Symbolon, 2003 (4. évfolyam, 1-2. szám)

2003 / 2. szám

$miM)LDn 3. Általában fojtott: ballada, bizalmaskodás; „csendes” őrülés; düh; fenyegetés; gya­nakvás, gyilkosok hangja; harag, haramiák hangja; idegbeteg hangja, indulatos beszéd; rablók hangja stb. A beszédsebesség és a ritmus összhatása határozza meg a tempót. Az egységnyi idő alatt kiejtett hangok vagy szótagok száma: ez a beszédsebesség vagy beszédgyorsaság. Lüktetés, szabályszerű hullámzás: ez a ritmus. A beszédsebesség a következőképpen cso­portosítható: 1. Általában lassú: altató; bánat, bizalmas beszéd; elégia; fájdalom, fontos részek kieme­lése; gyász; hím állat hangja; kriptajelenet; lomha élőlény hangja; mesélés, meggyőződés; nagy súlyú élőlény hangja; öreg élőlény hangja; szellemek megidézése, szomorúság; távolodás érzékeltetése; uralkodó hangja, az „Úr hangja”; vágyódás stb. 2. Általában középlassú vagy középgyors: avató beszéd; bemutató olvasás, beszámoló; elnöki megnyitó, előadás, értekezlet; fórum; indulatmentes beszéd; kedves manók és tündérek hangja, kiselőadás, kommentár, korreferátum, köszöntő, közlemény; méltatás; nevelők beszéde; pedagógusok beszéde; referátum; szülői értekezlet hangneme; tanév­nyitó, tanévzáró; üzleti tárgyalás, vizsgáztatás stb. 3. Általában gyors: csatajelenet; düh, fenyegetés, feszültség érzékeltetése, fokozás fel­fele váltással, forradalmi hangulat idézése, fürge állat­mozgással való megjelenítése; gyor­san mozgó gép, jármű zakatolása; harag, idegroham, ijedt élőlény beszéde; kevésbé fontos részek ejtése; rohanás érzékeltetése; orkán felidézése; sportközvetítő beszéde; szerelmi vallomás vulkánszerű kitörése; veszély közeledte, vidámság, vihar érzékeltetése stb. Ezek a csoportosítások ugyanúgy útjelzőkként foghatók fel, akárcsak az írott szöveg központozása: segít ugyan tájékozódni, de biztos utat nem jelöl ki számunkra. „A test és a lélek is megszegi és megmásítja a világ használatának jogát, ha a tudomány igényével lép fel. Megszabni és tudni, akárcsak adni, az iskolamester és az úr dolga; az alanyira, az alávetettre és a tanulóra az élvezés és elfogadás tartozik.” Mi a színész? Nemcsak tolmács, hanem alávetett is, tanuló is, kiszolgáltatottja az író szövegében megfogalmazottaknak, és alárendeltje a rendező gondolatainak, érzelmeinek, indulatainak. Hát, nem könnyű... BIBLIORÁFIA Balassa Péter (1989): A másik színház. Budapest, Szépirodalmi. Barthes, Roland (1972): Essais critiques. Párizs,Seul. BROOK, Peter (2000): Grotowski. In: Brook, Peter: Változó nézőpont. Budapest, Or­­pheusz-Zugszínház. FEKETE LÁSZLÓ (1996): Beszédművelési gyakorlatok és irányításuk. Budapest, Csoko­nai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola-Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. KOTT, Jan (1993): A lehetetlen színház vége. Színház, 6. sz. 211

Next