Szabad Föld, 1946. július-december (2. évfolyam, 27-51. szám)

1946-07-07 / 27. szám

1946 július 7. A DEMOKRÁCIA ISKOLÁJA —nimii 111 m­i0TBrwir-^nnrr—■miimii Demokrácia iskolája — ezt írtuk ennek a rovatnak élére. Valóban iskolának szántuk. A magyar paraszt helyett hosszú ideig mások csinálták az országos politikát. A község ügyeit pedig egy-két nagygazda intézte. Ezen változtatni kell! S hogy változtathassunk rajta, meg kell tanulni a politizálást. Mert a politizálás nem annyit jelent, hogy összeülünk és szidjuk vagy dicsérjük­ a kormányt. A politizálás­­ a közügyek intézését, a közügyekbe való beleszólást jelenti. Érteni kell hozzá. Elsősorban a falu­politikát kell megtanulni. Hogyan vezessük, irányítsuk a község életét, hogy megelégedett, békés munka folyjék és fejlődjék a község Azon leszünk, hogy ebben a rovatban némi segítséget adjunk a jó községi politika megtanulásához. Miből áll a községpolitika? A magyar ember, ha valami munkába fog, előbb elgondolja, mit és hogyan akarja csinálni és csak azután kezd neki. A háború viharai elültek, a felszabadulás óta már több mint egy év telt el, ideje, hogy alapos, átgondolt munkával fogjunk neki a falu közösségi életének kialakítá­sához. A mi dolgunk ez­ a falu vezetői­nek, de egész lakosságának a feladata. Hiszen a falut „önkormányzatnak’­ hív­ják! De mit jelent az, hogy önkormányzat ? A jobbágyfelszabadítás óta a falunak megvolt az önkormányza­t, de az ország urai ezt úgy értették, hogy a paraszt él­jen úgy, ahogy urai: a földesurak, a vár­megye urai, főszolgabirák és hűséges ki­szolgálóik, a jegyzőurak jónak látták! Csinálják azt, amit parancsolnak neki és a falu élete folyjék úgy, ahogy ezek az urak megszabják. A falu népét képviselő tanácsbelieknek és képviselőtestületi ta­goknak pedig legfeljebb rábólintani volt szabad arra, amit a falunak parancsol­tak. Mi kommunisták nem így képzeljük az önkormányzatot. Miszerintünk az az önkormányzat, amikor a falu egész népe­­— a képviselőtestületben ülő képviselői útján — maga dönthet ügyéről, ift maga ha­tározhatja miérg,­ hogy mi történjék a falu­ban, természetesen a törvény keretein belül. Ezt az önkormányzatot hozta, meg a felszabadulás, ezt az önkormányzatot te­­szi lehetővé a népi­ demokrácia. Élnünk is kell vele. Persze ez nem kis feladat. Még akkor sem lenne kis feladat, ha nem viharzott volna el felettünk a háború és nem oko­zott volna minden faluban több-k­evesebb pusztítást, rombolást. De ha egy feladat nehéz, nem jelenti azt, hogy meghátrál­junk előtte, hanem azt, hogy m­ég ala­po­­sabbban több-kevesebb pusztítást, rombo­lást. De ha egy feladat nehéz, nem jelenti azt, hogy meghátráljunk előtte, hanem azt, hogy még alakosabban gondoljuk át, még jobban készítsük elő, azután máig ala­posabban gyűrk­özzünk neki. Meg kell tehát csinálni minden falu községpolitikáját, hogy a falu népét kép­viselő vezetők ne vaktában, ahogy esik, úgy puffan "módjára irányítsák a falu ügyeit, hanem előre átgondolt, megbeszélt terv szerint intézzék a dolgokat, törődje­nek a falu fejlesztésével, a lakosság javá­val. Nehéz munka ez, de nem boszorkányság Üljenek össze a falu kommunista kép­viselőtestületi tagjai, a kommunista ta­nácsbeliek, esküdtek, a Nemzeti Bizott­sági, Termelési Bizottsági, Földigénylő bizottsági tagok, hívják meg a falu be­csületes, demokratikus bíráját, új és régi gazdáit. Beszéljék meg a falu minden kér­dését, problémáját, kívánságát. Beszéljék meg, hogy mi a falunak a helyzete, mit kellene változtatni, hogy kellene azt csi­nálni. Az így létrejött tervet aztán meg kell ismertetni a falu egész lakosságával és hozzá kell látni a megvalósításához. Persze nem egyszerre az egészet, hiszen arra sem pénz, sem lehetőség nincsen, ha­nem lépésről-lépésre, fokozatosan, szívós, kitartó munkával Mik azok a kérdések, amelyekkel foglal­­kozni kell? 1. A község anyagi helyzete. Mennyire tudja fedezni a község kiadásait a bevéte­leiből, mik a bevételei, mik a kiadásai, ho­gyan lehet fokozni a bevételeit, csökkenteni kiadásait? 2. Mit kell tenni a mezőgazdaság, ál­lattenyésztés fejlesztésére, a kereskedelem, a kisipar támogatására? 3. Milyenek a község útjai, milyen az összköttetés a külvilággal, hogyan lehet ezen segíteni, illetve javítani? 4. Milyen a falu közellátása, hogy lehet azt jobbá tenni? 5. Mit lehet tenni a falu elhagyott, tehe­tetlen, munkaképtelen betegeiért, öregeiért, mit lehet tenni a gyermekért? 11. Hogy lehet javítani a falu egészség­­ügyi helyzetén ? 7. Hogyan lehet fejleszteni­ a falut? 8. Mit kell tenni a falu lakosságának ne­velése, tanítása terén? Lapunkban hétről-hétre sorra fogjuk venni ezeket a kérdéseket és részletesen fo­gunk beszélni ezekről, hogy elvtársaink lás­sák, mi minden tennivaló van ezekkel kap­csolatban. De a munkát már most meg kell indítani. Ha józan ésszel, nyitott szemmel, munkakészsé­ggel és javítani vágyással fo­gunk neki, akkor látni fogjuk, hogy nem­csak az urak, mi is tudunk politikát csi­nálni, sokkal jobbat, mint amit az urak csináltak a mi bőrünkre. És ha ez a munka megindul, akkor válik csak a falu igazán önkormányzattá, akkor vettük csak sor­sunk intézését a saját kezünkbe. S­zigorú intézkedések ex mese­­terv ellen A Szabad Földben már szó­vétettük, hogy az ország minden részében veszedel­mesen elszaporodtak a mezei lopások. A belügyminiszter most a mezei lopások megakadályozására szigorú intézkedéseket hozott. Utasította valamennyi budapesti és vi­déki rendőrhatóság vezetőjét, hogy a rendőr- és nyomozóközegek a legnagyobb éberséggel és eréllyel akadályozzák meg az elszaporodott mezei lopásokat, az elkö­vetőik ellen pedig a legszigorúbb megtor­lást alkalmazzák. A mezei lopások elkövetőivel szemben a fennálló rendelkezések értelmében a rend­őri büntetőbíróságok és a rendes bírósá­gok járnak el. A belügyminiszter ezenfelül még utasította a rendőrhatóságok vezetőit, hogy a mezei lopások elkövetőit lakóhe­lyükről — kivételes esetektől eltekintve — 3—6 hónapra tiltsák ki és más község területén helyezzék rendőri felügyelet alá még abban az esetben is, ha az illetőségi helyük, vagy helyezzék őket rendőrható­sági őrizet (internálás) alá. Koloradó-veszély Sopron megyében A koloradó-bogár veszélye fenyeget a sopron megyei Csepregen. A földmívelés­­ügyi minisz­tériumhoz érkezett jelentés szerint Csepregen különös bogár tűnt fel, mely lerágja a burgonya leveleit. Most szakértő bizottságot küldtek ki a védeke­zés lehetőségeinek tanulmányozására. Mi­helyt ez a bizottság megállapítja a hely­zetet, a minisztérium megteszi a szükséges utasí­tsókat és a védekezés módjait közli a nyilvánossággal. R­E­N­DEL­ETEK Aratógépek használatának a korlátozása A Magyar Közlöny 143. számában a föld­művelésügyi miniszter rendeletet közöl ar­ról, hogy az 1946. gazdasági évben géppel aratni csak a községi termelési bizottság engedélyével szabad. Mielőtt az engedélyt a termelési bizottság kiadja, meg kell győ­ződnie arról, hogy a helybeli hivatásos me­zőgazdasági munkások részére elegendő aratási munka van-e. Csak akkor lehet aratógép használatát engedélyezni, ha az aratás elvégzését kézi munkaerővel biztosí­tani nem lehet, vagy ha a munkavállalók az előírt munkabérek mellett azt nem haj­landók elvégezni. A hüvelyesek beszolgáltatásának a szabályozása A Magyar Közlöny 142. számában a köz­­ellátásügyi miniszter rendeletet adott ki a hüvelyesek beszolgáltatásának és forgal­mának szabályozásáról. Az a termelő, aki burgonya helyett száraz hüvelyest szolgáltat be, tehát Viktória és express borsót, babot, lencsét, az a beszol­gáltatásra szánt hüvelyest a községben ki­jelölt kereskedőnek kell átadnia. Ha az át­adott mennyiség a tíz mázsát nem­ haladja meg, akkor a kereskedő azonnal tartozik átvenni, ha azonban tíz mázsánál több, ak­kor tizenöt napon belül tartozik átvenni és az akkor megállapított hivatal­os árát tar­tozik érte kifizetni. A beszolgáltatásra szok­­ványminőségű babot, emberi táplálkozásra és hántolásra alkalmas borsót és legfeljebb 5 százalék idegen anyagot tartalmazó len­csét szabad felajánlani. A gazdálkodó a beszolgáltatási kötele­zettségén felüli hüvelyes mennyiségével szabadon rendelkezik. Ha a termelő a gyűjtőkereskedőnek el­adott hüvelyest nem szolgáltatja be, akkor erről jelentést tartozik tenni a járási fő­jegyzőnek. A járási főjegyző, ha máskép­pen nem lehet, karhatalommal intézkedik a beszállításról. A rendelet 6. §-a kimondja, hogy borsót hántolni csak engedély alapján lehet. A rendelet 7. §-a kimondja, hogy hüvelyest az ország egész területén csak szállítási enge­déllyel lehet az egyik községből a másik községbe szállítani. Nem kell szállítási iga­zolvány a 30 km-nél kisebb távolságra ko­csin való szállításhoz és 10 kg-ot meg nem haladó mennyiségnek kézi podgyászként való szállításához. burgonya beszolgáltatásának és forgalmának szabályozása A Magyar Közlöny 142. számában a köz­­ellátásügyi miniszter rendeletet adott ki a burgonya beszolgáltatásának, forgalmának és felhasználásának szabályozása tárgyá­ban. A gazdálkodó a burgonya beszolgáltatási kötelezettségének a burgonya betakarítása után akkor tartozik eleget tenni, amikor azt a közellátási kormánybiztos elrendeli. Sza­bolcs, Ung, Szatmár-Bereg, Zemplén, So­mogy és Tolna vármegyék, valamint Fejér vármegye sárbogárdi járása, Veszprém vm. enyingi és zirci járása és Győr vm. téti járása a burgonya beszolgáltatási kötele­zettség teljesítésére csak burgonyát szol­gáltathat be. Az ország többi részében első­sorban burgonyát, a községi elöljáróság en­gedélye alapján azonban helyette kukoricát, illetőleg száraz hüvelyest lehet beszolgál­tatni. A gazdálkodó a beszolgáltatási kötele­zettség teljesítésére szánt burgonyát a ki­jelölt gyűjtőkereskedőnek tartozik felaján­lani és a kereskedő által rendelt vasúti kocsiba vagy hajóba rakva átadni. A be­szolgáltatásra csak étkezési célra váloga­tott burgonyát szabad felajánlani. A gaz­dálkodó köteles a még át nem adott bur­gonyát a jó gazda gondosságával kezelni és a romlástól megóvni. A rendelet 4. §-a előírja, hogy a megvá­sárolt burgonyának a vastállomásra vagy a hajóhoz szállításához szükség esetén a köz­­ségi elöljáróság állít fuvart. Ezt a fuvar­díjat a gyűjtőkereskedő a termelői árból levonhatja. A rendelet 6. §-a előírja, hogy a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésén felül a termelő a többi burgonyát szabadon felhasználhatja. Burgonyát ipari célra vásárolni és fel­használni csak a közellátásügyi miniszter engedélye alapján szabad. Az ipari feldol­gozás céljára eladott burgonya a beszol­­gáltatási kötelesség teljesítésébe nem száll­mít be. Burgonyát az egyik községből a másikba szállítani csak szállítási igazolvánnyal sza­bad. Nem kell szállítási igazolvány a 30 k­m-t meg nem haladó távolságra kocsin történő szállításihoz és 25 kg-ot meg nem haladó mennyiségnek kézipoggyászként való szállításához. Az, aki a hatósági burgonya ellátásáról 1 év tartamára lemond, a lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság szállítási iga­zolványt állíthat ki. A szállítási igazolvány alapján nov. 15-ig közvetlenül a termelőtől lehet burgonyát vásárolni. Egy-egy fo­gyasztó a háztartásához tartozó minden személy után 100 kg. burgonya szállítására kaphat engedélyt. A bércséplési rész megállapítása A közellátásügyi miniszter a Magyar Közlöny 142. számában a bércséplési rész megállapításának módját az alábbiak sze­rint rendeli el. A gabonaneműek (búza, rozs, kétszeres, árpa, zab és köles) bércséplésének elvég­zéséért követelhető cséplési rész a követ­kező: 1. Magán­járó gépek: 1. Ha az üzemanya­got (tüzelőanyag, vízhordás, stb.) a csé­­peltető gazda adja 5%. 2. Ha az üzem­anyagról a cséplőgéptulajdonos (bércséplő) gondoskodik 6%, ti. Nem magánjáró (húzatos) gépek: 1. Ha az üzemanyagot (tüzelőanyag, víz­hordás, stb.) a csépeltető adja és vonta­tásról is gondoskodik 4%. 2. Ha az üzem­anyagot a cséplőgéptulajdonos adja, de a vontatásról a csépeltető gondoskodik 5,5%. 3. Ha az üzemanyagot a cséplőgéptulajdo­­n­os adja (bércséplő) és a vontatásról is gondoskodik 6%. Abban az esetben, h­a a géptulajdonos szalmafelvonót is alkalmaz, fél százalékkal magasabb bér jár. Azon a vidékeken, ahol a gazdálkodás tanyarendszerben folyik, va­lamint ahol a cséplőgépek vontatása a nagy távolságok miatt csak jelentékenyen na­gyobb költséggel történhetik, ott fél szá­zalékkal magasabb cseplési rész jár. A bér­cséplők azonban ezt csak akkor számíthat­ják fel, ha erre a járási főjegyző írásbeli engedélyt adott. Olyan esetben, amikor a csépeltető a gabonát a helyi szokásoknak megfelelően nem kötteti kévébe, vagy ha a csépés alkalmával vontatóból csépeltet, akkor fél százalékkal magasabb rész számítható. A rendelet 3. § e előírja, hogy a géphez szerződtetett munkásoknak járó munkabért a bércséplő a bércséplési részhez külön hozzászámítja. Ha a cséplőgép kiszolgálá­sára alkalmazott etetők járandóságát a bércséplő fizeti, az a bércséplési részhez külön hozzászámíthatja, azonban a gépész és fűtő fiztését a bércséplési részből kell fizetni. Al Magyar Szovjet Művelődési Társaság országos kongresszusa A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság július 6-án kezdi meg négynapos országos kongresszusát. A társaságot ma már vidé­ken is sok helyen ismerik, főleg a vidéki városokban. Ez a szerv hivatott arra, hogy a szovjet és magyar kulturális élet terén elért vívmányokat egymással kicserélje és ezáltal a két nép közötti barátságot minél szorosabbá fűzze. A kongresszus műsorán a legkitűnőbb magyar tudósok és írók elő­adásai szerepelnek, továbbá nagyszerű filmeket és színdarabokat mutatnak be a kongresszus résztvevőinek­ A kongresz­­szusra, mely nagy eseménye lesz az egész országnak, vidékről is tömegesen jelent­keznek emberek, úgyhogy a Társaság kü­lönvonat beállítását kérte. 5­19» ~-------------- ------------- ■ 1 1 1 1 ■ y előfizetési érd egy hónapra 20 ezer billió

Next