű, de „Verfassungstreu“ bécsi lapok. A „Fremdenblatt“ például egy dec. 28-ki hírét dec. 29 én oda módosítja, hogy nem a Reichsrathról van szó, hanem a kormány csak tanácskos testületet akar összehívni a Magyarországon kívüli tartományokban, melynek tagjait az egyes uj választású tartománygyűlések választanák. E delegátiók értekeznének aztán egyensúlyi szavazat mellett a magyar országgyűléssel. — Nem állítjuk, hogy a „Fr. Bt.“ e hitre, bécsi szokás szerint nagy kiabálásokba törne ki; azonban roszulhangoltsága mégis világosan kitűnik azon gyantájából, hogy a cseh feudális párt és a lengyelek követeket fognak e gyűlésbe küldeni, minek a „Fr. Bt.“ épen nem örül; ellenben a német alkotmányos párt s a német landtagok még tán meg sem jelennek a „Nagy Tanács“ ban, melyhez „Fr. Br.“ elég elmésen, de épen nem találóan Egyiptomból veszi a hasonlatot. A vén „Presse“ „szívesen hallgatna még pár napig,“ ha tudna. Azt azonban mégis nem hallgathatja el, hogy ha a szűkebb Reichsrath összehivatnék, semmi oly törvényjavaslathoz nem adhatná az megelőzését, melynek az alkotmány változtatása, vagy egyéb ily reá nézve illetéktelen tény lenne a czélja. Ha sikerülne, e testületet illetékességének túlhágására bírni, ezáltal végkép megsemmisülne a jogalap, melytől a lajtántúliak, mint az óriás a mesében, erejüket nyerik. A land tagoknak kötelességéül tekinti a „Prese“, hogy alkotmányellenes rendszabályokban részt ne vegyenek; a Reichsrathtól pedig, ha összehivatnék, azt kívánja, hogy szilárdan a febr. 26 dikába vesse lábát. Elijesztő hasonlatul a porosz képviselet példáját hozza fel, abból természetesen csak azt említve, hogy az első engedés végre is a kormánynyal egyakaratúvá tette a házat, de bölcsen elhallgatva, hogy a képviseletnek e közeledése a kormányhoz már is mutatja jó hatását. A „Neue Freie Presse“ még csak titkolni sem látja szükségesnek, hogy az ügyet a személyekből keresi. Nem tudja föltenni, hogy míg a ministérium nem változik, addig olyasmi történhessék, ami a „N. Fr . Pr.“ szívét megörvendeztesse. Igaz, hogy ez csak pc I troy útján mehetne véghez , de mi az, amit „N. Fr. Pr.“ s föl ne tenne oly ministeriumról, mely csupán „Magyarországon került minden petroyt,“ csak „ez ország és a többi historico-politikai egyedek jogait tisztelte“ ? — mely szavaival a „N. Fr. Pr.“ akaratlanul mondott dicséretet a Belcredi-ministeriumra. — A fiatal „Presse“ azon tudomást találja saját asztalfiókjában, miszerint K. Beust meggyőződött Pén, hogy a kiegyezéstől ma is oly távol vagyunk, mint valaha, s ebből azt következteti, hogy a kormány kisegítő eszközül teszi a „grosse Rath“ összehívását. Hogy pedig a minisztérium Schmerling Reichsrathját össze nem hívja, azt annak tulajdonítja a N. Fr. Pr., hogy annak tagjai oly zajt találnának csapni, mely előtt nem állhatna meg Belcredi ministeriuma, (!) mely állításnak első része, az előzményekből ítélve, nem lehetetlen. A veszély — mondja a N. Fr. Pr. — világos és nagy, s annál inkább kötelességük a német osztrákoknak, alkotmányukat védeni. Érdekes lesz itt arra figyelmeztetni: mily különböző fegyverekkel harczolhatnak ugyanazon tábor katonái. A „N. Fr. Pr.“ ugyanis előre inti a német-szláv koronaországokat, hogy fel ne hagyják magukat a makacsság ellen használni; — idősb névrokona pedig azt tanácsolja, hogy a februári pátensbe vessék lábukat, — mindkét argumentum pedig, bármily' homlokegyenest áll egymással, ugyanazon iigy védelmére akar szolgálni- Lajthántúli dolgok. Az alsó-austriai tartománygyűlés dec. 29-diki ülésében nagy többséggel elfogadta azon törvényjavaslatot, mely Bécs városának megengedi, hogy különféle szükségeinek fedezésére 25 milli frtot kölcsön vegyen. Dr. Zelinka polgármester azzal indokolta e törvényczikk szükségét, hogy Bécsnek közelebb nagy visszafizetéseket kellett a nemzeti banknál tenni; továbbá a városnagyobbítás maga 2, az iskolaépítés 1 millió forint, kiadást igényelt, s több igen fontos szükséglet áll a község előtt, melyek közül a vízvezetés maga 14 milliót veene igénybe. A törvényjavaslat ellenzékét néhány földbirtokos képezte, kiket dr. Fischer tolmácsolt igen gyenge érvekkel, melyek jellemzésére legyen elég annyi, hogy a népiskolák tételében is megütközött. A bizottmányi javaslat védői közül Schmerling lovag, K. Hock, dr. Mayerhofer és Mühlfeld neveit említjük. A dec. 30 -i ülésben a napirenden lévő ügyek elintéztetvén, az országos fő marsall búcsúbeszédet tartott, melyet a ház felállva hallgatott végig és harsányan viszhangozta Császár ő Felségére mondott háromszoros éljenét. Miután még gr. Chorinsky helytartó intézett volna a főmarsallhoz elismerő és tetszéssel fogadott beszédet, utóbbi az ülést, és egyúttal az ülésfolyamot bezárta. Bécsi hírek szerint az új polgári perrendtartási javaslat valamennyi ügyvédi kamarának megküldetett véleményezés végett, az igazságügyi minister ajánló kisérő irata mellett. Az a.-austriai tartománygyűlés dec. 30 diki utolsó ülésében elfogadott törvényjavaslat értelmében a választási jog attól lesz feltételezve, hogy az illető adóját legalább is egy év óta megfizette legyen. A galicziai tartománygyűlés decz. 27 diktelésben az orsz. tánügyi hatóság kérdése tárgyaltatván, a kisebbségben lévő ruthének odahigyták az üléstermet. A tiltakozásnak e neme gyanitlatlag még többsör fog ott alkalmaztatni hangján a helyzetek változása az ottani ügyeken is változást nem tesz, mivel a ruthén kisebbség az országgyűlésen kívül fekvő viszonyoknál fogva is erősen fegyelmezett párt, melyet tetszés szerint felhasználhatnak vezetői. Tudjuk, hogy az illető javaslt szellemi képességekre alapítja a taügyi hatóságot, miáltal a ruthének nemzetiségüket látják veszélyeztetve. A krajnai tartománygyűlés egyhangúlag elfogadta azon bizottmányi javaslatot, mely 1867- től kezdve a földadó ordinariumát a catastr. tiszta jövedelem 16%-járól 12-re szállítja le. — A dec. 29-diki ülésben gr. Auersperg tetzés közt tartott zárbeszédet, melyben a dualismus veszélyességét kiemelte. Erre az or 37. főkapitány Ő Felségének háromszoros megéljenzése után az ötödik Ülésidényt bezárja- Újdonságok. *** A budai levesosztó-intézet. Báró Ger- iczy Vincze, Ganz Ábrahám és Bum János budai lakosok, e köztiszteletben álló emberbarátok, kik a nyomor és szerencsétlenség enyhítésében minden alkalommal oly szívesen versenyeznek, ennek ismét egy fényes példáját adták azáltal, hogy a budai levesosztó intézet számára, és pedig báró Gerliczy 60 ft, Ganz 80 ft és Blum 25 ftot adományozott. Kedves kötelessé- j gének ismeri a budafővárosi kapitányság, ha ezen nevmeskeblű segélyért a szegénység nevében nyilvánosan kimondja az érdemlett köszönetet. *** Akadémiai hírek. A magyar tudom, akadémia január hó végső napjaiban nevezetes ünnepélyeket ül. Az egyik a gyászünnepély az akadémia Üdvözült elnöke, gróf Dessewffy Emilért, ki felett b. Eötvös elnök tart émlékbeszédet. Ez, amint eddig megállapították, jan. 28 dikán fog megtartatni, és pedig valószínűleg a délutáni órákban, hogy a netán ugyan e napon tartandó országgyűlési üléssel össze ne essék. Az akadémia nagygyűlései 20-dika körül tartatnak, az ünnepélyes közülés pedig jan. 31-dikén. A közülés tárgyainak megállapításával az osztályok most foglalkoznak. *** A dísz albumot, melyet Pest város polgárai tegnap Deák Ferencznek átnyújtottak, Posner helybeli műintézete állitá ki, s az minden tekintetben valódi díszpéldánynak nevezhető. Az album tégla veres bőrtokban nyugszik, melynek szegélyeit Tóth stylü kézi faragványok s a négy sarkot arany-domborulatok ékítik. Az előlapon félkörben e felirat áll: „Pest város polgárai Deák Ferencznek.“ A tokot a Deák homor-nyomatu képével ékített aranykulcscsal kinyitván, elénk tárul maga az album, mely sötét zöld bőrbe van kötve, s góth faragványok és ezüst ékítmények díszítik. A külső előlap közepén ezüst kosomban az évszám díszült : „1867.“ A tok tábláinak belseje fehér selyem, a szegélyek pirosak, mi az album zöld kötésével a nemzeti színeket tünteti elő. Az album első lapját gyönyörű színes ékítmények között a Deák legutóbbi felirati beszédéből vett amaz idézet foglalja el, mely a felirat fentebb közlött szövegének elején olvasható. Ezt követi a legfinomabb atlasz papíron a felirat s utána 48 ívén az aláírások, számszerint körülbelül hatezer. Emezvek felső részét barnás díszítmények foglalják el, s ezek alatt csoportosodnak a nevek. Az egésznek stylje szintoly eredeti és sikerült, mint a conceptió egyáltalában . A pestvárosi tanügyi bizottmány dec. 29 én tartott ülésében a városi főreáltanodában a természetrajzi és természettani szertárak és gyűjtemények kezelésére egy külön szakértő egyénnek szükségelt alkalmazásáról meggyőződvén, természettudományi szertár segédállomás szervezését hozta javaslatba s ezen állomásra Schuszter Károly, volt tábori sebészt 35 ft havi fizetéssel ajánlotta; minek folytán a városi tanács őt ezen állomásra ideiglenesen próbául is, januártól három hóra kinevezte, addig is, mig ezen állomás véglegesn fog szerveztetni. © Herold Ignáczot, a nemzeti testgyakorló intézet segédtanárát a pestvárosi tanügyi bizottmány a városi foreis-tanodába tornász-tanárnak ajánlotta a boldogult Clair Ignácz helyébe. ¤ Új sorompókat és kis vámházakat építtet a városi hatóság a vámvonalakon. A kőbányai vonalon ez alkalommal az építésre vállalkozó elmulasztván a kiásott nagy gödör mellé az elővigyázatra intő lámpást kitenni, a Steinbrucher Gyurka név alatt ismeretes Garan kocsis a sötétben e gödörbe hajtott s mindkét lova elveszett; szerencse, hogy a kocsisnak kisebb zúzódásokon kivül más baja nem lett. *** Tegnap, Sylvester-i napon, az esti órákban Buda-Pest főtemplomaiban ünnepélyes isteni tiszteletek s több helyütt szóbeszédek tartattak. A templomok telided tele voltak áhitatos közönséggel mely a letelt viszontagságos év utolsó napján a vallás mennyei vigaszában keresett enyhülést a múltért, — erőt s kitartást a jövő napokra. *** A pest lipótvárosi templomépítési kölcsön kötelezvényeinek első kisorsolása dec. 29 dikén ment végbe. Ez alkalommal a következő számokat sorolták ki: 1. szám, az első magyar biztositó-társulaté ; 21. sz. dr. Grosz Ferencz úré; 22. sz. Scitovszky herczeg-primásé; 32. sz. a pesti takarékpénztáré ; 37. sz. a „Pannónia“ viszont-biztosító társulaté; 56. és 59. sz. a kereskedelmi banké; 77. sz. a pesti bizt. intézeté; 82. sz. Dreher Antal úré; 90. sz- Heinrich A fiaié. Ezen 1000 ftos kötelezvények illetékei az utolsó félév kamataival együtt jan. 1 sejétől kezdve a városi letéti hivatalban fizettetnek ki. Jan. 1sejétől kezdve a kisorsolt kötelezvények után nem jár többé kamat. *** Diszdatestély. A budai dalárdának múlt szombaton tartott diszdalestélyéről a következő tudósítást vettük: A budai népszínházon havonkint egyszer nemzeti zászló lobog, s ez a „budai dalárda“ azon este tartandó dalestélyét jelzi. Dec. 29 én tartá a nevezett dalárda fenállása évfordulatának emlékére diszdalestélyét, melyre a tagok oly nagy számmal jelentek meg, hogy e házak minden helyét teljesen megtörték. Amtl sort megelőzőleg Král J. N. karmester vezérlete alat a 13. számú Bamberg gyalogezred zenekara opera nyitányt játszott, miután maga a tulajdonképeni műsor Volkmann erdei dalával véve kezdetét, melylyel a működő tagok nagy hatást arattak. Eztán Szobovics Lajos a „Kunok“ ból énekelt magándalt. Ezt szintúgy, mint a műsor majd minden további számát, melyek közül különösen fölemlítjük Huber Kóka dalát: „A szent honért“, (szövege Bulyovszkytól) Saxlehner E. k. a., Knohl Adél asszony énekét, és Reiter Mária k. a. zongorajátékát, a közönség zajos tapssal fogadta, s a dalestély általában oly nagy élvezetet nyújtott, hogy a jelenvoltak a legkedvesebben fognak emlékezni reá. Íme e dalestélylyel fejezte be a budai dalárda 1866. évi működését, mely által a társasélet érdekesbé tételes megelevenitésére oly jelentékenyen hatott. A népszerűség s közkedveltség, melylyel a dalárda a főváros minden körében találkozik, működése sikerének fényes bizonyítéka. *** A nemz. színház műsorát közelebb egymásután kétszer megváltoztaták Múlt szombaton Carina k. a. hirtelen megbetegedése folytán a „Lohengrin“ helyett a „La Traviatát“ kellett előadni, vasárnapról pedig, közbejött akadályok miatt, későbbre halaszták Benedixnek előadásra már kitűzött „Gyöngéd rokonok“ czimű vígjátékát. #** Szóbeliben „Siebenbürgische Blätter“ czimmel új évtől kezdve új politikai lapot adnak ki. Szerkesztői dr. Lindner Gusztáv és Schreiber Ferencz, kiadója F i 11 s ch S. A lap minden szerdán és szombaton fog megjelenni. A programm a lap politikai irányával nem ismertet meg, csak azt mondja, hogy „a liberális állásponton“ fog állani. Előfizetési ára: félévre postai szétküldéssel 4 ft, a nélkül 3 ft 40 kr. *** A „Pester Lloyd“ távozó főszerkesztője, dr. Weisz János úr tiszteletére múlt szombat este a Frohner szállodában ünnepélyes lakoma tartatott, melyen a helybeli politikai lapok vezetői és főbb munkatársai voltak jelen. A lakomát természetesen számos áldomás élénkíté. Dr. Weisz ur helyét a Lloydnál, mint említettük, dr. R o th f ed ur foglalta el. ■=: Zágrábból dec. 29-dikéről lávírják . A tartománygyűlés mai esti ülésében befejezte a részletes vitát a tartománygyülés koordinálásáról, s az összes czikkelyeket nagyon csekély módosítással a bizottmány által indítványozott szerkezetben fogadták el. *** A kir. magyar természettudományi társulat jan. 2 dikán, szerdán délután 6 órakor a magyar akadémia épületében szakgyülést tartand, melyre ugy a társulat t. ez. tagjai, mint a természettudományok kedvelői ezennel tisztelettel meghivatnak. — A szakgyülés tárgyai lesznek : 1. Schindler Emil urról: A levegőgépekröl folytatólag. 2. Bernáth József úrtól: a budai keserüviz források talajának vegyelemzéséről. Dr. Kátai Gábor, társulati első titkár. *** Zárában a dec. 16-kán tartott Zrinyi ünnepély alkalmával 815 ftot gyűjtöttek. Az adományozásokat b. Filipovics helytartó nyitotta meg 100 fttal. További adományokat a „Narodni List“ szerkesztősége gyűjt-Szegeden néhány ottani hajótulajdonos és kereskedő részvény útján gőzhajózási társulatot akar alakítani, mely czélra 300 darab 500 ftos részvényt bocsátanak ki. Azt várják be, míg kétszáz részvényt aláírnak, s akkor a társulat megalakuland. *** Új német lap. Mától kezdve új német napilap jelen meg Pesten „Pester Telegraf“ czim alatt. Szerkesztője Czanyuga József, kiadó-tulajdonosa Birnbaum M. Mint a programm tudatja, a lap középnagyságú lesz; a napi történet dolgairól rövid szemle, távirati s egyéb tudósításokban értesíti a közönséget, s ezek mellett tárcza, színházi bírálatok, természettudományi közlemények, üzleti jelentések képezik tartal