Szabad Föld, 1946. július-december (2. évfolyam, 27-51. szám)
1946-07-07 / 27. szám
1946 július 7. A DEMOKRÁCIA ISKOLÁJA —nimii 111 mi0TBrwir-^nnrr—■miimii Demokrácia iskolája — ezt írtuk ennek a rovatnak élére. Valóban iskolának szántuk. A magyar paraszt helyett hosszú ideig mások csinálták az országos politikát. A község ügyeit pedig egy-két nagygazda intézte. Ezen változtatni kell! S hogy változtathassunk rajta, meg kell tanulni a politizálást. Mert a politizálás nem annyit jelent, hogy összeülünk és szidjuk vagy dicsérjük a kormányt. A politizálás a közügyek intézését, a közügyekbe való beleszólást jelenti. Érteni kell hozzá. Elsősorban a falupolitikát kell megtanulni. Hogyan vezessük, irányítsuk a község életét, hogy megelégedett, békés munka folyjék és fejlődjék a község Azon leszünk, hogy ebben a rovatban némi segítséget adjunk a jó községi politika megtanulásához. Miből áll a községpolitika? A magyar ember, ha valami munkába fog, előbb elgondolja, mit és hogyan akarja csinálni és csak azután kezd neki. A háború viharai elültek, a felszabadulás óta már több mint egy év telt el, ideje, hogy alapos, átgondolt munkával fogjunk neki a falu közösségi életének kialakításához. A mi dolgunk ez a falu vezetőinek, de egész lakosságának a feladata. Hiszen a falut „önkormányzatnak’ hívják! De mit jelent az, hogy önkormányzat ? A jobbágyfelszabadítás óta a falunak megvolt az önkormányzat, de az ország urai ezt úgy értették, hogy a paraszt éljen úgy, ahogy urai: a földesurak, a vármegye urai, főszolgabirák és hűséges kiszolgálóik, a jegyzőurak jónak látták! Csinálják azt, amit parancsolnak neki és a falu élete folyjék úgy, ahogy ezek az urak megszabják. A falu népét képviselő tanácsbelieknek és képviselőtestületi tagoknak pedig legfeljebb rábólintani volt szabad arra, amit a falunak parancsoltak. Mi kommunisták nem így képzeljük az önkormányzatot. Miszerintünk az az önkormányzat, amikor a falu egész népe— a képviselőtestületben ülő képviselői útján — maga dönthet ügyéről, ift maga határozhatja miérg, hogy mi történjék a faluban, természetesen a törvény keretein belül. Ezt az önkormányzatot hozta, meg a felszabadulás, ezt az önkormányzatot teszi lehetővé a népi demokrácia. Élnünk is kell vele. Persze ez nem kis feladat. Még akkor sem lenne kis feladat, ha nem viharzott volna el felettünk a háború és nem okozott volna minden faluban több-kevesebb pusztítást, rombolást. De ha egy feladat nehéz, nem jelenti azt, hogy meghátráljunk előtte, hanem azt, hogy még alaposabbban több-kevesebb pusztítást, rombolást. De ha egy feladat nehéz, nem jelenti azt, hogy meghátráljunk előtte, hanem azt, hogy még alakosabban gondoljuk át, még jobban készítsük elő, azután máig alaposabban gyűrközzünk neki. Meg kell tehát csinálni minden falu községpolitikáját, hogy a falu népét képviselő vezetők ne vaktában, ahogy esik, úgy puffan "módjára irányítsák a falu ügyeit, hanem előre átgondolt, megbeszélt terv szerint intézzék a dolgokat, törődjenek a falu fejlesztésével, a lakosság javával. Nehéz munka ez, de nem boszorkányság Üljenek össze a falu kommunista képviselőtestületi tagjai, a kommunista tanácsbeliek, esküdtek, a Nemzeti Bizottsági, Termelési Bizottsági, Földigénylő bizottsági tagok, hívják meg a falu becsületes, demokratikus bíráját, új és régi gazdáit. Beszéljék meg a falu minden kérdését, problémáját, kívánságát. Beszéljék meg, hogy mi a falunak a helyzete, mit kellene változtatni, hogy kellene azt csinálni. Az így létrejött tervet aztán meg kell ismertetni a falu egész lakosságával és hozzá kell látni a megvalósításához. Persze nem egyszerre az egészet, hiszen arra sem pénz, sem lehetőség nincsen, hanem lépésről-lépésre, fokozatosan, szívós, kitartó munkával Mik azok a kérdések, amelyekkel foglalkozni kell? 1. A község anyagi helyzete. Mennyire tudja fedezni a község kiadásait a bevételeiből, mik a bevételei, mik a kiadásai, hogyan lehet fokozni a bevételeit, csökkenteni kiadásait? 2. Mit kell tenni a mezőgazdaság, állattenyésztés fejlesztésére, a kereskedelem, a kisipar támogatására? 3. Milyenek a község útjai, milyen az összköttetés a külvilággal, hogyan lehet ezen segíteni, illetve javítani? 4. Milyen a falu közellátása, hogy lehet azt jobbá tenni? 5. Mit lehet tenni a falu elhagyott, tehetetlen, munkaképtelen betegeiért, öregeiért, mit lehet tenni a gyermekért? 11. Hogy lehet javítani a falu egészségügyi helyzetén ? 7. Hogyan lehet fejleszteni a falut? 8. Mit kell tenni a falu lakosságának nevelése, tanítása terén? Lapunkban hétről-hétre sorra fogjuk venni ezeket a kérdéseket és részletesen fogunk beszélni ezekről, hogy elvtársaink lássák, mi minden tennivaló van ezekkel kapcsolatban. De a munkát már most meg kell indítani. Ha józan ésszel, nyitott szemmel, munkakészséggel és javítani vágyással fogunk neki, akkor látni fogjuk, hogy nemcsak az urak, mi is tudunk politikát csinálni, sokkal jobbat, mint amit az urak csináltak a mi bőrünkre. És ha ez a munka megindul, akkor válik csak a falu igazán önkormányzattá, akkor vettük csak sorsunk intézését a saját kezünkbe. Szigorú intézkedések ex meseterv ellen A Szabad Földben már szóvétettük, hogy az ország minden részében veszedelmesen elszaporodtak a mezei lopások. A belügyminiszter most a mezei lopások megakadályozására szigorú intézkedéseket hozott. Utasította valamennyi budapesti és vidéki rendőrhatóság vezetőjét, hogy a rendőr- és nyomozóközegek a legnagyobb éberséggel és eréllyel akadályozzák meg az elszaporodott mezei lopásokat, az elkövetőik ellen pedig a legszigorúbb megtorlást alkalmazzák. A mezei lopások elkövetőivel szemben a fennálló rendelkezések értelmében a rendőri büntetőbíróságok és a rendes bíróságok járnak el. A belügyminiszter ezenfelül még utasította a rendőrhatóságok vezetőit, hogy a mezei lopások elkövetőit lakóhelyükről — kivételes esetektől eltekintve — 3—6 hónapra tiltsák ki és más község területén helyezzék rendőri felügyelet alá még abban az esetben is, ha az illetőségi helyük, vagy helyezzék őket rendőrhatósági őrizet (internálás) alá. Koloradó-veszély Sopron megyében A koloradó-bogár veszélye fenyeget a sopron megyei Csepregen. A földmívelésügyi minisztériumhoz érkezett jelentés szerint Csepregen különös bogár tűnt fel, mely lerágja a burgonya leveleit. Most szakértő bizottságot küldtek ki a védekezés lehetőségeinek tanulmányozására. Mihelyt ez a bizottság megállapítja a helyzetet, a minisztérium megteszi a szükséges utasítsókat és a védekezés módjait közli a nyilvánossággal. RENDELETEK Aratógépek használatának a korlátozása A Magyar Közlöny 143. számában a földművelésügyi miniszter rendeletet közöl arról, hogy az 1946. gazdasági évben géppel aratni csak a községi termelési bizottság engedélyével szabad. Mielőtt az engedélyt a termelési bizottság kiadja, meg kell győződnie arról, hogy a helybeli hivatásos mezőgazdasági munkások részére elegendő aratási munka van-e. Csak akkor lehet aratógép használatát engedélyezni, ha az aratás elvégzését kézi munkaerővel biztosítani nem lehet, vagy ha a munkavállalók az előírt munkabérek mellett azt nem hajlandók elvégezni. A hüvelyesek beszolgáltatásának a szabályozása A Magyar Közlöny 142. számában a közellátásügyi miniszter rendeletet adott ki a hüvelyesek beszolgáltatásának és forgalmának szabályozásáról. Az a termelő, aki burgonya helyett száraz hüvelyest szolgáltat be, tehát Viktória és express borsót, babot, lencsét, az a beszolgáltatásra szánt hüvelyest a községben kijelölt kereskedőnek kell átadnia. Ha az átadott mennyiség a tíz mázsát nem haladja meg, akkor a kereskedő azonnal tartozik átvenni, ha azonban tíz mázsánál több, akkor tizenöt napon belül tartozik átvenni és az akkor megállapított hivatalos árát tartozik érte kifizetni. A beszolgáltatásra szokványminőségű babot, emberi táplálkozásra és hántolásra alkalmas borsót és legfeljebb 5 százalék idegen anyagot tartalmazó lencsét szabad felajánlani. A gazdálkodó a beszolgáltatási kötelezettségén felüli hüvelyes mennyiségével szabadon rendelkezik. Ha a termelő a gyűjtőkereskedőnek eladott hüvelyest nem szolgáltatja be, akkor erről jelentést tartozik tenni a járási főjegyzőnek. A járási főjegyző, ha másképpen nem lehet, karhatalommal intézkedik a beszállításról. A rendelet 6. §-a kimondja, hogy borsót hántolni csak engedély alapján lehet. A rendelet 7. §-a kimondja, hogy hüvelyest az ország egész területén csak szállítási engedéllyel lehet az egyik községből a másik községbe szállítani. Nem kell szállítási igazolvány a 30 km-nél kisebb távolságra kocsin való szállításhoz és 10 kg-ot meg nem haladó mennyiségnek kézi podgyászként való szállításához. burgonya beszolgáltatásának és forgalmának szabályozása A Magyar Közlöny 142. számában a közellátásügyi miniszter rendeletet adott ki a burgonya beszolgáltatásának, forgalmának és felhasználásának szabályozása tárgyában. A gazdálkodó a burgonya beszolgáltatási kötelezettségének a burgonya betakarítása után akkor tartozik eleget tenni, amikor azt a közellátási kormánybiztos elrendeli. Szabolcs, Ung, Szatmár-Bereg, Zemplén, Somogy és Tolna vármegyék, valamint Fejér vármegye sárbogárdi járása, Veszprém vm. enyingi és zirci járása és Győr vm. téti járása a burgonya beszolgáltatási kötelezettség teljesítésére csak burgonyát szolgáltathat be. Az ország többi részében elsősorban burgonyát, a községi elöljáróság engedélye alapján azonban helyette kukoricát, illetőleg száraz hüvelyest lehet beszolgáltatni. A gazdálkodó a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szánt burgonyát a kijelölt gyűjtőkereskedőnek tartozik felajánlani és a kereskedő által rendelt vasúti kocsiba vagy hajóba rakva átadni. A beszolgáltatásra csak étkezési célra válogatott burgonyát szabad felajánlani. A gazdálkodó köteles a még át nem adott burgonyát a jó gazda gondosságával kezelni és a romlástól megóvni. A rendelet 4. §-a előírja, hogy a megvásárolt burgonyának a vastállomásra vagy a hajóhoz szállításához szükség esetén a községi elöljáróság állít fuvart. Ezt a fuvardíjat a gyűjtőkereskedő a termelői árból levonhatja. A rendelet 6. §-a előírja, hogy a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésén felül a termelő a többi burgonyát szabadon felhasználhatja. Burgonyát ipari célra vásárolni és felhasználni csak a közellátásügyi miniszter engedélye alapján szabad. Az ipari feldolgozás céljára eladott burgonya a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe nem szállmít be. Burgonyát az egyik községből a másikba szállítani csak szállítási igazolvánnyal szabad. Nem kell szállítási igazolvány a 30 km-t meg nem haladó távolságra kocsin történő szállításihoz és 25 kg-ot meg nem haladó mennyiségnek kézipoggyászként való szállításához. Az, aki a hatósági burgonya ellátásáról 1 év tartamára lemond, a lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság szállítási igazolványt állíthat ki. A szállítási igazolvány alapján nov. 15-ig közvetlenül a termelőtől lehet burgonyát vásárolni. Egy-egy fogyasztó a háztartásához tartozó minden személy után 100 kg. burgonya szállítására kaphat engedélyt. A bércséplési rész megállapítása A közellátásügyi miniszter a Magyar Közlöny 142. számában a bércséplési rész megállapításának módját az alábbiak szerint rendeli el. A gabonaneműek (búza, rozs, kétszeres, árpa, zab és köles) bércséplésének elvégzéséért követelhető cséplési rész a következő: 1. Magánjáró gépek: 1. Ha az üzemanyagot (tüzelőanyag, vízhordás, stb.) a csépeltető gazda adja 5%. 2. Ha az üzemanyagról a cséplőgéptulajdonos (bércséplő) gondoskodik 6%, ti. Nem magánjáró (húzatos) gépek: 1. Ha az üzemanyagot (tüzelőanyag, vízhordás, stb.) a csépeltető adja és vontatásról is gondoskodik 4%. 2. Ha az üzemanyagot a cséplőgéptulajdonos adja, de a vontatásról a csépeltető gondoskodik 5,5%. 3. Ha az üzemanyagot a cséplőgéptulajdonos adja (bércséplő) és a vontatásról is gondoskodik 6%. Abban az esetben, ha a géptulajdonos szalmafelvonót is alkalmaz, fél százalékkal magasabb bér jár. Azon a vidékeken, ahol a gazdálkodás tanyarendszerben folyik, valamint ahol a cséplőgépek vontatása a nagy távolságok miatt csak jelentékenyen nagyobb költséggel történhetik, ott fél százalékkal magasabb cseplési rész jár. A bércséplők azonban ezt csak akkor számíthatják fel, ha erre a járási főjegyző írásbeli engedélyt adott. Olyan esetben, amikor a csépeltető a gabonát a helyi szokásoknak megfelelően nem kötteti kévébe, vagy ha a csépés alkalmával vontatóból csépeltet, akkor fél százalékkal magasabb rész számítható. A rendelet 3. § e előírja, hogy a géphez szerződtetett munkásoknak járó munkabért a bércséplő a bércséplési részhez külön hozzászámítja. Ha a cséplőgép kiszolgálására alkalmazott etetők járandóságát a bércséplő fizeti, az a bércséplési részhez külön hozzászámíthatja, azonban a gépész és fűtő fiztését a bércséplési részből kell fizetni. Al Magyar Szovjet Művelődési Társaság országos kongresszusa A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság július 6-án kezdi meg négynapos országos kongresszusát. A társaságot ma már vidéken is sok helyen ismerik, főleg a vidéki városokban. Ez a szerv hivatott arra, hogy a szovjet és magyar kulturális élet terén elért vívmányokat egymással kicserélje és ezáltal a két nép közötti barátságot minél szorosabbá fűzze. A kongresszus műsorán a legkitűnőbb magyar tudósok és írók előadásai szerepelnek, továbbá nagyszerű filmeket és színdarabokat mutatnak be a kongresszus résztvevőinek A kongreszszusra, mely nagy eseménye lesz az egész országnak, vidékről is tömegesen jelentkeznek emberek, úgyhogy a Társaság különvonat beállítását kérte. 519» ~-------------- ------------- ■ 1 1 1 1 ■ y előfizetési érd egy hónapra 20 ezer billió