Szabad Föld, 1949. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1949-07-03 / 27. szám
1949 július 3. (Folytatás az I. oldalról.) — Sok jót és szépet hallottunk a szozvjet nőkről, akik mindent feláldoztak a szovjet haza szabadságáért és boldogulásáért. Most arról győződtünk meg, hogy __ a kolhoz-parasztasszonyok nemcsak hőstetteket tudnak véghezvinni, hanem dolgozni, vidáman élni és is pihenni is tudnak. A búcsúzás pillanatában az egybegyűltek, orosz s magyar nyelven értette fel?árosi Mátyást és a dolgozók nagy vezérét Sztálin generalisszimuszt. Egyetemet végzett parasstok vezetik a 1.v örös iílpső“ kelhost Keresztes Mihály államtitkár csoporttá a „Vörös Mező” kolhozba is ellátogatott, ahol a kolhoztagok 27 és fél hektár területen erdőövezetet létesítettek, hogy földjüket az aszály pusztításaitól megóvják. A küldöttség tagjai ebben a kolhozban meggyőződtek arról a hatalmas támogatásról, melyet a szovjet állam a kolhozoknak nyújt. Ez a kolhoz 10 éves kölcsönt kapott öntözőberendezések és tenyészállatok vásárlására. Az első részletet csak a kölcsön folyósítását követő negyedik esztendőben fizetik. Ami a kolhoztagok kulturális és szakmai színvonalának emelkedését jelenti, legtöbbjük elvégezte a középiskolát, tizenötüknek pedig egyetemi végzettsége van. Ez el sem képzelhető másutt, csakis a szocialista Szovjetunióban. t/vn Moszkvában A küldöttség két csoportja tanulmányútjának befejeztével Moszkvában találkozott. Itt megtekintették a Lenin A Szovjetunió mezőgazdaságát tanulmányozó magyar parasztküldöttség a következő táviratot intézte Rákosi Mátyáshoz: A Szovjetunióban tartózkodó parasztküldöttség a világ legfejlettebb mezőgazdaságának tanulmányozása közben megdöbbenéssel és felháborodással értesült arról, hogy Pártuíikor az ország vezető erejébe, a Magyar Dolgozók Pártjába gót annak Központi Vezetőségébe a nemzetközi imperializmus aljas ügynökeinek sikerült befurakodnuk. A parasztküldöttség mai értekezlete, amelyen a küldöttség minden egyes tagja részt vett, mélységes megvetéssel és gyűlölettel ítéli el az alá való, gaz árulókat, ugyanakkor még az eddiginél is forróbb szeretettel fordul Rákosi elvtárs és a Párt Központi Vezetősége felé, amiért vaskézzel leplezi le és torolja meg a népellenes gazemberek bűneit. A mauzóleumot, ahol a világ dolgozóinak nagy vezére és tanítója Lenin nyugszik üveg koporsóban, majd Forradalmi Múzeumban átadták a magyar dolgozók Sztálin generalisszimusznak szánt ajándékát. Június 24-én, a küldöttség Gorkij-ba utazott, ahol Lenin oly sokat tartózkodott. A Leninről elnevezett mezőgazdasági akadémia kísérleti telepein megismerkedtek Liszenkónak, a nagy szovjet növénytudósnak munkáival. Különösen az ágasbúza keltette fel érdeklődésüket és nagy figyelemmel szemlélték a szarvasmarha tenyészetet is. Mielőtt a küldöttség Leningrádba utazott volna. Erdei Mihály országgyűlési képviselő, a DéFOSz elnöke nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítójának. — Ez a 17 nap felejthetetlen marad a küldöttség számára. A világ legfejlettebb mezőgazdaságát saját szemünkkel tekintettük meg. Úgy érezzük, hogy a szovjet nép iránti köszönetünket és hálánkat legjobban azzal tudjuk kifejezésre juttatni, hogy népünk boldogulása érdekében megvalósítjuk a szocialista mezőgazdaság nagy tanulságait és tanításait. Nánási László a Nemzeti Paraszt Párt helyettes főtitkára így foglalta össze felejthetetlen élményeit: — Tökéletesen meggyőződtem arról, hogy a szovjet mezőgazdaság a tudomány és technika felhasználásával a legmagasabb fokon áll. — Igaz jó érzés töltött el, — zárta le a nyilakozatok sorát Nagy Dániel Független Kisgazdapárti képviselő, amikor a szovjet mezőgazdaságot és a kolhozokat megismerhettem. Itt munkája szerint becsülik meg az embert. Mindenki elvégzett munkája után él és senki sem a más munkája után. Nagyon sokat tanultunk és amit tanultunk, Magyarországon népünk boldogulására fogjuk felhasználni. küldöttség minden egyes tagja tudja, hogy a dolgozó nép ellenségeinek leleplezésével és eltávolításával Pártunk ideológiai és szervezeti egysége még szilárdabbá válik. A küldöttség azt követeli, hogy kérlelhetetlen szigorúsággal büntessék meg a leleplezett trockista árulókat akik Pártunk és népünk életére törtek Itt tartózkodásunk ideje alatt látjuk azokat a hatalmas eredményeket amelyeket a hatalmas szovjet nép a nagy Sztálin vezetése alatt elért és jobban érezzük, mint valaha, hogy hazánkban a szocializmust építeni, a világbékét megvédeni csak a nagy Szovjetunió példáján és annak vezetése alatt lehet. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja, éljen a magyar dolgozó nép szeretett és bölcs vezére, Rákosi Mátyás elvtárs! A parasztküldöttség nevében: Erdei Mihály, Keresztes Mihály. A Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttség távirata Rákosi Mátyáshoz Gyűlölettel ítéljük el az alávaló árulókat A Magyar Dolgozók Pártjának nagybudapesti, megyei, járási és helyi szervezetei a honvédségi pártszervezetek és a MINSz után a két legnagyobb tömegszervezet, a DéFOSz és az MNDSz vezetősége is foglalkozott a leleplezett, aljas, trockista kémbanda összeesküvésével. A Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségének elnöki tanácsa ülésén határozatt fogadott el, amely a többi között kijelenti: dolgozó magyar parasztok tudják, hogy népünk szabadságáthazánk függetlenségét, a fődreformot a Szovjetuniónak köszönhetjük. A munkásosztály, a magyar kommunisták védték meg földjeinket, államosították a dolgozó parasztságot nyúzó bunkókat, tegAk lehetővé emberibb életünket. Ezek az aljas árulók, Rajk László és cinkosai, négyéves harcunk eredményeit akarták megsemmisíteni. Az imperialisták gyarmatává akarták tenni hazánkat, vissza akarták hozni a kapitalisták és a földbirtokosok kizsákmányoló uralmát. A dolgozó parasztság nevében szeretetünket és hálánkat fejezzük ki Rákosi Mátyásnak, a magyar dolgozó nép nagy vezérének, hogy idejében megakadályozta és leleplezte az imperialista ügynökök tevékenységét. Követeljük, hogy kíméletlenül sújtsanak le az imperialista kémek alávaló bandájára.’ Az MNDSz vezetőségének határozata hangsúlyozza: „A dolgozó asszonyok gyűlölik a leleplezett kémbandái, mert ez ellensége volt a hatalmas szocialista Szovjetuniónak és a Pártnak, békés, szabad jövőnk zálogainak. Ezért megelégedéssel veszik tudomásul a kémek leleplezését és kérik a Párt vezetőségét és államunk illetékes tényezőit, kemény kézzel sújtsanak le az imperialisták becstelen ügynökeire.” Aki több terményt ad be, többletőrlésre kap engedélyt A kormány rendelete szabályozza a gabonafélék forgalmát és felhasználását. A gazdálkodó kenyérgabona terméséből beadási kötelezettség alól mentes házi szükségletként visszatarthatja a háztartáshoz tartozó, egy éven felüli ellátatlanok őstermelői fejadagját. Az őstermelői fejadag 1—6 év között 160 kiló, 6 éven felüli személyeknél 220 kiló. Az életkor megállapításánál július 1. napja az irányadó. Beadási kötelezettség alól mentes gazdasági szükségletként az alábbi mennyiségek tarthatók vissza: vetőmag címén a kenyérgabona vetésterületre kát, holdankint búzából 110 kiló, rozsból és kétszeresből 100 kiló. Az éves szegődményes gazdasági alkalmazottak és a háztartásukhoz tartozó ellátatlanok számára az őstermelői fejadag. Haszonbérlet esetén a haszonbérbe-adó és a háztartásához tartozó ellátatlanok őstermelői fejadagja, ha a bérbeadó olyan mezőgazdasági főfoglalkozású személy, aki nem tudja földjét saját kezelésében művelni. Végül olyan személyek fejadagja, akikkel szemben a gazdálkodót természetbeni tartási kötelezettség terheli, ha ezek fejadagja máshonnan nincs biztosítva. A fent felsorolt személyeknek természetben kiadott kenyérgabonát a gazdálkodó köteles feljegyezni a saját gabonalapjára s az illetők gabonalapjára is. A beadási kötelezettség alól mentes háztartási és gazdasági szükséglet címén megtartott kenyérgabonát nem szabad semilyen más célra felhasználni. Őrlési engedély Kenyérgabona és árpa vámőrléséhez a községi elöljáróság (polgármester) által a gabonalapon kiállított engedély szükséges. Kenyérgabonára csak akkor lehet kiadni az engedélyt, ha az egyébként vámőrlésre jogosult személy a kenyérgabonával csakugyan rendelkezik. Köles, hajdina, zab őrléséhez nem kell engedély. Kenyérgabona őrlésére mindenki csak a háztartásához tartozó és gabon alapján feltüntetett 1 éven felüli személyek őstermelői fejadagja mennyiségéig kaphat engedélyt. A fejadag az őrlésért fizetendő vámot és porlási levonást is magába foglalja. Mindaddig, míg a gazdálkodó kenyérgabonából és árpából nem teljesítette egészen terménybeadási kötelezettségét, csak az őstermelői fejadag egynegyed részéig kaphat őrlési engedélyt. Jelentős kedű események a terménybeadás túlteljesítőinek Adás, vétel, szállítás dőnek megfelelő mennyiséget őrlethetnek meg. Aki beadási kötelezettségét kenyérgabonából és árpából egészen teljesítette, további 25 kiló árpa őrlésére kaphat engedélyt minden háztartásához tartozó 12 éven felüli ellátatlan után. Ezenkívül külön 50 kiló kenyérgabonát, vagy 60 kiló árpát is megőrölhet, ha háztartásához tartozók valamelyike ezüst-, arany-, vagy gyémántmenyegzőjét ünnepli, vagy ha az Országos Munkaverseny Bizottság mintagazdává minősíti. Aki kenyérgabona és árpa beadási kötelezettségének teljesítése után „C” vételi jegyre kenyérgabonát adott el a terménybegyűjtőnek, többletőrlésre kaphat engedélyt. A mezőgazdasági munkavállalók és az öt kat. holdnál kevesebb szántóval rendelkező gazdálkodók a háztartási szükségleten felül ugyanannyi szabad kenyérgabonát őrlethetnek meg, mint amennyit „C“-jegyre beadtak. Akiknek összes mezőgazdasági területe alul van a 25 kat. holdon, kataszteri tiszta jövedelmük pedig a 350 aranykoronán, a „C“ jegyre beadott kenyérgabona felének, az ennél nagyobb gazdák a „C" jegyre beadott kenyérgabona egynegye Aki „C“ vételi jegyre történt önkéntes beadás alapján szabad őrlésre kapott engedélyt, az ebből származó lisztet közvetlen a fogyasztóknak szabadon eladhatja. Kenyérgabonát és árpát az egész ország területén csak szállítási igazolvánnyal szabad egyik községből a másikba szállítani. Szállítási igazolványt sajáttermésű, továbbá mu nkacér, vagy természetbeni járandóság címén jogszerűen megszerzett gabonára lehet kiadni A kenyérgabona és árpa beadási kötelezettségének teljesítése után fennmaradó kenyérgabonát a gazdálkodó vagy csak a hatósági terménygyűjtőnek adhatja el „C“ jegy ellenében, vagy annak, aki az illetékes hatóságtól kenyérgabona-vásárlási engedélyt kapott. A terménybeadás teljesítése után megmaradó árpával, zabbal s egyéb (nem kenyér) gabonafélékkel szabadon rendelkezik a gazdálkodó, el is adhatja azokat. A terménybegyűjtés rendje Milyen jutalmat kapnak a gyors terménybeadók? A földművelésügyi miniszter legújabb rendelete szerint a terménybeadási kötelezettség teljesítésére szánt terményeket az Országos Közellátási Hivatal által megbízott földművesszövetkezetekhez kell beadni. Az 1948—1949-re kiadott gyüjtőkereskedői megbízások július elsejével hatályukat vesztik. Az új hatósági terménygyüjtök kijelölését az OKH a SZÖVOSZ javaslata alapján végzi. A terménygyüjtök címét a községi elöljáróságok kifüggesztik és közhírré teszik. Átszámítás búza kilogrammra A beadási kötelezettséget elsősorban búzában kell teljesíteni. Az egyéb beadásra alkalmas terményekből a következő mennyiség egyenlő 100 búzakilogrammal: 110 kg rozs vagy kétszeres, 120 kg árpa, 120 kg zab, 77 kg napraforgómag, 130 kg kukorica, 29 kg rizs, 66 kg bab, 50 kg lencse. A napraforgómag legfeljebb 14, a kukorica 15 százalék víztartalmú lehet. Idei termésű kukoricát november 30-ig csak csövesen lehet beadni. Négyféle vételi jegy A beadott terményről a begyűjtő köteles vételi jegyet kiállítani s a termény mennyiségét ezenkívül az eladó terménybeadási lapjára is feljegyezni. A földadó és a mezőgazdaságfejlesztési járulék lerovására beadott terményekről ,,A*‘ jelű vételi jegyet kell kitölteni. A földadón és a fejlesztési járulékon felül a beadási kötelezettség teljesítésére beszállított terményekről „B” jelüt. A terménybeadási kötelezettségen felül önként beadott terményeknél s a beadási kötelezettség teljesítésére nem alkalmas terményeknél „C" jelű vételi jegyet kell használni. Végül „D" jegyet kell kiállítani a beadott cséplőgép-keresetről, továbbá a malmok és darálók beadott vámkeresményéről és megtakarításáról. Az „A” vételi jegyet öt példányban. a .,B", „C’‘ és ,,D" jegyeket négy példányban kell kiállítani. Egy példányt a terményt beadó gazdálkodó kap meg. Jutalom a gyors beadónak, késedelmi kamat a késlekedőnek Az elcsépelt kenyérgabonából, árpából és zabból a cséplés után 8 napon belül teljesíteni kell a beadási kötelezettséget. Aki ezt elmulasztja, felszólítást kap a községi elöljáróságtól és ha újabb nyolc napon belül nem viszi be a beadási kötelezettség teljesítésére a szükséges gabonát, kötelezettsége a be nem adott mennyiség öt százalékával, 15 nap múlva pedig újabb öt százalékával emelkedik. Az „A”- vagy ,,B”-, vagy ,,C”jelű vételi jegy ellenében augusztus 13-a előtt beadott búza, rozs vagy kétszeres után mázsánként 5 forint, a szeptember 3-a előtt beadott búza, rozs és kétszeres után mázsánkint 2 forint jutalomban részesül a gazdálkodó. A jutalmat az „A“’ vételi jegynél ott helyben fizeti ki a terménygyűjtő, „B” és ,,C" vételi jegynél pedig a vételárral együtt. A beadott gabonák ára A , B” vételi jegyre beadott búza ára 60 forint, a rozs és kétszeres 54, az árpa 50, a zab 50 forintos áron kerül átvételre. A „C” jegyre önként beadott szabad terményért később megállapítandó árat kap a gazdálkodó. Ha a búza két százaléknál több, egyébként azonban őrlésre és takarmányozásra alkalmas keveréket tartalmaz, minden további százalék után 30 fillért kell a mázsánkénti árából levonni. Ha a rozskeverék meghaladja a 21 százalékot, a kétszeresnek az árát kell számolni, őrlésre és takarmányozásra nem alkalmas keverék után 2 százalékon felül, százalékonként egy kilót le kell vonni minden mázsa gabonából. Hogyan fizet a terménygyűjtő? A beadott gabonáért és egyéb terményekért a gazdálkodó nem közvetlenül a begyűjtőtől kapja meg a pénzét. A begyűjtő úgynevezett ,,T” utalványt állít ki részére; ezen szerepel a fizetendő összeg, a beváltásra kijelölt postahivatal s a begyűjtő aláírása Ezt az utalványt a feltüntetett postahivatal készpénzben, levonás nélkül, azonnal beváltja. Minden vételi jegyről külön „T” utalványt kell kiállítani. Az utalvány átvételét a gazdálkodó köteles aláírásával elismerni. A Minőségi Magtermeltető Nemzeti Vállalattal kötött szerződés alapján termelt és beszolgáltatott termények ellenében — ha ezek megfelelnek a kikötött minőségi követelményeknek — ,MMK jelű utalványt ad át a terménygyűjtő. A rendelet megszegőit szigorúan büntetik A terménybeadási kötelezettség teljesítésének elmulasztását a törvény szigorúan bünteti. Ugyancsak szigorú büntetésben részesül a terménygyűjtő, ha akár a vételi jegyek és utalványok kiállításánál, akár a beadott termény kezelésével kapcsolatban szabálytalanságot követ el. Kik tarthatnak üzemben aratógépet A földművelésügyi miniszter rendelete értelmében aratógépet csak az tarthat üzemben, akinek erre a Mezőgazdasági Igazgatóság engedélyt ad. Kivételt képeznek az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti csoportok. Ezek engedély nélkül is tarthatnak üzemben aratógépet. Aratógép üzembentartására irányuló kérelmeket a helyi népi bizottság javaslatával ellátva az illetékes Mezőgazdasági Igazgatósághoz kell benyújtani július hó 5-ig.