Szabad Föld, 1963. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-07 / 27. szám

4 - Szabadföld 13,5 helyett 17 mázsás termés „Zsákol" a szénaszárítógép Üröm az örömben GERÉNYESEN A gerényesi Béke Tsz-ben örömmel újságolják, hogy a jó munkának megéri a gyümölcse, igen jó termést takarítanak be a kalászosokból.­­ Őszi árpából az eddig leara­tott terület eredményei alapján számítva, holdanként 17 mázsa lesz az átlagtermésünk a terve­zett 13,5 mázsával szemben — mondja Németh Sándor, a szö­vetkezet elnöke. A búzánk is a becslések szerint megadja hol­danként a tervezett 15 mázsát. Kellemes csalódás Talán még többet is megad a búzavetés, dehát a Béke Tsz tag­jai és vezetői nem szeretik el­­számítani magukat. Inkább jöj­jön később a kellemes csalódás. A négyszáz hold vetés az őszi árpánál 1400 mázsa többletet ad, tehát csupán ennél az egy nö­vényfajtánál mintegy két és fél millió forint a terven felüli be­vétel. Elégedetten szemlélik a tsz tagjai annak a gépnek a munká­ját is, amely megszabadította őket a kegyetlenül nehéz mun­kától, a zsákolástól. Jóformán alig kell hozzá kézi erő, hogy a termés magtárpadlásra kerüljön. Tévedés ne essék, nem a már jól ismert gabonafúvó szerkezetről van szó, hanem arról, hogy a tsz gépészei munkába állították e célra a hideglevegős szénaszárító gépet. Néhány kisebb változtatás, megfelelő lealapozás, és ez az öt­letes újítás 14—15 embert men­tesít a fáradságos, nehéz mun­kától. — A gép nemcsak feljuttatja a termést a magtárpadlásra — ma­gyarázza az elnök — segítségé­vel megtakaríthatjuk a tisztítás munkáját is. Kíváncsiságból felmegyünk a hatalmas magtárpadlásra. A 70— 75 méter hosszú padlás közepéig képes eljuttatni a gép szemter­mést, tehát fent a padláson nem kell cipekedni. Elegendő egy em­ber, aki szétigazítja a gabonát. Ha a padlásnak ez a vége meg­telt, a gépet az épület másik vé­génél is fel lehet állítani. A nagy erővel áramló levegő a termés között levő szemetet és a köny­­nyű fajsúlyú szemeket a legtá­volabbra viszi, ily módon tehát tisztít is. Pató Pál módjára Ám a jó termés, meg az ötle­tes újítás okozta örömbe üröm is vegyül. A tsz vezetői panasz­kodnak a gépállomási vezetők lassúságára, kényelmeskedésére. — Vasárnap már meg lehetett volna kezdeni az aratást — bosszankodik az elnök — és Pén­tek lett mire érdemben hozzá­foghattak. Aratás idején egy nap késede­lem is nagyon sok — hát még öt nap. Ez már valóságos bűn. Mit mondanak a gépállomás vezetői? — Először is ki kellett oktatni a gépek vezetőit az adminisztrá­ciós tennivalókra, a balesetelhá­rítás, és a kötelkedés szabályai­ra — adja meg a magyarázatot Simonics László, a gépállomás főkönyvelője — ez is elvett két napot. Viszont erre az oktatásra nagy szükség volt, és nem is értjük, miért nyugtalankodik Né­meth elvtárs, hiszen bőven van még idő. És akik nyugtalanok... Bárcsak minden termelőszö­vetkezetnek az elnöke olyan nyugtalan ember lenne, mint Németh Sándor, akinek az a vé­leménye, hogy nem aratás ide­jén kell kétnapos értekezletet tartani, hanem télen, vagy leg­alábbis pár héttel az aratás kez­dete előtt. Ezzel mi is teljesen egyetértünk. Az igazsághoz ter­mészetesen hozzátartozik, hogy ebben az esetben inkább azok a közigazgatási szervek a hibásak, amelyek éppen aratás idején kár­hoztatták két napi kényszerpihe­nőre a gépeket és a gépek keze­lőit. — A gépállomást sem lehet teljesen felmenteni — veti ellene Ragoncsa Ernő, az egyik köny­velő — hiszen tulajdonképpen már szerdán munkába állt itt egy kombájn, de másfél kerülő után elromlott. Hozzáfogtak ugyan a javításhoz, de este ráérősen ab­bahagyták a munkát s csak más­nap folytatták. A Béke Tsz-ben — Ragoncsa Ernő szavaiból is láthatjuk — nemcsak az elnök nyugtalan em­ber, hanem a tsz többi dolgozója is. Többen úgy vélik, hogy ara­tás idején, ha elromlik egy gép, azt minél gyorsabban — ha kell éjjel is — ki kell javítani, mert a lassúságból, kényelmeskedésből nagy veszteségek származhatnak. Ez a nyugtalanság tehát na­gyon is dicsérendő, és mi is örömmel látjuk, hogy a gerényesi Béke Tsz tagjainak és vezetőinek munkalendülete, erélyessége, ha­tározottsága igyekszik kimozdí­tani nyugalmukból a Pató Pál módjára gondolkodókat is. Teszkó Sándor A tenyészszarvasmarhák új ára A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki a tenyész­­szarvasmarhák árána­k újabb megállapításáról. A szerződés alapján felvásár­lásra kerülő törzskönyvezett te­nyészbikák alapára darabonként az első kategóriában 33 ezer fo­rint, a második kategóriában 28 ezer forint, a harmadik kategóriá­ban 23 ezer forint. A kimagas­lóan jó tulajdonságokkal rendel­kező tenyészbikáért az eladónak az alapáron felül darabonként 5 ezer forintig terjedő felárat is le­het fizetni. A felár fizetésének és mértékének kérdésében a tenyész­bikák felvásárlását végző bizott­ság elnöke dönt. A héthónapos vem­hességet el­ért üsző szerződéses felvásárlási ára darabonként a minőségtől függően 8500—14 000 forint. A te­­nyésziüsző szerződéses felvásárlási ára darabonként, legalább 380 kilós súly mellett 5000—10 000 fo­rint. Szabad felvásárlás esetén a fenti áraknál tíz százalékkal ala­csonyabb árakat fizetnek. A rendelet július 1-én lépett hatályba, de amennyiben e ren­delet hatályba lépését megelőzően kötött szerződés alapján történő teljesítés esetén az új árak alkal­mazása a tenyésztőre nézve a ko­rábbiaknál hátrányosabb lenne, az elszámolás során a korábbi jogszabályokban megállapított árakat kell alkalmazni. Régen csak hírből ismerték a bokros fák a jégbe hűtött italokat, ételeket. Most mindennapos a jéghideg sör, a friss hentesáru, ame-­­ lyet a földművesszövetkezeti boltban elektromos hűtőszekrényben­­ tartósítanak.­­ (Rózsa László felvétele) Furcsa eset: Melegebb a Tisza vize, mint a Balatoné A kánikulai hőségtől a folyók és a tavak vize is felhevült, a Duna vize Budapestnél három nap alatt 2,3 fokkal emelkedett. A velencei tó vizének hőmérsék­lete hétfőn reggel 25,5 fok volt, jóval melegebb a szokásos átlag­nál. A folyók általában nehezeb­ben hevülnek, mint a tavak, most azonban az a furcsa eset történt, hogy a Tisza melegebb a velencei tónál, sőt már a Bala­ton vizénél is. Hétfőn reggel Sió­foknál a 27 fokot éppenhogy csak elérte a Balaton vizének hőmérséklete, a Tiszánál viszont úgy­szólván mindenütt megha­ladta a 26 fokot, Vásárosnamény­­nál pedig a 27,1 fokot mutatott a hőmérő higanyszála. A Balatonnak még a délelőtti napsütés sem sokat jelentett, mert a 11 órakor mért 27 fokkal sem érte utól a Tisza vizének hőmérsékletét. Ez a meleg víz már nem is hűsíti eléggé a für­­dőzőket, pedig lehetséges, hogy az idei nyár újabb meglepetése­ket tartogat, és megdönti a bala­toni vízfelmelegedés hat évvel ezelőtti 32 fokos rekordját. 1963. JÚLIUS X „Büszke vagyok a fiamra" . A juhászat aranybánya, — csak a juhász álljon a falka­m­m mellé szorgalmával, tudásával, jószágszeretetével. Anti fiam­­­s mindent megtesz a rábízott birkákért. A férjem segít neki, ?­z mert hiába nyugdíjas, de a birkák nélkül nem tud meglenni. Meg i­s aztán a 300 anyát fejni, legeltetni, elég nehéz munka, — nehez 5 s­zebb, mint télen az etetés, — hát el is kel a segítsége. Az újbe-­­­­ reki falkában 300 anyától 416 bárányt neveltek fel. Most vá-­­­­­lasztották el őket. Volt köztük 40 kilós is, az átlagsúly pedig­­­­­22 kiló volt. A gyapjúnyirás is megtörtént. Egy-egy anyáról S­­ 5,60 kg gyapjú került le, átlagosan. Ez pedig szép eredmény. \ k Büszke is vagyok a fiamra, hogy ilyen jól érti a mesterségét. ‹ ‹ id. Harka Antalné \ 1 Bátaszék ? ,WWWVWl/VWi/WVV V\OArtVVWWVV\0/WWWWVVVVVV. Nem ismer fáradtságot a KISZ-munkacsapat A zagyvaszántói Aranykalász Termelőszövetkezetben jól meg­szervezték a munkát. A tagság határidő előtt befejezte a cukor­répa és kukorica kapálását. Az elért eredményekért elismerés és dicséret illeti a munkacsapatok tagjait. Külön dicséret jár a nyolc főből álló ifjúsági „KISZ” női munkacsapatnak, amelynek tagjai fáradtságot nem ismerve dolgoznak. Zöldborsóból eddig hét vagonnal adtak át a kon­zervgyárnak. Az érte kapott pénzből 600—700 forintot kap­tak a munkacsapat tagjai, ami nagy megelégedést váltott ki a dolgozók között. Kiss János Zagyvaszántó Az aratással egy időben halad a tarlóhántás Hat kombájn aratja az árpát a tataházai Petőfi Tsz-ben. A 600 holdas tábla átlagtermése az ed­digi felmérések alapján mintegy 20 mázsa lesz a tervezett 15 má­zsával szemben. Az aratással egy időben történik a tarlóhán­tás és a tarlóvetés. Eddig 40 hold korai tarlóku­koricát vetet­tünk el. A kombájnok szépen dolgoz­nak, alacsony tarlót hagynak, serkenti őket a prémium. A szalmát a tarlóról szalmahúzó­val, gépekkel húzatjuk le. Nem­csak a termés mennyiségével, hanem a minőséggel is elégedet­tek lehetünk. A jó termésből amellett, hogy bőven marad a közös alapra és állataink takar­mányozására, a szövetkezeti ta­gok minden megkeresett száz forint után 10 kiló árpát kapnak. Salamon László Tataháza, Petőfi Tsz Egy téves közlemény margójára A Kecskeméti Állami Pincegaz­daság tiltott színezés gyanúja miatt Bormintákat küldött be in­tézetünkbe vizsgálat céljából. A gyanús borminták egy részénél megállapítottuk, hogy azok bodzá­lé hozzáadásával készültek. A bodzalevet azért adták a terme­lők a borhoz, hogy a jobb átvé­teli ár elérése céljából a gyen­gébb színű kadarkát megfelelő mértékben feljavítsák. A Népköztársaság Elnöki Taná­csának 1959. évi 23. sz. tvr. ren­delete, valamint annak végrehaj­tása tárgyában kiadott 2/ 1959. évi FM—Életm. sz. rendelet szerint a bodzalé nem szerepel a bor elő­állításánál és kezelésénél felhasz­nálható anyagok között, ennél fogva az azzal színezett borokat hamisítottnak kell tekinteni. Az ilyen borok forgalombahozatala tilos és törvény által büntetendő cselekmény. A hamisított borok tulajdonosai azzal védekeznek, hogy az „Élet és Tudomány Kalendáriuma 1960” a fekete bodzáról szóló közlemé­nyében a következőket hozza nyilvánosságra: .......A bogyó te­vével sok helyen italokat, sőt bo­rokat is színesítenek és a bortör­vény meg is engedi a bodza te­vével való festést...” A fent nevezett közlemény szakszerűtlen, téves, félrevezető és törvényellenes. Nyomatékosan figyelmeztetni kívánjuk az érde­kelteket, hogy a borgazdálkodás­ról szóló törvényerejű rendelet (1959. évi 23 tvr.) az ilyen módon kezelt borokat hamisítottnak nyil­vánítja, azok forgalombahozatalát tilalmazza és elkobzásukról intéz­kedik. Ugyan­ez a törvény 33. pa­ragrafusa többek között kimond­ja, aki a bor tiltott módon való kezelésére tanácsot, útmutatást ad, vagy ilyeneket terjeszt, sza­bálysértést követ el. Felhívjuk az érdekelt olvasók figyelmét, hogy amennyiben a bor kezelésére vonatkozó kérdések­­­­ben felvilágosításra van szüksé­gük, forduljanak az Országos Borminősítő Intézethez (Budapest, II. kerület, Bem tér 2.), amely díj­talanul, szívesen áll az érdeklő­dők rendelkezésére.. Dr. Hajós György, az Országos Borminősítő Intézet igazgatója A tehéntej és a tejszín új felvásárlási ára Az élelmezésügyi miniszter a föld­művelésügyi miniszterrel és az Orszá­gos Árhivatal elnökével egyetértésben rendeletet adott ki a tehéntej és a tej­szín újabb ármegállapításáról. A rendelet értelmében a tehéntej felvásárlási árát — 3,6 százalék zsír­­tartalmú tejre vonatkoztatva — lite­renként 2,40 forintról 2,60 forintra emelték fel, ezenkívül a termelőszö­vetkezetek és állami gazdaságok lite­renként 40 fillér nagyüzemi felárat is kapnak. Valamennyi termelő a gümő­­kórmentes tehem­észetekből származó tej után literenként 30 fillér gümőkór­­mentességi felárban részesül. A tejszín felvásárlási ára zsírkilo­grammonként 57 forint, az eddigi 54 forintos kilónkénti árral szemben. A tejszín nagyüzemi felára 11,20 forint, a gümőkórmentességi felár pedig 8 forint kilónként. Az egyéni termelők és termelőszö­vetkezeti tagok számára további ked­vezményt jelent az az intézkedés, amely szerint az átadott tej után egész évben jogosultak literenként 20 deka korpát vásárolni. Mint ismeretes, az előző években ez a kedvezmény csak az év egy részében — októbertől áp­rilisig — volt érvényben. A termelő­szövetkezetek továbbra is egész éven át, az értékesítési szerződés keretében átadott tej után, literenként 25 deka, a megállapított mértékben átadott tejszín után pedig — a tejszint tejre átszámítva — tej literenként 15 deka korpát vásárolhatnak hatósági áron. A rendelet július 1-én lépett hatály­ba. Tűzoltóverseny Kisszálláson rendezték meg a kiskunhalasi járás önkéntes tűz­oltóinak versenyét, amelyen 42 csapat vett részt. A jól sikerült vetélkedőn a különböző kategó­riákban első helyezést ért el Rém község, a Kiskunhalasi Lakatos­­ipari Vállalat, Pirtó és Kunbaja község tűzoltócsapata. (Tudósí­tónktól.)

Next