Szabad Föld, 1963. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-07 / 27. szám

4 - Szabadföld 13,5 helyett 17 mázsás termés „Zsákol" a szénaszárítógép Üröm az örömben GERÉNYESEN A gerényesi Béke Tsz-ben örömmel újságolják, hogy a jó munkának megéri a gyümölcse, igen jó termést takarítanak be a kalászosokból. Őszi árpából az eddig learatott terület eredményei alapján számítva, holdanként 17 mázsa lesz az átlagtermésünk a tervezett 13,5 mázsával szemben — mondja Németh Sándor, a szövetkezet elnöke. A búzánk is a becslések szerint megadja holdanként a tervezett 15 mázsát. Kellemes csalódás Talán még többet is megad a búzavetés, dehát a Béke Tsz tagjai és vezetői nem szeretik elszámítani magukat. Inkább jöjjön később a kellemes csalódás. A négyszáz hold vetés az őszi árpánál 1400 mázsa többletet ad, tehát csupán ennél az egy növényfajtánál mintegy két és fél millió forint a terven felüli bevétel. Elégedetten szemlélik a tsz tagjai annak a gépnek a munkáját is, amely megszabadította őket a kegyetlenül nehéz munkától, a zsákolástól. Jóformán alig kell hozzá kézi erő, hogy a termés magtárpadlásra kerüljön. Tévedés ne essék, nem a már jól ismert gabonafúvó szerkezetről van szó, hanem arról, hogy a tsz gépészei munkába állították e célra a hideglevegős szénaszárító gépet. Néhány kisebb változtatás, megfelelő lealapozás, és ez az ötletes újítás 14—15 embert mentesít a fáradságos, nehéz munkától. — A gép nemcsak feljuttatja a termést a magtárpadlásra — magyarázza az elnök — segítségével megtakaríthatjuk a tisztítás munkáját is. Kíváncsiságból felmegyünk a hatalmas magtárpadlásra. A 70— 75 méter hosszú padlás közepéig képes eljuttatni a gép szemtermést, tehát fent a padláson nem kell cipekedni. Elegendő egy ember, aki szétigazítja a gabonát. Ha a padlásnak ez a vége megtelt, a gépet az épület másik végénél is fel lehet állítani. A nagy erővel áramló levegő a termés között levő szemetet és a könynyű fajsúlyú szemeket a legtávolabbra viszi, ily módon tehát tisztít is. Pató Pál módjára Ám a jó termés, meg az ötletes újítás okozta örömbe üröm is vegyül. A tsz vezetői panaszkodnak a gépállomási vezetők lassúságára, kényelmeskedésére. — Vasárnap már meg lehetett volna kezdeni az aratást — bosszankodik az elnök — és Péntek lett mire érdemben hozzáfoghattak. Aratás idején egy nap késedelem is nagyon sok — hát még öt nap. Ez már valóságos bűn. Mit mondanak a gépállomás vezetői? — Először is ki kellett oktatni a gépek vezetőit az adminisztrációs tennivalókra, a balesetelhárítás, és a kötelkedés szabályaira — adja meg a magyarázatot Simonics László, a gépállomás főkönyvelője — ez is elvett két napot. Viszont erre az oktatásra nagy szükség volt, és nem is értjük, miért nyugtalankodik Németh elvtárs, hiszen bőven van még idő. És akik nyugtalanok... Bárcsak minden termelőszövetkezetnek az elnöke olyan nyugtalan ember lenne, mint Németh Sándor, akinek az a véleménye, hogy nem aratás idején kell kétnapos értekezletet tartani, hanem télen, vagy legalábbis pár héttel az aratás kezdete előtt. Ezzel mi is teljesen egyetértünk. Az igazsághoz természetesen hozzátartozik, hogy ebben az esetben inkább azok a közigazgatási szervek a hibásak, amelyek éppen aratás idején kárhoztatták két napi kényszerpihenőre a gépeket és a gépek kezelőit. — A gépállomást sem lehet teljesen felmenteni — veti ellene Ragoncsa Ernő, az egyik könyvelő — hiszen tulajdonképpen már szerdán munkába állt itt egy kombájn, de másfél kerülő után elromlott. Hozzáfogtak ugyan a javításhoz, de este ráérősen abbahagyták a munkát s csak másnap folytatták. A Béke Tsz-ben — Ragoncsa Ernő szavaiból is láthatjuk — nemcsak az elnök nyugtalan ember, hanem a tsz többi dolgozója is. Többen úgy vélik, hogy aratás idején, ha elromlik egy gép, azt minél gyorsabban — ha kell éjjel is — ki kell javítani, mert a lassúságból, kényelmeskedésből nagy veszteségek származhatnak. Ez a nyugtalanság tehát nagyon is dicsérendő, és mi is örömmel látjuk, hogy a gerényesi Béke Tsz tagjainak és vezetőinek munkalendülete, erélyessége, határozottsága igyekszik kimozdítani nyugalmukból a Pató Pál módjára gondolkodókat is. Teszkó Sándor A tenyészszarvasmarhák új ára A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki a tenyészszarvasmarhák árának újabb megállapításáról. A szerződés alapján felvásárlásra kerülő törzskönyvezett tenyészbikák alapára darabonként az első kategóriában 33 ezer forint, a második kategóriában 28 ezer forint, a harmadik kategóriában 23 ezer forint. A kimagaslóan jó tulajdonságokkal rendelkező tenyészbikáért az eladónak az alapáron felül darabonként 5 ezer forintig terjedő felárat is lehet fizetni. A felár fizetésének és mértékének kérdésében a tenyészbikák felvásárlását végző bizottság elnöke dönt. A héthónapos vemhességet elért üsző szerződéses felvásárlási ára darabonként a minőségtől függően 8500—14 000 forint. A tenyésziüsző szerződéses felvásárlási ára darabonként, legalább 380 kilós súly mellett 5000—10 000 forint. Szabad felvásárlás esetén a fenti áraknál tíz százalékkal alacsonyabb árakat fizetnek. A rendelet július 1-én lépett hatályba, de amennyiben e rendelet hatályba lépését megelőzően kötött szerződés alapján történő teljesítés esetén az új árak alkalmazása a tenyésztőre nézve a korábbiaknál hátrányosabb lenne, az elszámolás során a korábbi jogszabályokban megállapított árakat kell alkalmazni. Régen csak hírből ismerték a bokros fák a jégbe hűtött italokat, ételeket. Most mindennapos a jéghideg sör, a friss hentesáru, ame- lyet a földművesszövetkezeti boltban elektromos hűtőszekrényben tartósítanak. (Rózsa László felvétele) Furcsa eset: Melegebb a Tisza vize, mint a Balatoné A kánikulai hőségtől a folyók és a tavak vize is felhevült, a Duna vize Budapestnél három nap alatt 2,3 fokkal emelkedett. A velencei tó vizének hőmérséklete hétfőn reggel 25,5 fok volt, jóval melegebb a szokásos átlagnál. A folyók általában nehezebben hevülnek, mint a tavak, most azonban az a furcsa eset történt, hogy a Tisza melegebb a velencei tónál, sőt már a Balaton vizénél is. Hétfőn reggel Siófoknál a 27 fokot éppenhogy csak elérte a Balaton vizének hőmérséklete, a Tiszánál viszont úgyszólván mindenütt meghaladta a 26 fokot, Vásárosnaménynál pedig a 27,1 fokot mutatott a hőmérő higanyszála. A Balatonnak még a délelőtti napsütés sem sokat jelentett, mert a 11 órakor mért 27 fokkal sem érte utól a Tisza vizének hőmérsékletét. Ez a meleg víz már nem is hűsíti eléggé a fürdőzőket, pedig lehetséges, hogy az idei nyár újabb meglepetéseket tartogat, és megdönti a balatoni vízfelmelegedés hat évvel ezelőtti 32 fokos rekordját. 1963. JÚLIUS X „Büszke vagyok a fiamra" . A juhászat aranybánya, — csak a juhász álljon a falkamm mellé szorgalmával, tudásával, jószágszeretetével. Anti fiams mindent megtesz a rábízott birkákért. A férjem segít neki, ?z mert hiába nyugdíjas, de a birkák nélkül nem tud meglenni. Meg is aztán a 300 anyát fejni, legeltetni, elég nehéz munka, — nehez 5 szebb, mint télen az etetés, — hát el is kel a segítsége. Az újbe- reki falkában 300 anyától 416 bárányt neveltek fel. Most vá-lasztották el őket. Volt köztük 40 kilós is, az átlagsúly pedig22 kiló volt. A gyapjúnyirás is megtörtént. Egy-egy anyáról S 5,60 kg gyapjú került le, átlagosan. Ez pedig szép eredmény. \ k Büszke is vagyok a fiamra, hogy ilyen jól érti a mesterségét. ‹ ‹ id. Harka Antalné \ 1 Bátaszék ? ,WWWVWl/VWi/WVV V\OArtVVWWVV\0/WWWWVVVVVV. Nem ismer fáradtságot a KISZ-munkacsapat A zagyvaszántói Aranykalász Termelőszövetkezetben jól megszervezték a munkát. A tagság határidő előtt befejezte a cukorrépa és kukorica kapálását. Az elért eredményekért elismerés és dicséret illeti a munkacsapatok tagjait. Külön dicséret jár a nyolc főből álló ifjúsági „KISZ” női munkacsapatnak, amelynek tagjai fáradtságot nem ismerve dolgoznak. Zöldborsóból eddig hét vagonnal adtak át a konzervgyárnak. Az érte kapott pénzből 600—700 forintot kaptak a munkacsapat tagjai, ami nagy megelégedést váltott ki a dolgozók között. Kiss János Zagyvaszántó Az aratással egy időben halad a tarlóhántás Hat kombájn aratja az árpát a tataházai Petőfi Tsz-ben. A 600 holdas tábla átlagtermése az eddigi felmérések alapján mintegy 20 mázsa lesz a tervezett 15 mázsával szemben. Az aratással egy időben történik a tarlóhántás és a tarlóvetés. Eddig 40 hold korai tarlókukoricát vetettünk el. A kombájnok szépen dolgoznak, alacsony tarlót hagynak, serkenti őket a prémium. A szalmát a tarlóról szalmahúzóval, gépekkel húzatjuk le. Nemcsak a termés mennyiségével, hanem a minőséggel is elégedettek lehetünk. A jó termésből amellett, hogy bőven marad a közös alapra és állataink takarmányozására, a szövetkezeti tagok minden megkeresett száz forint után 10 kiló árpát kapnak. Salamon László Tataháza, Petőfi Tsz Egy téves közlemény margójára A Kecskeméti Állami Pincegazdaság tiltott színezés gyanúja miatt Bormintákat küldött be intézetünkbe vizsgálat céljából. A gyanús borminták egy részénél megállapítottuk, hogy azok bodzálé hozzáadásával készültek. A bodzalevet azért adták a termelők a borhoz, hogy a jobb átvételi ár elérése céljából a gyengébb színű kadarkát megfelelő mértékben feljavítsák. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 23. sz. tvr. rendelete, valamint annak végrehajtása tárgyában kiadott 2/ 1959. évi FM—Életm. sz. rendelet szerint a bodzalé nem szerepel a bor előállításánál és kezelésénél felhasználható anyagok között, ennél fogva az azzal színezett borokat hamisítottnak kell tekinteni. Az ilyen borok forgalombahozatala tilos és törvény által büntetendő cselekmény. A hamisított borok tulajdonosai azzal védekeznek, hogy az „Élet és Tudomány Kalendáriuma 1960” a fekete bodzáról szóló közleményében a következőket hozza nyilvánosságra: .......A bogyó tevével sok helyen italokat, sőt borokat is színesítenek és a bortörvény meg is engedi a bodza tevével való festést...” A fent nevezett közlemény szakszerűtlen, téves, félrevezető és törvényellenes. Nyomatékosan figyelmeztetni kívánjuk az érdekelteket, hogy a borgazdálkodásról szóló törvényerejű rendelet (1959. évi 23 tvr.) az ilyen módon kezelt borokat hamisítottnak nyilvánítja, azok forgalombahozatalát tilalmazza és elkobzásukról intézkedik. Ugyanez a törvény 33. paragrafusa többek között kimondja, aki a bor tiltott módon való kezelésére tanácsot, útmutatást ad, vagy ilyeneket terjeszt, szabálysértést követ el. Felhívjuk az érdekelt olvasók figyelmét, hogy amennyiben a bor kezelésére vonatkozó kérdésekben felvilágosításra van szükségük, forduljanak az Országos Borminősítő Intézethez (Budapest, II. kerület, Bem tér 2.), amely díjtalanul, szívesen áll az érdeklődők rendelkezésére.. Dr. Hajós György, az Országos Borminősítő Intézet igazgatója A tehéntej és a tejszín új felvásárlási ára Az élelmezésügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben rendeletet adott ki a tehéntej és a tejszín újabb ármegállapításáról. A rendelet értelmében a tehéntej felvásárlási árát — 3,6 százalék zsírtartalmú tejre vonatkoztatva — literenként 2,40 forintról 2,60 forintra emelték fel, ezenkívül a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok literenként 40 fillér nagyüzemi felárat is kapnak. Valamennyi termelő a gümőkórmentes tehemészetekből származó tej után literenként 30 fillér gümőkórmentességi felárban részesül. A tejszín felvásárlási ára zsírkilogrammonként 57 forint, az eddigi 54 forintos kilónkénti árral szemben. A tejszín nagyüzemi felára 11,20 forint, a gümőkórmentességi felár pedig 8 forint kilónként. Az egyéni termelők és termelőszövetkezeti tagok számára további kedvezményt jelent az az intézkedés, amely szerint az átadott tej után egész évben jogosultak literenként 20 deka korpát vásárolni. Mint ismeretes, az előző években ez a kedvezmény csak az év egy részében — októbertől áprilisig — volt érvényben. A termelőszövetkezetek továbbra is egész éven át, az értékesítési szerződés keretében átadott tej után, literenként 25 deka, a megállapított mértékben átadott tejszín után pedig — a tejszint tejre átszámítva — tej literenként 15 deka korpát vásárolhatnak hatósági áron. A rendelet július 1-én lépett hatályba. Tűzoltóverseny Kisszálláson rendezték meg a kiskunhalasi járás önkéntes tűzoltóinak versenyét, amelyen 42 csapat vett részt. A jól sikerült vetélkedőn a különböző kategóriákban első helyezést ért el Rém község, a Kiskunhalasi Lakatosipari Vállalat, Pirtó és Kunbaja község tűzoltócsapata. (Tudósítónktól.)