Szabad Föld, 1956. július-december (12. évfolyam, 27-48. szám)
1956-12-09 / 45. szám
Emberséggel, tisztességgel Bizonyára sok olvasónknál vár megválaszolásra az a kérdés, miért nem változtattuk meg lapunk címét? Vajon nem lett volna-e „ajánlatosabb" a Szabad Föld helyett kitalálni valami sokatígérő, hangzatos címet, őszintén szólva, mielőtt útjára bocsátottuk volna október 23-a utáni első számunkat, mi magunk is gondolkoztunk rajta. Aztán mégis úgy határoztunk, hogy megmaradunk Szabad Földnek. Nevében ugyanannak, ami voltunk, jellegében és tartalmában azonban annak, ami mindig is szerettünk volna lenni, s ez nemegyszer sikerült is: tisztességes szándékú, becsületes gondolkozású, csak a földművelő nép sokrétű gondjával törődő paraszti hetilap. Újság akarunk lenni, a szónak legtisztább értelmében. Nem közlöny és nem gonoszul értelmezett szócső, hanem a magyar paraszti nép lapja, amely éberen vigyázza forradalmunk annyi drága honfivér árán kivívott eredményeit ... " Van mit söpörnünk, természetesen, a saját portánkon is. Szerénytelenség lenne azt állítanunk, hogy mi sokkal jobbak voltunk a deákné vásznánál. De az is szerénytelenség lenne tőlünk, ha most oktalanul annyi hamut szórnánk a fejünkre, mondván: bűnösök voltunk, kinek éppen kedve tartja, ítélkezzék fölöttünk. A kimondhatatlanul és mindannyiunk által annyira gyűlölt Rákosi— Gerő-klikk legsötétebb esztendeiben is, ha egyebet nem, az emberséges szót, az emberiességet elvittük lapunkban a legtávolabbi kis faluba is. Ezért, kedves olvasóink, ha néha tán oly szűkösen is futó, de mindenkor jelenlévő emberi hangért bátorkodtunk első oldalunk legtetején meghagyni a Szabad Föld nevet. Szimbólum is egyben ez a név, melyet immár több mint tíz esztendeje visel homlokán lapunk. Ha szennyes is volt néha a Szabad Föld egyikmásik oldala , a magyar néptől idegen, magukat egyedül üdvözítőnek hazudó nemzetvesztők mocskolták azt be. Le fogjuk róla mosni ezt a szennyet! Azt akarjuk, s ez eltökélt szándékunk, amelyből egy jottányit sem engedhetünk, hogy lapunk neve — Szabad Föld — fáklyafénnyel világítson be minden, még a legeldugottabb kis tanyába is. Hogy igazságot, jó szót, emberséget, tisztességet és békességet vigyen minden paraszti hajlékba... De kíméletlenek akarunk lenni valamennyi törvénytelenséggel, embertelenséggel szemben. Ostorozol az akár szándékkal, akár szándék nélkül elkövetett hibáknak, a hibák és embertelenségek elkövetőinek, legyen az akárki, ha még oly fenségesen ül is bársonyos székében. Ebben a szellemben bocsátjuk útjára lapunkat. Hitünk és elhatározásunk szerint — a szellemében valóban megújhodó Szabad Földet. Azt a lapot, amely ezután minden körülmények között, a legjobb tudásunk szerint segíteni, tanítani, tájékoztatni és szórakoztatni akar ... Az ezüstkalászos gazdatanfolyamoknak több évtizedes múltja van hazánkban. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a tanulni vágyó, gazdálkodni kulturáltabban akaró földművelő népünk szereti ezeket a tanfolyamokat. Hiszen itt szerezheti meg mindenekelőtt a földművelés legkorszerűbb szakismereteit, a fejlett állattenyésztés és növénytermesztés tudományos módszereit. Földművelésügyi kormányzatunk, tekintettel az idei nagyszámú érdeklődőkre, az elmúlt napokban intézkedett, hogy az ezüstkalászos gazdatanfolyamok előadásai országszerte megkezdődhessenek. A tanfolyamokon egyetemi szakképzettséggel rendelkező kiváló agronómusok és tanárok oktatják a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertészet szakismereteit. A minisztérium igen nagy gondot fordít arra, hogy minél többen kapcsolódjanak be az oktatásiba és szerezzék meg az „Ezüstkalászos Gazda” jelvényt. Külön nagy gondot fordítanak arra, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok közül minél többen vegyenek részt a mezőgazdasági szakoktatásban. Ez földművelő népünknek csak előnyére válhat. Jóváteszik a tagosítás során elkövetett erőszakosságokat Országszerte elegendő gabonát vetettek el — Jelentések a megyékből — Zala megye. A mélyszántás teljes erővel folyik. Üzemanyag bőven van. Még Somogy, Baranya és Veszprém megyének is adtak. Az eredeti vetésterv 93 ezer kat. hold volt és ebből már csak ezer hold hiányzik. Az időjárás kedvező és előreláthatólag 93 ezer holdnál is több lesz a vetés. A régi, megerősödött termelőszövetkezetek általában megmaradnak, inkább az utóbbi két évben erőszakosan létrehozott csoportok mennek szét. A nagykanizsai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a napokban még néhányan be is léptek.★ Borsod megye: A termelőszövetkezetiek és egyéniek a kenyérgabonát 85 százalékban elvetették. Az idő megenyhülése után megyeszerte hozzáláttak a még földben levő cukorrépa felszedéséhez és a répa elszállítása is jól halad. A megyei tanács a bejelentések alapján hozzákezdett a tagosítás során elkövetett törvénysértések felülvizsgálásához. Eltökélt szándékuk, hogy a törvénysértéseket a dolgozó parasztokkal s a tsz-tagokkal egyetértésben felszámolják. Békés megye: a megye tsz-eiben hozzákezdtek a zárszámadások elkészítéséhez. Az eleki József Attila Termelőszövetkezetben is leltározzák a közös vagyont és készítik a zárszámadást, úgy tervezik, hogy több kisebb egységre oszlanak. Csak annyi tagot tartanak meg, amennyi a betagosított föld megműveléséhez kell. A tagság többségének egyöntetű véleménye, hogy a nagyüzemi közös gazdálkodásit továbbra is fenntartják és fejlesztik. A megyei szervek — helyesen — nem szólnak bele a tagok döntéseibe. Kétszerezzük meg jövedelmünket és a világban szerzett jó hírünket — Dr. Mészöly Gyula mezőgazdasági kutató nyilatkozata — Dr. Mészöly Gyulával, a Duna-Tiszaközi Kertészeti Kísérleti Intézet népszerű igazgatójával, a konyhakerti növénytermesztés legnagyobb magyar tudósával beszélgetünk a mezőgazdasági kutatók munkájáról és legközvetlenebb feladataikról. Zavartalan légkört a munkához — Az én álláspontom az, hogy lényegesen többet kell segíteni a termelőknek abban, hogy a tájnak, a talajnak és az éghajlatnak legjobban megfelelő növényfajtákat termelhessék. Ehhez persze meg kell teremteni a kutatók számára azt a légkört, amelyben zavartalanul dolgozhatnak. — mondja Mészöly Gyula — majd így folytatja. — Az elmúlt években ugyanis sok mindenre igénybe vették a kutatókat. Egymást érték a kutató intézetekben a tudományos munkákhoz mit sem értő kiküldöttek, garmadával érkeztek a különféle kirendelések, meghívók és egyszerre három-négy helyre is hívtak értekezletre, előadásra. — Nekem annyi tisztséget, tagságot, megbízatást varrtak a nyakamba, hogy már számon sem tudtam tartani — emlékszik vissza Mészöly Gyula. — De így volt a többi kutató is, őket se hagyták békén, pedig mindenki tudta — bár kevesen mondták ki — hogy ez a kutató munka rovására megy. — És mi a jelenlegi helyzet? — kérdezzük a Duna- Tiszaközi Kertészeti Kísérleti Intézet igazgatójától. — Október 23. óta lényegesen kevesebb kiküldött járt nálunk és a hivatali levelek száma is csökkent. Ezzel szemben a termelők egyre többen fordulnak hozzánk tanácsért, segítségért. Mi ennek sokkal jobban örülünk, mint a hivatalokból érkező leveleknek. De jönnek kellemetlen vendégek is. Az elmúlt napokban kint járt intézetünkben egy megyei funkcionárius és arra próbált rábeszélni, hogy vegyek részt a napi politikában. Mikor kijelentettem neki, hogy én csak a tudományos kutatómunkában, a mezőgazdaság felvirágoztatásában, a magyar konyhakertészet ügyének megsegítésében kívánok munkálkodni, megfenyegetett, mondván, hogy ha így viselkedek, megfosztanak minden közéleti tisztségemtől. Szerencsére nem vagyok ijedős ember, így őszintén megmondtam neki, hogy nem ejt kétségbe a fenyegetése. Hivatásomnak akarok élni Dr. Mészöly Gyula ezután arról beszélt, hogy az intézet komolyan felkészült a konyhakertészek, elsősorban pedig a paradicsom termelő gazdák segítésére. A Duna-Tiszaközi Kertészeti Kísérleti Intézetnek a legkiválóbb paradicsomfajtákból, így az európai hírű Kecskeméti törpéből, a Kecskeméti 42-es számú korai exportfajtából, valamint a Kecskeméti 363-as számú konzervfajtából annyi vetőmagja van, hogy abból 18 ezer kataszteri holdat lehet a tavasszal paradicsommal elvenni. Ez azt jelenti, hogy Magyarország mintegy 35 ezer kataszteri holdnyi paradicsom vetésterületének több mint a felét kiváló minőségű vetőmaggal látja el a kecskeméti intézet. — Én nem akarok mást, mint amit a hivatásom diktál. Segíteni a termelőket, segíteni az egész magyar népet, hogy a mezőgazdaság egyik legjövedelmezőbb üzemágában, a konyhakertészetben megkétszerezzük jövedelmünket, s a világban szerzett jó hírnevünket — fejezte be nyilatkozatát dr. Mészöly Gyula. Többé nem forintosverízával keresik a fillért Mi a hely Mi az állami gazdaságokban ? Az állami gazdaságok igen fontos helyet foglalnak el gazdasági életünkben és most a közellátásban közvetlenül is megismerkedhetünk nagy segítségükkel. Varga János miniszterhelyettest kértük fel, hogy az állami gazdaságok helyzetéről és jövőjéről nyilatkozzék olvasóinknak. Hogyan állnak a gazdaságok az őszi munkákkal? Az volt a tervünk, hogy a mélyszántás 30—40 százalékát még szeptemberben elvégezzük egyrészt, hogy a fő idényben minden erőt a betakarításra és vetésre állíthassunk, másrészt, hogy a késő őszi és téli nehezebben végezhető, vagy rosszabb minőségű szántást elkerüljük. Az idén ez sikerült is. Októberben olyan erővel indult meg a munka, hogy 23-ig a kenyérgabonát 95 százalékban elvetettük. Ma már 2000 holddal több a vetés az eredeti tervnél. A mélyszántás már nem tudott az idővel lépést tartani, üzemanyaghiány és a munkafegyelem meglazulása miatt. A terület 40 százaléka még szántatlan. Milyen segítséget nyújtanak a munkástanácsok? A munkástanácsok többsége olyan összetételű, hogy képes az állami gazdaságokat előbbre vinni, a vezetést elősegíteni. Helyenként azonban volt csendőrök és főjegyzők nyergették meg ezt a forradalmi vívmányt, mint például Bugacon és Perbálon. A munkástanácsok most főleg érdekképviseleti és bérezési problémákkal foglalkoznak A javaslatok legtöbbje helyénvaló és jogos, de sok ellentmondás is van, mert részben pénzfizetést — mint például Hevesben —, részben természetbeni járandóságot követelnek, mint például a békésiek. Úgy látjuk, hogy helytelen volt minden gazdaságra egyforma bérezést megszabni. Ezért az az elgondolás, hogy december 18 —20 körül a munkástanácsok képviselőivel 3—4 féle, összegében megegyező, de részleteiben különböző bérezési rendszert dolgozunk ki és a gazdaságok a helyi szokásoknak megfelelően választhatnak. Azt szeretnénk, hogy az új bérezési rendszer és az alacsony fizetések felemelése január 1-re a kormány által is jóváhagyva megtörténjék. A munkástanácsok több igazgató leváltását is javasolták és ezekre a helyekre szakembereket kérnek. Mi a minisztérium terve a gazdaságok jövőjét illetően? Apparátusunk túlzottan nagy. Úgy jellemezhetném, hogy forintos gyertyával kerestük a fillért. A legmesszebbmenő egyszerűsítést kell végrehajtani és akkor az adminisztratív létszámot is csökkentjük. A felülről adott bürokratikus tervezés helyett a gazdaságok a szükségletüknek megfelelően termeljenek és önállóan döntsék el, hogy mi a legjövedelmezőbb. Ezeket a kérdéseket is munkástanácsküldöttekkel országos értekezleten tárgyaljuk majd meg, mert többet nem fordulhat elő, hogy a mi elképzeléseink a dolgozók érdekeivel ütközzenek össze. A szakszervezettel teljes egyetértésben rendezni kívánjuk a helytelenül eltörölt természetbeni juttatásokat is, mint a feleségek fejadagját, a kedvezményes tej juttatását a gyerekeknek 12 éves korhatárig, a családok részére a tej- és vágóállatjuttatás forgalmi áron. Szeretnénk elérni, hogy a legalacsonyabb kereset 800 forint legyen havonta. Sajnos, ezek teljesítése még akadályokba ütközik, de reméljük, hogy az illetékesek is belátják a követelések jogosságát. Javasoltuk a kormánynak, hogy a feldolgozó üzemeket adják vissza az állami gazdaságok hatáskörébe. Minden észszerűséget nélkülöz, hogy például a mezőhegyesi cukorgyár melaszát Győrbe vitték el, mikor helyben is volt állami gazdasági szeszfőzde. Javasoltuk továbbá, hogy a több minisztériumhoz tartozó gazdaságokat egy minisztériumba vonják össze. Ezzel évi 40 millió forintot takaríthatnánk meg és szakszerűbb vezetést biztosíthatnánk. Mit tudnak tenni az állami gazdaságok a közellátás érdekében? Gazdaságainkban 40 ezer kész disznó, 4 ezer extrém hízómarha, 60—70 ezer baromfi, többszáz vagon hal vár elszállításra. Ezek a mennyiségek a belső piacok felvevőképességét is meghaladják. Elhelyezésükről pedig sürgősen gondoskodni kell. Most kezdünk külfölddel közvetlen tárgyalásokat. Szeretnénk érte takarmányt kapni — és akkor még jövő év június—júliusban is tudunk húst adni a közellátásnak. JÓ VOLT IDÉN A BORTERMÉS — Édes komám, ha előbb érsz fel, mondd meg a feleségemnek, hogy jól vagyok, ne aggódjon, a gyerekeket csókoltatom.. i a Ss) (\ C3