Szabad Föld, 1951. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-07 / 1. szám
W51 Jrawar 7. Szabad Föld Nemcsak a Dunai Vasmű épül itt, hanem a béke, a boldog jövő, a szocializmus Aratás után soha most úgy nem változott meg egy magyar falu határa, mint Dunapentelén. A taróhántás idején érkeztek meg az első zsúfolásig megrakott teherautók: szerszámokat, gépeket, építkezési anyagokat hoztak. Pár nap múlva megindult a munka: hatalmas talajegyengető- gépek dombokat hordtak el és mélyedéseket töltöttek fel. Megmozdult az egész határ! Dübörgő sztalinyec-traktorok méternyi mély barázdákat vontak. A barázdába lerakott alapzatból, mint a vetőmagból a kikelt vetés, napról napra szemlátomást nőttek az ég felé a falak. Ilyen még soha nem volt! Itt épül ötéves tervünk legnagyobb alkotása, a Dunai Vasmű. A bejárattal szentben már tető alatt 4l az első taraszformátorház, pedig november 10-én rakta le az alapot Tóth Sándor kőművesbrigádja. Az állandó esőzések sem tudták akadályozni az építkezést, mivel a szovjet gépek és a szovjet tapasztalatiak segítségével folyt a munka, — így aztán tehet dolgozni! — mondja Botocska Pál kőműves. Nem kellett az anyagra várnom. Elevátor hordta fel a téglát és a habarcsot az állványokra. Egy elevátor négy emberrel elvégzi harminc ember munkáját. Tavasszal ideköltözik a család is — én majdnem megijedtem, mikor ideértem — szólal meg Botocska mellett Szálati Péter, aki szintén Nagykőrösről jött — Egyebet se láttunk, mint földtúrásokat meg téglahalmokat — Nat Péter, mi tesz veled? — gondoltam magamban. — De most már nem félek semmitől Jó szállásom van, hetenkint 300—350 forintot keresek. Tavasszal ide költöztetem a családomat is, kétszobás lakást kapok s az új város lakója leszek. A D/14-es mélyépítő részlegnél már teljesen elkészültek az alapozásai. Az ácsok már az állványok összeállításán dolgoznak. Szükség is van rá, mivel a falak órák alatt métereket nőnek. A szorgalmasain dolgozó fia,a tok arcát pirosra festi a munka láza és a csípős téli szél. Fiúk, lányok, kőművesek, segédmunkások vegyesen. Ott van közöttük Lőrinc István, akii hétről hétre 180—200 százalékot termel. Tavaly taaraeszai lett szakmunkás. Azóta már megismerte a szovjet sztahanovosták falazási módszerét s most ő tanítja az étképzésöket. Tölti Erzsébet szakmunkás lesz Tőle taplna Tóth Erzsébet is, a konszentmiklósi újgazda lánya. Most 17 éves, de már április 14-én ő is szakmunkás lesz-Fodor Teri három testvérével együtt jött el a Vasmű építéséhez. Most még segédmunkások mind a négyen. Majd a tavasszal mennek át képzősnek. Húga, Ilonka éppen itt dolgozik az elevátor mellett . Azért jöttem Pentelére, hogy építsem a gyárat és hogy szakmát tanuljak. Eddig örökíté fs kulákok cselédje voltam. Csak itt tudtam meg, milyen szép is lehet a dolgozó nő élete. Ha majd kitanultam a kőműves szakmát és felépült a Vasmű, itt akarok férjhez menni. — De még én is! — szól közbe Teri. — Már ki is néztem, melyik házban fogunk lakni. Sanyi , és Pista Öcsém most ott hordja a téglát Ott mi Ott játszik meg csak igazán már dolgoztak a Rákodi Mars szavára idesereglett fiatalok. Ott épül az új szocialista város. Félévvel ezelőtt búzák eresztek- tok ott, ahol most emeletes házaik sorakoznak. A házsorok szabályzó utcákat alkotnak s az utcákból egy tervszerűen, épített város körvonalai bontakoznak ki. Itt épül a Dunai Vasmű dolgozóinak jövendő otthona, a sokezer lakosú, új, szocialista város. Szinte hihetetlen, de így van. A város kár nagyjában elkészült az eltelt öt hónap alatt! A gyönyörű, négyemeletes lakóházaik mellett már épül az orvosirendelő, az iskola és a kultúrház. Az új város — Meroden darab tégla beépítését a dolgozók iránti gondoskodás és a szigorú tervszerűség irányítja — mondja Pincés József. — Éppen ezért, a gyártól távol, egy kilométerre építjük a várost. A közbeeső többszáz holdnyi területet már az ősszel befásítottuk. Pár év múlva valóságos erdő lesz, s így sem a gépek zaja, sem a kémények füstje nem zavarja a munkából hazatért dolgozók nyugalmát. A lakóházak környékét is parkosítjuk. S azok a házak..! — kiált fel büszkén Pincés elvtárs. Ilyen szép házakat még sosem építettek a munkásoknak. Nem azért mondom, de boldog vagyok, hogy az első nyolc lakóházat én építhettem. Sosem hittem volna, hogy építésvezető legyek. Erről még álmodni sem mertem, volna a mattban. Már pedig mérnök vagyok, a Párt támogatásával tanulhattam. Augusztusban tettem le az utolsó vizsgámat a Műegyetem építészmérnökii karán . márita jöttemPentelére, mert tudom, hogy nemcsak a Dunai Vasmű épi® Itt, hanem a boldog jövő és a békét jelentő szocializmus is. De ehhez az óriási feladat elvégzéséhez még kevesen vagyunk, ezért jöjjön ide minél több becsületes dolgozó! A Pincés elvtárs által épített nyolc gyönyörű házzal szemben már újabb kilenc készült el s azok mögött újabb házak. Csak ajtókat és az ablakokat kelll beállítani, máris beköltözhetnek az újonnan jött építők, az új város alapítói. Az új, szocialista város egyik utcarészlete: az épülő hatalmas orvosi rendezvei.I Az elmúlt héten jelent meg a Magyar Népköztársaság minisztertanácsainak határozata a takarékosságról. A határozat bevezetőben megállapítja azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt évben a gyáripari termelés, valamint a munka termelékenysége terén elértünk. E sikerek fokozásának, népgazdaságunk további gyorsütemű fejlesztésének egyre inkább akadályává válik a takarékos gazdálkodásnak széles területeken mutatkozó hiánya — állapítja meg a határozat. A termelés a beruházások, a közlekedés, a kereskedelmi forgalom és az államigazgatás számos területén felesleges költekezést lehet megfigyelni, egyes hivatalokban és vállalatokban pedig határozottan a pazarlás jelei tapasztalhatók. A minisztertanács a takarékos gazdálkodás hiányának jelenségei között megállapította az anyagfelhasználás területén az alacsony anyagkihozatalt, a magas hulladékszázalékot, a selejt, a segédanyagok takarékos felhasználásának elhanyagolását. Hangsúlyozza a határozat, hogy a színesfémek, koksz, pamut, bőr és más, az ipari termelés szempontjából igen fontos anyagokból a szükséglet túlnyomó részét csak behozatal útján, részben tőkés országokból lehet behozatni. Ennek ellenére országunkban teljesen elhanyagolják a behozatalra kerülő anyagoknak hazai anyaggal és műanyaggal való helyettesítését. Az állami gazdaságokban általános jelenség — mondja a határozat— a termények, takarmányok, a gépek és szerszámok hanyag, szakszerűtlen kezelése. Sok megtakarítási lehetőség van a termelőszövetkezetekben is.. A betakarítás késedelmes elvégzése, valamint is már betakarított termények gondatlan kezelése, évente 1—5 szálékos szemveszteséget okoz., A szálastakarmányok rossz kazdizása következtében a beázások több 10 millió Ft kárt jelentenek. A szakszerűtlen trágyáké- Csökkentsük 1 5 százalékra a szemveszteséget a betakarításnál A továbbiakban a minisztertanácsi határozat foglalkozik az építkezéseknél, valamint a gépi beruházásoknál előforduló hiányosságokkal. Az épületek méretei sokszor túlzottak —mondja a határozat — a kivitel is gyakran feleslegesen drága. Ez a hiba különösen kirívóan jelentkezik a mezőgazdasági építkezéseknél. A határozat a minkaerőfelhasználás területéről szólva megállapítja: addig, míg a bányászatban, az építőiparban és más szakmákban munkáshiány mutatkozik, a vállalatok egy részében több munkást és tisztviselőt foglalkoztatunk, mint amennyi a munka helyes megszervezése esetén szükséges volna. A minisztertanács a hibák és hiányosságok kiküszöbölésére a többi között elrendelte, hogy az anyagfelhasználás területén a kohó- és gépipari, a bánya- és energiaügyi, a könnyűipari, az építésügyi, az élelmezési, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszterek a vállalatok igazgatóinak, műszaki alkalmazottainak és dolgozóinak bevonásával szervezzék meg és biztosítsák az anyaggal és energiával való takarékos gazdálkodást. Különösen takarékoskodni kell a következő anyagokkal van: színesfémek, szén, olaj, benzin, fa, cement, gyapot, bőr, papír és az összes olyan anyagokkal amelyeket külföldről hozunk be. Ezután megállapítja a határozat, hogy lítelben melyik ágban milyen mértékű megtakarítást kell elérni. A mezőgazdaságban tapasztalható hiányosságok kiküszöbölésére a határozat kimondja, hogy a földművelésügyi miniszter az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben biztosítsa: az eddigi körülbelül 1,5 százalékos szemveszteség 1,5 százalékra csökkenjen a betatakarítási munkák időbeli és gondos elvégzése, valamint a szakszerű tárolás révén. A takarmányozásnál szigorú takarékosságot érvényesítsenek és tervszerűen emeljék a takaránykihasználás fokát. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék az állami gazdaságokban az anyagkiadás, raktározás, kezelés rendszertelenségének, lazaságának felszámolásáról, a pontos elszámolás és ellenőrzés megszervezéséről. Tegyük olcsóbbá a mezőgazdasági építkezéseket A minisztertanács az érdekelt miniszterek kötelességévé teszi, hogy gondoskodjanak az üzemekben keletkezett melléktermékek feldolgozásáról és hasznosításáról. Amennyiben a hasznosítás az üzemen belül nem lehetséges, vagy nem gazdaságos, a helyi tanácsok szervezzenek kisebb üzemeket a melléktermékek feldolgozására és támogassák az Evett célra alakuló kisipari szövetkezeteket. A minisztertanácsi határozat kimondja: az építésügyi és földművelésügyi miniszterek biztosítsák, hogy a jövőben a mezőgazdasági építkezések egyszerűbb kivitelben legalább 30 százalékban helyi építési anyagokból készüljenek el. Gondoskodjanak arról, hogy a mezőgazdasági építkezések költsége a jövő évben épületfajtánként különböző mértékben 20— 25 százalékkal csökkenjék. A munkaerőfelhasználás területén mutatkozó pazarlás megszüntetése érdekében a minisztertanács minden miniszter kötelességévé teszi, hogy a felügyeletük alá tartozó területeken akadályozzák meg az adminisztratív és egyéb, nem közvetlenül termelő mun- Takarékossággal növeljük. A takarékossági intézkedések kidolgozásának irányítására s az ezen a téren folyó munka összehangolására a minisztertanács egyévi időtartamra Takarékossági Bizottságot küld ki. A minisztertanács a miniszterek, a hivatalvezetők és a helyi tanácsok elnökeinek kötelességévé teszi, hogy a takarékosság ellen vétőkkel szemben érvényesítsék a fegyelmi és anyagi felelősséget, szigorúan és gyorsan sújtsanak le a pazarlókra. A minisztertanács végül felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogyfelvilágosító és szervezési munkával tegye a takarékosságot a munkaverseny egyik központi kérdésévé. A minisztertanácson dolgozók államának erejét hívja az összes dolgozókat: tekintsék a takarékosság ügyét ötéves tervünk végrehajtása egyik legfontosabb láncszemének. Érezzék mindennapi feladatuknak, hogy fokozott takarékossággal növeljék a dolgozók állagának erejét! Fordítsanak különös gondot az anyaggal, szénnel, tüzelővel, szerszámmal, villamosenergiával való takarékoskodásra. Ne feledjék, hogy minden sima szén, vas, minden mázsa gabona és takarmány, minden méter szövet, minden tégla, minden forint megtakarítása népgazdaságunk fejlődését, ötéves tervitnk végrehajtását, hazánk erejének növelését szolgálja! A takarékosság ötéves tervünk sikerének egyik legfontosabb feltétele ket végző dolgozók létszámának emelkedését. Az új feladatokat ne a létszám növelésével, hanem a munka jobb megszervezése, e bürokratizmus kiküszöbölése fizetés miatt jelentékeny mennyiségű táperő vész el. A helytelen és gondtalan tejkezelés következtében évente néhány millió liter tej válik emberi fogyasztásra alkalmatlanná és kerül a moslékbaján, a jelenlegi létszámmal oldják meg. A dolgozók takarékosságának előmozdítása érdekében a minsztertanács felhívja a pénzügyminisztert, hogy 1961-ben jelentősen növelje a dolgozók lakás- és családrétszépítő szövetkezeteinek nyújtott állami támogatást. Az építésügyi miniszter gondoskodjék, hogy lytölben az építő szövetkezetek keretében legalábáb 2000 új lakás és családiház épüljön. A pénzügyminiszter biztosítsa, elsősorban az üzemek közelében — az OrszágosTakarékpénztár fiókhálózatainak kiéjítését, hogy a dolgozók megtakarított pénzüket kamatozó, vagy nyereményes betétköngvekben időveszteség nélkül tudják befizetni. 3 Üdvözöljük a SZÖVOSZ II. Országos Küldöttgyűlését A SZÖVOSZ vezetőségének október 25-én hozott határozata alapján január 7-re és 8-ra hívták össze Budapesten a földművesszövetkezetek II. Országos Küldöttgyűlését. A dolgozó parasztok, szövetkezeti tagok országszerte lelkes gyűléseken választották meg küldötteiket, akik majd segítik megoldani azokat a feladatokat, melyek földművesszövetkezeti mozgalmunk előtt állanak. Több mint 300 küldött az ország három és félezer földművesszövetkezetének és közel másfélmillió tagságának nevében vesz részt a küldöttgyűlésen, ahol beszámolnak arról a munkáról, amelyet mezőgazdasági termelésünk és állattenyésztésünk fejlesztése érdekében végeztek és elmondják, milyen falujukban az áruellátás, hogyan működnek szövetkezeti boltjaik. Beszámolnak arról is, hogyan teljesítették szövetkezetük tervét, miképen gyarapították szövetkezetük vagyonát és hogyan készülnek fel jövő évi tervük jó teljesítésére. Ezen a küldöttgyűlésen mondják majd el, hogyan érvényesül szövetkezeti munkájukban a Párt irányító szerepe, miven a kapcsolatuk a helyi tanáccsal a gépállomással, a tömegszervezetekkel, közigazgatásunk járási, megyei szerveivel, a nagykereskedelmi vállalatokkal. A küldöttek megválasztásánál a legbecsületesebb, Pártunkhoz és népi demokráciánkhoz hű, a békéért harcolni akaró és harcolni tudó dolgozó parasztok, szövetkezeti dolgozók kerültek be abba a testületbe, amely az Országos Küldöttgyűlésen megválasztja a SZÖVOSZ új vezetőségét, dönt a földmvesszövetkezeti mozgalom szervezeti átalakításáról és irányt szab további munkájuknak. Alsók község dolgozó parasztsága Szalai Istvánnét küldi a II. Országos Küldöttgyűlésre. Szalainé elsőnek lépett a faluban a termelőcsoportba és az ő nevéhez fűződik, hogy a helyi földművesszövetkezetnek jómenetelű boltja, halmérése és hentesüzlete van. Özv. Bódi Jánosné, szorgalmas, becsületes parasztasszony Pusztaföldváron. Szántáskor maga fogja az eke szarvát és példát mutat a termelési szerződések megkötésében is. Az idén például 1000 négyszögöl cukorrépára, egy hold napraforgóra és 800 négyszögöl kenderre kötött termelési szerződést. Mint népnevelő, minden szabadidejét a dolgozó parasztok között tölti. Tanít és maga is tanul. Munkája elismeréséül Pusztaföldvár dolgozói küldöttnek választották. Csongrád megyében a megyei választmány 8 országos küldöttet választott. A 8 küldött a megye legjobb dolgozói közül, a szövetkezeti mozgalom, a béketsarc legtevékenyebb tagjai közül került ki. Gyáláról Terhes Edéné, Székkutasról Fejes Imre, Hódmezővásárhelyről Sinkó István, Csongrádról Báti Sándorné megy a küldöttgyűlésre. A küldöttek között van Bakos Balázs algyői, Simon József kiszombori, Görbe Mihály csongrádi és Simon István apátfalvi dolgozó paraszt is. A SZÖVOSZ II. Országos Küldöttgyűlése nagy eseménye, fontos állomása lesz földművesszövetkezeti mozgalmunk fejlődésének. Éppen ezért a bizalom, a megtiszteltetés, fokozott felelősséget ró minden országos küldöttre. A dolgozó parasztság, a földművesszövetkezetek másfélmiliós tagsága üdvözli a SZÖVOSZ II. Küldöttgyűlését és azt várja a küldöttektől, hogy hozzászólásaikkal, javaslataikkal, őszinte építő bírálatukkal előbbre segítsék a földművesszövetkezeti mozgalom fejlődésének ügyét, a küldöttgyűlés után pedig bátran harcoljanak községükben a hozott határozatok megvalósításáért! Mi a helyzet Dejtáron ? Örömmel olvasom a Szabad Földben, hogy egyes községekben milyen szép eredményekért értek el a Szabad Föld előfizetőgyűjtés során. Sajnos én Dejtár községből nem tudok semmi eredményt jelenteni, mert a helyi DÉFOSZ-szervezet nem törődik ezzel. Az előfizetőgyűjtéssel kapcsolatos nyomtatványok „elkallódtak” és csak két hét múlva kerültek elő. Még a gyűléseken sem hívták fel a dolgozó parasztok figyelmét az újságolvasás jelentőségére és a Szabad Föld-előfizetés nagy fontosságára. Pedig, ha községünkben többen olvasnának újságot, akkor minden területen megjavulna a munka, akkor a DÉFOSZ-gyűléseken sem 10— 15-en jelennének meg és a Szabad Föld Téli Estéket meg tudnák tartani. PÖLHÖS LAJOS • Szabad Föld levelezője Dejtár Levelezőnknek volt igaza... Nemrégiben levelet kaptunk máriakéméndi levelezőnktől. Levelében a „Petőfi” csoport eredményeiről írt, de megírta azt is, hogy a csoport vezetősége nem volt elég éber és az új belépőkkel együtt volt intéző, nyugalmazott adóügyi jegyző és 40—50 holdas kulákok kerültek be a csoportba. Szerkesztőségünk a levelet haladéktalanul továbbította az illetékes megyei szervekhez kivizsgálás végett. Levelezőnk ámítása a vizsgálat során igaznak bizonyult. Ennek alapján a „Petőfi csoport tagsága Polák Bélát, Vadon Antalt és még négy másik culakot kizárt a tagjai közül. Levelezőnk éber, jó munkájának köszönheti az, hogy a máriakéméndi „Petőfi” csoport a ravasz, aljásszá,úhellenségtől megtisztí’ a kész, fel a tavaszi munkák tervszerű végzésére.