Szabad Föld, 1946. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1946-05-26 / 21. szám
2 az ára, csak nem jut mindenkinek, lesz feketézés. De ha többet termelek, lesz több áru, termény, iparcikk, akár kisebb gomd a valamit egyenlően,rányosan elosztani, mint a semmiből valamit csinálni. Valami pedig máris van: jó közepes termés ígérkezik, mezőgazdasági és ipari termelésünk elérte a békebeli színvonal 70—75%át. A gazdasági előfeltétele megvan az infláció megállításának. Az infláción csak a feketézők, a spekulánsok és a nagytőkések kerestek, és nem is hinné az ember, fia nem tapasztalná, hogy vannak az egészséges gazdasági élet helyreállításának ezeken kívül még más ellenzői is. Pedig vannak, erre mutatnak a kulisszák mögötti politikai tárgyalások, egyes sajtóhangok és a Nemzetgyűlés tanulságai. A Kis Újság azt írta, hogy a baloldal propagandája és derűlátása mellett szükség van a szakszerűségre és óvatosságra is a szanálásnál, aztán máshol a szakemberek aggodalmairól hallunk, hogy most még nem lehet megállítani az inflációt. Kilóg itt a lóláb. Nem lehet, ha nem akarják és ha nem akarják közvetlenül az aratás utánra, akkor egyáltalán nem akarják a jó pénzt. Akik ellenzik a jó pénz megteremtését, azokat politikai okok vezetik. Ha megjavul a gazdasági helyzet, akkor még az eddig gyanakvó és közömbös emberek is elismerik a demokrácia érdemeit, megszilárdul a magyar köztársaság, nem lehet a háború és a reakció okozta nélkülözést a demokrácia számlájára írni. De ha zűrzavar és szegénység lesz úrrá továbbra is az országon, akkor békekötés után jöhetnek a demagógok, uszíthatnak és hazudhatnak. Az ő szövetségesük a rendetlenség és az éhség, a miénk, kommunistáké, baloldali demokratáké a rend, béke és az emberhez méltó életszínvonal. Ebben van a jó pénz politikai jelentősége, ezért akarja a magyar reakció mindenáron megakadályozni, hogy megvalósuljanak az MKP törekvései az infláció megállítására. A reakció zavart keltése egyre erősödik, amint az aratáshoz közeledünk. Fasiszta összeesküvések sorozatát leplezi le nap mint nap a rendőrség és akadtak még a Nemzetgyűlésben is képviselők, akik öszszeköttetésben voltak a zavartkeltőkkel. Mások mentegették az összeesküvők bűntársait, fedezték a zavartkeltést és kimutatták a foguk fehérét a tekintetben is, hogy nem akarják a jó pénz bevezetését. Az ország legnagyobb pártjában mutatkoznak ezek a jelenségek és ma ismét nyilvánvalóvá lett, hogy bajok vannak a Kisgazdapárt körül, amely „most.. . és a jövőben sem akar — úgy látszik — nemzet sorsdöntő kérdéseiben egységes lenni“ — mondta Rákosi elvtárs. Annál biztatóbb az az egység, amellyel a baloldali összefogás pártjai kiállnak a jó pénz megteremtése érdekében. Nem könnyű feladat ez, megoldásához szükség van minden magyar építő erejére, valamennyi párt együttmunkálkodására. Ezen a téren nem a legjobban állunk. Csak a baloldal egysége tart ki szilárdan minden támadással, fenyegetéssel, intrikával és csábítással szemben. Mert csábítják egyik-másik demokratikus pártot, hogy álljon el az igaz ügy védelme mellől. A munkáspártok egysége megbonthatatlan, de a magyar szegényparasztság harcos, demokratikus pártja is bizonyságot tett erről a szilárd egységről. Hónapok óta folytak a tárgyalások a Kisgazdapárt és a Parasztpárt vezetősége között a Parasztpárt és a Parasztszövetség, a jómódú gazdák érdekképviseleti szervének együttműködéséről. Egyesek a szegényparasztság félrevezetésére használták fel ezeket a tárgyalásokat. Püspökladányban például azt híresztelték, hogy a Parasztpárt és Parasztszövetség az egy és ugyanaz, egyformán védi a Parasztszövetség az ötholdasok meg a kétszázholdasok érdekeit. Veres Péter, a Parasztpárt elnöke most levelet írt a Kisgazdapárt vezetőségének, amelyben értesíti őket: nem tárgyalnak tovább, nem működnek együtt a Parasztszövetséggel. Meghiúsult a kísérlet, hogy gyengítsék a baloldali blokk erejét politikailag, így egységesen, közös erővel harcolhatnak a munkáspártok és a Parasztpárt, de a demokratikus kisgazdatömegek is a gazdasági fronton, a jó pénz megteremtéséért. Bízunk abban, hogy harcuknak meg lesz azeredménye és megvalósul az MKP, az egész dolgozó magyar nép követelése. Jó pénzt, jó békét, szilárd és demokratikus rendet! Patkó Imre Szabad Föld VILÁGPOLITIKA Végetért a párisi békeértekezlet A Szovjetunió, Nagybritannia, az Egyesült Álamok és Franciaország külügyminisztereinek párisi békeelőkészítő értekezlete befejeződött. A külügyminiszterek legközelebb június 15-én ülnek ismét öszsze, hogy megvizsgálják, mit végeztek időközben a külügyminiszterhelyettesek a részletkérdésekben, tisztázzák a függőben maradt problémákat és — amennyiben a lényeges kérdésekben megegyezésre jutnak — határozzanak a békekonferencia összelhívásának időpontjáról. Kétségtelen, hogy a párisi konferencia sok kérdést megoldott és sok kérdésben hozta közelebb az ellentétes nézeteket. Burnet amerikai külügyminiszter rádióbeszédében leszögezte, hogy az eredmények jobbak, mint remélte. Moszkvából is hangzottak el híradások, amelyek a békeértekezlet sikereiről számoltak be. A párisi konferencia tehát lépést jelentett előre, a béke felé. Amikor ezt megállapítjuk, nem hallgathatjuk azonban el az okokat, amelyek akadályozták az igazi sikert, azt, hogy minden főkérdésben megegyezés jöjjön létre. Ezeket az okokat a legtekintélyesebb szovjet folyóirat, a Novoje Vremja (Új Idők) egyes csoportok világuralomra való törekvésében látja. A Novoje Vremja megállapítja, hogy az angolok és amerikaiak lépését nem mindig saját népük érdeke, még kevésbé a tartós béke szogálata irányítja. Az angolszászok politikája nem mentes reakciós köreik, pénzügyi és ipari mágnásaik befolyásától. Nemcsak Moszkvában alakult ki a párisi értekezlettel kapcsolaban ez a vélemény, hanem magában az Egyesült Álllamokban is. Az egyik amerikai szenátor, Pepper szembeszállt azokkal, akik a paksi konferencia részleges eredménytelenségéért a Szovjetuniót akarják felelőssé tenni. Az oroszok — mondotta Pepper — már kiismerték az angolszászok politikai játékát. Látják, hogy az angolok és amerikaiak hadászati támaszpontokat akarnak szerezni és — figyelembe sem véve azokat a borzalmas rémtetteket, amelyeket Németország a háborúban elkövetett — nem akarják engedni, hogy Németország legyengüljön. Pepper rámutatott arra, hogy az angol csapatok még mindig Egyiptomban, Indiában, Indonéziában, Hongkongban, Irakban és Libanonban tartózkodnak — az utóbbiból még a franciákat is kiszorították. Egyesek orosz terjeszkedésről beszélnek. Ezek el akarják felejteni, hogy az egész nyugati féltekén az „amerikai nagybácsi’* az úr, övé részben az Atlantióceán, a Csendes-óceán és Japán, Anglia pedig a világ egy másik jelentős részét tartja ellenőrzés alatt. Ilyen politika nem vezethet békére. Új békét régi rendszerrel teremteni nem lehet — hangoztatta az amerikai szenátor. Ezekből az idézetekből kiderül, hogy az angolszász hatalmak imperialista körei komoly akadályokat gördítenek a béke elé. Aknamunkájuk azonban kudarcot fog vallani. Ennek biztosítéka elsősorban a hatalmas Szovjetúnió, amelynek népe — mint a Novoje Vremja idézettt cikke írja — meg van róla győződve, hogy a béke és a népek biztonságának érdekei végül is diadalmaskodnak. A támaszpontok kérdése, amelyekről Pepper Szenátor is beszélt, egyre jobban előtérbe kerül. Anglia és az Egyesült Államok között ezekért éles verseny indult. Anglia háború alatti megszorult helyzetében kénytelen volt átengedni Amerikának 50 elavult, első világháborús csatahajó fejében nyolc nyugatindiai támaszpontot. A háború alatt az Egyesült Államok más ország területén is épített ki támaszpontot. Ezekből az USA most nem iskar kivonulni, sőt tovább akar terjeszkedni. Nemrégiben felszólította Angliát, hogy engedjen át néhány cendesóceáni szigetet. Egyes amerikai szenátorok még az Angliának nyújtandó amerikai kölcsönt is attól akarják függővé tenni, hogy Anglia enged-e az amerikai nyomásnak. Védekezésképpen Anglia erősíteni igyekszik távolkeleti helyzetét. Mint az Ausztrália miniszterelnökének nyilatkozatából megtudtuk, a brit kormány elhatározta, hogy csendes óceáni súlyának növelésére — ahol most szinte kizárólag az Egyesült Államok az úr — Ausztráliában nehézipart létesít és az ott állomásozó brit erőket önellátókká teszi. Az angoloknak és amerikaiaknak a világ katonai szempontból jelentős területeinek megszerzésére irányuló törekvései függetlenek attól, hogy a szóbanforgó népek mit akarnak — annak ellenére, hogy ez szöges ellentétben áll az Atlanti Karóval, amelyet mindkét állam ünnepélyesen elfogadott és amely azt mondja: minden népnek meg kell adni a jogot, hogy maga döntsön saját jövője felett. Ahol a gazdasági és társadalmi viszonyok lehetővé teszik, ott a népek érvényt tudnak szerezni ennek az elvnek és szembe tudnak szállani más országok imperialista politikájával. Látjuk ezt Egyiptomban, ahol Anglia számára igen forró lett a talaj. Februárban hatalmas tüntetések voltak, a tüntetők zászlaján ez állott: Azingói csapatok vonuljanak ki Egyiptomból! Ís a megváltozott erőviszonyoknak megfelelően, Anglia kénytelen engedni. Az angol kormány bejelentette, hogy visszavonja csapatait az országból. Természetesen arra törekszik, hogy ez a kivonulás minél későbbre halasztódjék és hogy az általa okozott meggyengülést más téren ellensúlyozza. Anglia azt ajánlotta az egyiptomi kormánynak, hogy kössön Angliával kölcsönös segélynyújtási egyezményt, amely jogot adna Angliának, hogy „háborús fenyegetés esetén** ismét megszállhassa Egyiptomot. További tétételhez is akarja Anglia a kivonást kötni: egy újonnan megkötendő angol-egyiptomi kereskedelmi szerződéssel szeretné az ország gazdasági kiaknázását a maga számára továbbra is biztosítani. Az angol javaslatokat az egyiptomi sajtó barátságtalanul fogadta. A két kormány között a tárgyalások még folynak. Az eredményre jelentős hatással lesz az egyiptomi belpolitikai helyzet, mert a demokratikus erők fellépése tudja csak megakadályozni, hogy az egyiptomi kormány ne paktáljon le az angol nagytőkével az egyiptomi nép ellen, hanem az angol-egyiptomi tárgyalások során valóban az ország szabadságát és függetlenségét és az egyiptomi nép érdekét tartsa szem előtt. A háború utáni európai választások mindenütt a demokratikus erők, elsősorban a kommunista pártok előretörését mutatták. Ez az általános szabály érvényesült a múlt héten megtartott hollandiai választásokon is, ahol a Kommunista Párt megháromszorozta háború előtti szavazóinak számát. Az eredmény szorosan összefügg azzal a munkával, amelyet holland elvtársaink a német megszállás alatt országuk szabadságáért, függetlenségéért és becsületéért vívtak. A háborús főbűnösökkel való leszámolás során a múlt héten Románia árulóira és a csehországi német főkormányzóra került sor. A román néptörvényszék halálra ítélte Ion Antonescut, Románia fasiszta diktátorát, Mihail Antoniscut, helyettesét, Horia Sima vasgárdista vezért és a román fasiszta kormány kilenc tagját. Prágában Csehország hírhedt német kormányzóját, Frankot ítélte halálra a bíróság, amely őt hazaárulásban, kémkedésben, a cseh alkotmány erőszakos megváltoztatásában találta bűnösnek. 1946 május 26. HÍREK ÁLLAMI KEZELÉSBE KERÜLTEK a vasutak az Egyesült Államokban. Eddig magánvállalatok tartották fenn és építettek új vonalakat. 3 KILÓ CUKOR ELŐLEGET kapnak a cukorrépatermelők és 20 kg. pézisót is vehetnek kamatmentesen igénybe, amiért ősszel 3 kg. cukrot vonnak le. Ezt az előleget a közellátási miniszter a cukorrépára rendkívül rossz időjárásra való tekintettel engedélyezte, 10 MILLIÓ DOLLÁR ÉRTÉKŰ postai és távírdai felszereléseket, gépjárműveket, gyógyszereket és egészségügyi anyagokat vásárol a magyar bizottság az amerikai hadsereg felszereléséből. A BÁNYÁK ÁLLAMOSÍTÁSÁRÓL szóló törvényjavaslat tárgyalását szerdán kezdte meg a nemzetgyűlés. HETENKÉNT KAPJÁK A FIZETÉSÜKET a jövőben a közalkalmazottak. KASTÉLYBÓL — MUNKÁSÜDÜLÖ. Győrhöz közel, Novákpusztán a volt a Mauthnerkastélyt alakították át a vasmunkások részére üdülőnek. Hadifoglyok baráti találkozója Budapesten. A hazatért hadifoglyok megsegítésére május 30-án, áldozócsütörtökön egész napon át tartó majálist rendez az Állatkertben a Magyar Hadifogoly Híradó. Ez lesz a hazatért hadifoglyok első nagyobb baráti találkozója. Fellépnek a legnevesebb fővárosi művészek Színielőadások és hangversenyek szórakoztatják a majális résztvevőit, ötszáz meghívott hadifoglyot vendégel meg a rendezőség. Igazolt, volt hadifoglyok minden ebéd- és belépőjegyért jelentkezzenek a Magyar Hadifogoly Híradó szerkesztőségében (Budapest, VI., Dessewffy utca 34.). A műsor egy részét a rádió is közvetíti. Rossz idő esetén a majálist június 1-én tartják meg. AZ ÚJJÁÉPÍTETT EGER—PUTNOKI VASÚTVONALAT átadták a forgalomnak. A POSTADÍJSZABÁST négyszeresére emelték. HATEZER MAGYAR ELHURCOLT van még a németországi brit megszállási övezetben. ANGLIÁBAN IS ÁLLAMOSÍTJÁK A SZÉNBÁNYÁKAT és az angol alsóház most fogadta el a szénbányák államosításáról szóló törvényjavaslatot. AGYONLŐTTE A RENDŐR, mert elfutott az igazoltatás elöl. Nagy János szállítómunkás nagy csomagot cipelt, amikor a rendőr igazolásra szólította fel, amire a csomagot eldobta és elfutott. A rendőr utána lőtt és a lövés halálos volt. TRAKTORJAVÍTÓÁLLOMÁSOK felálításával és a javítások lebonyolításával a földmívelésügyi miniszter a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központot bízta meg. A központok ősidőszerint az alábbi helyeken működnek: Baja (Szent István-tér 4), Debrecen (Hunyadi-u. II), Győr (Árpád-u. 42), Mátészalka (Madareizsy János,u. 8), Miskolc (Széchényi-u. 121), Nyíregyháza (Zrínyi Miklós-u. 7), Nagykanizsa (Fö.u. 4), Szeged (Szentháromság-u. 44), Székesfehérvár (Ferry Oszkár-u. 2), Szolnok (Baross-u. 32), Szombathely (Erzsébet királyné-u. 44). A traktortulajdonosok forduljanak felvilágosításért, a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központhoz, illetve annak kirendeltségeihez. ÁLLAMI ÖSZTÖNDÍJ A SZEGÉNYSORSÚ PARASZTGYEREKEKNEK. Most először jutottak a szegény parasztság gyerekei állami ösztöndíjhoz, amikor Dobi István földművelésügyi miniszter 110 gazdaképző iskolai és mezőgazdasági tanuló részére 93 milliárdot utalt ki. TIZENKÉT HAJÓT VISSZAKAPUNK A SZOVJETUNIÓTÓL. Ezeket a háború alatt a németek használták és mint zsákmány került az orosz hadsereg kezébe. HABSBURG JÓZSEF ÉS ALBRECHT FŐHERCEGEKET, mint háborús bűnösöket kikérjük Franciaországtól és a Népbíróság elé fognak kerülni. A SZOLNOKI TISZA-HIDAT Tildy Zoltán köztársasági elnök és Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter jelenlétében átadták a forgalomnak. LETARTÓZTATTÁK a legnagyobb magyar alumíniumipari gyárnak, a Bauxitnak igazgatót, gróf Dessewffy Aurélt, Debreczeni Sándort és Esztergályos Zoltánt szabotázs és a jóvátételi szállítások akadályozása miatt. ABONYBAN IS SZERVEZKEDTEK A REAKCIÓSOK és királyságot szerettek volna csinálni. A vezetőjük Krasznay István segédlelkész és társai már lakat alatt vannak. MEGDRÁGULT ÚJRA A VASÚT, mert vasárnap éjféltől 233 percenttel emelték fel a vasúti díjakat. CSERKÉSZEK ÉS DIÁKOK fegyveres öesszeesküvését, lepezték le Szombathelyen és Baján, ahol eddig 30 letartóztatás is történt. TÖBBEZER MAGYAR MUNKÁSGYEREKET lát vendégül a nyáron Románia. Groza Péter miniszterelnök kezdeményezésére a nyári hónapokban többezer munkásgyereket lát vendégül Románia, sőt kijelentették, hogy a rá szorulókat ruhaneművel is el fogják látni.